Brassói Lapok, 1971 (3. évfolyam, 9-53. szám)
1971-03-06 / 9. szám
GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK KÉRDÉSEI Constantin Dragan elvtárs beszéde — RÖVIDÍTETT SZÖVEG — Elvtársak: A párt vezetőségének ajánlására szerveztük meg ezt a munkatanácskozást az ipari, építkezési és szállítási pártaktívával. Két hónap telt el ebből az esztendőből, s ez idő alatt gazdasági egységeink munkaközösségei az állami tervből reájuk háruló feladatok valóra váltására összpontosították erőfeszítéseiket Hazánk fejlődése két fontos, mondhatnám döntő szakaszának határára értünk : a jó eredményekkel befejezett előző ötéves terv s az új ötéves terv határára. Mostani ötéves tervünk célkitűzései rendkívüli feladatokat állítanak elénk a nemzeti vagyon és a román nép jólétének fejlesztéséhez vezető úton. A rendelkezésünkre álló műszaki-anyagi alap, az évek során felhalmozott értékes tapasztalat, a párt politikáját követő és valóra váltó dolgozók szilárd elhatározása megerősíti bennünk azt a meggyőződést, hogy az idén is teljesítjük és túlteljesítjük a pártunk és államunk vezetősége által ránk bízott feladatokat. Mint ismeretes, az utóbbi időben a párt vezetősége a rendszerünket jellemző széles körű demokratizmus szellemében következetesen és rendszeresen érvényesíti azt az újító szellemű munkastílust, amelynek sajátja, hogy a legnagyobb felelősséggel felruházott szervek is közvetlenültanácskoznak a dolgozók széles tömegeivel, s a társadalmi élet fejlesztésének és tökéletesítésének legfontosabb kérdéseit nyilvános vitára bocsátják. Megyénk dolgozóit az a megtiszteltetés érte, hogy ennek a munkastílusnak a szellemében már az új ötéves terv első napjaiban találkozhattak Nicolae Ceauşescu elvtárssal. A találkozás alkalmával feltárultak vállalataink jelentős tartalékai, pártunk főtitkára éleslátóan körvonalazta a kommunistákra, a pártszervekre és -szervezetekre, a vezető káderekre, az összes dolgozókra háruló feladatokat a brassói ipar műszakianyagi és emberi lehetőségeinek minél hatékonyabb értékesítése érdekében. Az RKP KB legutóbbi plenáris ülésén elfogadott dokumentumok szellemében, pártunk főtitkárának ragyogó példamutatása szellemében, aki gyakran tanácskozik a tömegekkel — mondatta a szónok —, a tömegek véleményének kikérése minden szinten meghonosodik, s ez a munkamódszer állandó formája lesz annak, hogy a tömegeket bevonják a társadalmi élet vezetésébe. Ezáltal jelentősen megnövekszik a dolgozók kezdeményező szellemének, felelősségérzetének és hozzáértésének a foka. Ebből a meggondolásból kiindulva, munkaértekezletünk célja kijelölni a leghatékonyabb intézkedéseket az 1971-es tervfeladatok példás teljesítésére. Tanácskozásunkon fel kell tárni a meglévő tartalékok értékesítésének útjait a termelési kapacitások és a munkaidő kihasználása, a minőség javítása, az anyagfogyasztás és a költségek csökkentése, a munkatermelékenység növelése, a beruházási költségek csökkentése, az exporttermelés gyarapítása, valamint a nyersanyag-, a gép- és cserealkatrészbehozatal szigorúan szükséges szintre való csökkentése tekintetében. Az alkalmazottak közgyűlésein lezajlott tervmegbeszélések, valamint az anyagi erőforrások jobb értékesítésére irányuló javaslatok visszhangjaként aktívaülésünk véglegesítette a jóváhagyott vállalásokban testet öltött egyes mutatószámok túlteljesítésével kapcsolatos lehetőségeket. A mai vita során kiderült, hogy vannak még bizonyos nehézségek, amelyek néhány egységben veszélyeztetik az első negyedévi terv teljesítését, más üzemekben pedig még mindig nem oldották meg az egész évi terv teljesítésével kapcsolatos kérdéseket. Minden egységvezetőség feladata megtenni a szükséges intézkedéseket, s ne tekintse befejezettnek a feladatát, amíg meg nem oldotta az összes ezzel kapcsolatos teendőket. Megbeszéléseink