Brassói Lapok, 1989 (21. évfolyam, 1-50. szám)

1989-01-06 / 1. szám

al NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS újévi rádió- és televíziós üzenete (Folytatás az első oldalról) összességében elmondható, hogy a nemzetközi helyzet ez év végén is bonyolult, ellentmondásos és súlyos marad. Miután 1987-ben a Szovjetunió és az Amerikai Egye­sült Államok szerződést írt alá a közép és rövidebb ható­­távolságú rakéták felszámolásáról, az idén is folytatódtak a tárgyalások újabb egyezményekről a nukleáris fegyve­rekre vonatkozóan és a tárgyalások megkezdéséről a kon­vencionális fegyverzet csökkentése és a vegyi fegyverek felszámolása ügyében, de az esztendő konkrét eredmények nélkül, minden reális eredmény nélkül ér véget. Történtek egyes fontos lépések bizonyos katonai­ konf­liktusok megszüntetése és egyes konfliktusok rendezésével kapcsolatos egyezmények megkötése irányában, de tel­jes megoldásuk nem következett be. Éppen ezért állítható, hogy a népek reményei, mi­szerint 1988-ban történjenek újabb jelentős lépések a nukleáris és konvencionális leszerelés útján, az enyhülés és az együttműködés útján, nem teljesültek. Teljes joggal állítható, hogy továbbra is fennáll egy újabb világháború veszélye, amely elkerülhetetlenül nuk­leáris háborúvá fajulna és magának a földi életnek a megsemmisüléséhez vezetne. Folytatódtak és folytatódnak a nukleáris kísérletek. Újabb nukleáris fegyvereket állítottak elő. A NATO meg­vitatta és határozatokat fogadott el egész sor nukleáris fegyver korszerűsítéséről. Folytatódik az űrfegyverkezés. Ilyen körülmények között nehéz lenne azt állítani, hogy gyökeres változás történt a nemzetközi életben. Ellenke­zőleg, ismét hangsúlyozom, és ezt — a népünk, az összes népek iránti magas fokú felelősség szellemében — a lehető legvilágosabban meg kell mondanunk, hogy a vi­lághelyzet továbbra is súlyos. Most az 1989-es új esztendő elején teljesen világosan le kell szögeznünk, az összes realista, haladó, antiimperialista erőknek, az összes népek­nek fokozniuk kell küzdelmüket és határozott akcióikat, hogy alapvető változást harcoljanak ki a nemzetközi poli­tikai életben. Hassunk oda, hogy 1989-ben jöjjenek létre újabb egyez­mények és megállapodások a leszerelés kérdéseiben; mun­kálkodjunk a leghatározottabban, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok megkösse a szerződést a stratégiai nukleáris fegyverek 50 százalékos csökkenté­séről. Munkálkodjunk a leghatározottabban mindennemű nuk­leáris kísérlet leállításáért és a megmaradó nukleáris fegy­verek korszerűsítésének leállításáért, mindennemű űrfegy­verkezési akció megszüntetéséért. Munkálkodjunk a kozmosz kizárólag békés felhasználá­sáért! Munkálkodjunk általános egyezmények létrehozásáért a nukleáris fegyverek teljes felszámolásáról több szakasz­ban, hassunk oda, hogy 1989-ben megkezdődjenek a tár­gyalások a konvencionális fegyverzet lényeges csökkenté­séről, hogy egyezmények jöjjenek létre a vegyi fegyverek felszámolásáról, a katonai kiadások radikális csökkenté­séről. Románia véleménye szerint az év első felében minél jobb eredményekkel be kell fejezni a bécsi együttműködési, biztonsági és leszerelési konferenciát olyan határozatok elfogadása útján, amelyek feltárják a széles körű gazda­sági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködés út­ját kontinensünk összes népei között. Az elfogadásra kerülő határozatok és dokumentumok induljanak ki korunk realitásaiból, a tudomány és a tech­nika, általában az emberi megismerés új vívmányaiból. Síkraszállunk az összes nemzetek közötti egyenlő együtt­működés Európájáért, a tudomány, a kultúra, a gazda­sági és társadalmi haladás, minden nemzet jóléte és bol­dogsága Európájáért, a szabad és független nemzeteknek a társadalmi rendszerek különbözőségében