Brassói Lapok, 1922. május (28. évfolyam, 101-122. szám)

1922-05-17 / 112. szám

Ara­d leu. imm­aiini mmun Szerkesztőség és kiadóhivatal : Brassó, Kapu­ u. 64-66. Telefonszámok: Szerkesztőség. 177. Kiadóhivatal . 82. F­ 3szerkesz*J Z E L E BÉLA dr. POLITIKUS NAPILAP Felelős szerkesztő: K O C 'Li(s£»K h­a­mm. ÉVFOLYAM. BRA 50V-BRASSÓ, 1022. Május 17. (Szerda.) 112. SZÍM. A harc a szavak és az események csatája, mely 1918 óta dühöng az európai hadszínté­ren, tovább folyik. A szavak, mint a szm­leges béke első napjaitól kezdve min­dig, ma is mást mutatnak, mint az ese­mények. A szavak békejobbot ígérnek az ígéret f­öldj­ére mutatnak, de a tettek­ből változatlan hevességgel és forróság­gal lángol ki a gyűlölet.. A szavak lefegy­verzést ígérnek, a béke mosolygó hajnal­pírját festik a horizontra, míg a kezek hadihajókat építenek, gyilkoló muníciót gyártanak és a jobb kéz, melyről a bal semmit sem tud, vérszerződéseket ír alá A diplomaták, ezek a­­Besztuzsev isko­lától fertőzött dadogó-hebegő hatalmas­ságok úgy hangoztatják a békevágyat, mint benső sóvár sóhajtást egy jobb, igazabb, tisztultabb élet után és mégis ugyanakkor, ugyanolyan hévvel, új há­borúk lehetőségeit ágyazzák alá. Elkáp­ráztató, ami ma Genuában történik, s ami ma egész Európa politikai boszor­­kány­háiban kotyvad. Mondják, követe­­lik, sürgetik, hogy végre össze kell hoz­ni­ a békeantantját, hogy ugyanakkor, új háborúra történ­jenek szövetkezések. És itt nincs kivétel a világ burzsoáz­­ és proletár politikusai között sem. Poinca­ré elvben­­minden jóra kész, de csak­­elvi­ben, mert ott, a­hol a francia gloir csil­logásáról van szó, nem hajlandó lemon­dani akár a legdrágább emb­ervérről sem, csak hogy kifényesíthesse vele a gall hivalkodás semmire valós tükörét. Lloyd George irtózattal beszél egy új há­ború borzalmas lehetőségéről, de az angol partokon a világ legnagyobb csa­tahajóját bocsátják vízre. Benes elfogad­­ni­­hajlandó a tízéves béke paktumot, nem mond le azonban a Magyarország­ba való esetleges bevonulásról. És Csi­­cserin? Az előzetes programjmtól elté­rően a leszerelés nagyszerű problémáján «­­obja be a konferencia minden hason­ló kérdéstől óvatosan megtisztított at­moszférájába, mialatt Trockij nyílt ten­gerre parancsolja a­z orosz flották És az alatt százmilliók szeméből cseng ki a békevágy és belsején borszong végig a bizonytalanság: minek higgjünk, kiben bízzunk, mi lesz, melyikünket kiért és miért viszik ismét a halál­ vásárjára? Szédítő, borzalmas úr az, ami a vá­gyak, a szavak i­s a tettek között tátong. A bizonytalanság­­minden alkotó és ter­melési energiát megbénító kétségbeesé­se kezd úrrá lenni a genuai tehetetlen­ségtől megdöbbent Európán. Fájdalom­mal látjuk, hogy a zöld frakknak ma nincs a­z erkölcse, nem­ tanult és nem okult a háború alatt. Egyetlen vigasz­talás, hogy nem­csak a szavak, de a tet­tek is hazudhatnak és az ököl, amelyre print főargumentumra oly szívesen gon­dolnak, ha még nem is hivatkoznak, gyöngébbnek talál minősülni a kelleté­nél. Jó volna megkérdezni végre Barthou és Poincaré helyett azt a francia parasz­tot, aki a Szajna partján vágja ekéjét a pu'in avasz.­ földbe, hogy őrül -e annak fiai a/­eueszarva helyett megint fegyvert kel fogni,t? v'.ijon lenne lelki és testi ereje a wool csatabárdot forgatnia az an­gol munkásnak, az orosz muzsiknak s a többieknek ? Igen, előbb meg kellene kér­dezni az egész Európát, hogy hallják, a­kiket illet, hogy nincs egyébb már szé­les, e világon csak nagy, mélységes ki­(Genua, máj. 15) A konferencia, bár az eszmék, tervek és javaslatok még mindig nem jutottak összhangba, és csak a legkisebb mértékben kerültek el­fogadásra, bezárás előtt áll. Igen való­színűnek tartják, hogy az­­értekezlet már­ pár napon belül befejezést nyert, sőt szó­ van arról is, hogy a konferencia ünne­pélyes berekesztése