Brassói Lapok, 1904. július (10. évfolyam, 149-174. szám)

1904-07-02 / 149. szám

, állapittassék meg és az elhasználható viz­nek maximuma határoz­­szerint vettessék ki a sszeg; azt pedig, hogy­ználtatik csakugyan el, a s ellenőrzi h­ite­lesit­­rával és ha úgy találja, ként elhasznált vizmennyi­­annál a melynek alapján a kivettetett, akkor hitele­­zmérőt alkalmaz két évig, a alatt határozottan meg lehet­ni az elhasznált víz mennyiségét, e annak átlagát. Az elhasznált víz havi mennyisége maximumának megállapításánál pedig tekintetbe veendő a helyiségek száma, a marhák darabszáma, kert stb. és a m­é­l­­tányosság, hogy t. i. bőven elég­séges vízmennyiség állapíttassék meg kinek-kinek a számára. A hitelesített vízmérőért az illető háztulajdonos akkora összeget szenne évenként használati díjként, hogy 6 év alatt az a költség, a­melybe a városnak a hitelesített vízmérő került, kikerüljön. A nem hitelesített vízmérőért nem kellene használati díjat fizetni. Végül indítványozza a tanács, hogy a szabályrendelet módosítási tervezetének előleges tanulmányozása czéljából küld­jön ki a közgyűlés bizottságot, a­melybe beválasztandó volna ezen ügy előadója Kamner Lajos, a főmérnök, a főszám­vevő, a vízvezetéki főnök és a képvise­lőtestület öt tagja azon utasítással, hogy megbízatásukban oly módon járjanak el, hogy a tervezet augusztus hó végén, esetleg szeptember hó elején előterjeszt­hető legyen. Az állandó választmány elfogadta ezen indítványt és a bizottságba bevá­­lasztandókul Miess Lajost, Mártha Mik­lóst, Vlaicu Arsent, Eitel Gusztávot és Paul Vilmost ajánlja. A közgyűlés a tanács javaslatát el­fogadta és a bizottságba az állandó vá­lasztmány által ajánlottt egyéneket be­választotta és ezen bizottságot Czell Vil­­­­mos indítványára azzal is megbízta, hogy utat és módot keressen arra, hogy a víz­használatért a lakosok által a háztulaj­donosnak fizetett díjak után a háztulaj­donosok ne legyenek kénytelenek adót fizetni. (Mert a közigazgatási bíróság ezt az összeget is adókötelesnek jelen­tette ki.) (Állati hulla égetés.) Érdekes indítványnyal állott elő a városi tanács az állati hullák eltakarítá­sára vonatkozólag. Azt a javaslatot ter­jesztette ugyanis elő, hogy az állati hul­lákkal való elbánásnak eddigi elavult rendszerével szakítson a város és egy újabbat, modernebbet, a kor szellemének megfelelőbbet léptessen életbe. Ennél­fogva tehát a tömösi gyepmesteri telep felhagyandó volna és egy új gyepmesteri műhely volna berendezendő, lakással együtt a vágóhíd mögött és a műhelyben egy Podewill-féle égető kemencze volna felállítandó. Eddig ugyanis a leütött, vagy másként elpusztult állat hulláját elásták, ezután az égető kemenczében elégetnék, zsírját, (a szappangyárosoknál) porát stb. értékesítenék. Ezen eljárás már több vá­rosban be van vezetve és nagyon alkal­masnak bizonyult. A tanács tervezetének a megvalósítása egyébiránt, lakás, műhely, kemencze stb. összesen 27248 koronába kerülne, mely a törzs­vagyonból volna fedezendő. Miután itt városi ingatlannak t. i. a vágóhíd mögött levő teleknek az eddigi­től eltérő módon való felhasználásáról, beépítéséről van szó, a közgyűlés elhatá­rozta, hogy ezen tárgyat az 1886. évi XXII. t.-cz. 110. §-a értelmében egy 30 nap múlva egybehívandó közgyűlés na­pirendjére tűzi. (A Rétsor építési vonala.) Copony M. a rét­soron (a Hotel Central mögött) házat akar épiteni és ezért arra kéri a városi tanácsot, hogy határozza meg az építési vonalat. Az épí­tési bizottság azt javasolta, hogy az építé­si vonal csak azután állapíttassék meg,­ha az ott elnyúló árok szabályozva lesz. Mi­után ezen szabályozás azonban ki tudja, mikor lesz foganatosítva, megtörténhetnek a javaslat elfogadása esetén, hogy Copony M. tíz évig sem építhetné fel a házat. A városi tanács ennélfogva azt javasolja, hogy az építési vonal a városi építé­szeti hivatal tervezete szerint állapíttassék meg. A közgyűlés a tanács javaslatát el­fogadta. (Forrás a Schiel telkén.) A régi Luck­hard-féle, jelenleg Schiel Sámuel tulajdonát képező telken van egy forrás, amely miatt versengett a város és a telektulajdonos. A vízjogi hatóság azt a határozatot hozta, hogy a város jogo­sítva van ezt a forrást illetve, annak vizét használni. Tekintve tehát azt, hogy a kü­szöbön álló csatornázáskor szükség lehet e forrás vizére és különben is a jelenlegi száraz idők