Brassói Lapok, 1922. április (28. évfolyam, 75-99. szám)
1922-04-01 / 75. szám
Araleu. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Brassó, Kapu u. 64-66. Telefonszámok : Szerkesztősége, 177. Kiadóhivatal . 82. Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. POLITIKAI NA XXVII. ÉVFOLYAM. BRASOV-BRASSÓ, 1922. Április 1. (Szombat.) 75. SZÁM. A neve nem fontos és amit mondott, azt sem vennék sem komolyan, sem zokon, ha szavai nem a parlamentben hangzottak volna el. Amúgy idejegyezzük, hogy akadt egy román szenátor, aki a parlament padjairól, a marosvásárhelyi szenátori mandátum igazolási vitája során így förmedt az ellenzék egyik tagjára: «Nem szégyenled magad egy magyart védelmedbe venni?« Ha nem ismernők a liberális pártnak a kisebbségekkel szemben elfoglalt álláspontját, talán napirendre is térnénk a dolog fölött, de így, amikor ebben a kijelentésben egy többségi párt nézetének megnyilatkozását is látjuk, magunk kívánunk megfelelni a szenátor úrnak. Nem, higgyék el a liberálisok, nem szégyen védelembe venni a magyarságot senkinek és semmi körülmények között, legkevésbé akkor, ha ez a védelmezés tulajdonképpen, amint egyesetben is történt, Veta is annyira egy, vagy több magyarnak, hanem az igazságnak szól. És, ha még nem is így volna, ha csupán és kizárólag a magyarságnak a védelméről volna szó, annak a népnek a védelméről, amely ugyan nem könyörög a támogatásért, de a jelen szituációk mellett aztmegérdemli, akkor sem volna semi bűn, sem gyalázat az oldala mellé állani. Inkább azt bélyegezhetjük szégyenletes eljárásnak, amit említett szenátor úr tett, akinek, ha bensőleg ellensége is a magyarságnak, mérlegelnie kellett volna a tényt, hogy az ország színe előtt, a parlament felsőházában nem lehet ilyen kávéházi kijelentéseket súlyosabb következmények nélkül tenni. Úgy gondoljuk, hogy a szenátusban a legélesebb pártharcok közepette is meg lehetne őrizni annyi emelkedettséget, józanságot és ha szükség van rá, türelmet, amennyi legalább ahoz elég, hogy ne sértsenek egy népet és ne szítsanak fajok közötti gyűlöletet. Mert mi lehet ennek a következménye? A nép, amely hallja ezeket az ellene irányuló gyűlölködő szavakat, megbántva és vérig sértve ébred arra, hogy minden, eddig a hatalom részéről elhangzott simogató nyilatkozat csak humbug, porhintés, vagy népbolonditás volt; azok pedig, akik a románság éskülönösen annak alantosabb funkcionáriusai részéről vele szemben ezideig is ellenszenvvel viseltettek, vérszemet kapnak, igazolva látják magukat, a fajgyűlölet, a torzsalkodás, a harc csak nő és a béke, amelyről annyit prédikálunk, a távoli jövő zenéje marad. Igen gyakran hallunk irredentizmusról, államellenes vádakról. Nos, ha ilyenek vannak és igazolhatók, azokat nem a nép hibájául kell felróni, amely már éppen ezerszer bebizonyította, hogy lojálisan kíván beilleszkedni az új államalakulatba, hanem azok terhére kell felírnunk, akik hasonló megnyilatkozásokkal él a kibékülés reményét és olyan vegyes érzelmeket keltenek az egész vonalon, románok és magyarok lelkében, amelyből minden származhaték csak éppen jó és kívánatos dolog nem. Ismételjük, nem kell senkinek szégyenkeznie azért, ha olyan ügyet védelmez, amely a magyarságé is. A magyarság ügye igazságos ügy, jogokon és törvényeken alapuló, mert semmi mást nem akarunk, mint élni, fejlődni és erősödni. Aki tehát az oldalunkra áll, csak megtisztelhetve érezheti magát, mert az igazság mellé áll. Aki jogaink elvonása ellen emeli fel tiltakozó szavát, egy fejjel emelkedhetik mindenki fölé, aki csak összedugott kézzel nézi meddő küzdelmünket. És aki jogaink elnyerését tettekkel elősegíti, az emberi emelkedettség csúcsáról nézhet le mindazokra, akik elvakultságukban egy nép nyugalmának felbolygatásán keresztül zavarják fel az ország nyugalmát. Kétszeresen súlyosak a fent regisztrált szavak, mert