Brassói Lapok, 1922. május (28. évfolyam, 101-122. szám)
1922-05-14 / 110. szám
1922 máju 14. akik a nagy európai érdekeket kis pénzcsoportok érdekeinek rendelik alá. Eözépeurópa helyreállítása. (Genua, máj. 12) Bánffy külügyminiszter a Pester Lloyd munkatársa előtt a következőkben nyilatkozott a konferencia jelentőségéről: Szerintem a genuai konferencia jelentősége abban áll, hogy a különböző államok képviselői a konferencián kívül igen gyakran barátságos összejöveteleket tartanak, ahol megismerik egymást és egymás gondolkozását. Igen megnyugtató reánk nézve, hogy a kisantant képviselői őszintén fáradoznak azon, hogy Magyarországgal barátságos viszonyt létesítsenek. Ami a konferencia eredményét illeti, kétségtelenül helyesebb lett volna, ha előbb Középeurópa helyreállításáról tárgyalnak és csak azután tértünk volna át más kérdésekre. Az a nézetem, ugyanis, hogy a helyreállítás kérdésének tárgyalása során más súlyos kérdések önmaguktól is megoldódtak volna. A százéves Petőfi. Nagyszabású ünnepségek Magyarországon. (Budapesti tudósítónk jelenti) Ez év december 31-jén lesz Petőfi Sándor* születésének századik évfordulója, melyre az egész országban mindenütt dalai másünnepségeket készítenek elő. Mindazokat a budapesti helyeket, melyek Petőfivel vonatkozásban vannak, kellő módon meg fogják jelölni Emléktáblát helyeznek el arraa házra,ahol Länderer és Heckenast nyomdája volt, melyben a Talpra Magyar-t és a magyar nemzet 12 pontba foglalt kívánságát nyomtatták ki. Ugyancsak emléktáblával jelölik meg azt a házat, amelyben a híres Pilvax kávéház volt, ahol március idusán megszövegezték a tizenkét pontot. Emléktábla kerül arra a Dohány utcai házra, melyben Petőfi feleségével, Szendrey Júliával lakott. Lesz Petőfi-verspályázat, Petőfi-képkiállítás és több Petőfi-színelőadás. A magyar főváros összes színházaiban a költő életével kapcsolatos színielőadásokat fognak tartani Ha bútort és zongorát is akar venni, ne sajnálja az utat Marosvásárhelyre és ] tekintse meg | SZÉKELY és RÉTI | Erdélyrészi Bútorgyár R. T. bútortermel. | Furnirok nagy választékban olcsón kaphatók. | magánpraxisban alkalmazza, de mégis az emberiség köztulajdonába engedte át s megelégedett azzal a 6000 korona évi fizetéssel, amit a dán kormány ajánlott fel neki a Finsen-intézet igazgatásáért. Dr. F. Gy. •*ll _ PESTI RUMOK. Gyűjtögeti: VOLPES. Nem* lehet megfiatalodni. * A nagyon öreg és nagyon gazdag aszszony — olyan Rotschildfajtára tessék gondolni — igen beteg lett. Három doktor is jár hozzá és két híres-neves egyetemi professzor. Ám a vén asszony (82 esztendős már Isten különös kegyelméből türelmetlen és zsembes. Veszekszik a professzorokkal, a hogy nem vigyáznak rá eléggé, nem kezelik a kellő gonddal, s nem állítják helyre elég hamar az egészségét. — Végre kifakad az egyik tanár: — Ne várjon tőlünk csudát! Nem tu tudunk mi vén banyákból fiatal menyecskét csinálni. — Az öreg asszony nyöszörög az ágyban: — Nem is akarom, hogy fiatal aszszonyt csináljon belőlem. Azt akarom, hogy öreg asszonyt csináljon belőlem. Még húsz évvel öregebbet!.... Színházban. . Izgalmasan szép premier-estén páholyban ül az ugorkafára felkapott házaspár. önagysága igen lenge toalettben A földszintről nem is látszik rajta semmi ruha, és önagysága rosszul van. Valamivel többet evett a kelleténél és