Brassói Lapok, 1904. július (10. évfolyam, 149-174. szám)
1904-07-02 / 149. szám
149 számúRASSÓI ALPOK (Kövezetvámdíj elengedése.) özv. Altstaedter Mária, akinek a gyalogsági laktanyával szemben a Tömös partján malma és korcsmája van, a Tömös csatorna saját telkén levő partjának megerősítése czéljából 800 szekér építési törmeléket szükséges, amelyet csak a menőről hozathat.Miután Altstaedter Mária telke már a vámsorompón belől van, a 800 szekér után kövezetvámdíjat kellene fizetnie. Tekintve azt, hogy a párt megerősítése a szomszédoknak és a város közönségének is javára válik, Altstaedter M. a 800 szekér után járó kövezetvámdíjak fizetése alól való felmentését kéri. A városi tanács azt indítványozta, hogy e kérelemnek hely adassék. A közgyűlés a tanács indítványát elfogadta. (Kávéház — a járda.) A Czell Frigyes-féle újonnan épült sensori házban nyitandó kávéház bérlője, Malcher Móritz arra kérte a városi tanácsot, hogy engedje meg, miszerint a kávéház előtt a járdán kávéházi asztalokat állíthasson fel és e czélból a járdából IV0 méternyi széles térséget lefoglalhasson. Miután a járó felső végén 42 m, alsó végén STSG 1 100 m. széles és a közúti vasút ottani megállóhelye ezen járdát nagyforgalmuvá teszi, a tanács a 482 illetve 3 86 100 méter széles járdából 150 méter szélességű tér átengedését lehetségesnek nem tartotta és Malcher Móritzel kérésével elutasította. Újabban Malcher M. csak 0 80—0 85 m. szélességű helyet kér a járdából évi 50 korona fizetésének felajánlása mellett. A városi tanács erre vonatkozólag azt indítványozza, hogy a városi közgyűlés e kérelemnek helyet ne adjon, miután 0*800*85 m. szélességű tér annyira nem elég, hogy annál valójában többet fognak igénybe venni. Itt nagy vita keletkezett. Dr. Lurtz Károly azt kívánta, engedjenek át 1*20 m. széles térséget ha Malcher M. kötelezi magát ugyanilyen széles térnek a járdán túl leendő betonirozására. Adam Károly ajánlotta, hogy Malcher M. kérése teljesítessék a dr. Lurtz Károly által megjelölt feltétel kikötése nélkül. Mandu Miklós dr. is ezt ajánlotta, de úgy, hogy Malcher M. 100 koronát fizessen évenként. Aronsohn H. és Horváth főszámvevő pártoló felszólalása után a közgyűlés kimondja, hogy 150 m. széles helyet átenged Malchernek évi 50 korona fizetése mellett, de csak próbaként úgy, hogy azon esetre, ha a forgalmat netalán zavarná e helynek Malcher által történő igénybevétele, akkor az engedélyt visszavonja. Dr. Manoiu Miklós ezen határozat ellen felebbezést jelentett be, amely körülmény egy dr. Lurtz Károly és Manoiu Miklós közt lefolyt derültséget keltő szóváltásra adott alkalmat. (A telekkönyv és a mezei őrök.) A helyi telekkönyv munkálatainál felmerülő küldöncz és egyéb szolgálattételeket eddig a mezei őrök teljesítették. Egy idő múlva azonban az ezen szolgálattételek alól leendő felmentetéseket és e czélra külön szolga beállítását kérték, nagy elfoglaltságukra való hivatkozással. A városi tanács eleget tett ezen kérelemnek és a nevezett teendőkkel a rendőröket bízta meg némi csekély javadalmazás mellett. A közgyűlés a városi tanács ezen intézkedését helyeslőleg tudomásul vette. (Erzsébet alapítvány.) Az Erzsébet kir. herczegnő születésének emlékére létesített alapítvány kamatai évenként olyan szegény, de tisztességes életű házasságban élő nők között osztandók ki, akiknek a szeptember 1-én megelőző negyedévben született gyermekük. Ez évben a szász nők vannak soron, miután minden évben más nemzetiségű nő jogosult e segély élvezésére. A tanács azt indítványozta, az alapító levél értelmében, hogy a képviselőtestület a segélyt kiosztó bizottságba a tanácsnak ezen bizottságban helyet foglaló tagjai mellé két képviselőtestületi tagot válasszon be. A közgyűlés e két tag kinevezését a polgármesterre bízta. (Nevelési pótlék.) Sigmund Viktória nevelési pótlékot kapott a várostól Arnold fia kiskorúsága következtében. Miután Sigmund A. a 20-ik évét betöltötte,az özvegy a nevelési pótlékot elvesztette és ennek következtében azon kéréssel fordult a városi tanácshoz, hogy a pótlék fia tanulmányainak befejezéséig részére tovább is engedélyeztessék. A városi tanács azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a nevelési pótlékot továbbra is engedélyezze Sigmund Arnold élete 24-dik évének betöltéséig. A közgyűlés a tanács ezen javaslata értelmében határozott. Ezzel a tárgysorozat kimerítve lévén, a polgármester a gyűlést 5 óra tájban bezárta. Dr. Zakariás János beszéde.