már a keddi nap fo­lyamán megtörténik. Beavatottak tudni vélik, hogy Lloyd George minden áron ki akarja vinni a konferencia tar­tamának meghosszabbítását, és pedig az­zal a céllal, hogy a még hátralevő idő alatt Franciaország izolálását, Németor­szág és Oroszország megbizottainak tá­mogatásával keresztül vihesse. Az orosz válasz­ügy még mindig ren­dezetlen. Az oroszok a tegnapi napon San-Margueritéből, ahol elszállásolva vannak, nem is mentek be Genuába s mindaddig ott maradnak, amíg a szövet­ségesek az orosz-német szerződés és az orosz válasz ügyében megállapodásra jutnak. Igen jellemző a franciák rendíthetet­len oroszellenes magatartására az a kö­rülmény, hogy Bart­hou a politikai albi­zottság tegnapi ülésén is tiltakozott az orosz delegátusoknak a bizottságba való beengedése ellen. Ezzel szembeli viszont az olasz sajtó nagy rész© a német-orosz szerződéshez hasonló olasz-orosz Szer­ződés mielőbbi létrehozását követeli, az­zal argumentálván, hogy az olaszon miál­tai úgyis csak a formának tennének ele­get, miután az olasz-orosz szerződés gondolata a konferencia kezdetétől kezd­ve ott él az olasz nép lelkében.­­ Arra az esetre, h­a Lloyd Georgenak sikerülne keresztülvinni a konferencia meghosszabbítását, egyes delegációk né­zete szerint alig lehetne többet elérni az eddigi eredménynél. Ugyanis a kisan­tantnak a konferenciáról való távozása ez esetben is igen valószínűre vehető, miután Lloyd George ragaszkodik a ki­sebbségek ügyének az értekezlet elé való­ viteléhez és megvitatásához, amivel szemben. A kisantant megbízottjai egy teg­nap tartott értekezletükön kimon­dották, hogy abban az esetben, ha a kisebbségi kérdés napirendre ke­rül, elhagyják a konferenciát. Nem kisebb bonyodalomra adhat esetleg okot ugyancsak Lloyd­ George­nak a keleti határok tárgyalásához való ragaszkodása, ami ellen viszont Bratianu kelt ki igen élesen és til­takozott igen határozott formában Megállapítható továbbá, hogy a kis lantnak az angol állásponthoz való kö­zeledése csak átmeneti volt, a Finiciaor apadhatatlan békevágy, aminek tekintet­be vétele nélkül­­hiába kösszörülik a fegy­vereket, suttyomban és alattomban, a nagyrahivatott genuai konferencia mö­gött. taghoz való csatlakozás pedig végle­gesnek tekinthető, minthogy a kisebb­ségi kérdésben­­ugyanazon állásponton áll Franciaország és a kisantant egy­aránt. Lloyd George és Barthou egymás ellen. Az orosz válaszjegyzéket az első po­litikai albizottságban szombaton egy dél­előtti és egy esti ülés keretében tárgyal­ták. Lloyd George a vita folyamán kije­lentette, hogy a válasz nem kielégítő, hangja újabb nehézségeket okoz, ám en­nek ellenére is reméli, hogy a szövetsé­gesek a további tárgyalásokat felveszik, s egy Oroszország és Európa államai kö­zött kötendő béke paktumnak nincse­nek elháríthatatlan akadályai. Lloyd Ge­orge, a válaszjegyzékre adandó felelet Megszövegezésére szak­értői bizottság megalakítását ajánlotta s készséggel ajánlkozott, hogy a felelet­jegyzék meg­fogalmazásában részt vesz. Ezzel szemben Barthou visszauta­sítja az orosz válaszjegyzéket, s kljelenti, hogy ász oroszoknak át­nyújtandó feleletet Franciaország nem fogja aláírni. Az orosz válaszjegyzékről az esti ülés folyamán Lloyd George ismét nyi­latkozott és hangsúlyozta az oroszokkal való megegyezés feltétlen szükségessé­gét. Utánna Schanzer fejtette ki nézeteit a azt mondotta, hogy az olasz tkisgrzisa nem tartja ugyan kedvezőnek a választ, ám le kell szögeznie, hogy az olasz nép sürgeti a régi orosz-olasz viszony hely­reállítását. Az esti ülésen Motta svájci megbí­zott beszélt még és az alábbiakat aján­lotta az értekezlet figyelmébe: Egy szak­értői bizottság összehívása az orosz kér­d­és tisztázása ügyében, az orosz megbí­zottak részvétele nélkül céltalan volna — mondotta Motta. Az oroszokkal tár­gyalni kell és velük nem szabad