valamivel kevesebb ruhát öltött fel, reszket minden izében. A férfi mozog haragosan: — Kétezer korona volt a páholy. Én nem kísérhetlek el. Hanem te eredj haza, fiam, öltözz fel és feküdj le az ágyba..... Szegény anyósok. Falusi tragédia. Az öreg asszony öszszekap a szomszéddal. Kemény szavak röpködnek ide-oda. A gorombaság úgy dől mindkettőből, mint felszakadt cihából a pehely. Végre hajbakapnak. Az assszony lekap az ágasról egy aludte,jes köcsögöt és a szomszéd fejéhez vágja. A Jóska vasvillát ragad, s vagy hármat suhint az öreg asszony felé. Jó nagyokat suhint, — már ő igy szokta. A harmadik suhintásra az asszony végigterül a főidőn s fel se kelt többé. Bizony meghalt. Jóska még vagy kettőt bök beléje. Mert már úgy is mindegy. A gyilkos bíró elé kerül. A legény vall, — kiálltta volna a tagadást, a fél falu látta az esetet. Az első tanú az öreg assszony veje, ő a pitvarajtónak dőlve nézte végig a háborúságot, a pipáját se vette ki a szájából. A bíró keményen szól a tanúra:— Te is gonosz, Istentelen ember vagy, Ferkó. Végignézted, hogyan verik agyon az anyósodat, s egy mozdulatot se tettél, hogy segíts... — Magam is gondoltam rá tekintetes uram. De fölösleges volt. Mindjárt láttam a Jóskán, hogy elvégzi ő maga is.. Hol az esernyő. Szakad az eső, mintha dézsából öntenék. Hiába, hivatalba mégis el kell menni. Botos uram felszedi a kalcsnikat, a nyakába keríti a gallérját, és odaszól a feleségének: — Asszony, add elő az esernyőt.... — Az esernyőt? Nem lehet. — Miért? — Itt volt tegnap az öreg Varjas látogatóba. Akkor is megeredt az eső, odaadtam neki kölcsönbe.... — Enyje az ördögbe ás, ezt ugyan jól csináltad anyjuk. Sose látodd többet az ernyőt..... — Jóravaló ember az. Becsületes ember. Miért ne hozná vissza ? — Mert az övé.... — Nem ott kell kezdeni. Bőgve jjön haza Palkó az iskolából. Akkora könnyek gurulnak le az orcáján mint egy-egy kisebbfajta malomkő. — No mi a baj — kérdi az apa? — Megveri a tanító bácsi. A térdére fektetett úgy nadrágolt el nádpálcájával...... Az apja vigasztalja a kölyköt: — Alighanem megérdemelted, Palikám. A tanító bácsi nem rossz ember, az nevelni akar téged, jóra akar nevelni..... — Hát mér kezdi hátulról? BRASSÓi LAPOK A magyar kormány tárgyal Ottó királyságáról. Cáfolat és eikkcáfolat. (Budapesti tudósítónk jelent!) A legitimista sajtó, köztük az »Az Újság« feltűnést keltő cikket közölt, hogy Ottó királysága érdekében a kormány Teleki Pál gróf útján tárgyalást kezdett az úgynevezett mérsékelt legitimistákkal. A kormány tagadja ezt és a következő hivatalos cáfolatot adta ki: — A hír ilyen formában nem felel meg a valóságnak. Tény mindössze az, hogy egy-két exponált legitimista politikus a király halála után puhatolódzott a kormány tagjainál,hogyami lehetne ezt a felvetődött közjogi kérdést enyhíteni, vagy teljesen kiküszöbölni. A kormány tagjai és a legitim politikusok között formális tárgyalások sohasem voltak, nem is indultak meg, ilyent a kormány nem is kezdett. A kormány akciója mindössze arra szorítkozott, hogy precizírozza a királyi család anyagi helyzete érdekében a maga álláspontját .Minden más kombináció kitalálás.A legitimista sajtó a cáfolat dacára nemcsak hogy fenntartja értesülését, hanem még megtoldja azt a következőkkel: Mikes püspök a kormányzóval történt tárgyalás után lakásán összehívta