Brassói Lapok, 1922. február (28. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

.iS**»/'1... ifl&igprihits^se fölényen csalekedett mint hogy fiz félnek —­ Erdélynek — Sió* rájárulása nélkül történt. * — A gyulafézórvári határozatok meg­­­szüntetése után a centralizáló rendszer­­ következett Milliárdokkal lettünk szegi­­nyek.^k a közélet rendje felbomlott tóbe , bár nem lehet tudni mi a jog. — \­álasztások előtt állunk, amelyek­­ből az alkotmányozó parlament kerül ki. Ennek az új alkotmánynak pedig magá­ban kell foglalnia a gyulafehérvári elve­­­ket. Épen ezért a választási szabadságot­­ nemi­g-'S kormánnyal kellett volna buto- ' sitani, bizonyárát.’’ ezt az 1919-es választá­sok melyeket nem egy párt csinált mint most. A­ liberális párt, mely most vezet megmutatta, hogy elvei ellenkeznek az mi­einkkel, a gyulafehérvári Céheknél, így a mega képére és hasonlatos igára akarja megteremteni a parlamentet, hogy azután az alkotmányt is a­­maga képére és hasonla­tosságára formálja. Bukarest, jan. 30 (Rador) Az Epoca jelentése szerint Bratianu Vintilia pénzügyminiszter befe­jezte a Titulescu féle törvények áttanulmá­nyozását s arra az elhatároz­ásra jutót, hogy felfüggeszti azokat, a főváros új pénzügyi törvényeivel egyetemben. Bukarest, jan. 30 (Saj. tud.) Az újságok arról beszéltek hogy a külügyminiszter céltalan külföldi missziók és követségek raegszüntetéével 70 milliós megtakarítást eszközöl az ál­lamnak. Ezt a kérdést az teszi igazán ér­dekessé, hogy miképpen lehet 70 milliós m­­eg­takarításról beszélni egy olyan minisz­tériumban melynek egész költségvetése 30 millió! Az előkészítő munkálatok­ még nincse­nek befejezve. Mihelyt Dúca miniszter elkészül vele, a minisztertanácsban azon­nal jelentést tesz róla. Dúca miniszter megígérte, hogy majd azzal egyidejűleg a sajtó számára­­ nyilat­kozni fog azokról a nagy pazarlásokról, melyek mostanáig a különböző bizottsá­­­­­gokkal és misszióikkal kapcsolat­ban folytak. Bukarest, jan. 30 (Rador) A király Constantin Diaman­di meghatalmazott minisztert nevezte id. Cihika herceg helyébe, párisi követté. Bukarest, jan. 30 (Rador) A főváros új vezetősége Cor­­bescu vezetés­e ala­tt ma délután fogja letenni a hivatali esküt. Bukarest, jan. 30 (Saj. tud.) A szombati rendes minisz­tertanács melyen Bratianu elnökölt, rati­fikált számos közigazgatási kinevezést, fo­rró ügyeket intézett el és eszmecserét fo­lytatott a politikai helyzetről.­­ Duna külügyminiszter a sajtó képvise­lői előtt kijelentette, hogy az az állítólag Popovics tábornoktól származó nyilatko­zat , melyet egy lap Oroszország és Romá­nia viszonyáról közölt, nem fedi a kor­mány álláspontját s hogy maga a beszará­­biai katonai parancsnok is megcáfolta azokat. Budapest, jan. 20 (Saj. tud.) Hegyeshalmy­­Lajos kereskedelmi miniszter a genuai kon­ferencia fontosságáról a következő nyilatkozatot tette: A genuai konferenciának szim­bolikus jelentősége van. A konferen­ciát örömmel kell üdvözölni, mert ez lesz az első alkalom arra, hogy az egyes államok képviselői a világpoli­tikai és gazdasági kérdéseinek meg­vitatása céljából zöld asztalhoz ül­jenek. — A magyar közvéleménynek. — mondotta a miniszter. —• várak© jó állásponton kell maradnia, és a­ konferencia közvetlen hatásához nem szabad vérmes reményeket fűznie. Az európai közvélemény egyetért abban, hogy az Unió pozitív részvétele nél­kül az­­értekezletnek komoly sikere nem lehet és világosan kitűnik, hogy