Brassói Lapok, 1922. március (28. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-01 / 49. szám

9­­óidat Ha azonban megsértik ezt a tör­vényt, ha a Válaszlé­ irodák főnöke­i olyan jogo­kat ragadnak magukhoz, melyek őket nem illetik, ha a hatóságok nem m­aradnak a törvények a hatállai között, az irodák nem­ számi 111 a­dnak a nép bizalmára.. . • (­­ Bukarest, febr. 27. )(Rador)N A Lupta jelentése szerint Itrubusz dr. parasztpárti jelöltet Ol­­tenica állomáson a csendőrök megver­ték. Jarobus a parasztok és a csend­őrök között támadt verekedést akar­ta lecsillapítani, azonban rosszul járt, paert úgy megverték, hogy kórházba kel­lett szállítani. | •­j­ , Bukarest, febr. 27.­­(Rador) Periele Saneli parasztpárti jelöltet sinnen megverték, majd az er­dőbe hurcolták, ahol megölték. Bukarest, febr. 27. (Rador) A genuai konferenciát meg­előző értekezletre tudvalevőleg Románia meghívta Lengyelországot és Csehszlová­kiát is Bukarestbe. Ez ideig azonban még sem Varsóból semi Prágából nem érkezett válasz, amit részben Benes kül­földi tartózkodásával magyaráznak. Bukarest, febr. 27. (Rador) Schuller kihallgatása, va­sárnap reggeliig tartott. Az ügyészség­­ennek folyamán tudomására*./ (hozta Schullernak, hogy­­előzetes letartóztatás­ba helyezi. A letartóztatást Argetoianu kihall­gatása után fogják foganatosítani. A legfontosabb pontja az orosz kérdés Violtor­­ Poincaré után járult hozzá ahhoz a Cannes- határozathoz, hogy a szovjet képviselőit bebocsássák­ ar­gériai konferenciára, mielőtt az oro­szok bizonyos feltételeket formáli­san elfogadnának­. London, febr. 27 (Saj. tud.) Az angol és a fran­cia miniszterelnök Bolognában úgy határoztak, hogy a genuai konferen­cia ápr. 10-én ül­­össze. Páris, febr. 27 (Saj. tud.) Lloyd George Bolog­néból visszautazott Londonba. Páris, febr. 27 (Saj. tud.) A Petit Párisién je­lenti: A bolognei találkozás a francia angol garancia-szerződés ügyében is eredményt hozott. Anglia hozzá­járul, hogy az egyezmény érvényes­ségének idejét a franciák kívánsága szerint meghosszabbítsák. Magyarország Ügye. A belügyminiszter szombaton készült el a választójogi tervezettel. Minisztertanács. — Kevés változtatással az eredeti választójogi javaslatot fogadták el. — Változások a kabinetben. — A 48-as párt munkában. — A keresztény nemzeti egyesülés pártja ellenzékbe megy. — Az uj olasz kormány és Magyarország. — A prágai len­gyel követ a lengyel-magyar viszonyról. A hercegprimás Eszter­gomban. — A brüsszeli követ átadta megbízólevelét. Budapest, febr. 27 (Saj. tud.) Klebersberg belügy­miniszter szombaton elkészült a vá­lasztójogi törvény tervével s azt a d. u. 5 órakor összeült minisztertanács elé terjesztette. A minisztertanács még nem döntött. A tanácskozásokat ma folytatják. Budapest, febr. 27 (Saj. tud.) A szombaton kezdő­dött minisztertanács, melyen Klebers­­berg választójogi tervezetével foglal­koztak, vasárnap reggel 3 órakor vég­ződött anélkül, hogy döntést hoztak volna. Vasárnap a belügyminiszter és a miniszterelnök a szakreferensek rés­zvételével újból estig tanácskozott Budapest, febr. 27 (Saj. tud.) A minisztertanács ke­vés változtatással az eredeti válasz­tójogi törvényjavaslatot fogadta el. A választási rendelet ennélfogva a legrövidebb időn belül megjelenik. Nagyatádinak a kormányba való belé­pését, befejezett "dolognak tartják. A miniszterek közül Bern­­ák és He­gyeshalmy lenno,ha. Vass belép az egységes pártba. Hír szerint a szo­ciáldemokraták holnap határoznak, hogy passzivitásban maradjanak­­. Budapest, febr. 27. (Saj. tud.) A Függetlenségi 48-as Kos­suth-párt Batthány Tivadar gróf elnök­lete alatt értekezletet tartott. Az érte­kezleten, melyen huszonegy kerület kép­viseltette magát, a választási kampány­ról ta­nácskoztak s elhatározták, hogy­­száz kerületben állítanak jelöltet, me­lyek közül ötven-hatvan kerületben szá­mítanak győzelemre. A párt márc. 19- én Debrecenben bont zászlót. Budapest, febr. 27 (Saj. tud.) A keresztény nemzeti egyesülés pártja a választójogi mi­nisztertanács befejeztével ellenzékbe megy. Hegyeshalmy és Haller már bejelentették a kormánnyal szemben való állásfoglalásukat és Bern­­ák Nándor is távozik. Vass József kul­tuszminiszter, hír szerint a egységes pártba belép. Befejezett tény az is, hogy Nagyatádi Szabó részt vesz az új kabinetben. (Saj. tud.) Az olasz sajtó meg­állapítja, hogy az új olasz kormány keletközépeurópai polikája teljes­n megfelel annak a poltikának, melyet az előző kormány követett. Az új olasz kormány szembeszáll a Magyar­ország ellenes politikával, mert Olasz­országnak érdeke, hogy Magyaror­szág életképes legyen. Prága, febr. 27 (Saj. tud.) A Prager Presse va­sárnapi száma interjút közöl Süle Er­vin prágai lengyel követtel. Sile a lengyel-magyar viszonyról a követ­kezőket mondotta l — Lengyelországnak a kisantant előtt nincs szegyelni valója a lengyel magyar viszonyt illetőleg. Magyaror­szág határozottan Németország felé­­orientálódik, amit akkor is bebizonyí­tott, amidőn a felsősziléziai kérdés­ben Németország mellett foglalt ál­­lást. A lengyel politika ennélfogva ma homlokegyenest ellenkezik a ma­gyar politikával. E­nnek ellenére is Lengyelország olyat nem írt alá, ami Magyarország érdekeit érintené ak­kor, amidőn Csehszlovákiával szövet­ségre lépett. Budapest, febr. 27 (Saj. tud.) Csernoch János dr. bíboros hercegprímást, aki a napok­ban érkezett vissza Esztergomba, Palkovics László alispán vezetésé­vel népes közönség üdvözölte. Az írd­vözlésre adott válaszában a herceg­prímás­­hangsúlyo­zta, hogy útja rövid idő múlva éreztetni fogja hatását a Világ szimpátiájának Magyarország felé való fordulásában. Budapest, febr. 27 (Saj. tud.) Mint Brüsszelből je­lentik, a magyar követség vezetésé­vel megbízott Woracziczky Olivér gróf megbízólevelét átnyújtotta Jas­par miniszterelnöknek. BRASSÓI LAPOK) A bolognai találkozó sikere. Anglia és Franciaország meg­egyeztek. — Április 10-én ül össze a génuai konferencia. Páris, febr. 27 (Saj. tud.) A bolognai találkozá­son Lloyd George és Poincare arra a megegyezésre jutottak, hogy Ang­liának és Franciaországnak egyetér­­tése a nemzetközi kérdésekben rövi­desen gyümölcsöző eredménnyel fog­­­árni. Poincaré Bolognából való el­utazása után Lloyd George fogadta az angol újságírókat és hangsúlyozta hogy tanácskozásukat a leg­ökélete­­sebb megegyezéssel fejezték be és az olasz kormány megalakulása után Franciaország, Írország, és Anglia közös értekezleten tárgyalják le a ke­leti kérdést. London, febr. 27 (Saj. tud.) Lloyd George a bo­lognai tanácskozás után az újságírók előtt kijelentette, hogy nem nagy fá­radságába kerü­lt Poincarét meg­győzni arról, hogy a békeszerződések és a jóvátétel ügyében támadt aggo­dalmai alaptalanok. A tanánakoaia Brassó, febr. 27 (Saj. tud.) Bratianu Jones mi­niszterelnök vasárnap Brassóba ér­kezett, hogy a liberális párt által ren­dezett választógyűlésen résztvegyen. Az Apolló termében délután öt órakor már elfoglalták az összes ülő­helyeket a gyűlésen megjelentek. A közönség azonban, főleg tisztviselők és nők még ezután tódultak az Apol­lóba úgy, hogy a karzatok és páho­lyok is megteltek.­­ Délután 1ét órakor a prefekt veze­tése alatt küldöttség ment a fogarasi vonattal érkező miniszterelnök elé. Bratianu egy­negyed hét órakor érkezett az Apolló termébe. A nép­­gyűlés rendezőinek j­ó éljenzés­be fogott a közönség egy része. A résztvevők többsége hűvösen és tar­tózkodóan viselkedett. Bratianut Butu I. a hétfalusi li­berális párt elnöke üdvözölte. Butu a közönséghez fordulva olvasta be­szédét. Hellyel közel meg-megakadt, aminek oka az Írás és a világítás ,rosz­szasága lehetett. Butu után Gradisteanu I. bras­sói liberális jelölt magasztalta Bra­tianu érdemeit túláradóan s nem is a legtapintatosabban. Ezután Bratianu beszélt. Meg­említi, hogy harminc éve működnek politikai téren Gradisteanuval, de nem mindig egy pártban. Sohasem