Brassói Lapok, 1922. május (28. évfolyam, 101-122. szám)

1922-05-04 / 101. szám

1*01 k­AtHI­ Lupényba, a kormány nevében három­százezer lejt osztott ki a hátramaradot­tak közt. A királyi pár is csütörtökön Lupényba érkezik, hogy személyesen ossza ki a m­­ár összegyűlt adományokat. A király szárnysegéde már a városban van, hogy a fogadtatás előkészületeit a hatósággal együtt végezze. A lupényi telepen a felrobbant Arán­ka-bányán kívül vannak még a Viktó­ria, István, Mária és még több bánya, melyek a község közvetlen közelében egy telepet alkotnak. E bányák munká­sai megrendülve fogadták társaik borzai­mias katasztrófájának hírét, de nyugal­mukat teljesen megőrizték s pénteken. Szombaton, rendesen dolgoztak. Vasár­nap, a temetés napján és május elsején szünetelt a munka. Vasárnap délelőtt még egyszer meg­szólaltak a vészkürtök, még egyszer nagy riadalom támadt — új veszedelem­­től tartottak — de csak­­kisebb tűszz volt: a telep fürdőháza égett, de a bá­nyatársulat tűzoltói csakhamar eloltot­ták. (■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a Magyarország ügye. Egyezkednek a pártok. — A kormány-p­árt százötven mandátumra számit. — Magyar-szerb kereskedelmi tárgyalások. A lengyel miniszterelnök nyilatkozata egy magyar újságíró előtt Budapest, máj. 2 (Saj. tud. Újabban Sándor Pál kísé­relte meg Vázsonyi és Ugron-Szterényi között megegyezést létesíteni. Sándor Pál nagyobb küldöttség vezetésével meg­jelent Vázsonyinál és kérte őt, hasson oda, hogy létrejöhessen az egységes libe­ralista párt. Vázsonyi kifejtette, hogy sem Ug­­ronnak, sem Szterényinek nem volt okuk a pártba való visszatérést, mikor erre külön párthatározattal kérték fel őket. Budapest, máj. 2 (Saj. tud. Politikai körökben hírlik, hogy gróf Bethlen miniszterelnök száz­ötven mandátumra számít. Genua, máj. 2 (Saj. tud. Szerbia és Magyarország között létesítendő kereskedelmi szerző­désről szóló tárgyalások megindultak, eredményesen haladnak és rövidesen be­fejeződnek. penna, máj. 2 (Saj. tud.( Skirmunt Konstantin, Len­gyelország miniszterelnöke nyilatkozott egy magyar újságírónak. A miniszterelnök kijelentette, hogy meggyőződött róla, miszerint a konfe­rencia résztvevői kívánják a tényleges eredményt és javulást. Hiszi, lesznek problémák, amelyek tekintetében javu­lás áll be, úgy az általános helyzetben, mint az egyes országoknak egymáshoz való viszonyában. A Magyarország és Lengyelország kö­zött a múltban tradicionális rokonszenv volt, a lengyelekben még ma is meg­van ez az érzés. A jövőbeli együtt­működésnek a létező szerződések az alapja. Azzal a Magyarországgal kell együtt dolgoznunk, amely ma létezik. Lengyelország nem léphet be a kisan­­tantba, azonban Lengyelország helyze­te olyan úgy észak, mint dél felé, hogy az együttműködést keresnie kell az ott kialakult államcsoportokkal. Északon a balti államokkal, délen a kisantanttal. Másrészről Lengyelországnak szövetsé­gi szerződése van Franciaországgal és békeszerződése Oroszországgal. Bár Lengyelországnak érdeke, hogy nagyon hatásosan együtt dolgozzék a kis antant­tal, a megegyezésnek nincs­en Magyaror­szág ellen irányuló karaktere. I­­zemnagyobbítás folytán alkal­­­­mazunk azonnali belépésre kály­hás, szabadkézi és for-­­makorongos valamint ége­tő — ki egyben mázoló és berakó — munkásokat.IkMIgjll Mmr f.