Brassói Lapok, 1971 (3. évfolyam, 9-53. szám)

1971-03-06 / 9. szám

GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK KÉRDÉSEI Constantin Dragan elvtárs beszéde — RÖVIDÍTETT SZÖVEG — Elvtársak: A párt vezetőségének ajánlására szer­veztük meg ezt a munkatanácskozást az ipari, építkezési és szállítási pártaktívá­val. Két hónap telt el ebből az eszten­dőből, s ez idő alatt gazdasági egysé­geink munkaközösségei az állami terv­ből reájuk háruló feladatok valóra vál­tására összpontosították erőfeszítései­ket Hazánk fejlődése két fontos, mond­hatnám döntő szakaszának határára ér­tünk : a jó eredményekkel befejezett e­­lőző ötéves terv s az új ötéves terv határára. Mostani ötéves tervünk cél­kitűzései rendkívüli feladatokat állíta­nak elénk a nemzeti vagyon és a ro­mán nép jólétének fejlesztéséhez vezető úton. A rendelkezésünkre álló műsza­ki-anyagi alap, az évek során felhalmo­zott értékes tapasztalat, a párt politi­káját követő és valóra váltó dolgozók szilárd elhatározása megerősíti bennünk azt a meggyőződést, hogy az idén is teljesítjük és túlteljesítjük a pártunk és államunk vezetősége által ránk bí­zott feladatokat. Mint ismeretes, az utóbbi időben a párt vezetősége a rendszerünket jellem­ző széles körű demokratizmus szelle­mében következetesen és rendszeresen érvényesíti azt az újító szellemű mun­kastílust, amelynek sajátja, hogy a leg­nagyobb felelősséggel felruházott szer­vek is közvetlenül­­tanácskoznak a dol­gozók széles tömegeivel, s a társadalmi élet fejlesztésének és tökéletesítésének legfontosabb kérdéseit nyilvános vitára bocsátják. Megyénk dolgozóit az a megtisztelte­tés érte, hogy ennek a munkastílusnak a szellemében már az új ötéves terv első napjaiban találkozhattak Nicolae Ceauşescu elvtárssal. A találkozás alkal­mával feltárultak vállalataink jelentős tartalékai, pártunk főtitkára éleslátóan körvonalazta a kommunistákra, a párt­szervekre és -szervezetekre, a vezető káderekre, az összes dolgozókra háruló feladatokat a brassói ipar műszaki­­anyagi és emberi lehetőségeinek minél hatékonyabb értékesítése érdekében. Az RKP KB legutóbbi plenáris ülé­sén elfogadott dokumentumok szelle­mében, pártunk főtitkárának ragyogó példamutatása szellemében, aki gyakran tanácskozik a tömegekkel — mondat­ta a szónok —, a tömegek véleményé­nek kikérése minden szinten megho­nosodik, s ez a munkamódszer állandó formája lesz annak, hogy a tömegeket bevonják a társadalmi élet vezetésébe. Ezáltal jelentősen megnövekszik a dol­gozók kezdeményező szellemének, fe­lelősségérzetének és hozzáértésének a foka. Ebből a meggondolásból kiindul­va, munkaértekezletünk célja kijelölni a leghatékonyabb intézkedéseket az 1971-es tervfeladatok példás teljesítésé­re. Tanácskozásunkon fel kell tárni a meglévő tartalékok értékesítésének út­jait a termelési kapacitások és a mun­kaidő kihasználása, a minőség javítása, az anyagfogyasztás és a költségek csök­kentése, a munkatermelékenység növe­lése, a beruházási költségek csökkenté­se, az exporttermelés gyarapítása, va­lamint a nyersanyag-, a gép- és csere­­alkatrészbehozatal szigorúan szükséges szintre való csökkentése tekintetében. Az alkalmazottak közgyűlésein lezaj­lott tervmegbeszélések, valamint az a­­nyagi erőforrások jobb értékesítésére irányuló javaslatok visszhangjaként ak­tívaülésünk véglegesítette a jóváhagyott vállalásokban testet öltött egyes muta­­tószámok túlteljesítésével kapcsolatos lehetőségeket. A mai vita során kide­rült, hogy vannak még bizonyos nehéz­ségek, amelyek néhány egységben ve­szélyeztetik az első negyedévi terv tel­jesítését, más üzemekben pedig még mindig nem oldották meg az egész évi terv teljesítésével kapcsolatos kérdése­ket. Minden egységvezetőség feladata megtenni a szükséges intézkedéseket, s ne tekintse befejezettnek a feladatát, amíg meg nem oldotta az összes ezzel kapcsolatos teendőket. Megbeszéléseink