Brassói Lapok, 1904. július (10. évfolyam, 149-174. szám)

1904-07-02 / 149. szám

149 számú­RASSÓI ALPOK (Kövezetvámdíj elengedése.) özv. Altstaedter Mária, akinek a gyalogsági laktanyával szemben a Tömös partján malma és korcsmája van, a Tömös csatorna saját telkén levő partjának meg­erősítése czéljából 800 szekér építési tör­meléket szükséges, a­melyet csak a menő­ről hozathat.Miután Altstaedter Mária tel­ke már a vámsorompón belől van, a 800 szekér után kövezetvámdíjat kellene fi­zetnie. Tekintve azt, hogy a párt megerő­sítése a szomszédoknak és a város közön­ségének is javára válik, Altstaedter M. a 800 szekér után járó kövezetvám­díjak fizetése alól való felmentését kéri. A vá­rosi tanács azt indítványozta, hogy e ké­relemnek hely adassék. A közgyűlés a tanács indítványát elfogadta. (Kávéház — a járd­a.) A Czell Frigyes-féle újonnan épült sensori házban nyitandó kávéház bérlője, Malcher Móritz arra kérte a városi taná­csot, hogy engedje meg, miszerint a kávé­ház előtt a járdán kávéházi asztalokat állíthasson fel és e czélból a járdából IV0 méternyi széles térséget lefoglalhasson. Miután a járó felső végén 4­2 m, alsó végén STSG 1 100 m. széles és a közúti vas­út ottani megállóhelye ezen járdát nagy­­forgalmuvá teszi, a tanács a 482 illetve 3 86­ 100 méter széles járdából 150 méter szélességű tér átengedését lehetségesnek nem tartotta és Malcher Móritzel kérésé­vel elutasította. Újabban Malcher M. csak 0­ 80—0 85 m. szélességű helyet kér a járdából évi 50 korona fizetésének fel­ajánlása mellett. A városi tanács erre vo­natkozólag azt indítványozza, hogy a vá­rosi közgyűlés e kérelemnek helyet ne adjon, miután 0*80­­0*85 m. szélességű tér annyira nem elég, hogy annál való­jában többet fognak igénybe venni. Itt nagy vita keletkezett. Dr. Lurtz Károly azt kívánta, engedjenek át 1*20 m. széles térséget ha Malcher M. kötelezi magát ugyanilyen széles térnek a járdán túl leendő betonirozására. Adam Károly ajánlotta, hogy Malcher M. kérése telje­sítessék a dr. Lurtz Károly által meg­jelölt feltétel kikötése nélkül. Mand­u Miklós dr. is ezt ajánlotta, de úgy, hogy Malcher M. 100 koronát fizessen éven­ként. Aronsohn H. és Horváth főszám­vevő pártoló felszólalása után a közgyű­lés kimondja, hogy 1­50 m. széles helyet átenged Malchernek évi 50 korona fize­tése mellett, de csak próbaként úgy, hogy azon esetre, ha a forgalmat netalán zavarná e helynek Malcher által tör­ténő igénybevétele, akkor az engedélyt visszavonja. Dr. Manoiu Miklós ezen határozat ellen felebbezést jelentett be, a­mely kö­rülmény egy dr. Lurtz Károly és Manoiu Miklós közt lefolyt derültséget keltő szó­váltásra adott alkalmat. (A telekkönyv és a mezei őrök.) A helyi telekkönyv munkálatainál felmerülő küldöncz és egyéb szolgálatté­teleket eddig a mezei őrök teljesítették. Egy idő múlva azonban az ezen szolgálat­­tételek alól leendő felmentetéseket és e czélra külön szolga beállítását kérték, nagy elfoglaltságukra való hivatkozással. A városi tanács eleget tett ezen kérelem­nek és a nevezett teendőkkel a rendőrö­ket bízta meg némi csekély javadalmazás mellett. A közgyűlés a városi tanács ezen intézkedését helyeslőleg tudomásul vette. (Erzsébet alapítvány.) Az Erzsébet kir. herczegnő születé­sének emlékére létesített alapítvány ka­matai évenként olyan szegény, de tisztes­séges életű házasságban élő nők között osz­­tandók ki, akiknek a szeptember 1-én meg­előző negyedévben született gyermekük. Ez évben a szász nők vannak soron, mi­után minden évben más nemzetiségű nő jogosult e segély élvezésére. A tanács azt indítványozta, az alapító levél értelmében, hogy a képviselőtestület a segélyt kiosz­tó bizottságba a tanácsnak ezen bizottság­ban helyet foglaló tagjai mellé két képvi­selőtestületi tagot válasszon be. A közgyűlés e két tag kinevezését a polgármesterre bízta. (Nevelési pótlék.) Sigmund Viktória nevelési pótlékot kapott a várostól Arnold fia kiskorúsága következtében. Miután Sigmund A. a 20-ik évét betöltötte,az özvegy a nevelési pótlékot elvesztette és ennek következtében azon kéréssel fordult a városi tanácshoz, hogy a pótlék fia tanulmányainak befejezéséig részére tovább is engedélyeztessék. A vá­rosi tanács azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a nevelési pótlékot továbbra is en­gedélyezze Sigmund Arnold élete 24-dik évének betöltéséig. A közgyűlés a tanács ezen javas­lata értelmében határozott. Ezzel a tárgysorozat kimerítve lé­vén, a polgármester a gyűlést 5 óra táj­ban bezárta. Dr. Zakariás János beszéde.