Brassói Lapok, 1922. május (28. évfolyam, 101-122. szám)

1922-05-14 / 110. szám

2 oldal áthelyezései s a tiszteknek ezredeik egyenruháját szabad viselniük ugyanaz­zal, vagy eggyel nagyobb ranggal, mint a múltban. Megjegyzendő, hogy ezek az ezredek hivatalosan megszűntek a Ver­sailles­ békeszerződés értelmében­. 5) Rájöttek, hogy a vörös hadsereg egy gyárnál hihetetlen mennyiségű pneu­matikot rendelt e■ egy más állam kö­vetségének közvetítésével.. 6) A tulai orosz gyár német típusui fegyvereket, más gyárak töltényeket gyártanak. A gyárakat német mérnökök és tisztek vezetik, s az egész anyag o­lyan, hogy a német hadsereg is használhatja. 7. Néhány hete Petrográdban néme­tek, német egyenruhában látják el Pet­rogradon a rendőrségi szolgálatot. Az állásokat vesztett bírák és a volt kormányzótanács lelkiismerete (Kolozsvári tudósítónktól.) Már kö­zöltük, hogy az erdélyi és bánáti ma­gyar bírói kar memorandummal for­dult az igazságügyminiszterhez, amely­ben előadja, hogy az állásuktól meg­fosztott magyar bírák a nemzetközi jog alapján is igényt tarthatnak arra,hogy őket a bukaresti kormány állásaikba visszahelyezze. A memorandum még felveti azt a kérdést­ is, hogy a volt kor­mányzótanács tagjai nem éreznek-e lel­kifurdalást szűk látókörük káros követ­kezményeiért? Az objektív köztudatban az a nézet alakult ki, hogy a magyar tisztviselői kar erőszakos eltávolítása folytán Románia közhivatali élete a csatolt területeken olyan nagy erkölcsi veszteséget szenvedett, hogy azt ötven év alatt sem fogja helyrehozni. Az es­küre jelentkezett bírák és igazságügyi tisztviselők ezekre az erkölcsi szempon­tokra is alapítják ügyüket. Hasonló me­morandummal fordulnak az illetékes szakminiszterekhez a pénzügyi, közigaz­gatási és tanügyi tisztviselők is. Asszonyok a drágaság ellen. Kikre szavazzanak a magyar nők? (Budapest, máj. 12) A Magyar Házi­asszonyok Országos Gazdasági Szövet­sége tegnap tiltakozó gyűlést tartott a drágaság ellen. A gyűlés élénk és gya­kori közbeszólásoktól volt hangos. A szónokok felszólították a háziasszonyo­kat, hogy a választásokon olyan jelöl­tekre szavazzanak, akik egészséges gaz­dasági politikát ígérnek. Báró Szterényi József volt kereskedelmi miniszter be­szédében hangsúlyozta, hogy a drágasá­got csak a termelés fokozásával lehet megszüntetni. Hangsúlyozta azt is, hogy fontos a gazdasági életben a szabad for­galom helyreállítása, mert ez is erős eszköz a drágaság leküzdésére. Két mó­dot tart célravezetőnek: az államháztar­tás rendezését és költségeinek minimum­ra való lefokozását. A fénnyel való gyógyítás. — A Brassói Lapok eredeti tárcája. — Levegő és világosság, az élet eme legáltalánosabb kísérői, újabb időben nagy szerephez jutottak az orvoslás mesterségében. A tuberkulózis ellen va­ló küzdelemben — úgy találták — friss levegő az ember leghatalmasabb segí­tője s ez az átlátás egymásután alapít­­tatja meg a tüd­ővésás ellen való szanató­riumokat. Ahol a tuberkulózis csak a test felszínét, a bőrt támadja meg, mint a lupus nevű betegségben,ott a fényben rejlik a gyógyító erői, s amióta ezt tud­ják, egymásután rendszeresítik a kór­házakban a fénnyel való gyógyítás cél­jaira szolgáló kamarákat. AZ eljárás fel­fedezője és a fénnyel való gyógyítás megalapítója az izlandi születésű dr. Niels Finsen, aki a kopenhágai egye­temnek volt növendéke, és akinek tes­ti gyengesége nem engedte, hogy amit az egyetemen tanult, azt mint gyakorló orvos értékesítse. Maradt tehát az egyetemen, hogy valamely elméleti szakmára szánja ma­gát. Élettannal és bonctannal foglalko­zott és