egységes Eu­rópájáért. Románia síkraszáll azért, hogy a jövő év folyamán újabb jelentős lépések történjenek a balkáni együttműködésért és egy nukleáris és vegyi fegyverektől, idegen katonai támaszpontoktól mentes övezet megteremtéséért a Balká­non. Hassunk oda, hogy 1989-ben valósuljanak meg a bizo­nyos konfliktusok békés rendezésére vonatkozóan fennálló egyezmények és megállapodások, térjenek rá az összes konfliktusok felszámolására tárgyalások útján, kezdődjék meg a közép-keleti nemzetközi konferencia, biztosítsák a palesztin nép ama törekvéseinek megvalósulását, hogy az összes szomszédaival való szoros együttműködésben és békében éljen saját államában. Tekintettel arra, hogy a fejlődő országok helyzete 1988- ban is súlyosbodott, kiadósságaik növekedtek, Románia síkraszáll azért, hogy — az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének égisze alatt összehívandó nemzetközi konferencia keretében — globális megoldást nyerjenek a gyengén fej­­lettség problémái, megszülessen egy új gazdasági világ­rend. Tegyünk meg mindent, hogy az összes államok, elsősor­ban a kis és közepes országok, az el nem kötelezett or­szágok, a fejlődő országok aktívan részt vegyenek a nem­zetközi problémák megoldásában. Úgy véljük, a leghatározottabban fel kell lépni, hogy növekedjék az Egyesült Nemzetek Szervezetének, más nem­zetközi szerveknek a szerepe a nemzetközi élet bonyolult, súlyos problémái demokratikus megoldásában. A szocialista Románia elhatározása minden erőt latba vetni az együttműködés széles körű fejlesztéséért a szo­cialista országokkal, a fejlődő­ országokkal, a fejlett tőkés országokkal, a világ minden államával és népével a teljes jogegyenlőség, a függetlenség, a szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás elvei és minden nép ama jogának a tiszteletben tartása alapján, hogy szaba­don, minden külső beavatkozástól mentesen válassza meg fejlődésének útját. Hassunk oda, hogy a jövő év hozza meg új politikai elgondolások és koncepciók, új akciók és új politika meg­valósulását a nemzetközi életben. Most, az 1989-es új év elején a román nép nevében felhívjuk a világ összes államait és népeit az együttműkö­dés erősítésére a leszerelés megvalósítása és a béke biz­tosítása érdekében, hogy a XX. századot az emberiség sok súlyos és bonyolult problémájának végérvényes fel­számolásával zárjuk és jobb perspektívával lépjünk a 3. évezredbe anélkül, hogy nukleáris katasztrófától kellene tartanunk, hogy megszűnjön a világ gazdagokra és szegé­nyekre tagolódása és biztosítsák az összes népek teljes egyenlőségét és együttmunkálkodását gazdasági-társadal­mi haladásuk érdekében, az összes nemzetek méltó, civi­lizált életének megteremtése érdekében. KEDVES ELVTÁRSAK, BARÁTAIM! ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG HONPOLGÁRAI! A népünk erőibe, alkotó képességeibe vetett teljes biza­lommal lépünk az új esztendőbe. Az eddigi megvalósítások alapján teljes mértékben bí­zunk a gazdasági-társadalmi fejlesztési programok meg­valósulásában, a szocializmus és a kommunizmus győzel­mében hazánkban. Fogadjuk meg, hogy valamennyien a tudományos világ- és életszemlélet szellemében, a tudományos szocializmus elvei szellemében igazi forradalmárokként fogunk tevé­kenykedni a munka iránti felelősség növeléséért, a rend és a fegyelem erősítéséért, a párthatározatok és az or­szág törvényei betartásáért, hogy mindent megteszünk az 1939. évi tervek töretlen megvalósításáért és a tevékeny­ség tökéletesítéséért a gazdasági-társadalmi élet minden területén. Kívánom, hogy a most kezdődő új esztendő hozzon újabb nagyszerű beteljesüléseket népünk számára minden tevékenységi területen, biztosítsa hazánk felemelkedését a haladás és a civilizáció, a nép jóléte és boldogsága újabb csúcsaira, a