*) Brassó, jul. 1. II. A Kapu utcza végén, a­hol most a kereskedelmi akadémia palotája áll, volt a csizmadia céh kertje és bástyája, a­hová a céh tagjai nemcsak mulatni és tanács­kozni jöttek össze, de háborús időkben fegyverrel kezükben is védték a várost, e szolgálatukért a bástya és kert tulajdon­jogilag is őket illette. Az 1685-ben újból megerősített arti­­kulusok szerint a ki a céhbe, mint tanonc fel akar vétetni, német származását és azt is, hogy becsületes szülőktől törvényes házasságból született bizonyítványokkal kellett, hogy igazolja, 10 forint fölvételi díjat és négy kiló viaszát, a mestere is két kiló viaszai éa a nemes céhnek lako­mát kellett adnia, vagy azt 30 frt.-tal megváltani. A tanoncz idő, a fölszabadulás fölté­telei és az is szigorúan körül volt írva, hogy egy mesternek hány tanonczot, se­gédet és munkást szabad tartania. Legérdekesebbek azonban a régi ar­­tikulusoknak azok a rendelkezései, a­me­lyekkel a mesterek egymás közti versen­gése van lehetőleg korlátozva. Meg van határozva, hogy Karmasin, Kordován és Szatyán bőrből milyen csizmát szabad csinálni, hogy szabad azt diszíteni, fénye­síteni. Meg van mondva, hogy a nőknek milyen hosszú czipőt szabad csinálni, hogy a marhabőrt vörösre és sárgára fes­teni nem szabad, csak más ne történjen. — A vett csizmát csak vásá­ra és a vásárokon, a­­ vásárokon, egyetértőié­, janak a mesterek és vásárlókat egymástól­­. És ha egy mester­­­céhtag köteles neki ajvég adni utolsó útján elk­orm­­olatlanul elmaradt, szigorúan met­tetett. Ezeknek a rendelkezéseknek L ah­tt állott fenn és fejlődött a Csizmi céh egészen a század közepéig, tagjai á­rában, a ma is élő brassói német családok fiai vitték a vezető szerepet. Stefan Pi­ch­­ner, Lukas Tartler, Jakob Hedwig, Georg Schmitz, Andreas Brenndörfer, Georg Beldi, Martin Seewald, Andreas Artz, Hannes Schiel, Andreas Deubel, Crestels Stefani és Johann Hiemesch, Georg Ma­rienburg, Martin Türk, Gregorin Teutsch voltak a céhmesterek, atyamesterek stb. Az 1786—1790 években I­-ik József uralkodása alatt új instrucktiók keletkez­tek, melyek szerint a czéhek egészen megszűntek volna, ámde az 1790. jan. 18-án kelt leirat szerint a céhek régi jo­gaikba visszahelyeztettek. A céh szervezetében volt két Wort­­mann az öregebbek közül. Két céhmester 4 öregebb és 4 fiatalabb vezető, két céh­mester a fiatalok közül, 4 vizsgáló, mulá­­tó mester (Schaumeister), egy segédfelü­gyelő (Gesellenvater), két malomfelügyelő és két ülnök (Beisitzer). De nem tartott ez sokáig, „mert 1797-ben a céhek — további, rerjélkezé­­sig — újból megszüntettelek. Stímtan erősen panaszkodik a protokulum, hogy a dicsőséges céh egy egyszerű társaság­gá lett, a­melynek ügyeit választmány vezeti. Hogy a nagy kiadásokat fedezhes­sék, mind nagyobb és nagyobb fölvételi díjakat róttak ki, így 1806-ban elhatároz­ták, hogy az a mester, aki idegen tanon­czot fogad föl, 10 frt.-ot köteles a szekbe fizetni. Magyar emberek nevével a protoko­­lumban először 1810-ben találkozunk ; ezek: Simon Barabás, és Oláh János, 1811-ben Viski Pál, 1813-ban Gantzi Mi­hály, 1814-ben Dániel Mihály és Abódi Samu, 1825-ben Jurai Samu vétettek föl a tagok sorába. *) Elmondta a Brassói Csizmadia Ipartársulat z­ászlóavató ünnepélyén (jun. 26.) b‘^0, ^ 7'ls riff hírek. Brassó, jul. 1. Előfizetési felhívás. Július hó elsejével új előfizetést nyi­tottunk lapunkra. Ez alkalommal felkérjük vidéki­t. előfizetőinket, szíveskedjenek a lejáró elő­fizetéseik megújítását eszközölni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne tör­ténjék. A „Brassói Lapok“ előfizetési ára helyben házhoz hordva vagy vidékre pos­tán küldve , egész évre ... 20 korona fél évre .... 10­0 negyedévre ... 5 „ Az előfizetési pénzek a „Brassói La­pok“ kiadóhivatalába Brassó, Kapu­ utcza 60. sz. a. küldendők.

Next