Brassói Lapok, 1904. augusztus (10. évfolyam, 175-198. szám)
1904-08-02 / 175. szám
2 oldal, legalább látszólag, elsősorban a csehek obstrukciója, mely miatt a Reichsrath nem munkaképes. Tényleg azonban úgy áll a dolog, hogy Ausztriában a kiegyezés ellen az izgatás annyira elmérgesedett, hogy ha a Reichsrath munkaképes lenne és napirendre tűznék a kiegyezési javaslatokat, ezeket a többség mai alakjukban semmi esetre sem szavazná meg. Minthogy pedig a Széll-Körberféle kiegyezésből a magyar parlament sem volna hajlandó engedni, az a felfogás kerekedett felül, hogy jobb, ha a Reichsrath nem tárgyalja a kiegyezést mintha tárgyalja és elveti, mert az előbbi esetben életbe fogják léptetni más után, erre, mint gróf Tiszta István miniszterelnök kijelentette, a 14. §-on kívül is száz más mód van. Ha azonban a Reichsrath a kiegyezést elvetné, akkor vége lenne a vámközösségnek, s ezt minden áron ki akarják kerülni. A brassói állami faipari szakiskoláról. Dr. Herrmann Antaltól. haladás eszközei, a városok jólétének alapjai. Ezeknek művelőiből kell kikerülnie a városi lakosság zömének, a városi önálló polgárság uralkodó elemének. A kié a föld, azé az ország és a kié az ipar és a kereskedelem, azé a város. A magyar nemzeti kultúra azon hatalmas várai közt, melyek Brassó középkori sánczainak és bástyáinak helyét elfoglalták, kiváló jelentőségű az a két szomszéd kultúrpalota a Kapu-utcza végén, a legfontosabb két gyakorlati pályára előkészítő két állami intézet, a felső kereskedelmi iskola és a faipari szakiskola. A két iskola nem kitűnően teljesíti hivatását az országban. De míg a felsőbb kereskedelmi oktatás intézménye némileg talán túltengett, amennyiben több intézettel rendelkezett, mint amennyire a tulajdonképeni kereskedői pályára lépőknek szükségük volna, a magasabb ipari szakoktatás, az utóbbi idők óriási haladása mellett is, még nem érte el a fejlődésnek feltétlenül szükséges fokát, legalább még nem állanak rendelkezésére oly számos fokú és berendezésű iskolák, mint azt megkövetelné a magyar ipar fellendülése és nemzetivé tétele, Magyarország teljes gazdasági és ennek révén politikai függetlenségének és önállóságának az elsőrendű feltétele. Ezek az elmélkedések nagyjában megerősítést nyernek , ha mélyebben beletekintünk a brassói állami faipari szakiskola XIX. értesítőjébe, melyet az elmúlt iskolai évről Dózsa János, az intézet kitűnő igazgatója szerkesztett és amelyet a fent érintett általánosabb szempontok szerint akarok néhány sorban ismertetni. Az értesítőben nincs nagyképüsködő tudományos disszertáczió. Az iskolai értesítők szokásos értekezései nagyjában úgyis idejüket múlták és többnyire nem felelnek meg czéljuknak. (Zárójelben megjegyezzük, hogy a brassói magyar középiskolák értesítői e tekintetben az idén is dicséretes kivételt mutatnak.) porond színe felett. Nem kevésbbé izgatóak a Looping the Loop mutatványok. A clownok szünet közben állandó derültségben tartják a publikumot, a némajátékok s egyébb bohóságok is felette sikerültek. Általános a vélemény, hogy Wulff óta nem volt ilyen czirkusz Budapesten. Nap-nap után, de főként vasárnap ezrek és ezrek tolonganak a városliget azon részén, ahol a komédiák, amerikai hinták, mutatványos bódék vannak. Ismert budapesti magyarsággal a ligetnek ezt a részét „Vurslinak“ nevezik. Maga a nagy városliget kezd már kiépülni a milleniumi kiállítás okozta sebekből. Egyes részletei gyönyörűek s számtalan ember jön ki ide üdülni a főváros, poros, füstös levegőjéből. A budapesti ember életelemé vált a színház s aki nyáron sem tud szakítani Thália isten asszonynyal, az vagy a budai, vagy a városligeti színkörbe megy. Budán a vidék legnevezetesebb igazgatója Krecsányi társulata játszik nap-nap után zsúfolt házak mellett. A társulat becsületéré válnék nem egy kőszinháznak s hazai és külföldi újdonságokat mutat be. De nagy sikerrel újítja fel a régi klaszszikus színműveket és operetteket is. A váz a czélszerűségi szempont azonban alászáll, ha megfontoljuk, hogy tulajdonképen fedezet hiánya miatt nincs értekezés. Pedig épen a magyar iparosoknak sok okos és szükséges dolgot lehetne tudomásukra adni az iskolai