Brassói Lapok, 1922. május (28. évfolyam, 101-122. szám)

1922-05-14 / 110. szám

Ara­­­leu. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Brassó, Kapu­ u. 64-66. Telefonszámok: Szerkesztőség . 177. Kiadóhivatal . 82. Főszerkesztő:SZELE BÉLA dr. rom. ÉVFOLYAM. POLITIKAI NAPIL­EMBOV-BRASSÓ, 1922. Május 14. (Vasárnap.T­ér Vidékre egy 1 '•»'' „ negyed e*v‹ !‹‹ . „ fél évr­e" • „ „ egy évre 0 „ Helyben 1 h›*›ra 1 1­0 _ negyed évre , „ fél évre 100 9 m egy évré ..­­ , Kézbesítési i­j -4 lel Igazságot, méltányosságot, meghallgatást hirdet a román közoktatási miniszter a »nemzeti­ségek«-nek. És apró példákat is elénk ad, hogy jobban higgjünk a beszédének s több bizalommal legyünk a munkája iránt. Mi az ilyen kedves, kellemes nyilat­kozatokat mindig jóleső érzéssel hallgat­jun( s­­még gyönyörteljes­­álomba is ringás­­zódzunk,­­ha halljuk,­­milyen finoman, milyen lovagiasan, milyen megtisztelő­en akarnak bánni a magyarokkal, akik a miniszter szavai szerint is értékes té­nyezői a kultúrának.­­ De, fájdalom, a legédesebb álomból is van felébredés­, s legtöbbször keserű, kínos valóságra való ébredés. " A közoktatásügyi miniszter lojális nyilatkozatainak megvesztegető szépsé­gjei mögött, mint a virágos bokrok közt rejtőző kígyó, az élet rideg és kegyet­len valósága húzódik meg, az a tény, hogy mi magyarok nemzeti kultúránkat a maga teljes erejében, szépségében és gazdagságában nem fejthetjük ki, hogy, e kultúrát, mint a Pásztortűz udvarhelyi sorsa is mutatja, ádáz gyanúsítás, meg­­megújuló üldözés és fondorlatos, elné­­zranló, megsemmisítő törekvés kíséri. Hiszen nagyon szép az, ha a közokta­tásügy derék minisztere a magyar és román­ művészek közös akciója sikerén lelkesedik, s azt támogatni hajlandó, vagy ha lehetővé teszi az erdélyi ma­gyar színészet eddigi hivatásának bizto­sítását, (bár a tényeket még itt is be kell előbb várnunk) de magyarságunk legfőbb szentsége az iskola, s ennek föl­emelése vagy lenyomása a legfőbb mér­téke annak a sorsnak is, melyet itt át­élünk. Ezerféle kisebb-nagyobb dolog­ban csilingelhet csengőbbnél csengőbb ígéreteket a miniszter úr, vagy akár el is áraszthat bennünket szemünknek, szívünknek­­­ed­ves és drága ajándékok­kal is, ha iskoláink létét, szabadságát, jövőjét nem­ biztosítja, az egyéb fi­gyelme, ígérete, cselekvése ránk nézve közömbös. Mostanáig a magyar iskola az erdő­ben eltévedt Jancsi és Juliska, akiket a banya hízelgő szavakkal becsalogat ma­­gához, hogy a kemence tüzén megsüsse­­őket. Mi azonban nem engedjük ezt, mert ki tudja, fordulhat-e minden min­dig úgy, mint a mesében, s nem­­akad-e mégis olyan kormány, mely, nem tüt rá a­ tüzeslapátra. Ezt a magyar kincset a közoktatás­­ügyi miniszter tegye számunkra biztos­sá, hozzáférhetetlenné, állandóvá, s ha igazán jóérzései és jó szándékai vannak, ha valóban tudja becsülni és megbecsül­ni a magyar kultúrát, akkor nem is cse­lekedhetik máskép. Ott van a magyar iskolázás tömén­telen kívánsága, teljesítse azokat a mi­niszter úr, ott van a magyar iskolázás töméntelen sérelme, gyógyítsa meg azo­kat, ott van a­­ magyar iskolázás tömén­tesen erénye, előnye az állam szempont­já­ból is engedje ezeket érvényesülni, h­ogy egyszer már a sok kábító álomból boning valóságra ébredjünk. A román politika eseményei. Palotaforradalom a liberális pártban. — Frak alakultak. — Sok a törtető miniszter-önjelölt.