szocialista és a kommunista civilizáció legmagasabb csúcsainak meghódítását, hozza meg Romá­nia anyagi és szellemi erejének, függetlenségének és szu­verenitásának még erőteljesebb megszilárdítását! Kívánom, hogy 1989 hozzon a népeknek újabb vívmá­nyokat a leszerelés útján, a béke, az együttműködés, egy jobb és igazabb világ megteremtése útján a földkerekség minden nemzete számára! Az új év alkalmából a legforróbb forradalmi jókívánsá­gaimat intézem önökhöz, kedves honfitársak, kívánok újabb jelentős megvalósításokat a szocialista Románia szüntelen felvirágoztatása, a világ összes nemzeteivel való együttműködés és barátság útján! Tiszta szívből kívánom önöknek, kedves elvtársak, összes jobbra-szebbre törekvéseik beteljesülését, teljes elégtételt a munkában és az életben, jó egészséget és boldogságot! Boldog új évet! Hagyományainkat folytatva A traktorgyár tevékenysége nemcsak a municípium és megye ipari termelése alakulásának egyik meghatározó láncszeme, de nemzetgazdaságilag is fontos tételt képvi­sel. Indokolt tehát, hogy most év elején éppen e vállalat pártbizottságának titkárát, Marin Matei mérnököt, a dol­gozói tanács elnökét kerestük fel. — 1988-at — mondotta — a fellendülés időszakának, reméljük, egy hosszan tartó folyamat kezdetének tekinthet­jük. Ezt az állítást tavalyi eredményeink támasztják alá, hi­szen a tervfeladatok, amelyek az elmúlt esztendőben 1987- hez viszonyítva minden tekintetben növekedést irányoztak elő, nagy vonalakban megvalósultak, így a tervezettnél nagyobb értékű árutermelést valósítottunk meg, az elő­irányzottnál gyorsabb ütemben növekedett a termelé­kenység, és — az eredmények még nem véglegesek — be­illeszkedtünk a tervezett költségkeretbe is. Úgy vélem a­­zonban, hogy ezeknél is lényegesebb, hogy a nemrég zá­rult esztendőben egy új — műszakilag kiforrottabb, von­zóbb kivitelű, sokoldalúan használható, magasabb fokon tipizált és integrált — traktorcsaláddal jelentünk meg a piacon, a munkaközösség tagjai sorában, a mikroközössé­gekben pedig tudatosodott, hogy dolgozni csak jól és pontosan, kifogástalan minőségben szabad. Hasonlókép­pen az is világossá vált, hogy ha egy adott pillanatban a műszaki haladásban, a termékek keresettségében vi­szonylagos előnyt szereztünk a többi traktorgyártó céggel szemben, akkor sem szabad megállni! — Ez természetesen egyaránt érvényes mind a gyárt­„Egyáltalán nem lehetünk elégedettek az idei esztendő állattenyésztési eredményeivel, különösképpen nem az ál­lattenyésztési termelés tekintetében" — mondotta Nicolae Ceauşescu elvtárs a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdő- és Vízgazdálkodási Országos Tanács múlt év decemberi bővített plenáris ülésén. E ténymegállapítás­­jegyében, szellemében került sor múlt esztendő utolsó napjaiban az állattenyésztők megyei tanácskozására, melynek kereté­ben a forradalmi bírálat és önbírálat szellemében kiérté­kelték az eltelt év eredményeit — ezek egyes mutatóknál nagyobbak ugyan az 1987-es évinél, de a tervezett szun­mányfejlesztésre, mind a hatékonyságnövelésre.­­ A kettőt nem lehet és nem szabad egymástól elvá­lasztani. A harmadik generációjú traktorokat szakembe­reink azért tervezték, hogy kevesebb nyersanyagból érté­kesebb árut állítsunk elő, az új terméknek kevesebb le­gyen a fajlagos üzemanyagfogyasztása és többféle igény kielégítésére legyen alkalmas. Az eddigi visszajelzések, amelyeket a különböző nemzetközi vásárokról, kiállítások­­ról, főként pedig a traktorok tesztelésére szakosított la­boratóriumokból kaptunk, biztatóak. N°s, ezt az új termé­ket nagy sorozatba nyilván az eddiginél jobb műszaki feltételek között szeretnék és kell is gyártani. Ennek érde­kében került sor az elmúlt esztendőben az öntödei munka korszerűsítésére, három automata vonal üzembe helyezé­sére. Lényeges átszervezéseket végeztünk a motorgyártó­részlegen, a szereldében és másutt is. Erőfeszítéseinket jelzi, hogy az elmúlt esztendőben a tervezettnél mintegy 12 százalékkal nagyobb volumenű beruházást valósítottunk meg, amelyet úgyszólván teljes egészében korszerűsítések­re fordítottunk.