során, de különösen Kile Verdet elvtárs átfogó konklúzióiban jogos bírálatok hangzottak el bizonyos kérdésekről, amelyek üzemi munkaközösségeink figyelmének homlokterében kell hogy álljanak. Mindenekelőtt a termelési kapacitások teljesebb kihasználásának szükségességéről szólnék. Ennek érdekében konkrét intézkedéseket kell kijelölni, hogy valóra váltsuk a párt vezetőségének útmutatásait a második váltás általánosítására s a harmadik váltás kiterjesztésére vonatkozóan. Meg kell találnunk a legmegfelelőbb megoldásokat a szükséges munkaerő biztosítására, a kielégítő műszaki tanácsadás és más műszaki-gazdasági feltételek biztosítására olyképpen, hogy a hazai gyártmányú vagy a nagy valutáris erőfeszítések révén importált gépeket és felszereléseket fokozottabb hatékonysággal használják ki mindenütt. Tanácskozásunkon hangsúlyozták azt is, hogy többet kell foglalkozni a munkások tömegeinek szakmai felkészítésével, s a mérnökök, technikusok, közgazdászok és más szakemberek ismereteinek felfrissítésével. Ebben a tekintetben fel kell készülnünk a párt Központi Bizottsága legutóbbi plenáris ülésén megvitatott törvénytervezet életbeléptetésére, amely a Nagy Nemzetgyűlés jóváhagyása után törvényerőre emelkedik. Ez rendkívül bonyolult és nagyarányú feladat lesz a vállalattól, a megyétől kezdve fel a központig. Ebben a tekintetben a pártszerveknek és -szervezeteknek, az adminisztrációs tanácsoknak és az igazgató bizottságoknak felelősségteljesen és határozottan kell eljárniuk. Mindezeket a megjegyzéseket és javaslatokat, amelyek végső soron egész gazdasági tevékenységünk minőségi javulását célozzák, bele kell foglalnunk abba az intézkedés-sorozatba, amelyet jóváhagytunk, továbbá azokba a tervezetekbe, amelyeket majd a municípiumi, városi és vállalati pártbizottságok fognak véglegesíteni. Kiemelve a brassói iparvállalatok tevékenységét az exporttervek teljesítése terén, a továbbiakban Constantin Dragan elvtárs ezt mondotta: Mint ismeretes, nemrég a pártvezetőség által szervezett megbeszéléseken részletesen megtárgyalták a nemzetgazdaságra háruló külkereskedelmi feladatokat. Nicolae Ceauşescu elvtárs ezzel kapcsolatos beszédéből kitűnnek azok a rendkívül fontos célkitűzések, amelyek a párt- és állami szervekre, az igazgató bizottságokra és az adminisztrációs tanácsokra hárulnak, különösképpen a külkereskedelmi piackutatás és szerződéskötés terén — a külkereskedelem feladatainak önálló megoldása kapcsán. Ebben a vonatkozásban jogosan hangzottak el bíráló megjegyzések az egyes vállalatainkat jellemző helyzetről. Éppen ezért, tekintettel kell lennünk minden olyan észrevételre, amely a szerződéskötések jelenlegi állapotára vonatkozik, és kérnünk kell a fővállalatokat és vállalatokat, az ezekhez tartozó kereskedelmi vállalatokat, hogy tevékenységük megjavításával a legrövidebb időn belül járuljanak hozzá az e téren mutatkozó helyzet normalizálásához. Az előterjesztett tájékoztatóból, remélem, megjegyeztük azt a fontos, mondhatnám, megtisztelő feladatot, amelyet a pártvezetőség megyénk elé tűzött, hogy ebben az ötéves tervben az exporttervet 500 millió valutatejjel emeljük. A megyei bizottság már megtett bizonyos intézkedéseket, hogy konkretizálják ezt a feladatot, de be kell ismernünk, hogy távol állunk a tervezett emelkedés általános megalapozásától. Mielőbb le kell szögeznünk, hogy évről évre milyen termékek esetében milyen egységekben növeljük az exporttermelést, és ezt ellenőrizni kell, hogy az ötéves terv végén jelenthessük , teljesítettük ezt a megtisztelő feladatot.A teremben itt ülnek a párttitkárok, egy részük fel is szólalt. Hangsúlyoznám annak fontosságát, hogy pártszervezeteinknek gazdasági egységeink égető kérdéseivel kell foglalkozniuk. Szükséges, elvtársaak, hogy még többet dolgozzunk az alkalmazottak