­­ Az erdélyi nemzt­ipari Gyulafehérvár készül. A Brassói Lapok tudósítójától. Miniszterek egymás ellen. (Bukarest, máj. 12) A kormányban nincs összhang. A miniszterek külöm­­­böző táborokba csoportosulnak, s köl­csönösen támadják egymást, nemcsak titokban, hanem nyíltan is. Egyesek ar­ra törekedtek, hogy helyreállítsák az egyensúlyt, s mindenik miniszterta­nácsnak kedvére tegyenek, de a békítés­nek ezek a hívei magukra haragították mindenik csoportot és kompromitálták magukat előttük. A liberális pártban egy csőr­ó mi­niszterjelölt van, akik a miniszterek kö­zül egyeseket folyton támadnak. Egyiket üzleti tevékenysége miatt kritizálják, a másikat az arravalóság hiánya miatt is­mét másokat a korrektség ellen való vétségek miatt.­­ Ezekhez a miniszter­jelöltekhez csat­lakoztak képviselők és szenátorok is, akiknek szintén megvannak egyéni oka­ik az elégedetlenségre. Habár e miniszter­jelölteket mind nem is lehet kielégíteni, valamint azok­nak a képviselőknek és szenátoroknak követeléseit sem, akik folyton üzletek után járnak mégis valószínű, ahogy­ a kor­mány kebelében helyre lehetne állítani a békét egyes miniszterek eliminálásá­val és azzal, hogy másokat tudásukhoz és temperamentumukhoz képest alkal­masabb állásokba helyeznének. A liberálisoknak tehát az a szándé­kuk, hogy a nyár folyamán a liberáli­sok helyzete tisztázódjék és akiktől ez függ, azok, ha szükséges, menjenek el a végsőkig. Brad­arus öccse kiszorítja Constanntinescut. (Bukarest, máj. 12) A liberálisok igen türelmetlenül várják Bratianu Jo­nes visszatérését, mert a helyzet a libe­rális pártban oda fajult, hogy sürgős intervencióra van szükség. A parlamenti többség is, és a vidéki liberális szervezetek is két csoportra szakadtak: egyesek Bratianu Vinsilát, Marzescut és Ducát, mások Constanti­­nescut követik. Mikor Bratianu hazaér­kezik, egy bizottság fog eléje járulni, hogy a Constantinescu híveinek disszi­­dens mozgalmát közölje vele. Bratianu Vintila kezdeményezésére Constantinescu külföldön való távolléte alatt, képviselőkből, szenátorokból, és megyei pártszervezetek vezéreiből bi­zottság alakult, mely egy iratcsomót ál­lít össze Constantinescu ellen. Ez az irattcsomó állítólag már együtt is van és igen terjedelmes. Ha Constan­­tinescu ellenszegül, akkor ennek az irat­­ csomónak közzétételével fogják megfe­nyegetni. Constantinescunak egy bizalmasa, kivel mindezeket közölték, megjegyezte, hogyha az irattesomók közlésére kerül a sor, akkor biztosíthatjuk, hogy a »há­rom testvére« terjedelmesebb és szenzá­ciósabb lesz. Bratianu érkezése. (Bukarest, máj. 12) Bratianu Jon I. C. miniszterelnök hazaérkezését a jö­vő hétre várják. A miniszterelnök tudva levőleg még mindig Genuában van. Mihelyt megérkezik, kihallgatásra megy a királyhoz, hogy a szövetségesek Genuában hozott határozatai felől tájé­koztassa. Azután genuai missziójáról expozét tart a minisztertanácsban s igy minisz­tertárrsait is tájékoztatja a helyzetről. Az erdélyi nemzeti párt szervezkedése. (Braila, máj. 12) Mancas, Mária Gyulának barátja ide érkezett, hogy a nemzeti párt alapjait megvesse. Mancas evégből a politikai vezetőemberekkel s különösen az erdélyiekkel sokat tár­gyalt. Azt mondják, hogy minden poli­tikai színezet nélkül való markáns egyé­­ni­ségek fognak az erdélyi nemzeti párt­ba belépni, mely működési körét kiter­jeszti a régi királyságra is. A nemzeti párt készül a pum­a­­fehére­s új kongresszusra. , (Bukarest, májj. 12) Az erdélyi nem­zeti párt végrehajtó bizottságát szom­batra Kolozsvárra összehívták. Popovi­­cs Mihály és Goldis Vazul a nemzeti párt vezető tagjai, kik Bukarestben vol­tak, már Kolozsvárra utaztak. A nemzeti párt végrehajtó bizottsá­gának ezen ülésén fogják megvitatni és fognak határozni a párt parlamenten kí­­vüli tevékenysége felől és különösen a