­­ Az elmúlt esztendőben azonban a határozott előre­lépés és erőfeszítések ellenére sem sikerült exportfelada­taikat megvalósítaniuk. Véleménye szerint rövid idő alatt javítható-e a munkaközösségnek e kivételesen fontos tevé­kenysége? — Az igaz, hogy összesítve másfél százalékkal lema­radtunk a tervezett exportfeladatok teljesítésében. Ezt a­­zonban a szocialista relációjú megrendelések 11 százalé­kéknél jóval alacsonyabbak —,­­ majd meghatározták az idei tevékenység javításának útjait, módozatait. Alapvető tanulságként elmondhatjuk, hogy azokban az egységekben — mint például a codleai állami mező­­gazdasági vállalat, a rişnovi, codleai, stupini-i, buneşti-i, prejmeri téeszek —, ahol az összes állattenyésztési dolgo­zók felelősen, szakmaszeretettel dolgoztak, a tavalyi ered­mények messze túlhaladják a megyei átlagot, a szomszé­dos gazdaságok megvalósításait. Sajnálatos tényként hangzott el az a megállapítás, hogy megyénk szocialista mezőgazdasági egységeiben a kos túlteljesítésével, valamint nagyobb mennyiségű motor és pótalkatrész szállításával igyekeztünk ellensúlyozni — nem egészen eredménytelenül. A lemaradásokat elsősor­ban a megrendelések hiánya okozta, s ezért nem kimon­dottan a traktorgyár közössége a felelős. Nyilván nem a saját hiányosságainkat próbálom másokra hárítani, de ismételten fel szeretném hívni a figyelmet a jól összehan­golt csapatmunka szükségességére, a vállalatok közti ko­operációs tevékenység javítására. Ezért tartom fontosnak, hogy az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága decem­ber 28-i ülésén Nicolae Ceauşescu elvtárs javasolta, hogy a feladatok teljesítésének egyik kritériumaként vezessék be a szerződések teljesítésének mutatóját. — Hogyan sikerült felkészülni az új esztendőre? — Lényegesen jobban, mint a tavalyira. Gondolok itt elsősorban a gyártásra előkészített termékekre, azokra az új szervezési formákra, amelyeket az elmúlt esztendőben végrehajtottunk, s amelyek eredményei igazából csak az idén éreztetik hatásukat. És gondolok arra, hogy ha egy­előre nincs is elegendő szerződésünk, kilátásaink bizta­tóak. '89-ben is tovább szándékszunk folytatni a termé­kek és a termelés korszerűsítését. Határozott szándékunk, hogy a párt főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs újévi rádió-­­és televíziós üzenete szellemében munkálkodjunk egész tevékenységünk javításáért, azért, hogy a Cenk alatt gyártott traktorok minél nagyobb mértékben kielégít­sék mind a hazai mezőgazdaság, mind a­ külföldi meg­rendelők igényeit, hogy tovább öregbítsük és magasabb szintre emeljük az UTB jelzéssel ellátott gyártmányok jó hírnevét. Lejegyezte: TELEKI LAJOS szarvasmarha-állomány összlétszáma, év végén, sok ezer állatfővel kevesebb volt az előirányzottnál. E tekintetben különösen nagyok a lemaradások a rîşnovi, rupeai, faga­­raşi állami mezőgazdasági egységekben, a şercaiai, mindi­­ni, caţai, dopcai és más téeszekben. A létszámhiány két fő okra vezethető vissza. Egyrészt arról van szó, hogy sok gazdaságban — a făgăraşi állami mezőgazdasági válla­latban, a zărneşti-i szövetkezetközi borjúhizlaldában, a crizbavi, hălchiui, tărlungeni, armenişi és más téeszekben — az év folyamán túlságosan nagy volt az elhullott vagy kényszerből levágott állatok száma. De komoly fogyatékos­ságok nyilvánultak meg a szaporítási tevékenységben is. BARTHA ALBERT (Folytatása a 7. oldalon) Állattenyésztők felelőssége 1. SZÁM 2. OLDAL ELVTÁRS EXPOZÉJA — NÉPÜNK FORRADALMI 1989. I. 6.

Next