során, de különösen Kile Verdet elvtárs átfogó konklúzióiban jogos bírálatok hangzottak el bizonyos kérdésekről, amelyek üzemi munkakö­zösségeink figyelmének homlokterében kell hogy álljanak. Mindenekelőtt a termelési kapacitások teljesebb kihasz­nálásának szükségességéről szólnék. En­nek érdekében konkrét intézkedéseket kell kijelölni, hogy valóra váltsuk a párt vezetőségének útmutatásait a má­sodik váltás általánosítására s a har­madik váltás kiterjesztésére vonatko­zóan. Meg kell találnunk a legmegfe­lelőbb megoldásokat a szükséges mun­kaerő biztosítására, a kielégítő műszaki tanácsadás és más műszaki-gazdasági feltételek biztosítására olyképpen, hogy a hazai gyártmányú vagy a nagy va­­lutáris erőfeszítések révén importált gépeket és felszereléseket fokozottabb hatékonysággal használják ki min­denütt. Tanácskozásunkon hangsúlyozták azt is, hogy többet kell foglalkozni a mun­kások tömegeinek szakmai felkészítésé­vel, s a mérnökök, technikusok, köz­gazdászok és más szakemberek ismere­teinek felfrissítésével. Ebben a tekin­tetben fel kell készülnünk a párt Köz­ponti Bizottsága legutóbbi plenáris ü­­lésén megvitatott törvénytervezet élet­­beléptetésére, amely a Nagy Nemzet­­gyűlés jóváhagyása után törvényerőre emelkedik. Ez rendkívül bonyolult és nagyarányú feladat lesz a vállalattól, a megyétől kezdve fel a központig. Eb­ben a tekintetben a pártszerveknek és -szervezeteknek, az adminisztrációs ta­nácsoknak és az igazgató bizottságok­nak felelősségteljesen és határozottan kell eljárniuk. Mindezeket a megjegy­zéseket és javaslatokat, amelyek végső soron egész gazdasági tevékenységünk minőségi javulását célozzák, bele kell foglalnunk abba az intézkedés-sorozat­ba, amelyet jóváhagytunk, továbbá a­­zokba a tervezetekbe, amelyeket majd a municípiumi, városi és vállalati párt­­bizottságok fognak véglegesíteni. Kiemelve a brassói iparvállalatok te­vékenységét az exporttervek teljesíté­se terén, a továbbiakban Constantin Dragan elvtárs ezt mondotta: Mint ismeretes, nemrég a pártvezetőség által szervezett megbeszéléseken részletesen megtárgyalták a nemzetgazdaságra há­ruló külkereskedelmi feladatokat. Nicolae Ceauşescu elvtárs ezzel kapcso­latos beszédéből kitűnnek azok a rend­kívül fontos célkitűzések, amelyek a párt- és állami szervekre, az igazgató bizottságokra és az adminisztrációs ta­nácsokra hárulnak, különösképpen a külkereskedelmi piackutatás és szerző­déskötés terén — a külkereskedelem feladatainak önálló megoldása kapcsán. Ebben a vonatkozásban jogosan hang­zottak el bíráló megjegyzések az egyes vállalatainkat jellemző helyzetről. Ép­pen ezért, tekintettel kell lennünk min­den olyan észrevételre, amely a szer­ződéskötések jelenlegi állapotára vo­natkozik, és kérnünk kell a fővállala­tokat és vállalatokat, az ezekhez tartozó kereskedelmi vállalatokat, hogy tevékenységük megjavításával a legrö­videbb időn belül járuljanak hozzá az e téren mutatkozó helyzet normalizálá­sához. Az előterjesztett tájékoztatóból, remélem, megjegyeztük azt a fontos, mondhatnám, megtisztelő feladatot, a­­melyet a pártvezetőség megyénk elé tű­zött, hogy ebben az ötéves tervben az exporttervet 500 millió valutatejjel e­­meljük. A megyei bizottság már meg­tett bizonyos intézkedéseket, hogy konk­retizálják ezt a feladatot, de be kell ismernünk, hogy távol állunk a terve­zett emelkedés általános megalapozásá­tól. Mielőbb le kell szögeznünk, hogy évről évre milyen termékek esetében milyen egységekben növeljük az ex­porttermelést, és ezt ellenőrizni kell, hogy az ötéves terv végén jelenthessük , teljesítettük ezt a megtisztelő felada­tot.