Brassói Lapok, 1977 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1977-01-08 / 1. szám

A tagság véleménye • Kommunista helytállással Szecselevárosban a legidősebb föld­művesek sem emlékeznek arra, hogy valaha is olyan bőségesen termett vol­na a föld, mint az eltelt esztendőben. A búzából például hektáronként több mint 1­000 kilóval haladták túl a me­zőgazdasági termelőszövetkezet fennál­lása óta elért legnagyobb hozamot. Ha­sonló eredményt értek el az árpánál és burgonyánál is. E megvalósításokat a szövetkezeti tagok közgyűlésén jegyez­tük fel a napokban, amelyen az idei tervfeladatokat és azokat a műszaki­­szervezési intézkedéseket vitatták meg, amelyek biztosítják az előirányzatok teljesítését. Az idei tervfeladatok kapcsán a gyű­lésen felszólalt szövetkezeti tagok egy­öntetű véleménye az volt, hogy bár az előirányzott hektárhozamok nagyok, mozgósító jellegűek, megfelelő munká­val és szervezéssel megvalósíthatók. Annál is inkább, mivel a fő növényfé­lék esetében — búzánál, árpánál, bur­gonyánál — 1976-ban az idei terv elő­­­­irányzatainál nagyobb hektárhozamokat értek el. Az új tervévben az állatte­nyésztési részlegre is megnövekedett feladatok hárulnak. Jelentősen gyara­pítani kell az állatállományt, amely év végéig a szarvasmarháknál el kell hogy érje a 2 200-at, a juhok esetében pedig a 9 200-at. Különösen jelentős az az előirányzat, miszerint az állatlétszám növelését saját szaporulatból kell biz­tosítani A közgyűlésen kevés szó esett a ta­valyi eredményekről, annál több a teen­dőkről. A fő hangsúly az idei felada­tokra, valamint azokra a fogyatékos­ságokra terelődött, amelyek az elmúlt évben csökkentették a munka hatékony­ságát. Többen is szóvá tették például a föld­alappal való jobb gazdálkodás szüksé­gességét Ioan Taran felszólalásában el­mondta, hogy az Electroprecizie lakó­negyedben a tömbházak mellett külön­böző magánszemélyek csaknem egyhek­tárnyi területet használnak a gazdaság földjéből. Jelentős terület marad ki­használatlanul a túlságosan kiszélesí­tett mezei utak miatt is A mezei ka­szálóterületeken sok kárt okoznak a személygépkocsik és a felelőtlen kirán­dulók. A felszólalók közül többen is foglal­koztak a hektárhozam növelésével kap­csolatos kérdésekkel. Magdó István bri­­gádos elmondotta, hogy 1977-ben a ker­tészetben áttérnek az öntözéses műve­lésre, s ez szükségessé teszi azt, hogy a megkezdett munkálatokat legkésőbb április végéig fejezzék be. A felszólaló kifogásolta egyes traktorosok munkájá­nak minőségét, és javasolta, hogy a gépesítőket év közben ne cserélgessék, mert ez károsan hat a minőségre. Gheorghe Avram brigádos felszólalásá­ban a gépesítés, a kemizálás kérdései­vel foglalkozva javasolta a cukorrépa betakarításának gépesítését, valamint azt, hogy a kapásnövényeknél fordítsa­nak nagyobb figyelmet a vegyszeres gyomirtásra. A szecselevárosi mezőgazdasági ter­melőszövetkezet állattenyésztési részle­gén az idén is gyenge eredményeket értek el. A felszólalók — Simon And­rás és Cosma Cornea állatorvosok, Bálint András t­éeszelnök, Gheorghe Ionescu mérnök, Jani István brigádos és má­sok — részletesen foglalkoztak a lema­radások okaival és a távlati teendők­kel. Valamennyien kihangsúlyozták például azt, hogy az alacsony hozamok fő oka — immár évek óta — a takar­mányhiány, ugyanis­­ a legelő- és ka­szálóterületek nagysága nincsen arány­ban a megnövekedett állatlétszámmal, s a kialakult helyzetet még inkább sú­lyosbítja a fű alacsony hektárhozama. Az is érthetetlen, hogy az utóbbi idő­ben miért csökkentették a takarmány­termesztésre előirányzott szántóterület nagyságát. Különös figyelmet érdemel Cosma Cornea állatorvos javaslata : az állattenyésztésben a jövőben többet kell tenni a gépesítés fokozásáért A felszó­laló kihangsúlyozta a munkafegyelem megerősítésének szükségességét, ugyanis olykor előfordul, hogy egyes állatgondo­zók hiányoznak a munkából, s ezért többször elmarad a fejés. A gépesí­tés kapcsán Simon András kidomborí­totta, a termelőszövetkezet