e tanulmányok közt egy alka­lommal megfigyelte, hogy a földi gi­liszták, melyeket egy félig vörös, félig kék üveggel letakart dobozban kaptak, elmásztak a kék üveg alól és a vörös üveg árnyé­ké­ban húzódtak meg. Egy kaméleon, melyet ugyanilyen dobozban tartott, a kék üveg alatt megfeketedettA két meg­figyelés alapján azt a tényt állapította meg, hogy a kék fény kémiai biológiai hatást fejt ki, míg a vörös fény ártal­matlan. Kevéssel utóbb a véletlen Fin­sen kezébe juttatott egy értekezést,mely 1832-ben jelent meg New­ Orleansban és amelyben fel volt említve, hogy egy himlő járvány alkalmával néhány kato­na, aki ez idő alatt egy sötét szobában volt őrizet alatt, szintén himlőbe esett ugyan, de a betegség lefolyása náluk igen enyhe volt és nem járt gengedés­­sel A tényt mi sem magyarázta. Finsen összevetve a dolgot a maga meg­figyeléseivel, nyomban tisztában volt, hogy a betegség enyhe lefolyása bizo­nyos fénysugarak kizárásának volt kö­szönhető, mely sugarak fájdalmasan iz­gatják az érzékeny és gyu­ladásban le­vő bőrt. Ez elég volt, hogy Finsen, a­ki eddig még egy himlőbeteget sem lá­tott, azzal lepje meg a tudományos vi­lágot, hogy vörös fényt ajánlott a him­lő ellen, kijelentve, hogy­ a himlőt oko­zott hegek elkerülhetők, ha a betege­ket oly­ helyiségben tartják, amelyből a vörös fényen kívül minden más fény­sugár ki van zárva. A továbbiakban Finsen abból in­dult ki, hogy a napfény, ez ma már közismeretes, képes elpusztítani bizo­nyos baktériumokat. És ez a hatás nö­vekszik a fény koncentrációjával. Gyűj­tőlencséken keresztül vezetett napfény két-három másodperc alatt megölt oly b baktériumtenyészeteket, melyeket kö­zönséges napfény csak másfél óra alatt volt képes elpusztítani. Finsen úgy ta­lálta, hogy a villamos fény még na­gyobb mennyiségű ilyen ölő sugarat foglal magában, mint a napfény és kí­sérleteiben nyolc ampere-nyi erősség­nek megfelelő villamos fényt alkalma­zott. Az eredmény az volt hogy ezzel a fénnyel a szervezetre nézve minden fájdalmas hatás nélkül elpusztíthatta a lupus baktériumait. A dán kormány felismerte és meg­becsülte Finsen fölfedezésének jelentő­ségét és egy külön intézetet rendezett be számára Kopenhágában, az elsőt, mely­nek azóta a világ úgyszólván minden nagyobb városában van mása. Ami az eljárást illeti, mellyel ma az azóta fej­lett technika szerint — bár az egész fénykezelés alig egy negyedszázados múltra tekinthet vissza, a betegeket ke­zelik, a szakorvos ecsetelése alapján a következő: Néhány nagy villanyerő ál­tal táplált h­iganygőzös kvarcüveglámpa van felszerelve egy nagy szellős terem­ben, minden lámpából kék ernyőn ke­resztül szűrve árad a fény, és alattuk enyhe pihenőhely a betegségek szerint osztályozott betegek számára, mellettük az orvos és ápolónő, kik koncentrált, de kellőképen adagolt sugarat a beteg testrészre irányít­ják­,­ a szemet bántó su­garak ellen mind sötét szemüveggel el­látva. A kezelés másod-harmadnapon­ként történik és teljesen fájdalom nél­kül való.. Finsen e gyógymódját eleinte csak az u .n. bőrfarkas (lupus) ellen alkal­mazta, de hovatovább kiterjesztette az orbánc, asömör, és más bőrbajok ,gyó­gyítására is. Manapság ez intézetek a tökéletese­dett műszerekkel a legkülönbözőbb ba­jokat a legszebb eredménnyel gyógyít­ják, így különböző konstitucionális ba­jokat, mint görvélykórt, angolkórt, to­vábbá kezdődő tüdőcsúcshurutot. E cél­­ra a betegek meztelenre levetkőzve fek­szenek naponta 15—20 percig kitéve egy hatalmas villamos fény mennyiség be­hatásának. Az eljárás ma már igen el­terjedt a legtöbb országban. Maga