ugyanakkor hangzottak el, amidőn a magyarságot egyetlen képviselőjétől is meg akarják fosztani. Mert habár a szavak és a tettek összhangzásban vannak is egymással, így együttesen olyan bántó élességgel rikoltanak bele az állam jogéletébe, olyan durván érintik kisebbségi ügyünket és olyan Bukarest, márc. 30. (Saj. tud.) A kamara 29-iki ülésén napirend előtt Popovici Mihály felelt Antonescu és Bratianu támadásaira sazt mondta, hogy Antonescu egy nagy valótlanságra építette fel beszédét és sértésekre, melyeket Erdély s a nemzeti párt ellen elkövetett. A nemzeti párt az erdélyi románság egész küzdelmes múltját viseli. Erdély morális többsége erőt ad a nemzeti pártnak ahoz, hogy kijelentse, hogy ez a párt Erdély igazi képviselője. Erdély a liberális pártot, amely azért jött, hogy uralkodjék fölötte és leigázza, mint ahogy ez a párt a régi királyságbeli parasztságot is leigázta, visszautasította. Bratianunak arra a vádjára felelve, hogyha a nemzeti pártnak néhány tárcával többet ajánlottak volna fel, akkor elismerte volna a parlament törvényességét, Popovici azt válaszolta, hogy a nemzeti párt hajlandó lett volna egyenlő félként tárgyalni, de arra nem, hogy mint szolgia beszéljen urával, mint ahogy Bratianu akarta Erdélyt kezelni. — A nemzeti párt és egész Erdély — mondtaélül Fopovics — nem meri ezt a parlamentet és nem tekinti úgy, mintha parlamentben lenne, mert ennek a gyűlésnek nincs ilyen jellege. A nemzeti párt el fog menni Gyulafehérvárra, hogy ott az igazi demokrácia uralomrajutásáért és az erdélyi román nép jogsainak védelméért küzdjön, amely nép nem hajlandó a liberális párt jármát elviselni. Bukarest, márc. 30. (Saj. tud.) A szenátus márc. 29-i Iá filiME* »ui vaij» faijt Uviid* szemérmetlenül utasítják vissza két milliós népünk politikai aktivitásra irányuló törekvéseit, hogy ezeknek nyomán már nem csodálkozás, nem keserűség, hanem a legmélyebb megdöbbenés kél. Ám legyen! Fosszák meg a magyarságot egyetlen képviselőjétől, kiáltsák világgá, hogy szégyen e népnek a jogai mellé állani, de számoljanak is a következményekkel és ne csodálkozzanak azon, ha a világ szemében, a jog igazság és erkölcs szempontjából, minden újabb elfoglalt talpalatnyi térrel, a végeredményben, mégis csak maguk lesznek szegényebbek. És még egyet. Várjon, hogy érezték magukat azok a liberális magyar szenátorok, akik egy párttagjuk szájából hallották a magyarság gyalázását? Igazolva látták-e magukat, vagy nem is érintette őket közelről a dolog? Olyan kérdések, amelyekre okvetlen feleletet várnánk, ha nem tudnák, hogy kik ők, és nem ismernék annak a pártnak a felfogását, amelyhez tartoznak. Ám inkább egyebetkérdezünk: Vajkon mi nagyobb szégyen: támogatni a magyarságot, kios törekvéseiben, vagy mindent beígérni neki és mindenétől megfosztani? Erre feleljenek, ha már a liberálisok közül Van valami mondanivalója valakinek, a szenátusban — a magyarokról. LiviuMiksa a következőket mondta: — Mi erdélyiek azt követeljük, hogy hajtsák végre a miniszteri felelősségről szóló törvényt. Erdély, mely mostanáig nem tudta hogy mik a választási visszaélések, és törvénytelenségek, most már azt is tudja mi a liberális párt politikai bolsevizmusa. Valamennyi erdélyi választás semmis! (hosszas taps az ellenzéken) Mi erdélyiek új választásokat követelünk, hogy a választások során elkövetett bűntettek jóvátétessenek. — Meg kell tudniok — folytatta a szónok — hogy Erdélyben a nyugtalanság mindaddig nem ér véget, amig gyökeresen meg nem változik a törvénytelenségek terhes rendszere, s amig nem jön egy semleges kormány, amely szabad választásokat vezessen. Bukarest, márc. 30. (Rador) Ma délelőtt minisztertanács volt, melyen a kamara és a szenátus elnökei is részt vettek. A minisztertanács előbb a mandátumok igazolásánál követendő eljárást állapította meg, majd foglalkozott a benyújtandó törvényjavaslatokkal, a