elegendő a­­nyagi alappal és megfelelő szakembe­rekkel rendelkezik ahhoz, hogy számos korszerűsítési munkálatot elvégezhesse­nek. A közgyűlésen felszólalt Ioan Becea­­nu elvtárs, a szecselevárosi pártbizott­ság első titkára. A felszólaló kihangsú­lyozta, a növénytermesztésben 1976-ban elért rekorderedmények lehetővé tették azt, hogy a termelőszövetkezet nagy mennyiségű terményt adjon át előirány­zaton felül az állami alapnak. Bár az 1977-re kijelölt hektárhozamok nagyok, ezek elérhetők, ha a tagság, a szakem­berek felelősségteljesen, hozzáértően dolgoznak. Ioan Beceanu elvtárs a to­vábbiakban kidomborította, hogy a jö­vőben sokkal több figyelmet kell for­dítani az állattenyésztésre, mert ezen a részlegen 1976-ban gyenge eredmé­nyeket értek el. Ennek érdekében az szükséges, hogy megerősítsék a rendet, a fegyelmet és határozott intézkedése­ket foganatosítsanak a takarmányalap növelése érdekében. BARTHA ALBERT (Folytatás az első oldalról) talában az egész tevékenység minősé­gét. — A visszatekintés után nem lenne érdektelen az 1977-es év főbb előirányzatairól beszélni. — Ebben az évben a megye ipari össztermelési terve 12,6 százalékkal nő a múlt évihez viszonyítva, az áruter­melési terv 4,6 milliárd lejjel nagyobb, az exportterv pedig 16 százalékkal több, mint a 76-os megvalósítás. A kivitel az összárutermelés kb. 25 százalékát kép­viseli. Mindezt széles körű beruházási terv támogatja. A beruházási program kere­tében jelentős objektumok valósulnak meg, többek között fejlesztik a teher­gépkocsi-vállalat és a traktorüzem ön­tödéjét, a gördülőcsapágy-üzemet, a csavargyárat, a szerszámgyárat, a foga­­rasi kombinátban freon- és teflongyár­tó berendezést adnak át, fejlesztik a codleai Colorom üzemet stb. Említésre méltó, hogy ebben az évben 7 400 la­kás épül a tr megyében, 50 százalékkal több, mint 1976-ban. A munka termelékenysége 1976-hoz viszonyítva 9,2 százalékkal lesz nagyobb a megyében, a termelési költségek csök­kentése pedig továbbra is a figyelem középpontjában marad. Ebben az össze­függésben különösen a fémfogyasztás csökkentésével kapcsolatos feladatokat kell megemlítenünk : 56 000 tonna fém megtakarítását. Ennek érdekében haté­kony normákra van szükség, a fogyasz­tás csökkentésére újabb megoldásokat kell keresni. Mindez vonatkozik a nyers- és segédanyag-, a fűtőanyag- és az e­­nergiafogyasztásra is. — Kérjük, beszéljen azokról a módszerekről és eszközökről, ame­lyekkel az előirányzatok megvaló­síthatók. — NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs újévi rádió- és televíziós üzenetében hangsúlyozta : „Egész tevékenységünk homlokterébe állítjuk a termelés mű­szaki és minőségi színvonalának eme­lését, a gazdasági hatékonyság erőteljes növelését.“ Mi is különös figyelmet fordítunk a munka termelékenysége növekedésére vonatkozó feladatok megalapozásának. Minden vállalatban már most tanulmá­nyozzák a segédszemélyzet, a tisztvise­lők száma csökkentésének lehetőségét, a munkahelyek megszervezését, a mű­veletek korrekt normázását és a glo­bális akkordnak minden szektorba való bevezetését. Akárcsak az elmúlt években, tovább­ra is a pártszervezetek figyelmének kö­zéppontjában áll a gépek, berendezé­sek, felszerelések kihasználási mutató­ja. Az elmúlt év szeptemberében me­gyei szinten elkészült egy tanulmány, amely ezzel a problémával foglalkozik, ezt követte az intézkedési terv, amely a termelő kapacitások legkevesebb 85 százalékos időkihasználását fogja biz­tosítani. Nyomon követjük a műszaki újítások, a tudomány és a technika legújabb fel­fedezéseinek bevezetését és hasznosítá­sát az összes egységekben, biztosítva a szükséges szervezési kereteket. 