a legitimistákat s itt teljes részletességgel megvitatták az előállott uj helyzetét. Zichy János gróf és Gratz Gusztáv a megegyezés mellett voltak. Andrássyék ellenben csak bizonyoskikötések mellett voltak hajlandók tárgyalni, amit a mérsékelt legitimisták nem helyeseltek. A megbeszéléseket többször folytatták és azokon Teleki Pál gróf is részt vett, aki nem tartozik a legitimistákhoz és aki egészen kiváltságos szerepet töltött be. Teleki Pál gróf még külön is tárgyalt Grátz Gusztávval A tárgyalások azért szakadtak meg, mert a kormány nem tudta teljesíteni azokat a tárgyi és személyi követeléseket, amelyeket Andrássyék állítottak fel. Mi történik Oroszországban? Lenin és Csicserin. Rudnyánszky magyar írókat fordít oroszra. — A magyar kommunisták fenyegetőzése. (Saját tudósítónktól.) Friss benyomásokkal és rettentő nagy éhséggel most jött haza egy ismerősünk Szibériából Még 1914 szeptemberében öt golyóval a testében került orosz hadifogságba. Mindvégig Szibériában volt, ahonnan februárban indították hazafelé. Útjában sokat tartózkodott európai Oroszországban is. Sokat látott, tapasztalt odakint. És most itt ülünk egymással szemben és ismerősöm beszéli hadifogsága élményeit. Rendszertelenül szól hol erről, hol arról s az a benyomásom van, hogy rövid idő alatt szeretne mentői többet elmeséln,te úgy mondja el a dolgokat ahogy eszébe jutnak, és talán színesebb is ez a kapkodó elbeszélés, mely kaleidoszkópszerűen göngyölíti elém, a mai Oroszország képét. — A szovjeturalom intézői — beszéli a messziről jött ember — kétféle emberek, vagy meggyőződéses fanatikusok, vagy céltudatos gazemberek. Ez utóbbiak is hangoztatják a kommunizmus világmegváltó erejét, de csak azért, hogy a hatalmon maradjanak általa. A bolsevizmus különben sem az már, mint eleintén, volt. Akkor az orosz nép azt hitte, hogy a bolsevizmus által szabad, független lesz, és visszakapja minden területét. Akkor a nép támogatta a bolsevistákat, de aztán hamar belátta csalódását és unja már régen a dolgot. Csakhogy változtatni nem igen tud még rajta, mert semmi hatalma nincsen és a hatalom birtokosai gondoskodnak is róla, hogy a nép ne jusson régi erejéhez. Lenin betegségért — Hogy igazak-e a Lenin gyógyíthatatalán betegségéről szóló hírek ?! Mende monda az egész. Lenin volt ugyan beteg, de sem testének, sem elméjének nem volt olyan baja, hogy képtelen lett volna miatta a kormányzásra. A szovjet lapok állandóan humorizálva írták meg, hogy az európai és amerikai lapok hányszor küldték Lenint a bolondok házába, vagy a sírba. A népbiztosok közül, tagadhatatlan, Lenin a legkimagaslóbb és meggyőződéses kommunista. Kiváló elme Csicserini is,és mindenki tudja, hogy nem olyan vakbuzgó bolsevista mint Lenin és mások, de kétségtelen, hogyaz ország érdekében csak jót akar s értékes munkáját nagyon megbecsülik. — A hadifoglyoknak vegyes sorsuk volt és ez a tábor szerint is változott. A cári uralom bukásáig kiválóan éltünk. Rendesen laktunk és jóllaktunk. Fizetésünket is megkaptuk. Nem volt gondunk és sokat tanultunk. Alig van Szibériában fogolytábor, melynek ne lettem volna lakója. A szovjeturalom kikiáltásakor mindez megváltozott. Szigorúan őriztek, beszüntették a fizetéseinket, és rossz lett a koszt. Később a fogolytáborokat feloszlatták és kihirdették, hogy mindenki helyezkedjék el, ahogy