tömegeivel, hogy még jobban felhasználjuk a politikai munka minden formáját, mert végül is ezeket a terveket, amelyekről vitázunk, a vállalatok dolgozóival fogjuk megvalósítani. A megbeszélések során hangsúlyoztuk, hogy a megsokszorozott erőfeszítések, az odaadó tevékenység mellett vállalatainkban előfordulnak esetek — egyes helyeken eléggé gyakran —, amikor a fegyelmezetlenség, a szolgálati hanyagság, a közvagyon iránti nemtörődömség akadályt gördít eredményeink útjába. Jóllehet, állítjuk, hogy városunkban és megyénkben olyan üzemek vannak, amelyeknek munkában edzett, közössége van, nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy ezek a munkakollektívák állandóan bővülnek vidékről jött emberekkel és fiatalokkal, akiket be kell illesztenünk a munka fegyelmébe és folyamatába. Ezért a pártszervezetek, a szakszervezeti bizottságok, az üzemi KISZ-szervezetek feladatának tekintjük, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel mindent megtegyenek, hogy gazdasági egységeinkben rend és fegyelem uralkodjék, s minden alkalmazott öntudatosan és felelősségteljesen végezze a termelésben rá háruló feladatokat. Kívánatos volna, ha a párttitkárok különös figyelemmel tanulmányoznák és magukévá tennék pártunk főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak azokat az útmutatásait, amelyeket a fővállalatok dolgozóival lezajlott tanácskozáson tett. A párttitkárok tegyenek meg mindent azért, hogy munkastílusukat és munkamódszereiket hozzáigazítsák a gazdaság vezetésében és megszervezésében bekövetkezett tökéletesítésekhez. A fővállalatok és a vállalatok vezetőségeivel való munkaviszonyukban, az általuk gyakorolt pártellenőrzésben helyezkedjenek felelősségteljes álláspontra, s tanulmányozzák alaposan, ismerkedjenek meg jól mindazokkal a kérdésekkel, amelyeket az igazgató bizottságok vagy más vezető szervek elé kívánnak vinni. Befejezésül arra kérjük Ilie Verdeţ elvtársat: közvetítse a legfelsőbb párt- és államvezetőségnek megyénk kommunistáinak, összes — román, magyar és német — dolgozóinak elhatározását, hogy önfeláldozóan munkálkodnak a X. pártkongresszuson kidolgozott feladatok valóra váltásáért, mind 1971-ben, mind pedig az egész ötéves terv folyamán, hogy ily módon növeljék Brassó megye hozzájárulását szeretett hazánk haladásához és felvirágoztatásához. TÁJÉKOZTATÓ Előterjesztette IOAN BORDAŞ elvtárs — rövidített szöveg — Az 1970-es terv teljesítéséért kifejtett munkáról szólva a szónok hangsúlyozta, hogy Brassó megye ipara az árutermelésnél több mint 500 millió lej értékű termékkel túlhaladta az előirányzatokat. A munkatermelékenység növekedése lehetővé tette, hogy a termelésgyarapodás mintegy 73 százalékát ezen az úton valósítsák meg. Eredményes munkára vallanak egyéb tervmutatók is : az 1 000 lej értékű árutermelés költségeit 2,1 lejjel csökkentették az előirányzathoz viszonyítva ; mintegy 200 millió lejjel túlhaladták a jövedelmezőségi tervet; a beruházási tervet 2 százalékkal túlteljesítették , 39 objektumot határidő előtt helyeztek üzembe, 188 egyezményes lakást építettek előirányzaton felül. A jelentés hangsúlyozta : a lakosság vásárlóereje növekedésének eredményeként a tavaly eladott áruk mennyisége 341 millió lejjel nagyobb volt, mint 1969-ben. Az igényesség, a bírálat szellemében elemezve az 1970. évi eredményeket, a jelentés számos vállalat tevékenységének fogyatékosságát tárta fel. A műszaki-anyagi ellátásban, a termelés és a munka megszervezésében észlelt hiányosságok következtében egyes vállalatok — a botfalusi cukorgyár, a brassói húsfeldolgozó vállalat, a zernyesti 6 Martie üzem, a brassói Metrom üzem, a viktóriavárosi vegyipari kombinát — nem teljesítették a terv egyik vagy másik mutatóját. Az idén megnövekedett feladatok hárulnak Brassó megye iparára. Az elmúlt évhez viszonyítva