Brassói Lapok, 1977 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1977-01-08 / 1. szám
A tagság véleménye • Kommunista helytállással Szecselevárosban a legidősebb földművesek sem emlékeznek arra, hogy valaha is olyan bőségesen termett volna a föld, mint az eltelt esztendőben. A búzából például hektáronként több mint 1000 kilóval haladták túl a mezőgazdasági termelőszövetkezet fennállása óta elért legnagyobb hozamot. Hasonló eredményt értek el az árpánál és burgonyánál is. E megvalósításokat a szövetkezeti tagok közgyűlésén jegyeztük fel a napokban, amelyen az idei tervfeladatokat és azokat a műszakiszervezési intézkedéseket vitatták meg, amelyek biztosítják az előirányzatok teljesítését. Az idei tervfeladatok kapcsán a gyűlésen felszólalt szövetkezeti tagok egyöntetű véleménye az volt, hogy bár az előirányzott hektárhozamok nagyok, mozgósító jellegűek, megfelelő munkával és szervezéssel megvalósíthatók. Annál is inkább, mivel a fő növényfélék esetében — búzánál, árpánál, burgonyánál — 1976-ban az idei terv előirányzatainál nagyobb hektárhozamokat értek el. Az új tervévben az állattenyésztési részlegre is megnövekedett feladatok hárulnak. Jelentősen gyarapítani kell az állatállományt, amely év végéig a szarvasmarháknál el kell hogy érje a 2 200-at, a juhok esetében pedig a 9 200-at. Különösen jelentős az az előirányzat, miszerint az állatlétszám növelését saját szaporulatból kell biztosítani A közgyűlésen kevés szó esett a tavalyi eredményekről, annál több a teendőkről. A fő hangsúly az idei feladatokra, valamint azokra a fogyatékosságokra terelődött, amelyek az elmúlt évben csökkentették a munka hatékonyságát. Többen is szóvá tették például a földalappal való jobb gazdálkodás szükségességét Ioan Taran felszólalásában elmondta, hogy az Electroprecizie lakónegyedben a tömbházak mellett különböző magánszemélyek csaknem egyhektárnyi területet használnak a gazdaság földjéből. Jelentős terület marad kihasználatlanul a túlságosan kiszélesített mezei utak miatt is A mezei kaszálóterületeken sok kárt okoznak a személygépkocsik és a felelőtlen kirándulók. A felszólalók közül többen is foglalkoztak a hektárhozam növelésével kapcsolatos kérdésekkel. Magdó István brigádos elmondotta, hogy 1977-ben a kertészetben áttérnek az öntözéses művelésre, s ez szükségessé teszi azt, hogy a megkezdett munkálatokat legkésőbb április végéig fejezzék be. A felszólaló kifogásolta egyes traktorosok munkájának minőségét, és javasolta, hogy a gépesítőket év közben ne cserélgessék, mert ez károsan hat a minőségre. Gheorghe Avram brigádos felszólalásában a gépesítés, a kemizálás kérdéseivel foglalkozva javasolta a cukorrépa betakarításának gépesítését, valamint azt, hogy a kapásnövényeknél fordítsanak nagyobb figyelmet a vegyszeres gyomirtásra. A szecselevárosi mezőgazdasági termelőszövetkezet állattenyésztési részlegén az idén is gyenge eredményeket értek el. A felszólalók — Simon András és Cosma Cornea állatorvosok, Bálint András téeszelnök, Gheorghe Ionescu mérnök, Jani István brigádos és mások — részletesen foglalkoztak a lemaradások okaival és a távlati teendőkkel. Valamennyien kihangsúlyozták például azt, hogy az alacsony hozamok fő oka — immár évek óta — a takarmányhiány, ugyanis a legelő- és kaszálóterületek nagysága nincsen arányban a megnövekedett állatlétszámmal, s a kialakult helyzetet még inkább súlyosbítja a fű alacsony hektárhozama. Az is érthetetlen, hogy az utóbbi időben miért csökkentették a takarmánytermesztésre előirányzott szántóterület nagyságát. Különös figyelmet érdemel Cosma Cornea állatorvos javaslata : az állattenyésztésben a jövőben többet kell tenni a gépesítés fokozásáért A felszólaló kihangsúlyozta a munkafegyelem megerősítésének szükségességét, ugyanis olykor előfordul, hogy egyes állatgondozók hiányoznak a munkából, s ezért többször elmarad a fejés. A gépesítés kapcsán Simon András kidomborította, a termelőszövetkezet