gyulafehérvári kongresszus összehívása tekintetében hiteles forrásból szerzet ér­tesülésünk szerint a kongresszust júni­usra fogják összehívni. Azokra a hírekre vonatkozólag, me­lyeket a liberálisok terjesztettek s am­e­lyek szerint a nemzeti párt lemondott a gyulafehérvári kongresszus összehívá­sáról, a Patria, a párt hivatalos lapja ezeket írja: — A kongresszust Gyulafehérvárt­ meg fogjuk tartani. Az a város, melyben a román szabadságot és az emberi sza­badságot már proklamálták, ismét egy gyűlés és a román erők egyesítésének, a román visszaélések ellen való védeke­zésnek színhelye lesz. Íme ezért nemcsak hogy megtartjuk a gyűlést,­­hanem a nemzeti élet érdeke azt fogja parancsolni, hogy hosszabb életű legyen, mint a 15 napos alkotmá­­nyozó gyűlés, mellyel a liberálisok e civilizációt és parlamentarizmust meg szentségtel­ení­tették. Gyulafehérvárnak hosszabb lesz az élettartama, mint az éjjeli alkotmányo­­zó gyűlésnek. A liberálisok gúnyolódá­sa és rágalma nem sietteti, de meg sem akadályozhatj­a egy pillanatra sem azok­nak a nagy elhatározásoknak megszüle­tését, melyek minden pártkereten felül áll­ván, tehát a népéi. Zima, Gyárfás és Görög ellen nem jelölnek a liberálisok. (Bukarest, máj. 12) A nemzeti libe­rális párt a kamarai részleges választá­sokra a következő jelöléseket ejtette meg: Erdélyben. A zilahi választókerület­ben: Al. Atanasovicit, Nagysomkuton Dr. Tibitt, Csekén Lapadátot, Mezőteleg­den dr. Trifont, Ma­osvá­sárhelyen Dra­gu ezredest, Zernesten Janica mérnököt. * A nemzeti liberális párt Zima Ti­bor aradi városi és Gyárfás Elemér sep­siszentgyörgyi magyar kisebbségi jelöl­tekkel szemben nem állított ellenjelöl­teket Ugyancsak a szenátusba való válasz­tá­sok során Görög Joachim­ ellen Csík­­megyében nem jelölnek mást a liberáli­sok­ , i I ül Id­r­ss Szűkítik a dobrudzsai hadizónát. (Bukarest, máj. 12) A Monitorul Ofi­cial tegnapi száma közli, hogy a Cadri­­laterben az ostromállapotot a dobrud­­zsai határ mentén húzódó 15 km. széles zónára szorították s határvonalát úgy tűzték ki, hogy az Turtucaia, Bazargio és Balcic városoktól délre húzódik. Bizottság a decentralizációra. (Bukarest, má.­ 12) A belügyminisz­tériumban egy bizottság dolgozik, mely­nek az a feladata, hogy a közigazgatási reformjavaslatot kidolgozza. Alapelv a decentralizálás. A de­centralizálás a kerületekben kezdődik s később kerül a ispir a megyékre s a köz­­ségekre. " , | Katonai konvenció Német- és Oroszország között. A titkos szerződés pontjai. (dukfil Nt, tasej. 12) A L, Action Fran­caise szavahihető forrásból felveOB&só részleteket közli a német-orosz katonai szövetségről: 1) A petrogradi német követségen, egy német vezérkar van, mely a vörös hadseregnek esetleg Lengyelország és Románia ellen irányuló támadásának irányát biztosítaná. E vezérkar parancs­noka Boethen (vagy Bolhán) tábornok (vagy ezredes). 2) Hat héttel ezelőtt Danzingban egész határozottan beszéltek a Románia és Lengyelország ellen való bolsevista offenzíváról. 3) A petrográdi német vezérkar ugyanakkor azt a hírt terjesztette, hogy az egyesült német-orosz csapatot au­gusztusban a Rajna­ partján lesznek. 4) Valamennyi régi cári hadsereg­beli tisztet felszólították, hogy régi rang­jukkal lépjenek ismét ne a hadseregbe. Januárig személyenként történtek ezek a felszólítások; azóta 3700 tiszt en­gedett Trockij felhívásának s a moz­galom nőttön nő. (A francia lap összeveti ezeket a té­nyeket azzal, ami Németországban tör­ténik: Bajorországban minden tiszt meg­kapja teljes fizetését, egész Németor­szágban folynak a lisztek kinevezései .

Next