kizárólag az orosz probléma megol­dását tartja szem előtt. A közvetlen segítség Magyaror­szág bajaira vonatkozólag az érte­kezlet programmjából nem olvasható ki és a kantálék sem vonatkoznak Ma­gyarországra, amelyek szerint a gaz­daságilag megrendült országoknak idegen tőkét adnak segítségül, bár mi kezdettől fogva kijelentettük, hogy minket a múltból terhelő adósságain­kat elismerjük s igy Magyarország minden előfeltételét nyújtja annak, hogy segítsenek rajta. Budapest, jan. 30 (Saj. tud.) A Szilágyi Lajos és Szterényi József báró vezetése alatt álló politikusok a választások előtt új liberális pártot alakítanak. Az új pártot a régi munkapárt alapján épí­tik fel. * Budapest, jan. 30 (Saj. tud.) A választójogi bizott­ság Simonyi Semadam Sándor elnök­lete alatt kedden kezdi meg a válasz­tójogi törvény tárgyalását. A tárgya­lásokat a leggyorsabb tempóban foly­tatják le, hogy a javaslat mielőbb a Ház elé kerülhessen. Budapest, jan. 30 (Saj. tud.) A keresztény párt­ban Klebelsberg belügyminiszter is­mertette a választójogi törvényjavas­latot. A párt álláspontja az, hogy az írni olvasni tudáshoz és titkossághoz kell kötni a választójogot s azt a nők­re is szélesebb körben kell kiterjesz­teni. A párt már meg is választotta a választójogi bizottságot, melynek el­nöke Simonyi Semadan, volt minisz­terelnök előadója pedig Karafini Je­nő lett. Budapest, jan. 30 (Saj. tud.) Hírlik, hogy a keresz­ténypárt a választójogi kérdésben hajlandó megegyezni a kormánnyal." Tekintettel arra, hogy a kormányban meg van a jóindulat, a megegyezés biztosra vehető. Most már bizonyossá vált az is, hogy a szociáldemokrata párt min­den fenntartás nélkül részt vesz a vá­lasztásokon. Magyarország ügye. Hegyeshalmi kereskedelmi mlulatter a genuai konferenciáról — Szte­­rényi József és Szilágyi Lajos* vezetése alatt új liberális párt alakul — A választójogi bizottság kedden kezdi meg a javaslat tárgyalá­si.?­. — A kereszténypárt­i kormány között megegyezésre van Piros rózsa, Fehér Rózsef. — A Brassói Lapok eredeti távolja — ír­ta : Vityi József. A kis városka utcáira verőfényesen tüzete a tavaszi napsugár. Az­­első nap­sugár volt ez, mely még nem melegít, de mindenkit kicsal a házból, minden ember arcára odavarázsolja a kigyuló életöröm vidámságát. A kői­ró tele volt sétálgató, beszélgető, nevetgélő embe­rekkel. A kávéház előtt nagycsoport fi­atal ember állott, akik mustrálgatták az előttük elmenő hölgyeket s a­­csipős megjegyzések, éltek, egymást érték. — Itt fön Piros Rózsa,­­meg Fehér Rózsa — kiáltott fel az­ egyik. — Nézzé­tek csak, még a Fehér,­Rózsa arcán is piros rózsa nyílt! Két szép lány jött feléjük, mind a ketten még téliesen öltözve és­­vidáman, boldogan élvezték ifjúságukat, az arcuk­ra a napsugár s a vridég lég piros ró­zsákat .T­őköit. Úgy ismerteti az egész városban: Piros (Rozsa, Fehér Rózsa. El­választhatatlan jó barátnők voltak, min­denütt együtt lehetett őket látni, s mint két testvérnek, még a ruhájuk is egy­forma volt. Piros Rózsa inkább kicsiny, eleven mozgékony volt, arcán mindig mosoly ült. Fehér Rózsa éppen­­az el­lenkezője: magas, szőke s kissé büsz­kének is látszott, mert fent­­hordta a fe­jét, de ez nem felelt meg a valóságnak, mert ismerősei nagyon megnyerő mo­dorúnak ismerték. Szembe velők a láthatáron feltűnt egy aranysujtásos al­ija, melynek gaz­­kod­ához jött látogatóba. A magas, bar­dsája most került a kis városba, egy ro­na arcú ember élénk feltűnést keltett