elegendő anyagi alappal és megfelelő szakemberekkel rendelkezik ahhoz, hogy számos korszerűsítési munkálatot elvégezhessenek. A közgyűlésen felszólalt Ioan Beceanu elvtárs, a szecselevárosi pártbizottság első titkára. A felszólaló kihangsúlyozta, a növénytermesztésben 1976-ban elért rekorderedmények lehetővé tették azt, hogy a termelőszövetkezet nagy mennyiségű terményt adjon át előirányzaton felül az állami alapnak. Bár az 1977-re kijelölt hektárhozamok nagyok, ezek elérhetők, ha a tagság, a szakemberek felelősségteljesen, hozzáértően dolgoznak. Ioan Beceanu elvtárs a továbbiakban kidomborította, hogy a jövőben sokkal több figyelmet kell fordítani az állattenyésztésre, mert ezen a részlegen 1976-ban gyenge eredményeket értek el. Ennek érdekében az szükséges, hogy megerősítsék a rendet, a fegyelmet és határozott intézkedéseket foganatosítsanak a takarmányalap növelése érdekében. BARTHA ALBERT (Folytatás az első oldalról) talában az egész tevékenység minőségét. — A visszatekintés után nem lenne érdektelen az 1977-es év főbb előirányzatairól beszélni. — Ebben az évben a megye ipari össztermelési terve 12,6 százalékkal nő a múlt évihez viszonyítva, az árutermelési terv 4,6 milliárd lejjel nagyobb, az exportterv pedig 16 százalékkal több, mint a 76-os megvalósítás. A kivitel az összárutermelés kb. 25 százalékát képviseli. Mindezt széles körű beruházási terv támogatja. A beruházási program keretében jelentős objektumok valósulnak meg, többek között fejlesztik a tehergépkocsi-vállalat és a traktorüzem öntödéjét, a gördülőcsapágy-üzemet, a csavargyárat, a szerszámgyárat, a fogarasi kombinátban freon- és teflongyártó berendezést adnak át, fejlesztik a codleai Colorom üzemet stb. Említésre méltó, hogy ebben az évben 7 400 lakás épül a tr megyében, 50 százalékkal több, mint 1976-ban. A munka termelékenysége 1976-hoz viszonyítva 9,2 százalékkal lesz nagyobb a megyében, a termelési költségek csökkentése pedig továbbra is a figyelem középpontjában marad. Ebben az összefüggésben különösen a fémfogyasztás csökkentésével kapcsolatos feladatokat kell megemlítenünk : 56 000 tonna fém megtakarítását. Ennek érdekében hatékony normákra van szükség, a fogyasztás csökkentésére újabb megoldásokat kell keresni. Mindez vonatkozik a nyers- és segédanyag-, a fűtőanyag- és az energiafogyasztásra is. — Kérjük, beszéljen azokról a módszerekről és eszközökről, amelyekkel az előirányzatok megvalósíthatók. — NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs újévi rádió- és televíziós üzenetében hangsúlyozta : „Egész tevékenységünk homlokterébe állítjuk a termelés műszaki és minőségi színvonalának emelését, a gazdasági hatékonyság erőteljes növelését.“ Mi is különös figyelmet fordítunk a munka termelékenysége növekedésére vonatkozó feladatok megalapozásának. Minden vállalatban már most tanulmányozzák a segédszemélyzet, a tisztviselők száma csökkentésének lehetőségét, a munkahelyek megszervezését, a műveletek korrekt normázását és a globális akkordnak minden szektorba való bevezetését. Akárcsak az elmúlt években, továbbra is a pártszervezetek figyelmének középpontjában áll a gépek, berendezések, felszerelések kihasználási mutatója. Az elmúlt év szeptemberében megyei szinten elkészült egy tanulmány, amely ezzel a problémával foglalkozik, ezt követte az intézkedési terv, amely a termelő kapacitások legkevesebb 85 százalékos időkihasználását fogja biztosítani. Nyomon követjük a műszaki újítások, a tudomány és a technika legújabb felfedezéseinek bevezetését és hasznosítását az összes egységekben, biztosítva a szükséges szervezési kereteket. 