szükségessé teszik igénybe­vételét, a tanács azt javasolja, hogy ez a a forrás keríttessék be és intézkedés tör­ténjék, hogy a vasúti elágazásnál és a Szitás­ utczában lévő és egyéb kifolyó ku­tak a vízvezeték helyett ebből tápláltas­­sanak. A bekerítésnek és az ezzel össze­függő vízvezetéki munkálatoknak a költ­sége összesen 2037 kor. A közgyűlés a városi tanács ezen indítványát elfogadta. (Próbavágás.) Tekintettel a hús árának nagy emel­kedésére és arra, hogy a lakosság köré­ben évek óta nyilvánult hasonló esetek­ben az óhajtás a próbavágatást is, mint módját a húsárak leszállításának megkí­sérlem, és tekintettel arra, hogy dr. Szé­kely György főispán is kifejezte erre vo­natkozó óhaját, azt indítványozta a ta­nács, hogy a városi közgyűlés rendelje el a próbavágatást és e czélra szavazzon meg 3000 koronát. A közgyűlés a tanács javaslata sze­rint határozott. (Üzletnyitás reggel 4 órakor.) Véges Jánosné és társai azon ké­réssel járultak a városi tanácshoz, hogy en­gedje meg nekik, hogy italméréssel ösz­­szekötött szatócsüzleteiket a nyári hóna­pokon át 5 óra helyett, már reggel 4 órakor kinyithassák, mert a munkások már ebben az időben mennek a munkára. A városi tanács azt indítványozta, hogy a vonatkozó szabályrendelet módosíttassák olyanformán, hogy az italkiméréssel ösz­­szekötött szatócsüzletek a május 1 — ok­tóber 1-ig terjedő időben reggel 4 órakor tárhassanak fel. A közgyűlés a tanács indítványát határozattá emelte. (Piaczi szabályrendelet.) Miután több városban, illetve vár­megyében szabályrendelett áll fenn, amely a heti piaczoknak idegen iparosok által történő látogatását szabályozza, dr. Jekel Frigyes alispán nyilatkozatra hívta fel a városi tanácsot egy ilyen szabályrendelet­nek Brassóban is leendő alkotása tárgyá­ban- A városi tanácsnak az a véleménye, hogy miután Brassóban a heti piac­ amúgy is szabályozva van, tehát egy ily­nemű szabályrendelet már fenn­áll, újabb szabályrendelet szükségét nem érzi. A közgyűlés a tanács véleményét magáéra tette. (Új kórház.) Brassó város képviselőtestülete múlt évi decz. hó 16-án elhatározta, hogy a kórhá­zat egy a Ráma-téren építendő női gyó­gyászati pavillonnal bővíti ki, amelynek költsége 52000 koronára irányoztatott elő és annak tervezetét, pályázat kiírásának mellőzésével a lipcsei Ludwig czég által készítteti meg. A Ludwig czég főnöke időközben meghalt, de a terveket elkészí­tette, úgy, hogy azok alapján most már a részletes terveket és a költségvetést a vá­rosi építészeti hivatal is kidolgozhatja. Azt javasolja­­tehát a városi tanács, hogy ezzel a munkával a városi építészeti hi­vatal bízassák meg. A közgyűlés a tanács javaslata ér­telmében határozott. (Kórházi szabályrendelet.) Brassó város tanácsa szabályrende­letet készített a kórházra vonatkozólag és azt jóváhagyás végett felterjesztette a belügyminiszterhez, aki módosítás illetve kiegészítés czéljából visszaküldte azt. A városi tanács a mai közgyűlésen előter­jesztette a módosításokat és a kiegészíté­seket és azt javasolta, hogy ezeket a köz­gyűlés fogadja el és egyszersmind írjon fel a belügyminiszterhez, hogy a kórház eddigi czím­e „nyilvánossági jelleggel fel­ruházott kórház“ valamint a pénzkezelés eddigi módját hagyja meg. A különbség a „ n­y­i­l­v­á­n­o­s jelleggel felru­házott kórház“ és a „közkó­r­­h­á­z“ között (ez utóbbi elnevezést kívánja a miniszter) az, hogy az előbbinek széle­sebb körű autonómiája van. A közgyűlés a tanács javaslatát el­fogadta. (Új kórházi orvos.) A polgári kórházban az orvosi teen­dők nagyon felszaporodtak. Az utóbbi két év alatt a felvételek száma megkét­szereződött, a műtétek száma megtíz­szereződött. Szükségesnek mutatkozik te­hát egy harmadik segédorvosnak ideigle­nes beállítása. A városi tanács egy ilyen harmadik segédorvos ideiglenes beállítását hozta ma javaslatba 800 korona évi fize­téssel és természetben nyújtandó lakással, világítással és fűtéssel. E tárgynál Fabriczius Ágost dr. azt indítványozta, hogy a kórházi orvosok fizetése rendeztessék. Ádám Károly pedig ezen kívül még az ellátási díjaknak a kormány által történő felemelése érdeké­ben teendő lépésekre is felhívta a polgár­­mester figyelmét. Miután a polgármester minden irány­ban megnyugtató nyilatkozatokat tett, a közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta. R­A S S­O I L­APOK 149 szám

Next

/
Thumbnails
Contents