*L­DICSilUlMl. i BRASSÓI LAPOK! A román politika eseményei. Románia és a jóvátételi bizottság. A kisebbségek és az aj alkotmányter­­tervezet. — Az erdélyi román nemzetipárt résztvesz a májusi választásokon. A parasztpárt szervezkedése Erdélyhez és a Bánáthoz. — A nemzetipárt Goga jelöltetése ellen. Bukarest, máj. E.­­(Saj. tud.) A kormány visszahívta Neculceát, a párisi jóvátételi bizottság román tagját, hogy a békeszerződések értelmében Romániát megillető jóvá­tételek ügyében, új utasítással lássa el. A kormány ugyanis nincs megelégedve a jóvátételi kérdésben Romániával szemben tanúsított bánásmóddal és el­határozta, hogy erélyesebben fogja jo­gait követelni azért, hogy ne legyen, mint a múltban, m­ás szövetségesekkel szemben háttérbe szorítva. Bukarest, máj. 2 (Saj. tud. A parlament rendes ülés­szaka elé terjesztendő alkotmány­terve­zet megszerkesztése céljából kiküldött bizottság május folyamán összeül, hogy az ország új jogi öltözékét a kiegészült Románia új viszonyainak megfelelően megalkossa. Az alkotmánytervezet, melyet a nem­zeti liberális párt tanulmányozó bizott­sága kinyomatott, a bizottság számára csak tájékoztatásul fog szolgálni, mert a kiadás célja csak a közönség tájékoz­tatása volt arra nézve, hogy milyen kér­dések vitatandók meg. A már kinyomatott terv a következőt nagy elveken nyugszik: 1. A nemzeti egység konszolidálása. 2. A demokratikus elvek megerő­sítése. A tanulmányozó bizottság alkot­mánytervezetében arra törekedett, hogy a nemzeti érdekeket összhangba hozza a békeszerződések rendelkezéseivel és a kisebbségek alapvető érdekeivel. Min­den politikai, oktatásügyi, az elemi is­kolák nyelvére vo­natkozó jogukat — állami elemi iskolák tekintetében — el­ismerték és az állam részére kötelezőleg kimondották, hogy olyan megyékben, ahol a kisebbségek nagy többséget alkot­nak, kisebbségi iskolát tartson fenn. A tervezet teljes vallásszabadságról gondoskodik a jelenleg az államban lé­tező vallások elismerésére és a szená­tusban való képviselete alapján. Páris, máj. 2 (Saj. tud.) Politikai körökben elter­jedt hírek szerint Poincaré rövid ülése­zésre össze akarja hivatni a kamarát. Ha az Angliával folytatott tanácskozá­sok nem járnának azzal az eredménnyel amelyet Poincaré vár, a kormány politi­kájáról való vita befejezése után Po­incaré felvetné a bizalmi kérdést. Genua, máj. 2 (Laj. tud.) Barthou párisi utazásával kapcsolatban az a vélemény alakul, ki, hogy Barthou Párisban szóbeli jelen­tést tesz a kormánynak és utasításokat kér. Lehetséges, hogy Barthou, miután Poincaréval tanácskozott, egyáltalán nem tér vissza Genuába, minthogy a francia miniszterelnök — Wir szerint — nincsen túlságosan megelégedve Bar­­thou genuai magatartásával. Ebben az esetben Barthou helyébe Barrere ke­rülne. Berlin, máj. 2 (Sat. tud.) Politikai körökben beszé­lik, hogy Poincaré a berlini francia kö­vetnek, aki néhány napot Párisban töl­tött, bucsúzáskor ezeket mondotta vol­na: , — Felhatalmazom önt, közölje a A tervezet tanulmányozása előrelát­hatólag a parlamenti szünet alatt folyni fog s csak Bratianu Jonelnek Genuából