költségvetési és a lakbérszerződésekről benyújtandó törvényjavaslatokkal. A lakbérleti szerződésekről úgy határozott a minisztertanács, hogy azokról egy ideiglenes javaslatot fog a parlament elé terjeszteni, melyben a szerződések egy éves meghosszabbításáról és a lakbéreknek háromszoros, a Hetvént szőrösre való felemeléséről fog intézkiedni. Bukarest, márc. 30. (Saj. tud.) Annak idején közöltük azt, mit Hwasuyui az uj választások igazolása kérdésében. A miniszterelnöknek valóban az volt a terve, hogy 12 többségbeli képviselő mandátumát megsemmisítik és pedig azokét, akiket Erdélyben ellenjelölt nélkül választottak meg. Bratianu J. ezt a tényt vasárnap a többség tanácskozásán a képviselőknek is tudomására hozta és határozatát tegnap a kamarában tett nyilatkozatában is ismételte, midőn az ellenzéki vezérek nyilatkozataira felelt. De tegnap estétől ma reggelig úgy látszik minden megváltozott, így igen jól értesült körökből azt a hírt vesszük, hogy a miniszterelnök első szándékát megmódosította és pedig olyan értelemben, hogy legfeljebb hét többségi képviselő mandátumát semmisítik meg. Ebben a számban benne foglaltatik három olyan képviselő mandátuma is, akik még röviddel a választások előtt prefektusok voltak és állásukról csak az utolsó pillanatban mondtak le. A miniszterelnöknek ez utóbbi határozata értelmében dolgoztak tegnap is a kamarai szakosztályai és ez értelemben fognak a mai parlamenti ülés munkálatai is lefolyni,amikor az első megtámadott választások kerülnek vita alá. Vaitoianu tábornok, belügyminiszter ma az első támadások alkalmával felelni fog a támadásokra, melyeket e választások lefolyásának módja miatt ellene intéztek. Vaitoianu tábornok egy tekintélyes iratcsomót gyűjtött össze, mely sok iratot, okiratot "foglal magában s melyekből bizonyára ki fog tűnni a tettesek bűnössége. Amint tehát látható, Bratianunak és Antonescunak tegnap az ellenzék ellen intézett támadása után ma a »nehéz tüzérség« következik, mégpedig a belügyminiszteri tábornok vezetése alatt. S minthogy a támadási terv már előre jól el volt határozva, előrelátható, hogy a már előre kiszemelt áldozatokon kívül, minden liberális kiszabadul az ellenzék hálójából. Az igazolási vita valószínűleg holnap befejeződik és ezt a kamara tisztviselői karának megalakítása fogja követni. A kamarai alelnökségre Mandrescu Simeon, Moldovanu Leonte és Dimitriu C-n kívül negyedik jelölt, Antonescu Emanuel, aki azt hiszi tegnapi beszéde után, hogy a többség szemében érdemeket szerzett erre magának. Bukarest, márc. 30. (Saj. tud.) Az Indreptarea írja: Arrólértesülünk, hogy, a kormánynak szándékában van az erdélyi nemzeti pártnak" néhány nap múlva Gyulafehérváron tartandó kongresszusát megakadályozni. Ebből a szempontból mindent el fognak követni, hogy a kongresszus tagjai ne tudjanak Gyulafehérvárra menni, sőt a lakóhelyüket se hagyhassák el. ■ Bukarest, márc. 30. (Saj .tud.) A Dimineata Írja: Maniunak a királyhoz intézett memorandumát a kolozsvári postán három napi® visszatartották. Végül is lépéseket kellett tenni arra nézve, hogy a mentorandumot a királlyal táviratilag közölni tehessen. 1 f Bukarest, márc. 30. (Saj. tud.) Mindent elkövettek arra nézve, hogy Constantinescuban ered továbbra is megmaradjon a CFR vezérigazgatója, ő azonban szilárdan el van határozva, hogy állásától megválik. Léléseket tettek Pretoriánnál is, hogy azgazgatói állást fogadja ő el, azonban ő is visszautasította. Most Orghidán, ma helyi igazgatóval próbálkoznak, hogy vállalja el a vasúti igazgatóságot. A román politika eseményei. A kamara és szenátus ülése. — A minisztertanács határozott a lakbérleti szerződésekről. — Leapadt a megsemmisítendő liberális mandátumok száma. — A kormány és a gyulafehérvári gyűlés. — Maniu memorandumát három napig visszatartották. - Személycsere a C. F. R. vezérigazgatóságában.