kivált a l­eányoknál. Piros Rózsa és Fehér Rózsa is na­­gyon megnézték a szép katonát,, sőt visz­sza is néztek épen akkor, mikor az is, hátra nézett Mert a katona sem azért katona, hogy meg ne lássa a szépet­­ így történt meg, hogy mikor ismét szembe találkoztak, a katonai tiszteletteljesen emelte sapkájához a kezét melyet a lá­nyok kis fejbólintással fogadtak. A har­madik fordulónál a tiszt megállott: — Megengedik, hogy bemutatkoz­zam? Balogh főhadnagy. — A lányok meg sem álltak, hanem még gyorsabban haladtak. Azonban Pi­ros Rózsa­­kissé­­halkan, oda szólt: — Most nem! — Most nem? — ismétli a főhad­nagy magában. — Tehát máskor igen­­ ügy is jó — s tiszteletteljes távolságból követte a lányokat. Azok pedig ,gyors léptekkel, szinte futva mentek haza, a világért sem nézvén hátra. A főhadnagy megállott a kapuval szemben. Nem akarta elszalasztani az alkalmat s nem is kellett sokáig várnia, mert Piros Rózsa csakhamar kijött Fe­hér Rózsától, s a főhadnagy megint elé­be állt. , — Most sem? — kérdi mintegy foly­tatva az előbbi beszélgetést. — Becsületes ember? —• kérdi! P leány. — Eddig még azt gondoltam! — Akkor keressen egy ismerőst,­­a ki bemutatja, mert igy nem ismerem — szólt s huncut nevetéssel tovább ment. — Hm! A fruskának éles nyelve van, — morfondírozik a főhadnagy. — Menjünk az előbbi posztra. Ismerked­jünk meg a másikkal, s ballagott vissza. Ha olyan szerencséje volna a hábo­rúban, mint amilyen szerencséje volt itt, nem menekülne meg a Mária Teré­zia rendtől, mert ime, mindjárt kilépett a kapun feh­ér Rózsa. Ismét kezdi: — Megbocsát ugy­e, ha tolakodom? Olyan boldog lennék, ha nem utasítana el. — Mit érne vele? — Mit érnék vele, azt ebben a pilla­natban nem igen Lidom­ megmondani pontosan, de­­úgy hiszem ,­ nagyon sokat.­­ — Ha bokát é­rne vele, akkor keres­sen egy ismerőst, aki bemutassa. Jó na­pot — és ezzel elment.. A főhadnagy megállott s a­ lány­i után nézett. — Mind a kettő kifizetett. Pedig az bizonyos hogy meg akarnak ismerkedni. Szamár voltam. Nem kellett volna engednem. Nem baj. Az nevet, aki utoljára nevet. — Mint aki jól végez­te dolgát, tovább ment. Fehér Rózsa pedig felrohant barát­nőjéhez. —­ Képzeld, el akart kisérni ,a fő­hadnagy ! — Engem is.­­ —­ De én hamar kia­dtam az útját. — Én is. — Azt mondtam, hogy ha meg akar ismerkedni, becsületes módon, ne pe­dig útonálló módjára ismerkedjen meg. — Én is. De tulajdonképen s­em­­hányhatunk semmit a szemére, mert a köszönését elfogadtuk. — Nem is haragszom én rá egy cseppet sem, csak tudtára akartam ad­ni, hogy nem vagyok én *Olyan lány.... még jobban vágyik mégis­—­­ te persze szeretnél vele meg­ismerkedni?­­ — És Lem?­­— Olyan csinos em­ber. — Nna, megjárja. Még szerelmes leszel bele. * — És ha az lennék? Talán félté­keny vagy? — Én? Egy cseppet sem! Mi közöm nekem a te főhadnagyodhoz?! — De azt csak nem­ tagadhatod el, hogy szép ember? Milyen szép, fér­fias komoly arca van! Azután a ruhája! Csak nem tagad­hatod el, hogy elegáns? A keze is mi­lyen gondozott, ápolt! — Te egy egész hőskölteményt köl­­tesz róla! — viszont a Piros Rózsa egy kicsit csípősen. — Én bizony n­em ta­­látam semmi olyan szépet, semmi ele­gánsat. — De nem­ érezte, amit mondott Csak kicsinyíteni akarta a barátnője előtt, hogy el ne árulja­­érzelmeit. — Nem is tudom akkor, hol a sze­med — válaszolt Fehér Rózsa is kissé csípősen. És eltávozott. ‘ * II. A következő napon ismét kint sé­tált a két lány. A főhadnagy jött