1977-ben az országos vagy megyei viszonylatban különösen jelentős termékek gyártásba vételét nyomon követik az ipari köz­pontok, a vállalatok és az egyetem szakemberei. Az 1977-re tervezett kapacitások mun­kaerő-ellátása, az összes dolgozók szak­­képzettségének emelése is jelentős fel­adat, szükségszerűség, amelyet a válla­latok magas fokú műszaki felszereltsé­ge követel meg. A kérdésre adott válasz szintéziseként említem, hogy a megyei pártbizottság 1977 elején sorra kerülő plenárisa meg­vitat és elfogad majd öt megyei szintű programot: a munkatermelékenység nö­velésére, a munkaerő biztosítására és szakképesítésére, a műszaki haladás al­kalmazására, a termelési költségek csökkentésére és a termelés minőségé­nek javítására. Máskülönben ezek azok a fő problémák, amelyek ebben az év­ben a megyei pártbizottság figyelmé­nek középpontjában fognak állani.­­ Hogyan készítették elő a ter­melést és a termékek értékesíté­sét ? — A vállalatok többsége pontosan meghatározta a gyártásra kerülő ter­mékek listáját és mennyiségét. Ennek ellenére a megye össz-áruterme­­lésének kb. 4 százalékát még nem nominalizálták, főleg a radiátor- és kábelgyárban, a csavargyárban, a foga­­rasi vegyi berendezéseket gyártó üzem­ben, a ghimbavi posztógyárban, a Re­publica vállalatban stb. Továbbra is mindent megteszünk, az ipari közpon­tokkal és a vállalatokkal közösen, hogy ezt a problémát megoldjuk. Sajnos, egyes vállalatok nem tettek meg mindent a termékek leszerződése érdekében sem. Az első évnegyedre a szükséges, szerződéseknek csupán a 82,6, egész évre pedig 74,4 százalékát kötöt­ték meg. Különösen a radiátor- és ká­belgyárban, a csavargyárban, a Metrom üzemben, a fogarasi vegyi berendezé­seket gyártó üzemben merülnek fel ezek a problémák. Megkülönböztetett figyelmet kell szentelni az exportszer­ződések megkötésének, hiszen az 1977- es tervnek eddig mindössze 53 százalé­ka fedezett. Az 1977-es termelés ütemességének biztosítása nagy mértékben függ a nyers- és segédanyagokkal való ellátás­tól. Egy megyei szintű szúrópróba nyo­mán kiderült, hogy a kiutalások a szük­ségletnek mindössze 85 százalékát fe­dezik. A megyei munkásellenőrző ta­nács egész sor tanácskozást tartott az ipari központok, a koordináló minisz­tériumok, a Kohászati Minisztérium, a külkereskedelmi egységek képviselőivel, hangsúlyozva a felelős szervek segítsé­gének, a gyors megoldásoknak a szük­ségességét. — Melyek a gazdasági tevékeny­ség azonnali célkitűzései a megyé­ben ? — Az 1977-es tervet csak a termelés megfelelő, ütemes megszervezésével le­het biztosítani. Ebből következik az a­­zonnali célkitűzés: a januári terv napi, dekádonkénti teljesítése, mivel az év első hónapja ellenőrzése annak is, hogy az évi tervfeladatokat reálisan állapí­tottuk meg. Januártól egész sor vállalat áttér a csökkentett munkahétre. Még 1976-ban elemeztük ezt a kérdést, de most gya­korlatilag kell nyomon követnünk a termelési folyamatot, a tervfeladatok teljesítését ezekben a vállalatokban. Különös figyelmet kell fordítanunk a beruházási terv ütemességének biztosí­tására, az építőtelepeken, az összes ob­jektumoknál folyó munka nyomon kö­vetésére. Ugyanakkor a lakásépítkezé­seket is figyelemmel kell kísérni : a munka jó megszervezésével kell bizo­nyítani, minden feltétel megvan az 1977-re tervezett lakások felépítéséhez. Jelenről és javáról 1. SZÁM 2. OLDAL BL Amikor valaki belép a pártba, önkén­tesen vállalja a helytállás, a példamuta­tás olykor egyáltalán nem könnyű felada­tát. Ez a helytállás mindennapos, de van­nak kivételes esetek, amikor a párttagok valóságos hőstettekkel mutatnak példát a körülöttük dolgozóknak. Az idén történt. A sűrített levegőt elő­állító kompresszor — az emberek hibáján kívül — súlyosan meghibásodott, üzemünk több műhelyének a termelése megbénult. Gheorghe Manea villanyszerelő mester, a főgépész-részleg pártalapszervezetének tit­kára elsőként vállalta, hogy addig nem hagyja el a vállalatot, míg a gépet nem helyezik ismét működésbe. Elhatározását Pavel Martafoiu párttag is követte. Ami­kor Schwerter Loránd, a 2-es számú részleg villanyszerelője, a belső pártbizottság tit­kára tudomást szerzett a történtekről, hí­vás nélkül a helyszínre sietett. Az említett párttagok — és példájukat követve Schultz Ioan, Pavel Vitelaru és más párton kívüli szakemberek — csaknem két éjjel és két napon át dolgoztak a kompresszor javítá­sán. Egyébként Schwerter Loránd párttit­kárról sokan tudják: igen gyakran éjjel is behívják a vállalatba, hogy egy meghibá­sodott kulcsfontosságú gépet megjavítson. De sohasem fordult még elő, hogy a párt­titkár, fáradtságra hivatkozva visszautasít­sa a hívást.