Brassói Lapok, 1922. június (28. évfolyam, 123-146. szám)

1922-06-23 / 140. szám

r Ara­­­lou. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Brassó, Kapu­ u. 64-66. Telefonszámok: Szerkesztőség. 177. Kiadóhivatal . 82. Főszerkesztő -SZELE BÉLA dr. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA XXVIII. ÉVFOLYAM. BRASOV-BRASSÓ, 1922. Június 23. (Péntek.) 140. SZÁM. Morann belügyminiszter úrhoz intézzük az aláb­bi interpellációnkat. Tisztelettel kérdez­zük tőle, van-e tudomása a Csíkszeredai rendőrprefekt ama tettéről, hogy egy védtelen magyar bankigazgatót minden komolyabb ok nélkül súlyosan össze­vert és bilincsekbe verve börtönbe hur­coltatott? Van-e tudomása a csikva— zsárcsi csendőrök ama tettéről, hogy egy hatóságilag engedélyezett ifjúsá­gi mulatságot betiltottak és az össze­­fogdosott székely legényeket durván bántalmazták és más községbe hajtot­ták ? És van-e tudomása a belügyminisz­ter úrnnak a lövésér­g csendőr ama brutális tettéről, hogy egy 65 éves magatehetet­len embert, mivel nem köszönt neki és elfelejtette uraznit, kegyetlenül felpo­fozott? És van-e tudomása a belügymi­niszter úrnak a fenyédi hatóság ama tettéről, hogy a község katholikus né­pét Úrnapján a tervezett búcsútól eltil­tották . Ha mindezekről még nincs tudomá­sa r­ tisztelt belügyminiszter úrnak, hajlandó-e haladéktalanul jelentést té­tetni magának e vérlázító esetekről, s azok minden mozzanatáról megbízható, tárgyilagos információk alapján telje­sen hű és megbízható képet szerezni? Ha pedig már tudomása van róluk a belügyminiszter úrnak, vagy csak inter­pellációnk alapján fog is róluk tudo­mást szerezni, hajlandó-e, a hallatlanul megsértett jogrendnek a legsürgőseb­ben és legnyomatékosabban elégtételt szolgáltatni, a hivatalos hatalmukkal visszaélőket a legszigorúbban megbün­tetni és gondoskodni róla, hogy hasonló barbár, önkényes, a lakosság nyugal­mát és a törvényesség uralmát veszé­lyeztető cselekedetek többé elő ne for­duljanak? A belügyminiszter úrnak nem­ sza­bad elfelejtenie, hogy m­it a közrend védelmének legmagasabb funkcionálása ebben az országban, nemcsak a parla­mentnek tartozik felelősséggel mind­azon eltévelyedésekért, és bűnökért, melyeket alantasai elkövetnek, hanem­ az egész társadalomnak, az emberi civi­lizációnak és az erkölcsi világrendnek is, amely ép oly kevéssé tűri a felülről való anarchiát, mint az alulról bom­lasztó bolsevizmust. Nem szabad elfe­lejtenie a belügyminiszter úrnak, hogy a büntetlenség, a hivatali felsőség cini­kus vagy tehe­r ellen elnézése minden gaztett szülője és védője, hogy az alá­rendelteket, akik a köz javáért és a tör­vényesség oltalmáért állíttattak a he­lyükre s e megbízatásukkal visszaélnek szigorú felelősség alá kell vonni, hogy a felsőség iránt való tisztelet is attól ■ függ, mennyire tiszteli ez maga a törvé­nyeiket. , ( Ha a Csíkszeredai, csikvacsarcsi, Ló­vései, fenyédi és sok más községbeli vad brutalitás tényeit az ártatlanul in­­zultált magyarságtól el is vonatkoztat­juk, ha a belügyminiszter úrban nem volna is meg a szükséges érzék egy so­kat megpróbált nép méltatlan szenve­dései és fájdalmai iránt. Románia belső rendje s külső presztízse maga köve­ tenné, hogy ezek a már nem is balkáni, már nem is ázsiai, hanem pokolbeli ál­lapotok végre megszűnjenek. Vágjuk a belügyminiszter úr szigorú intézkedését, s­ megtorló eljárásának­ nyilvánosságra hozását. A nyilvánosság az erény támasza, az igazság védője, a gaztett réme, az ármányok ostora. Nyug­tassa meg Vaitoianu a felzaklatott köz­véleményt és némítsa el egyszers min­denkorra az ártatlanokon taposó aláva­lóságot! Teremtsen rendet és védje meg a polgári szabadságot ! Súlyos elhatározások előtt az