tud. Sokan iparosok lettek, mások hivatalba mentek,akadtak, akik fölcsaptak vörös katonáknak, számosan titokban kereskedtek, nagyon sokan földneveléssel foglalkoztak. Magam eleintén kefekészítéssel foglalkoztam, aztán ruhafogasokat gyártottam, végül községi mérnök lettem szvemacskáján, vagy amint most nevezik, Leninfalván. Ezt a hivatalt azért vállaltam, mert szakmám mentes minden politizálástól. Leninfalva — melynek közel húszezer lakosa van — hét kilométernyire van Irkucktól, ahová gyakran eljártam. Nyomor és fehérkenyér — A nyomor egész Oroszországban 1 f A hadifoglyok helyzete «»it«! igen nagy. A föld sok helyen parlagon hever, a parasztnak nincsen igavonó árnya, de még nem is akar dolgozni csak azért, hogy a szovjet termékeit egyszerűen elvegye. Sok vidéken igen nagy az éhség. Az emberek ezrenként pusztulnak éhen. Jobb gazdálkodással és a meglevő készleteknek okszerű felhasználásával a nyomorúságon azért mégis lehetne valamit enyhíteni. A helyi szovjetek vagy természetben, adják ki mindenkinek a lisztet, húst, füzeléket, vagy pedig az illetőnek joga van a közös konyháról étkezni. Hétszámra csak búzalevest ettünk, melyet zsír nélkül főztek, kaptunk tíz deka kenyeret, némi főzeléket és répát. Este teát kaptunk, amelyből azonban csak a meleg váz volt még. Annyira treníroztam magamat, hogy három pohár meleg vizet is megtudtam inni anélkül, hogy rosszul lettem volna. Parasztoknál vagy mérnök-ismerőseimnél néha kaptam egy kis húst is. Szibériában az éhínség mégis kisebb, mint az európai Oroszországban. Általában minél inkább keletre megy az ember, annál csekélyebb a nyomor. Vladivosztok környékén ma is fehér búzakenyeret esznek. A drágaság rettenetes . A drágaság mindenütt horribilis. Erre mondok egy példát. Hazafelé jövet Moszkvában a német segélyhelyen kaptam egy rend papírszövésű ruhát. Alig hogy kiléptem vele, megszólít egy galíciai zsidó, aki szintén hadifogoly, de titokban kereskedéssel foglalkozik. Azt az ajánlatot tette, hogy ad nekem egy régi barna szövetruhát, ha cserébe adom a papírruhát és még ráfizet.Megnéztem a barna ruhát, jobban tetszett és jobban is állott rajtam mint a papír. Hamarosan meg is alkudtunk. A galíciai cserébe még ráfizetett ötszázezer rubelt. Minthogy nagyon éhes voltam, elmentem egy nyilvános étterembe enni. Nem ettem valami sokat, mert sokat nem is adnak senkinek, de az ebédért készáznyolcvanezer rubelt fizettem". A galíciai azonban még aznap eladta a papírruhát két millió háromszázezerért Ilim Béla, a szovjet gyöngye. — Még mindig nagyin odakint Kun Béla. Nagy hatalom van a kezében és állandóan Moszkvában székel. Igen vérengző, de azok a hírek, mintha megörült volna, nem igazak. Ellenben Rudnyánszky Endre, aki eleinte sok bajba keverte nem kommunista honfitársait, egészen elhiggadt. Most egyebet se csinál, csak fordít. Magyar írókat fordít oroszra és orosz írókat magyarra. Magyar szépirodalmi lapot szerkeszt, melynek sok olvasója van, mert sokan vannak Oroszországban magyarok, olyanok, akik még hadifoglyok és haza akarnak jönni és olyanok, akik kommunisták lettek és végleg ott szándékoznak toazadni . Jól élnek a kicseréltek. — A volt magyar proletárdiktatúra exponáltjai egyre érkeznek Oroszországba. Ezeket nagy ünneplyességgel fogadják, felszállásolják őket, és minden jót adnak nekik. Három hónapig a