az ipari össztermelés 1,5 milliárd lejjel gyarapszik, az exportterv 22 százalékkal nagyobb, 6,7 százalékot jelez a munkatermelékenység növekedése. A beruházási terv 60 ipari, mezőgazdasági és szociális művelődési objektum átadását irányozza elő. A jelentés nagyra értékelte a párt főtitkárának az év elején brassói vállalatokban tett munkalátogatását, mely alkalommal a Brassó megyei pártszervezet segítségben részesült olyan konkrét intézkedések megalapozásában, amelyek többek között előirányozzák a termelés gyarapítását, az exportra gyártott termékek mennyiségének növelését, az önellátási tevékenység fokozását, a termékek minőségének szüntelen javítását. A főtitkár útmutatásai alapján a megyei pártbizottság megbeszéléseket szervezett az igazgató bizottságokkal, a párttitkárokkal, s ezeken részletesen megvitatták azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják az idei feladatok teljesítését és túlszárnyalását az összes vállalatokban. Ezeket az intézkedéseket a gazdasági egységekben újakkal bővítették, majd az év elején megvitatták a dolgozók közgyűlésein. Az átfogó politikai és szervező tevékenység eredményeként mélyrehatóbban megalapozták az idei strétetadatok teljesítését, valamint az előirányzatok túlszárnyalását. Ily módon Brassó megye gazdasági egységei többek között vállalták, hogy előirányzaton felül 380 millió lej árutermelést valósítanak meg, 1100 lejjel növelik az egy alkalmazottra számított munkatermelékenységet, 60 millió lejjel növelik a jövedelmet, a fajlagos anyagfogyasztás csökkentése révén pedig 2 200 tonna fémet takarítanak meg. Részletesen elemezve a pártszervezetek, az igazgató bizottságok előtt álló fontosabb feladatokat, Bordás elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy különös figyelmet kell szentelni a vállalatok műszaki-anyagi ellátása javításának. Annál is inkább, mert az e téren eddig foganatosított hatékonyabb intézkedésekellenére a traktorüzemben, a csavargyárban és egyebütt az anyagellátás kérdését még nem sikerült tökéletesen megoldani. A szónok ugyanakkor hangsúlyozta a vállalatok közötti együttműködés javításának, a szerződési kötelezettségek szigorú betartásának szükségességét. A jelentés a továbbiakban részletesen foglalkozott az exportfeladatok teljesítésének kérdésével. Hangsúlyozta, hogy mielőbb szerződéses alapot kell biztosítani az egész exporttermelésnek, és sürgősen fel kell számolni a leszerződött termékek leszállításánál tapasztalható lemaradásokat, különösen a traktor- és a tehergépkocsi-üzemben, valamint a radiátor- és kábelgyárban. Az ipari egységekben javítani kell a külkereskedelmi tevékenységet, már most meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy Brassó megye gazdasági egységei maradéktalanul teljesíthessék a párt főtitkára által kijelölt feladatot és az ötéves terv időszakában 500 millió valuta lejjel túlhaladják az exportterv előirányzatát. A jelentés ugyanakkor rámutatott arra, hogy az önfelszerelési tevékenység fokozása a külföldi behozatal csökkentésének biztos tényezője. Az elmúlt évben ennek az akciónak a keretében 1 400 gépet és berendezést gyártottak. Ennek ellenére egyes vállalatokban — a Hidromecanica üzemben, a zernyesti 6 Martie üzemben stb. — ez a tevékenység nem érte el a lehetőségek színvonalát. A továbbiakban a jelentés részletesen foglalkozott a munkatermelékenység növelésének belső tartalékaival. Rámutatott arra, hogy a termelésgyarapodás 89,4 százalékát e mutató segítségével kell megvalósítani. A jelentés behatóantárgyalta a termékek minőségének további javításával kapcsolatos kérdéseket. Kitűnt, hogy bár számos egységben jó eredményeket értek el, helyenként — mint például a tehergépkocsi-üzemben, a féke tollalmi bádoglemezáru-gyárban, a zernyesti 6 (Folytatása a 4. oldalon) 9. SZÁM 3. oldal