visszatérése után kezdi meg a bizottság törvény­szerkesztő munkáját. Kolozsvár, máj. 2 (Saj. tud.) Tegnapelőtt este a nem­zeti párt vezetőségének kiküldöttei Ko­lozsváron Maniu Gyula lakásán tanács­kozást tartottak, melyen az ország je­lenlegi politikai helyzetének részletes megvitatása után azt a határozatot hoz­ták, hogy a május hónapban tartandó részleges parlamenti választásokon tény­legesen részt vesznek. Az értekezleten Popovici Mihail kép­viselő, a román nemzeti párt végrehajtó bizottságának tagja is részt vett, ki teg­napelőtt érkezett Bukarestből Kolozs­várra. A »Fekete könyv« (Cartea neagra) anyaga teljesen befejezve együtt van, nyomdába adták. Bukarest, máj. 2 (Saj. tud.) A parasztpárt szervezke­dése alkalmával, elhatározta, hogy a párt szervezetét Erdélyre,Bánságra, és Bukovinára is kiterjeszti. Egy Junian- Gr.­Berbecaru Ionescu -és Hotaran V- ből álló bizottság Erdélybe utazik és a kolozsvári bizottsággal együttesen az egyesült kerületekben egy szilárd szer­vezetet fognak megalapozni. Ezt egy so­rozat más gyűlés fogja követni, melye­ket minden központban a párt vezető emberei tartanak. Bukarest, máj. 2 (Saj. tud. A kormány felajánlotta Goga Oktaviánnak, hogy jelöltesse ma­gát az aradmegyei Borosjenőn, ahol nem lévén kormánypárti ellen­jelölt­je, megválasztása biztosítva van. A­ nem­zeti párt elhatározta, hogy erélyesen küzd e jelöltetés ellen. Ezáltal Goga ki­látásai megválasztására nézve kedvezőt­lenebbek lettek, úgy, hogy valószínűleg Goga le is mond a jelöltetésről nem akarván magát újabb bukásnak kitenni. német kormánnyal, ha Németország nem egyezik bele, hogy a pénzügyi ellen­őrzést maga eszközölje, amint azt a jó­vátételi bizottság legutóbbi jegyzékében tőle kívánta, úgy Poincaré el fogja ren­delni a francia csapatoknak Németor­szágba való benyomulását, vagy a szö­vetségesek beleegyezésével, vagy szük­ség esetén beleegyezésük nélkül is. Genua, máj. 2 (Saj. tud.) Briand elnök a Földközi tengeren üdülés céljából tett útjáról visszaérkezett Párisba. Briand­ gyors visszatérését a feszült politikai helyzet­tel hozzák kapcsolatba. Berlin, máj. 2 (Saj. tud.) Genuai jelentés szerint Barthou elutazásával az értekezlet holt­pontra jut. Lloyd George röviddel ez­előtt még lehetségesnek tartotta, hogy az értekezlet nagyon rövidesen és hirte­len befejeződik. Páris, máj. 2 (Lux) Franciaország Németország­hoz ultimátumot intézett, a­melyben be­jelenti, hogy ha Németország nem egye­zik bele pénzügyeinek nemzetközi ellen­őrzésébe, azonnal katonai intézkedése­ket foganatosít anélkül, hogy a többi ál­lamoknak ehhez való hozzájárulását be­várná. Genua, máj. 2 (Lux) Nauen szikratávirat szerint Lloyd George Párisba utazik, hogy Poincaréval személyesen tisztázza a helyzetet. London, máj. 2 (Saj. tud.) A német és orosz kormá­nyok hivatalos cáfolata ellenére az an­gol újságok egy része azt írja, hogy konkrét adatok bizonyítják, hogy a né­metek és oroszok közt politikai és kato­nai szövetség létesítése végett is folynak tárgyalások. A Daily Dispact szerint a szerződés egyik pontja értelmében né­met tisztek és matrózok fognak szolgál­ni az orosz hadihajókon, más német tisz­tek pedig a szovjet hadsereget oktatják. Páris, máj. 2 (Lux) Csicserin levelet írt Barthou­nak, a­melyben megállapítja, hogy a Németországgal kötött szövetségi szer­ződésben nincsenek katonai megegye­zések. A szövetség nem irányul sem Franciaország, sem más állam ellen. Habár Franciaország már négy éve el­lenséges magatartást tanúsít Oroszor­szág ellen, mégis azt reméli Csicserin, hogy alapot fognak találni a közös mun­kálkodásra és pedig nemcsak a két or­szág, hanem az egész világ ja­várait Genua, május 0. (Lux) Az orosz ügyek albizottságá­ban Delacroix a választmány nevében előterjesztette a francia és angol mun­kálatok alapján készült előadói jelen­­­tést, amely az oroszokhoz intézendő ulti­mátum alapját fogja képezni. A jelentésben ki vannak tüntetve azok az összegek, amiket az egyes or­szágok Oroszországnak kölcsön akar­nak adni, hogy újraépítését elősegítsék. Eszerint Anglia 26 millió angol fontot, Japán nyolc millió yent, Belgium 250 millió frankot hajlandók az orosz kor­mány rendelkezésére bocsátani, Olasz­ország pedig kijelentette, hogy a nem­­­zetközi konzorcium által jegyzendő ösz­szegnek húsz százalékát adja kölcsön képen. Egy belga magántársaság a je­lentés szerint egy milliárd frank köl­csön erejéig vállalt kötelezettséget.­­• Az előadói jelentés­ tárgyalásánál Bratianu Romániának, a besszarábiai kérdésben elfoglalt álláspontját fejtet­te ki és az Oroszország és Románia kö­­zötti, mostani határok garantálását kér­te. , Lloyd George felelt Bratianu beszé­dére és kijelentette, hogy a maga sze­mélyében teljesen osztja Bratianu néz® tét, azonban az orosz határkérdés any ■nyira bonyolult, hogy annak különleges tárgyalásától most el kell tekinteni, mert az összes határkérdéseket egyszer­re kell megoldani. Barthou Lloyd George­ nézetéhez csatlakozott. Motta svájci szövetségtaná­csi elnök a semleges államok nevében ki­jelentette, hogy a semlegesek nem vet­tek részt az orosz határok rendezésé­ben s ennek következtében ennek­­a kérdésnek a tárgyalásánál sem vehetne részt. Az előadói jelentés részletes tárgya­lásánál elfogadták az első választ, mely­nek értelmében a szovjet kormány köte­lezi magát rá, hogy semmiféle olyan akcióba nem kezd, amely a többi álla­mok statuskvoanteját érintené. Ehhez Bratianu azt a módosítást javasolta hogy a statuskvoante szót a »terror­riál­­is politika« szavakkal egészítsék ki, a­mit a bizottság elfogadott. A­ második szakasz kimondja, hogy Oroszországnak Vissza kell adni® a Moszkvába szállí­tott román kincseket. Genua, máj.­­ (Laj. tud.) A volt osztrák és magyar vámterület egykori államai, amelyek a gazdasági bizottság határozataival nin­csenek megelégedve, azt tervezik, hogy egy későbbi időpontban Genuában újabb konferenciát hívnak össze az őket érdeklő gazdasági kérdések megvitatá­sára. Berlin, máj. 2 (Lux) A Chicago Tribune jelentése szerint Poincaré a genuai francia bizott­ság közvetítésével Jegyzéket adatott át­­ Franciaország ultimátumot intézett Németországhoz. A genuai konferencia helyzete kritikussá váltott. — Poincaré felborítja a helyzetet. — Német-orosz katonai egyezség (?) — Besszarábia ügye az orosz ügyek albizottsága előtt. — Még egy genual konferencia. — Poincaré Jegyzéke Lloyd Georgehoz. — Köszönet a sajtónak. JJB

Next