­Az említett eset nem egyedi. A pártta­gok minden munkahelyen elöljárnak a pél­damutatásban, percig sem torpannak meg a nehézségek előtt. Az öntödében például gyakran előfordul, hogy a kemencénél, a darunál vagy más berendezéseknél üzem­zavar keletkezik. Ilyenkor Gherasim Matek, Victor Allan, Artz Volker, Bartók János és más párttagok, nem nézik azt, hogy hány óra van, hanem addig maradnak a meghibásodott gép mellett, amíg azt meg­javítják. A szereldében megtörténik, hogy egyik vagy másik termék összeszerelésénél lemaradás keletkezik. Ilyen esetekben a kommunisták — köztük Egri József, Bölöni Mihály, Ioan Deere, Kiss József és mások — a műszak befejezése után szó nélkül tovább maradnak, lemondanak szabad ide­jük egy részéről a tervfeladatok maradék­talan teljesítése érdekében. A kommunisták egyéni és kollektív helyt­állása döntően hozzájárult ahhoz, hogy vállalatunk már december 21-én teljesí­tette a múlt év össztermelési tervét, s így év végéig mintegy 20 millió lej értékű többlettermelést valósíthattunk meg. A műszaki-tudományos forradalom ötéves tervének második esztendejében vállalatunk több új termék gyártását kezdi meg. Az utóbbi hetekben műszaki szakem­bereink — köztük Vladimir Gnasencov, Schwerter Ervin, Cornel Moraru mérnökök — erejük, tudásuk legjavát adták azért, hogy az új termékek gyártási eljárásait ki­dolgozzák. Az idén vállalatunk termelése több mint 10 százalékkal növekszik a tavalyihoz viszonyítva. A párttagok helytállása, példa­­mutatása biztosítékul szolgál arra, hogy év végén újabb munkasikerekről adhas­sunk számot. STOKLASSZA FERENC, a Hidromecanica vállalat pártbizottságának helyettes titkára VÁLASZ Van annak három éve, hogy Reilf Ist­vánnal, a brassói Unirea liceum tanárá­val, a liceum magyar nyelvű műkedvelő együttesének „örökös“ vezetőjével interjút készítettem. Kérdéseimnek zöme a műked­velő együttes tevékenységére vonatkozott, pontosabban arra : van-e utánpótlás ? Az akkor létező együttes tagjainak ugyanis több mint a fele utolsó éves líceumi ta­nuló volt, táncban—dalban—szép szóban összefogott­ összeforrott Hatolok, akiket ter­veik, elképzeléseik — sorsuk — aztán kü­lönböző főiskolákba, technikumokba „szórt szét". Reilf István akkori válasza kérdésemre így hangzott: „Sok ilyen irányú tapasz­talatom szerint utánpótlás mindig volt. Jól­lehet, a műkedvelő együttes esetében elő­­retervezésre még egy alkalommal sem ke­rült sor. Nem kötelezhetünk — és soha nem is kötelezünk — senkit arra, hogy együttesünk tagja legyen. Akik jöttek, min­dig saját jószándékukból jöttek. Ez az el­vünk ezután is. A kérdést illetően pedig: remélem, hogy van, remélem, hogy lesz utánpótlás.. 1976 decemberében a líceum irodalmi körének ülésére voltam hivatalos. Az újság­írás és az irodalom viszonyáról, kölcsönha­tásáról beszéltem — munkatársam, Incze Ibolya verseiből olvasott fel — a líceum dísztermét zsúfolásig megtöltő fiataloknak. Az ülést vezető diáklány megköszönte részvételünket, majd a következőket mon­dotta : „Vendégünk évekkel ezelőtt egy kérdést tett fel Reill István tanár elvtárs­nak a műkedvelő együttes jövőjét, az u­­tánpótlást illetően. Szeretnénk most mi ma­gunk, az együttes tagjai válaszolni a kér­désre". A válasz az együttes műsora volt. Egy nagyszerű érzékkel, kitűnő hozzáéréssel megszerkesztett előadás. Lányok 24 tagú mozgó énekkara, 22 ta­gú tánccsoport, 11 tagú zenekar, szavalók, szólisták, folk-együttes, az Unirea liceum új diákindulója (zenéjét és szövegét Reiff István szerezte) — megannyi szemet, szívet gyönyörködtető műsorszám. S mindez — válasz helyett. Ritkán kaptam kérdésemre hasonlóan megörvendeztető választ.­ ­ Sz. S. 1977. I. 8.

Next