*) Brassó, jul. 1. II. A Kapu utcza végén, ahol most a kereskedelmi akadémia palotája áll, volt a csizmadia céh kertje és bástyája, ahová a céh tagjai nemcsak mulatni és tanácskozni jöttek össze, de háborús időkben fegyverrel kezükben is védték a várost, e szolgálatukért a bástya és kert tulajdonjogilag is őket illette. Az 1685-ben újból megerősített artikulusok szerint a ki a céhbe, mint tanonc fel akar vétetni, német származását és azt is, hogy becsületes szülőktől törvényes házasságból született bizonyítványokkal kellett, hogy igazolja, 10 forint fölvételi díjat és négy kiló viaszát, a mestere is két kiló viaszai éa a nemes céhnek lakomát kellett adnia, vagy azt 30 frt.-tal megváltani. A tanoncz idő, a fölszabadulás föltételei és az is szigorúan körül volt írva, hogy egy mesternek hány tanonczot, segédet és munkást szabad tartania. Legérdekesebbek azonban a régi artikulusoknak azok a rendelkezései, amelyekkel a mesterek egymás közti versengése van lehetőleg korlátozva. Meg van határozva, hogy Karmasin, Kordován és Szatyán bőrből milyen csizmát szabad csinálni, hogy szabad azt diszíteni, fényesíteni. Meg van mondva, hogy a nőknek milyen hosszú czipőt szabad csinálni, hogy a marhabőrt vörösre és sárgára festeni nem szabad, csak más ne történjen. — A vett csizmát csak vására és a vásárokon, a vásárokon, egyetértőié, janak a mesterek és vásárlókat egymástól. És ha egy mestercéhtag köteles neki ajvég adni utolsó útján elkormolatlanul elmaradt, szigorúan mettetett. Ezeknek a rendelkezéseknek L ahtt állott fenn és fejlődött a Csizmi céh egészen a század közepéig, tagjai árában, a ma is élő brassói német családok fiai vitték a vezető szerepet. Stefan Pichner, Lukas Tartler, Jakob Hedwig, Georg Schmitz, Andreas Brenndörfer, Georg Beldi, Martin Seewald, Andreas Artz, Hannes Schiel, Andreas Deubel, Crestels Stefani és Johann Hiemesch, Georg Marienburg, Martin Türk, Gregorin Teutsch voltak a céhmesterek, atyamesterek stb. Az 1786—1790 években I-ik József uralkodása alatt új instrucktiók keletkeztek, melyek szerint a czéhek egészen megszűntek volna, ámde az 1790. jan. 18-án kelt leirat szerint a céhek régi jogaikba visszahelyeztettek. A céh szervezetében volt két Wortmann az öregebbek közül. Két céhmester 4 öregebb és 4 fiatalabb vezető, két céhmester a fiatalok közül, 4 vizsgáló, mulátó mester (Schaumeister), egy segédfelügyelő (Gesellenvater), két malomfelügyelő és két ülnök (Beisitzer). De nem tartott ez sokáig, „mert 1797-ben a céhek — további, rerjélkezésig — újból megszüntettelek. Stímtan erősen panaszkodik a protokulum, hogy a dicsőséges céh egy egyszerű társasággá lett, amelynek ügyeit választmány vezeti. Hogy a nagy kiadásokat fedezhessék, mind nagyobb és nagyobb fölvételi díjakat róttak ki, így 1806-ban elhatározták, hogy az a mester, aki idegen tanonczot fogad föl, 10 frt.-ot köteles a szekbe fizetni. Magyar emberek nevével a protokolumban először 1810-ben találkozunk ; ezek: Simon Barabás, és Oláh János, 1811-ben Viski Pál, 1813-ban Gantzi Mihály, 1814-ben Dániel Mihály és Abódi Samu, 1825-ben Jurai Samu vétettek föl a tagok sorába. *) Elmondta a Brassói Csizmadia Ipartársulat zászlóavató ünnepélyén (jun. 26.) b‘^0, ^ 7'ls riff hírek. Brassó, jul. 1. Előfizetési felhívás. Július hó elsejével új előfizetést nyitottunk lapunkra. Ez alkalommal felkérjük vidékit. előfizetőinket, szíveskedjenek a lejáró előfizetéseik megújítását eszközölni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék. A „Brassói Lapok“ előfizetési ára helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve , egész évre ... 20 korona fél évre .... 100 negyedévre ... 5 „ Az előfizetési pénzek a „Brassói Lapok“ kiadóhivatalába Brassó, Kapu utcza 60. sz. a. küldendők.