Finson a sorstól kegyetlenül megvert ember volt, beteges ,naponta csak néhány órát tölthetett fenn. Előbb kísértésbe jött, hogy felfedezését csak BRASSÓI LAPOK Schanzer és Csicserin átdolgozzák az orosz jegyzéket. Az olaszok nem engedik csődbe jutni a konferenciát. A Brassói Lapok tudósítójától, Schanzer és Csicserin szakértőkkel dolgoztatják át az orosz választ. (Genua, máj.. 12) Minden eddigi je­lentéssel szemben megállapítást nyert, hogy az oroszok a memorandumra a dán,­dó válaszjegyzéket még nem­ nyújtották át. A tény az, hogy Csicserin éppen át akarta adni a szövetségeseknek az orosz választ, amidőn Moszkvából az orosz de­legáció címére újabb utasítások érkez­tek, melyek a válaszjegyzék megszigo­rítását követelték. A válasz megszigorít­­ását az egyes államoknak Oroszország elleni demonstrációjára vezetik vissza. A Moszkvából érkezett utasítás különös­képpen a nacionalizálási jogokkal fog­lalkozó követelésre rendelte el a meg­szigorítást. Úgy hírlik, hogy Schanzer még az év folyamán érintkezésbe lépett Csicserin­nel, akit arra kért, hogy ezt a szigorított választ ne adja át, mert azt sem Fran­ciaország, sem Belgium sem pedig Ang­lia nem fogadnák el. Schanzer azt ajánl­ja­­Csicserínnek, hogy olasz és angol szakértők módosítást ajánlhassanak s ezt az orosz delegáció hallgassa meg és tegye megfontolás tárgyává. » Ezek szerint a jelen szituáció az, hogy az orosz delegátusok vagy elfo­gadják Schanzer indítványát és még változtatnak a válaszon, vagy pedig a szigorított választ nyújtják át és akkkor minden következménnyel számolni kell. Lloyd George és Barthou ellentétes álláspontja. (Genua, máj. 12) A konferenciát ősz­rehívó hatalmak a tegnap megkezdett tárgyalásaikat ma folytatták. Az értekez­let a politikai bizottsághoz benyújtott különféle kéréseknek napirendre tűzé­sét, illetve azoknak elejtését tette meg fontolás tárgyává. A konferenciához be­érkezett kérések a következők: 1. A varsói konferencia határozata a keletgaliciai határ rendezéséről. 2. Ukrajna tiltakozása. 3. Litvánia tilta­kozása. 4. A Saar-vidék tiltakozása. 5. Bulgária igénye egy egei tengeri kikötő­re. 6. Angola tiltakozása Görögország ellen. 7. Albánia hitói kérése. 8. Monte­negro önállósági törekvése. 9. A pápa memoranduma. Lloyd George a vita folyamán a lit­ván és galíciai kérdésnek a politikai bi­zottság elé való utalását követelte és kijelentette, hogy indítványának el nem­ fogadása esetén maga fogja ezeket az ügyeket szóba hozni a konferencia ple­náris ülésén. Barthou ezzel szemben nem­ tartja kívánatosnak, a kérdéses ügyeket, fenntartás nélkül tárgyalás alá venni. ■— A francia delegáció — mondotta Barthou — küllemben is ragaszkodik a konferencia tárgysorozatához és az a nézete, hogy nem lehet minden kérdést az értekezlet elé vinni, sem pedig Euró­pa térképét átfesteni, ami veszedelmes és beláthatatlan következményekkel já­ró­ törekvés. Az értekezlet ezután áttért a többi kérdésekre és elutasította Albánia hitel­kérését. A Saar-vidék tiltakozását a Népliga elé utalták, míg Ukrajna kéré­sét elvetették. A pápa memorandumának tárgyalá­sa sorá­ L.Lloyd George és Barthou is­mét ellentétes álláspontot foglaltak el. Lloyd George hangoztatta, hogy minden olyan kérdést ki kell kapcsolni, ami az oroszokkal való megegyezést megnehe­zíthetné. Lloyd George a nemzeti kisebbségekért. (Bukarest, május 12.) Genuából je­lentik: A lapok genuai tudósítói a kisan­tant delegátusai előtt érthetően kifejez­ték elégedetlenségüket amiatt, hogy Lloyd George a tegnapi nap folyamán kierőszakolta, hogy bizonyos