1977-ben az országos vagy megyei viszonylatban különösen jelentős termékek gyártásba vételét nyomon követik az ipari központok, a vállalatok és az egyetem szakemberei. Az 1977-re tervezett kapacitások munkaerő-ellátása, az összes dolgozók szakképzettségének emelése is jelentős feladat, szükségszerűség, amelyet a vállalatok magas fokú műszaki felszereltsége követel meg. A kérdésre adott válasz szintéziseként említem, hogy a megyei pártbizottság 1977 elején sorra kerülő plenárisa megvitat és elfogad majd öt megyei szintű programot: a munkatermelékenység növelésére, a munkaerő biztosítására és szakképesítésére, a műszaki haladás alkalmazására, a termelési költségek csökkentésére és a termelés minőségének javítására. Máskülönben ezek azok a fő problémák, amelyek ebben az évben a megyei pártbizottság figyelmének középpontjában fognak állani. Hogyan készítették elő a termelést és a termékek értékesítését ? — A vállalatok többsége pontosan meghatározta a gyártásra kerülő termékek listáját és mennyiségét. Ennek ellenére a megye össz-árutermelésének kb. 4 százalékát még nem nominalizálták, főleg a radiátor- és kábelgyárban, a csavargyárban, a fogarasi vegyi berendezéseket gyártó üzemben, a ghimbavi posztógyárban, a Republica vállalatban stb. Továbbra is mindent megteszünk, az ipari központokkal és a vállalatokkal közösen, hogy ezt a problémát megoldjuk. Sajnos, egyes vállalatok nem tettek meg mindent a termékek leszerződése érdekében sem. Az első évnegyedre a szükséges, szerződéseknek csupán a 82,6, egész évre pedig 74,4 százalékát kötötték meg. Különösen a radiátor- és kábelgyárban, a csavargyárban, a Metrom üzemben, a fogarasi vegyi berendezéseket gyártó üzemben merülnek fel ezek a problémák. Megkülönböztetett figyelmet kell szentelni az exportszerződések megkötésének, hiszen az 1977- es tervnek eddig mindössze 53 százaléka fedezett. Az 1977-es termelés ütemességének biztosítása nagy mértékben függ a nyers- és segédanyagokkal való ellátástól. Egy megyei szintű szúrópróba nyomán kiderült, hogy a kiutalások a szükségletnek mindössze 85 százalékát fedezik. A megyei munkásellenőrző tanács egész sor tanácskozást tartott az ipari központok, a koordináló minisztériumok, a Kohászati Minisztérium, a külkereskedelmi egységek képviselőivel, hangsúlyozva a felelős szervek segítségének, a gyors megoldásoknak a szükségességét. — Melyek a gazdasági tevékenység azonnali célkitűzései a megyében ? — Az 1977-es tervet csak a termelés megfelelő, ütemes megszervezésével lehet biztosítani. Ebből következik az azonnali célkitűzés: a januári terv napi, dekádonkénti teljesítése, mivel az év első hónapja ellenőrzése annak is, hogy az évi tervfeladatokat reálisan állapítottuk meg. Januártól egész sor vállalat áttér a csökkentett munkahétre. Még 1976-ban elemeztük ezt a kérdést, de most gyakorlatilag kell nyomon követnünk a termelési folyamatot, a tervfeladatok teljesítését ezekben a vállalatokban. Különös figyelmet kell fordítanunk a beruházási terv ütemességének biztosítására, az építőtelepeken, az összes objektumoknál folyó munka nyomon követésére. Ugyanakkor a lakásépítkezéseket is figyelemmel kell kísérni : a munka jó megszervezésével kell bizonyítani, minden feltétel megvan az 1977-re tervezett lakások felépítéséhez. Jelenről és javáról 1. SZÁM 2. OLDAL BL Amikor valaki belép a pártba, önkéntesen vállalja a helytállás, a példamutatás olykor egyáltalán nem könnyű feladatát. Ez a helytállás mindennapos, de vannak kivételes esetek, amikor a párttagok valóságos hőstettekkel mutatnak példát a körülöttük dolgozóknak. Az idén történt. A sűrített levegőt előállító kompresszor — az emberek hibáján kívül — súlyosan meghibásodott, üzemünk több műhelyének a termelése megbénult. Gheorghe Manea villanyszerelő mester, a főgépész-részleg pártalapszervezetének titkára elsőként vállalta, hogy addig nem hagyja el a vállalatot, míg a gépet nem helyezik ismét működésbe. Elhatározását Pavel Martafoiu párttag is követte. Amikor Schwerter Loránd, a 2-es számú részleg villanyszerelője, a belső pártbizottság titkára tudomást szerzett a történtekről, hívás nélkül a helyszínre sietett. Az említett párttagok — és példájukat követve Schultz Ioan, Pavel Vitelaru és más párton kívüli szakemberek — csaknem