erdélyi nemzeti párt. „Ha Erdély felvátr­á­sai rövidesen nem teljesülnek, az erdélyi­­ nacionalisták autonomista politikára térnek át“ — (Bukarest, jan. 21) Dan Szovar kép­viselő, a nemzeti párt titk­a, aki jelen­leg Bukarestben van, a Lupta munka­társa előtt egy hosszabb nyilatkozatá­ban a következőket mondotta: — »A nemzeti párt még egy utolsó, felhívást intéz a régi királyság pártjai­hoz a liberális párt kivételével, avégből, hogy az országban a törvényességet helyreállítsa. Azt hiszem megértenek bennünket és győzni fogunk. — Ellenkező esetben igen nagy je­lentőségű súlyos elhatározásra készü­lünk. Remény­em azonban, hogy ezt nem kell végrehajtanunk. — A nemzeti pártnak egy markáns tagja kijelentette, Inogy amennyiben Er­dély kívánságai rövid­esen, nem­ teljesül­hek­, az erdélyi nacionalisták jelenlegi politikájára autonomista politika fog következni. E tdanteiben — tette hozzá az illető személyiség­e— a gyulafehérvári kon­gresszus végérvényes lesz, mert abban a végső esetben fog bekövetkezni, ha az erdélyiek azt tapasztalják, hogy a korona és a kormány teljes nemtörő­dömséggel viseltetnek a Kárpátokon túli tartományok iránt. A szenátus ülése. (Bukarest, jan. 21) A szenátus 20. ülésén megej­tették az igazolásokat és igazolták Jósika Samunak csíki man­dátumát is. Az ülés végén Constantio­nescu miniszter felolvasta a rendkívüli ülésszak bezárásáról szóló királyi kéz­iratot. . . A kamara ülése. (Bukarest, június 21.) A kamara 20 iki ülésén Steaua személyes kérdésben kérte, hogy Sándor József vonja vissza az »infamin« szót, melyet a sepsiszent­györgyi mandátum igazolásig vitájába­nt vele szemben használt. Sándor József kijelentette, hogy nem vonja vissza. Orb­anu Q. elnök er­re Sándor Józsefet rendreutasította s el­rendelte, hogy ez a jegyzőkönyvbe f­el­vétessék. Pistiner szocialista beszéde során a nemzetiségekre térvén át azt mondta, hogy a kormány a felekezeti iskolákkal szemben zaklatási politikát folytat. Kér­te, hogy­­szüntessék meg ezekben az is­kolákban a román nyelvből való vizsgá­lást és von­j­ik vissza az erdélyi tisztvise­lőket sújtó pénzügymini­szteri úrr rendelete­­ket. Befejezésül megállapítja, hogy a jelenlegi kormány és a liberálist párt folytatják a törvénytelenségeket. Nem volt elélg a törvénytelen­ válasz­tás és a katonai igazságszolgáltatás ü­ldö­zései, hanem éhez napról-napra újabb törvénytelenségek járulnak. V a kor­mányt oligarchikus jellegűnek mondja. Bratianu miniszterelnök azonnal vá­laszolt erre a támadásra és azt mondta, hogy a kormányt őszinte liberalizmusá­­ban békés és testvéri érzelmek vezérlik a nemzetiségiekkel szemben. Azt hiszi azonban, hogy csak hasznukra­ van, hogyha a román nyelvet megtanulják, mert az annak az államnak a nyelve, melyben laknak­. Bratianu végül felolvasta a kamara bezárásáról szóló királyi kéziratot. Szeptemberben újjászervezik a kormányt (Bukarest, június 21.) A­ miniszterel­nök környezetéből Vett hir szerint a kor­mányt nem novemberben szervezik­ újjá, mint szó volt róla, hanem már szeptem­berben, amikor a jelenlegi kormány két tagja kiválik. A kormányban történő változások előkészületei a nyári sz­ül­et alatt fog­nak­ megej­tetni. Munkában az alkotmány reform. (Bukarest, június 21.) A kormány a kormánypárti képviselőknek Bukarest­ben való jelenlétét arra használta fel, hogy a kamarák által az alkotmány ki­dolgozása céljából kiküldött bizottságo­kat plenáris ülésekre hívja össze, úgy­szintén az agrárreformbizottságot is. Ezekben az ülésekben a­ miniszterek a bizottságok előtt ki fogják fejteni, hogy­­hogyan szándékozzák ezeket a reformo­kat keresztül vinni. * Emelik a tisztek fizetését. (Bukarest, jan. 21) A minisztervál­­ságot el lehetett