Közép-Eu­rópára vonatkozó kérdéseket megvitas­sanak, így El L L­loyd George elérte, hogy a meghívó hatalmak képviselői a magyar kisebbségek ügyének megvitatá­sa céljából összeüljenek. Barthou közbelépése folytán azon­ban a vita arra a határozatra szorítko­zott, hogy az ügyet átteszik politikai albi­zottsághoz, hogy az állapítsa meg, vaj­­on van-e ok arra, hogy vitát kezdejnek. A Petit Parisien levelezője kijelen­tette, hogy Lloyd George úgy látszik ra­gaszkodik ahhoz, hogy amennyiben a kisantant képviselői nagyon intranzigen­seknek mutatkoznának, ez a kérdés meg vitattassék. Ebben az esetben a kisan­tant azt kérné, hogy a többi európai kisebbség ügyét is vitassák meg a kon­ferencián. Sőt az is megtörténhetik, hogy a kisantant kiküldöttei közül egye­sek kivonulnának a bizottságból. Másfe­lől Lloyd George hajlandónak mutatko­zik­ arra, hogy a konferenciát meghosz­szabbítsa és ezzel egy jelentőségűvé emel­je a párisi békekonferenciával. Valószí­nnűleg úgy számít, hogy kedvezőbb rá­nézve, ha a konferencia Génuában ma issd, mintha Londonba költözik, mert a londoni közvélemény Lloyd George­­nak Franciaországgal szemben­ való po­litikájának bizonyos tendenciáival szem­­ben ellenséges magatartást tanúsít. A Journal levelezője azt mondja, hogy Lloyd Georgie hirtelen előrántja mindazokat a kérdéseket, melyekről tud­ja, hogy nem kellemesek azoknak a hatalmaknak ,akik­ politikáját nem támo­ggatják­.­­ Besszarábia, Litvánia, Galícia. (Genua, máj. 12) A hatalmak képvi­selői különböző kérdéseket vitattak meg, amelyekről együttesen már tárgyal­tak. Lloyd George kijelentette, hogy Besszarábia, Litvánia, és Galicia ügyét magának a genuai konferenciának kell rendeznie. Hozzátette, hogy amennyi­ben az első politikai bizottság nem vol­na hajlandó konszideráció tárgyává ten­ni Vilna és Besszarábia problémáját, ő maga fogja e kérdéseket a teljes ülés elé vinni. Barthou e tárgyban a legnyomaté­kosabb fenntartással élt; a francia dele­gáció álláspontja korlátozott. Európa térképén nem szabad mindegyre változ­tatásokat tenni; a határok megállapítá­­­sának kérdésében lehet folytonos kon­fliktusok tárgya. Ez a módszer oktalan lenne és váratlan következményekkel járna, ha a konferencia mindazon ne­hézségeket vizsgálni kezdené, mely­k Európában jelentkeznek. 1922 május 14. Az orosz delegáció nem felelős a konferencia csődjéért. (Genua, máj. 12) Az orosz delegáció a memorandumra adandó válaszjegyzék bevezetésében megállapítja, h­ogy a kon­ferencia összehívása Európa felépítését célozta, azonban ezt a teélt­­még meg sem közelítette. Az orosz delegáció azzal kezdte munkáját, hogy a hitel­­fedést vetette fel és bár többször próbálkozott azzal, hogy ezt a kérd­ést a szakértők felé terjessze, a hitelügyek tárgyalása"alá még sem­ kerülhettek. A gazdasági kérdések és az orosz kérdés helyett előszeretet­tel vetettek fel politikai kérdéseket, ame­lyek azonban csak huza-vonára vezet­tek. A franciák első feltétele az volt, hogy az orosz delegáció az orosz adós­ságokat elismerje,a miáltal elgáncsolta az érdemleges tárgyalásokat. Az orosz delegáció hangsúlyozni kívánja, hogy Oroszország külföldi tartozásait igenis rendezni akarja, ugyanakkor azonban rámutat arra, hogy nem­ egy európai ál­­­lam csinált adósságokat anélkül, hogy azokat rendezte volna. Az orosz delegáció visszautasít min­den politikai egyezményre vezető töre­k­vést, ezzel szemben azonban hajlandó gazdasági egyezséget kötni bármely eu­rópai állammal. Ha a konferencia ered­­ménytelenül oszlana szét, ezt a körül­ményt azoknak lehetne rovására írni.

Next