két éjjel és két napon át dolgoztak a kompresszor javításán. Egyébként Schwerter Loránd párttitkárról sokan tudják: igen gyakran éjjel is behívják a vállalatba, hogy egy meghibásodott kulcsfontosságú gépet megjavítson. De sohasem fordult még elő, hogy a párttitkár, fáradtságra hivatkozva visszautasítsa a hívást.Az említett eset nem egyedi. A párttagok minden munkahelyen elöljárnak a példamutatásban, percig sem torpannak meg a nehézségek előtt. Az öntödében például gyakran előfordul, hogy a kemencénél, a darunál vagy más berendezéseknél üzemzavar keletkezik. Ilyenkor Gherasim Matek, Victor Allan, Artz Volker, Bartók János és más párttagok, nem nézik azt, hogy hány óra van, hanem addig maradnak a meghibásodott gép mellett, amíg azt megjavítják. A szereldében megtörténik, hogy egyik vagy másik termék összeszerelésénél lemaradás keletkezik. Ilyen esetekben a kommunisták — köztük Egri József, Bölöni Mihály, Ioan Deere, Kiss József és mások — a műszak befejezése után szó nélkül tovább maradnak, lemondanak szabad idejük egy részéről a tervfeladatok maradéktalan teljesítése érdekében. A kommunisták egyéni és kollektív helytállása döntően hozzájárult ahhoz, hogy vállalatunk már december 21-én teljesítette a múlt év össztermelési tervét, s így év végéig mintegy 20 millió lej értékű többlettermelést valósíthattunk meg. A műszaki-tudományos forradalom ötéves tervének második esztendejében vállalatunk több új termék gyártását kezdi meg. Az utóbbi hetekben műszaki szakembereink — köztük Vladimir Gnasencov, Schwerter Ervin, Cornel Moraru mérnökök — erejük, tudásuk legjavát adták azért, hogy az új termékek gyártási eljárásait kidolgozzák. Az idén vállalatunk termelése több mint 10 százalékkal növekszik a tavalyihoz viszonyítva. A párttagok helytállása, példamutatása biztosítékul szolgál arra, hogy év végén újabb munkasikerekről adhassunk számot. STOKLASSZA FERENC, a Hidromecanica vállalat pártbizottságának helyettes titkára VÁLASZ Van annak három éve, hogy Reilf Istvánnal, a brassói Unirea liceum tanárával, a liceum magyar nyelvű műkedvelő együttesének „örökös“ vezetőjével interjút készítettem. Kérdéseimnek zöme a műkedvelő együttes tevékenységére vonatkozott, pontosabban arra : van-e utánpótlás ? Az akkor létező együttes tagjainak ugyanis több mint a fele utolsó éves líceumi tanuló volt, táncban—dalban—szép szóban összefogott összeforrott Hatolok, akiket terveik, elképzeléseik — sorsuk — aztán különböző főiskolákba, technikumokba „szórt szét". Reilf István akkori válasza kérdésemre így hangzott: „Sok ilyen irányú tapasztalatom szerint utánpótlás mindig volt. Jóllehet, a műkedvelő együttes esetében előretervezésre még egy alkalommal sem került sor. Nem kötelezhetünk — és soha nem is kötelezünk — senkit arra, hogy együttesünk tagja legyen. Akik jöttek, mindig saját jószándékukból jöttek. Ez az elvünk ezután is. A kérdést illetően pedig: remélem, hogy van, remélem, hogy lesz utánpótlás.. 1976 decemberében a líceum irodalmi körének ülésére voltam hivatalos. Az újságírás és az irodalom viszonyáról, kölcsönhatásáról beszéltem — munkatársam, Incze Ibolya verseiből olvasott fel — a líceum dísztermét zsúfolásig megtöltő fiataloknak. Az ülést vezető diáklány megköszönte részvételünket, majd a következőket mondotta : „Vendégünk évekkel ezelőtt egy kérdést tett fel Reill István tanár elvtársnak a műkedvelő együttes jövőjét, az utánpótlást illetően. Szeretnénk most mi magunk, az együttes tagjai válaszolni a kérdésre". A válasz az együttes műsora volt. Egy nagyszerű érzékkel, kitűnő hozzáéréssel megszerkesztett előadás. Lányok 24 tagú mozgó énekkara, 22 tagú tánccsoport, 11 tagú zenekar, szavalók, szólisták, folk-együttes, az Unirea liceum új diákindulója (zenéjét és szövegét Reiff István szerezte) — megannyi szemet, szívet gyönyörködtető műsorszám. S mindez — válasz helyett. Ritkán kaptam kérdésemre hasonlóan megörvendeztető választ. Sz. S. 1977. I. 8.