hitte, hogy­­ a pártkeretek elválasszák a nagy nemzeti ügy szolgálatában ál­ló férfiakat. A liberális párt a mosta­ni választásokon nemcsak a szüle­tett románokra apellál, hanem min­den jó polgárt segítségül hív az or­szág megmentésére. Egy olyan álla­mot kell megalapozni, a­mely erköl­csi és anyagi erejével minden pol­gárának megelégedését és jólétét biz­tosítja. Igazságot és tisztességet aka­runk. Ezután ellenfeleinek vádjaival foglalkozott Bratianu­s felsorolta a párt választási kiáltványából is jól is­mert érdemeit. Senkinek nincs joga rá, hogy a liberális pártnál demokra­tábbnak mondja magát. Épúgy tilta­kozik az ellen, hogy bárki is jobb er­délyinek vallja magát, mint a szóló, mert nem tudja az Erdélyért hozott áldozatokat megosztani. Minden románnak közre kell mű­ködnie, hogy a becsületes munka, társadalmi igazság, erkölcsi és anya­gi biztonság­ uralma elkövetkezzék. Ezért kértem, mondja Bratianu, a királytól a kormányzást, ugyanaz­zal a határozottsággal, a­mellyel öt hadüzenetet aláírtam. Mint akkor, úgy most is sokkal nagyobb köteles­ség nehezedik reám, semhogy teljesí­tését kiengedném kezemből. A kormány feladatát világos lel­­kiismerettel kell megítélni. Ha nin­csenek megelégedve az eddigi álla­potokkal s azokon segíteni akarnak, legyenek vitü­nk,­e­m rajtunk, hanem önmagukon segítenek. A ministerezták a jelenlevők és Nagy románia éltetésével fejezte be beszé­dét. A beszédet sűrü tetszés és tps kísérte, a figyelmes szemlélő meg­­állapíthatta, hogy a jelenlevő nagy­közönséghez viszonyítva kevés te­nyér verődött össze. Mindig ugyan­azok tapsoltak és éljeneztek, érezni lehetett, hogy a közönség nagy részét nem a lelkesedés, hanem a kiáncsi­­ság vitte a népgyűlésre. Hogy az egész közönség nem melegedett fel, annak maga Bratianu is oka lehetett. Kétségtelenül szim­patikus jelenség Bratianu ringas, szi­kár alakja, a hangja is eléggé érces, és a terem minden zugában jól hall­ható, de hiányzik a melegég belőle. Fanatikusa lehet a saját meggyőződé­sének, de másokat meggyőzni nem tud, vagy tán nem is helyez nagy­­súlyt rá, mert látni rajta,de önmaga is vallja, hogy az erős akirat embere, őt magát elragadja a beszéd, nyug­­hatatlanul mozog, hol az asztal mö­gött áll, hol oldalt kerül de másokat nem tud elragadni. Hatgja még ak­kor sem válik lággyá, a­mikor a szül­lői házról, az áldozatokról beszél és a fokozás, amikor a segtséget, támo­gatást nem magának, hanem minden­kinek önmagáért kém­ mélyebb nyo­mok és hatás nélkül tűnik tova. Az erős akarat uralja Bratianut, nem tö­rekszik­­hatásokra. Talán ez­­az oka an­nak, hogy egy fontos kijelentés beszé­djének befejezése után hangzott el. Bratianu egyik híve ugyanis pa­pírlapot adott át s láthatóan figyel­meztette valamire. A miniszterelnö­k erre röviden kijelentette, hogy nem adott részletes programmot, mert azt hiszi, hogy az ország minden polcra nemzeti és vallási különbségre való tekintet nélkül segíteni fogja a nagy és szép mű­ megalkotását, mert a­o­­mán állam keretein belül mindenki szabadon fejlesztheti kultúráját s­ó­­létét. A jóleső és a szászok részéül Heil! kiáltásokkal kisért toldalékot Bratianu Brassó éltetésével végeze. Hét óra felé volt vége a népgyü­lésnek. A miniszterelnök a gyűlésből egyenesen az állomásra ment s Buka­restbe utazott. Bratianu miniszterelnök Brassóban. Liberális gyűlés az Apollóban. — A kormányelnök beszéde. 49 szám Meg­van az új olasz kormány. Facta kormányának megvan a többsége. Róma, febr. 27 (Saj. tud.) A király elfogadta Bonom­ lemondását és Factát bízta meg a kabinet megalakításával, aki már be is terjesztette az új kormány listáját. E szerint elnök és belügymi­niszter Facta, külügy Schaurer, gyar­matügy Amondola, igazságügy Lun­­gi Rossi, népjóléti és munka­ügyi Sbarba és postat­rc­ miniszter Ce­sare. A Pacta kormány­on nyolc de­mokrata, három néppárti, egy gaz­dapárti egy reformszocialista és egy jobboldali liberális politikus van.

Next