­­A teremben itt ülnek a párttitkárok, egy részük fel is szólalt. Hangsúlyoz­nám annak fontosságát, hogy pártszer­vezeteinknek gazdasági egységeink ége­tő kérdéseivel kell foglalkozniuk. Szük­séges, elvtársaak, hogy még többet dol­gozzunk az alkalmazottak tömegeivel, hogy még jobban felhasználjuk a po­litikai munka minden formáját, mert végül is ezeket a terveket, amelyekről vitázunk, a vállalatok dolgozóival fog­juk megvalósítani. A megbeszélések so­rán hangsúlyoztuk, hogy a megsokszo­rozott erőfeszítések, az odaadó tevé­kenység mellett vállalatainkban előfor­dulnak esetek — egyes helyeken eléggé gyakran —, amikor a fegyelmezetlen­ség, a szolgálati hanyagság, a közva­gyon iránti nemtörődömség akadályt gördít eredményeink útjába. Jóllehet, állítjuk, hogy városunkban és megyénk­ben olyan üzemek vannak, amelyeknek munkában edzett, közössége van, nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy e­­zek a munkakollektívák állandóan bő­vülnek vidékről jött emberekkel és fiatalokkal, akiket be kell illesztenünk a munka fegyelmébe és folyamatába. Ezért a pártszervezetek, a szakszerve­zeti bizottságok, az üzemi KISZ-szerve­­zetek feladatának tekintjük, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel mindent megtegyenek, hogy gazdasági egysé­geinkben rend és fegyelem uralkodjék, s minden alkalmazott öntudatosan és felelősségteljesen végezze a termelésben rá háruló feladatokat. Kívánatos vol­na, ha a párttitkárok különös figyelem­mel tanulmányoznák és magukévá ten­nék pártunk főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak azokat az útmu­tatásait, amelyeket a fő­vállalatok dol­gozóival lezajlott tanácskozáson tett. A párttitkárok tegyenek meg mindent azért, hogy munkastílusukat és mun­kamódszereiket hozzáigazítsák a gazda­ság vezetésében és megszervezésében bekövetkezett tökéletesítésekhez. A fő­vállalatok és a vállalatok vezetőségei­vel való munkaviszonyukban, az álta­luk gyakorolt pártellenőrzésben helyez­kedjenek felelősségteljes álláspontra, s tanulmányozzák alaposan, ismerkedje­nek meg jól mindazokkal a kérdések­kel, amelyeket az igazgató bizottságok vagy más vezető szervek elé kívánnak vinni. Befejezésül arra kérjük Ilie Verdeţ elvtársat: közvetítse a legfelsőbb párt- és államvezetőségnek megyénk kommu­nistáinak, összes — román, magyar és német — dolgozóinak elhatározását, hogy önfeláldozóan munkálkodnak a X. pártkongresszuson kidolgozott fel­adatok valóra váltásáért, mind 1971-ben, mind pedig az egész ötéves terv folya­mán, hogy ily módon növeljék Brassó megye hozzájárulását szeretett hazánk haladásához és felvirágoztatásához. TÁJÉKOZTATÓ Előterjesztette IOAN BORDAŞ elvtárs — rövidített szöveg — Az 1970-es terv teljesítéséért kifejtett munkáról szólva a szónok hangsúlyoz­ta, hogy Brassó megye ipara az árutermelésnél több mint 500 mil­­­­lió lej értékű termékkel túlhalad­ta az előirányzatokat. A mun­katermelékenység növekedése lehetővé tette, hogy a termelésgyarapodás mint­egy 73 százalékát ezen az úton valósít­sák meg. Eredményes munkára valla­nak egyéb tervmutatók is : az 1 000 lej értékű árutermelés költségeit 2,1 lejjel csökkentették az előirányzathoz viszo­nyítva ; mintegy 200 millió lejjel túl­haladták a jövedelmezőségi tervet; a beruházási tervet 2 százalékkal túltelje­sítették , 39 objektumot határidő előtt helyeztek üzembe, 188 egyezményes la­kást építettek előirányzaton felül. A jelentés hangsúlyozta : a lakosság vá­sárlóereje növekedésének eredménye­ként a tavaly eladott áruk mennyisége 341 millió lejjel nagyobb volt, mint 1969-ben. Az igényesség, a bírálat szellemében elemezve az 1970. évi eredményeket, a jelentés számos vállalat tevékenysé­gének fogyatékosságát tárta fel. A mű­szaki-anyagi ellátásban, a termelés és a munka megszervezésében észlelt hiá­nyosságok következtében egyes vállala­tok — a botfalusi cukorgyár, a brassói húsfeldolgozó vállalat, a zernyesti 6 Martie üzem, a brassói Metrom üzem, a viktóriavárosi vegyipari kombinát — nem teljesítették a terv egyik vagy másik mutatóját. Az idén megnövekedett feladatok há­rulnak Brassó megye iparára. Az elmúlt évhez viszonyítva