simítani, mert Bratianu­­Vintila már a válság kitörésekor enge­dett Mardarescu tábornok,a faadügyminiszs­térnek új hitelt engedélyeztek a tisztek segélyének rögtön való emelésére. A tiszti fizetések emelésére vonatkozólag a miniszterelnök ígéretet tett a hadügy­miniszternek, hogy ősszel ilyen értelmű­en fog törvényjavaslatot benyújtani. Törvényjavaslat a spekuláció ellen. (Bukarest, jan. 21) Vaitoianu tábori nők, belügyminiszter, az igazságügy mi­niszterrel együtt a spekuláció ellen irá­nyuló törvényjavaslatot szerkeszt. Ha a törvényjavaslatot még ma végle­gesen megszövegezhető lesz, valószínű,, hogy azonnal a parlament elé terjesz­tik (Bukarest, jan. 21) Ma délelőtt az alkotmánybizottság a szenátusban ülést tartott, melyen Ferikidet elnöknek, Tis­sescut pedig referensnek választották meg. Választottak ezenkívül egy tizenöt tagból álló előkészítő bizottságot, amely első ülését pénteken fogja megtartani. Az alkotmány­bizottság egyes albizott­ságaiban a magyarság részéről dr. Kiss Géza és Bernády György foglalnak he­lyet. Átadták a bolgár választ Bulgária a határincidensek megvizsgálására nemzetközi bizottságot javasol. (Bukarest, jun., 21) Bulgáriának a koz­mitácsi bandák­ ügyében hozzá intézett demarsra vonatkozó válasza megérke­zett. Titscheff tábornok, bolgár követ kézbesítette Románia külügyminiszteré­nek. A román kormány szigorúan ti­tokban tartja a jegyzék tartalmát, ellen­ben csaknem bizonyos, hogy a bolgár kormány nyilvánosságra fogja azt hoz­ni A b­olgár válasz általában megnyug­tató, de egy részét a kormány nem tart­ja kielégítőnek.­­ [ [ 1j ] Bulgária ugyanis azt állítja egy­részt, hogy a békeszerződés értelmében nem tarthat akkora haderőt, hogy hat­hatósan szembeszállhasson a bandákkal másrészt a kormánynak semmi össze­köttetése sincs a komitácsikkal. A bul­­­gár jegyzék ennek megállapítására nem­zetköz­i vizsgálat megejtését kéri. Valószínű, hogy az említett állítások valamelyikére, esetleg mindkettőre vo­natkozik a román kormány ama felfo­gása, hogy a jegyzék nem teljesen kielé­gítő A bolgár válaszjegyzék közzététele. (Bukarest június 21.) Az Adeverul értesülése szerint a kormány a bolgár kormány válaszát addig nem közli szó szerint a sajtó képviselőivel, amíg azt előzetesen a belgrádi és athéni kormá­nyok elé nem terjesztette. Ennek az a magyarázata, hogy a román korm­án­y a bolgároknak küldött intervenciós jegy­zéket is a három állam nevében­ szöve­gezte meg. Ugyancsak közösen állapítja meg a bukaresti, belgrádi és athéni kor­mány azokat az intézkedéseket is, ame­lyeket a bolgár határon a védelem szem­pontjából fognak foganatosítani. Az ír szabad állam alkotmánytervezete. (London, jun. 21) Az ír szabadállam alkotmánytervezetét ma hozták nyilvá­nosságra. Főbb pontjai a következők:­­ A szabad ír állam egyenrangú tagja a britt birodalom nemzeti szövetségé­nek. Államnyelve az ír, de hivatalos nyelvül elismerik az angolt is. Nők és férfiak teljesen egyenjogúak. A lekiis­­m­ere­ti szabadság s­érthetetlen é­s nem­ hoz­ható olyan törvény, mely különbséget tenne világbölcseleti felfogások között. A parlament tagjai hiűségesküt tesz­nek a mindenkori királynak. A két kamara összetétele teljesen a népakaratnak megfeleljen. Csupán a szenátusba nevezi ki felerészben a mi­niszterelnök a tagokat, hogy azok a csoportok, kiknek az l­akóházban nem jutott mandátum, legalább a felső­házban legyenek képviselve. A szenátus másik felét a parlament választja. A törvényeket a király szen­­tesíti. Eltekintve a megtámadtatás ese­tétől, az ír nép, parlamentjének bele­egyezése nélkül nem kényszeríthető há­borúra. A koronát a kormányzó képviseli. Az ír bíróság határozatai a titkos tanács elé terjeszthetők­ fel.

Next