külön szerződéseket kötni, hanem egy általá­nos és az európai hatalmak által aláírandó egyezséget kell létrehozni. Végül Facta bejelentette, hogy Olasz­ország Oroszországgal gazdasági szer­ződést kötött, amelyet júniusban fog­nak aláírni. A kisantant a franciák mellett Az Adeverul írja: Egy Dennából jött s a waueni szikratávíró állomás ál­tal továbbított távirat szerint Bratianu, mihelyt a szovjetdelegációnak a memo­randumra adott válaszáról is­­tudomást szerzett a következő magatartást tanú­sította . Az oroszoknak Románia bessz­­ará­biai határainak el nem i semz­és­ére vo­natkozó kijelentése ellen Bratianu til­takozott és kijelentette, hogy az oroszok­­kal nem­ hajlandó tovább tárgyalni s ,hogy még abban az esetben is távozik Genuából, ha a kisantant többi államai továbbra is részt vesznek a konferen­cián. . Ezek az államok Romániával hz orosz kérdésben állítólag szolidaritást vállaltak s ennek következtében a kis­­antant a francia-belga álláspontot tette magáévá. Ennek megfelelően a­ konferencia orosz albizottságának működése­­fe­jezettnek tekinthető. A kisantant azonban mégis Cérná­ban­­marad, hogy részt vegyen a többi bizottság munkájában és határozatai­ban.. Ezeket a részleteket, mint említet­tük, a naueni szikratáviróállomás köz­vetítette.­­ I * 1 ' Fenntartással kell fogadnunk annál is inkább, mert román hivatalos körök ilyen hírt még nem kaptak. (Páris május 15.) Az Echo de Pa­ris jelentése szerint a francia kormányt fölöttébb meglepte az a hír, hogy Lloyd George mindenáron a genuai konferen­cián akarja tárgyaltatni a középeuró­pai és keleti politikai kérdéseket is. E szándék megakadályozása végett a kor­mány határozott­ utasításokat küldött Barthoanak. [ l.1 i il­­ .1 [ 1] I' 1 ] A kisantant kivonul a kisebbségi kérdés elől. (Genua, május 15.) Az orosz kérdést tárgyaló albizottság jelenleg a szövetsé­gesek válaszával foglalkozik.. A szövetsé­gesek álláspontja még ismeretlen, de annyi bizonyos, hogy Lloyd George és Schanzer a további tárgyalások mellett vannak, míg a franciák az orosz választ elfogadhatatlannak nyilvánítják, mivel abban Európa kapitulációja foglaltatik a szovjet Oroszország­ előtt. A kisebbsé­gek kérdésében, melyet Lloyd George magáévá tett, a kisantant nem igen haj­landó diskusszióra. Hasonló a helyzet Vilna és Galicia ügyében is. Amennyi­ben az ezekről meginduló vita több volna mint informatív jellegű, Lengyel­ország és a kisantant képviselői elhagy­ják a konferenciát. (Páris, május 14). A kenyai bulgár delegáció bí­vfcuupean d­égon­d­ja •/* hírt* hogy Bulgária és a szovjetek' kori katonai és gazdasági megállapodás jött létre. (­Berlin, május 15.) A Vorwärts azt írja, hogy az orosz javaslat ama részét, mely az orosz kérdés tárgyalására új konferencia összehívását ajánlja, Lloyd George beleegyezésével vették föl a vá­laszba. Új konferencia előtt (Bukarest, május­ 15.). Az Indrepta­ Bezárás előtt a germai konferencia. Súlyos ellentét Anglia és Franciaország között.­­ Schanzer az orosz javaslat visszautasítása ellen. " A Brassói Lapok tudósítójától. A szovjet válasza — kommunista védőbeszéd. (Brüsszel, május 15.) A belga köz­vélemény i • elítéli Schanzer olasz kül­ügyminiszter magatartását, az orosz kér­elésben, azzal vádolja, hogy túllépte a pártatlanság mértékét. (Páris, május 15.) Valamennyi fr­an­cia lap egyet­ért abban a felfogásá­n, hogy az orosz válasz elfogadhatatlan és nem egyéb, mint kommunutta védőbe­széd, megállapítják, hogy a válasz ki­egyenlíthetetlen a­ntagonizmust jelent a bolsevizmus és a­ nyugati államok civili­­­­zációja közt. E­miatt lehetetlennek tart­ják azt is, hogy megegyezés jöhess­en létre.­­ !­­ 1 (Páris, május 15.) A Petit Journal tudósítója azt jelenti, hogy a kisantant képviselőinek meggyőződése szerint a szovjetekkel való minden további tíz merőben céltalan és fölösleges.

Next