velük szembe egy nyurga fiatal emberrel, ki enge­­delmet kért a lányoktól, hogy kedves barátját, a főhadnagyot bemutassa. A fiatal embernek csakhamar dolga akadt s a két leány egyedül maradt a főhad­naggyal. Megindult a beszélgetési" A főhadnagy már előző este beszá­molt magával. — Érdekel engem a lá­nyok közül valamelyik? Csak festheti­ : ; p' ; ,f­y*f Utcánként írják össze a brassói lakosokat. Uj rend a népesedési hivatalnál. Brassó, jan. 30. (Saj. tud.) A népesedési hivatal föl­állítása, illetve a lakosság összeírása most van folyamatban Brassóban. Dacá­ra annak, hogy a jelentkezés már hetek óta folyik, a népesedési hivatal igen ne­hezen haladt előre munkájával, mert az emberek nem igen tettek eleget je­lentkezési kötelezettségüknek. Eddig ugyanis a jelentkezés minden rendszer nélkül folyt, így a jelentkezőknek na­gyon sok időt kellett elpazarolniuk a vá­rakozásra. Ezt a sok időfecsérelést kü­szöböli ki, most a rendőrprefekt aláb­bi hirdetmény amely az összeírást és a jelentkezést utcánként utcánként ren­­deli el. A hirdetmény a következő: Hirdetmény. Tapasztalva, hogy az összeírás ha­táridejének meghosszabbítása következ­tében a lakosság elhanyagolja az össze­írásra való jelentkezést, az illető kiren­deltségeknél­ elrendeltetik. Hogy Brassó város összes lakos­­sága, nemzetiségre való tekintet nél­kül és tekintet nélkül arra, hogy Bras­sóban született-e vagy sem, összeírás­t­a évi március hó 1-ig be­r­dezzék. .áridő az utolsó, melynek i­i mindazok, akik nera set­t­­,­o élességüknek, a rendelet 77 í­rrm­ban 500-1000 lej­ár terjadö­­­léssel lesznek megbüntetve,­­ összeírások az 1921. december 4. c .ki rendelet értelmében eszköz­­öltetnek. Azok, akik az összeírást m­a eszkö­zölték, az igazolványukat magi fogják kapni. Az igazolványok csakis a népesedé­si hivatal központi helyiségébe il, mely az állami rendőrség épületében van, ál­líttatnak ki. fi Az esetleges munkatorlódás elkerü­lése végett és hogy a lakosság sok időt ne veszítsen, az igazolványok utcák sze­rint a következő sorrendben lesznek ki­állítva : 1) Folyó évi február hó 1-én: Obras­só következő utcáinak lakossága­ ré­­­szére Avram Janku (Romántemplom) utca, Forrás-utca, Csatorna-utca, Kass­szárnya, Fellegvár-sor, Alsó és Felső­­­hegy-utca, Iskola-utca, Postarét és Rét­utca. 2) Folyó évi február hó 13-án » Óvár-út és Hátulsó-utca lakossága ré­szére.­­ 3) F. évi február 4-én a Hosszú ut­­ca lakossága részére. 4) F. évi február hó 6-án a Krímliép utca lakossága részére. 5) F. évi február hó 7-én a Malomi­ utca, Kereszt-utca, Hátulsó Kőbánya és az ABC. lövész-utcák. A többi utcákra vonatkozó határidő utólagosan fog hírlapilag közhírré tétet­ni. Az igazolványokért csakis azon az© melyek jelentkezhetnek, kik az össze­írást már eszközölték az illető össze­író bizottságnál és csakis az összeírás eszközlése után legalább két nappal, az igazolványok csakis a személyesen jelentkezők részére lesznek kiállítva. Brassó, 1921. jan. hó 30. A brassói áramrendőrség A német helyzet nehezen tisztázódik. Rathenau külügyminiszter. — A kormány fizetési javaslatai.El­napolták a német-lengyel tárgya­lásokat. Berlin, Jun. 30. (Saj. tud.) A kormányprogramja fe­letti vita még mindig nem hozta meg a helyzet tisztázását. Az elhúzódásnak a néme párt az oka, amely eddig nem tu­di magát, hogy bizalmi sza ■ír­­n a Wirth-kormánynak. ..- megerősítik azt a hírt, a kancellár mint külügymi­r, be a kormányába Rab­e­lla,"... -

Next