értesítő révén. És a brassói szakiskolában volna is erre illetékes szakember. Az intézet történetének rövid előadása nagyon tanulságos. Kiemeljük a legfontosabb adatokat. Az asztalos ipari szakcsoport négy évfolyamára felvettek 29, a faragó szakcsoport négy évfolyamára 29, összesen 59 tanulót. Ezzel szemben helyszűke miatt vissza kellett utasítani 85 tanulót. Ez a visszautasítás nem örvendetes. A brassói ipari szakiskolában, a kitűnő tanerők és a lokális viszonyok szerint legalább még egyszer annyi tanuló nyerhetne magasabb kiképzést. Sajnos, hogy az egyébként tágas, tekintélyes épületet úgy építették, hogy továbbfejlesztése azon a telken nagyon nehéz volna. Építő-, asztalos- és fémipari segédek számára tartott továbbképző tanfolyamban csak 37-en iratkoztak be és ezek közül is csak 29-en látogatták rendszeresen a tanfolyamot és tettek vizsgálatot. Ez igen csekély szám. Kár, hogy magyar iparosaink nem érdeklődnek tömegesebben a továbbképzésnek e kényelmes alkalma iránt. E tanfolyamok október 1-től márczius végéig tartatnak, felvehetők azok a segédek, akik az iparos tanoncziskolát jó sikerrel befejezték. A lefolyt iskolai évben még egy igen fontos egy havi külön tanfolyamot is tartottak tizenkét kézdivásárhelyi asztalos mester és segéd részére „iparuk fejlesztésére, készítményeiknek gyorsabb keresztülvitelére és újabb műveletek elsajátítása czéljából.“ Tekintve a kézdivásárhelyi asztalos ipar jelentőségét és fejleszthetőségét, e tanfolyam rendezése igen szerencsés gondolatnak látszik és bizonyára igen jó gyakorlati sikere lesz. Hasonló tanfolyamok rendezése igen kivárosligeti színkör tradiczióihoz hiven vaskos bohóságot ad elő s aki sokat és jóizót akar nevetni, az szorgalmas látogatója a Feld család színházának. Akik többre becsülik a pihenést, a jó levegőt a szórakozásnál, azok, amikor csak tehetik, kirándulnak. Gyönyörű kiránduló helyek vannak a budai hegyek között s olcsón és gyorsan visz oda a villamos. Aki egyszer kint jár a Zugligetben, a Hűvösvölgyben s a Svábhegyen, az nem elégszik meg az egyszeri kirándulásokkal és sokszor keresi fel e gyönyörű helyeket. A pesti oldalon a városligeten kívül a Népliget a legnépszerűbb kiránduló hely. Az utóbbi új, de már igen szép és látogatott. A gyönyörű Margitsziget, mióta hídon lehet eljutni rá, óriási forgalomnak örvend, daczára az aránylag túl magas belépő díjnak. Kiránduló s mulató hely van ezeken kívül számos, sőt számtalan, de ki győzné valamennyit felsorolni. Kell is, hogy ilyen sok legyen, mert hiszen közel nyolczszázezren vagyunk Budapesten. Brassó, aug. 1. A pragmatica sanctio korában Brassó volt a legnépesebb, legvirágzóbb város Szent István koronája országaiban. Középkori világkereskedelmének és politikai jelentőségének fő korszaka letűnt ugyan már akkor, de ipara és kereskedelme még mindig tekintélyes és nagyarányú volt. E két fontos gazdasági tényező az utóbbi időben hanyatlott ugyan, de még mindig jelentős, fejlődésképes és minden eszközzel fejleszthető is. Mert ezek a modern varietében hónaponként változó műsorral érdekfeszítő attrakciók vannak. A nagy hírnévre vergődött amerikai komikusok és tornászoktól a hírneves canzonettekig mindent megtalál az ember a varieté színpadán, amit ez a legkönnyebb múzsa újat produkál. Odébb a mecsetben franczia tánczosnők lejtik a kánkánt, meg a kékvókat, nagy örömére a kikapós szalma özvegyeknek, akik a Folies Comiques nevezetű orfeumban is igen jól érzik magukat. Amikor esténként kigyullad Ősbudavár ezernyi szines villamos izzója s e tündén fényességben vidám kaczagó emberek árja hömpölyög, az felejthetetlen, exotikus szép látvány. Budapest másik nyári látványossága a Beketow czirkusz, melyben Európának egyik elsőrangú társulata szerepel. Számtalan szebbnél-szebb lova van Beketownak, aki mint czirkuszigazgató nagy hírnevet és meglehetős vagyont szerzett. A műlovarnők között első helyen említendő Beketow ur leánya, egy kedves, barna szépség, aki remek perlován a legmerészebb produkcziókat végzi. A légtornászok most Beketownál működnek s estéről estére hajmeresztő produkcziókat végeznek a magasságban, húsz méternyire a Krónikás. RASSOSLAPOK 175 száza