az ipari össztermelés 1,5 milliárd lejjel gyarapszik, az ex­portterv 22 százalékkal nagyobb, 6,7 százalékot jelez a munkatermelékeny­ség növekedése. A beruházási terv 60 ipari, mezőgazdasági és szociális­ műve­lődési objektum átadását irányozza elő. A jelentés nagyra értékelte a párt főtitkárának az év elején brassói válla­latokban tett munkalátogatását, mely alkalommal a Brassó megyei pártszer­vezet segítségben részesült olyan konk­rét intézkedések megalapozásában, a­­melyek többek között előirányozzák a termelés gyarapítását, az exportra gyár­tott termékek mennyiségének növelését, az önellátási tevékenység fokozását, a termékek minőségének szüntelen javí­tását. A főtitkár útmutatásai alapján a megyei pártbizottság megbeszéléseket szervezett az igazgató bizottságokkal, a párttitkárokkal, s ezeken részletesen megvitatták azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják az idei feladatok teljesítését és túlszárnyalását az összes vállalatokban. Ezeket az intézkedéseket a gazdasági egységekben újakkal bőví­tették, majd az év elején megvitatták a dolgozók közgyűlésein. Az átfogó politikai és szervező tevé­kenység eredményeként mélyrehatóbban megalapozták az idei strétetadatok­ tel­jesítését, valamint az előirányzatok túl­szárnyalását. Ily módon Brassó megye gazdasági egységei többek között vállal­ták, hogy előirányzaton felül 380 millió lej árutermelést valósítanak meg, 1100 lejjel növelik az egy alkalmazottra szá­mított munkatermelékenységet, 60 mil­lió lejjel növelik a jövedelmet, a faj­lagos anyagfogyasztás csökkentése révén pedig 2 200 tonna fémet takarítanak meg. Részletesen elemezve a pártszerveze­tek, az igazgató bizottságok előtt álló fontosabb feladatokat, Bordás elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy külö­nös figyelmet kell szentelni a vállala­tok műszaki-anyagi ellátása javításának. Annál is inkább, mert az e téren eddig foganatosított hatékonyabb intézkedések­­ellenére a traktorüzemben, a csavar­gyárban és egyebütt az anyagellátás kérdését még nem sikerült tökéletesen megoldani. A szónok ugyanakkor hang­súlyozta a vállalatok közötti­­ együttmű­ködés javításának, a szerződési kötele­zettségek szigorú betartásának szüksé­gességét. A jelentés a továbbiakban részletesen foglalkozott az export­feladatok teljesí­tésének kérdésével. Hangsúlyozta, hogy mielőbb szerződéses alapot kell bizto­sítani az egész exporttermelésnek, és sürgősen fel kell számolni a leszerző­dött termékek leszállításánál tapasztal­ható lemaradásokat, különösen a trak­tor- és a tehergépkocsi-üzemben, vala­mint a radiátor- és kábelgyárban. Az ipari egységekben javítani kell a kül­kereskedelmi tevékenységet, már most meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy Brassó megye gazdasági egységei maradéktalanul teljesíthessék a párt főtitkára által kijelölt feladatot és az ötéves terv időszakában 500 millió va­luta­ lejjel túlhaladják az exportterv e­­lőirányzatát. A jelentés ugyanakkor rá­mutatott arra, hogy az önfelszerelési tevékenység fokozása a külföldi beho­zatal csökkentésének biztos tényezője. Az elmúlt évben ennek az akciónak a keretében 1 400 gépet és berendezést gyártottak. Ennek ellenére egyes válla­latokban — a Hidromecanica üzemben, a zernyesti 6 Martie üzemben stb. — ez a tevékenység nem érte el a lehető­ségek színvonalát. A továbbiakban a jelentés részletesen foglalkozott a munkatermelékenység növelésének belső tartalékaival. Rámu­tatott arra, hogy a termelésgyarapodás 89,4 százalékát e mutató segítségével kell megvalósítani. A jelentés behatóan­­tárgyalta a ter­mékek minőségének további­ javításával kapcsolatos kérdéseket. Kitűnt, hogy bár számos egységben jó eredményeket értek el, helyenként — mint például a tehergépkocsi-üzemben, a féke tollal­mi bádoglemezáru-gyárb­an, a zernyesti 6 (Folytatása a 4. oldalon) 9. SZÁM 3. oldal

Next