Brassói Lapok, 1922. június (28. évfolyam, 123-146. szám)

1922-06-23 / 140. szám

I­cIb­i Az oroszok Hágában. (Bécs, júli. 21.)] Helgából jelentik, hogy­ a konferencia elnöke, Kamebee­s holland külügyminiszter az orosz szov­­jetkorm­ányt konferenciára meghívta.­Az o­­r. főbizottság elnlökévé a hollan­dus Ralija lett.­­(Páris, június 21.) Poincaré kedden reggel visszatért Londonból és még­ az­nap délelőtt beszámolt a miniszterta­nácsnak Lloyd Georgeval folytatott ta­nácskozásáról. A Temps jelentése sze­rint Polincarénak sikerült a további tár­­gyalások számára kedvezőbb atmoszfé­rát teremteni­ , á­m A franciák Hágában. (Páris, június 21.) A francia kor­talány a hágai konferencia elnök­ével tudatta, hogy képviseletével Alphand és Bradle szakértőket bízta meg. Tanuljunk meg románul ! (Brassó, június 21.) Amit elmulasztottunk évtizedeken kereszt­üli, halaszthatatlanul pótolnunk kell. Meg kell tanulnunk románul. Sándor Jsói J­zsef képviseli a bukaresti parlamentben S­okat gyarság ellen hangoztatott Vállat. Mint a tudósi­­­tás mondja, meglepően jól román beszédben Uta* sitotta vissza. Mindnyájan éreztük magyarok e ház olvastán, mennyire jó és kaszinó® az, ha a magyar ember, kivált ha a közélet terén míikiö díik, ismeri azt a nyelvet, melyen kötelességé­­hez képest magát ki kell fejeznie. Hogy iueny* nyire jó az, ha a magyarságnak olyan kép­­­viselői vannak­ a parlamentben, akik az ott el­hangzott beszédeket megértik, a magyarság­ érdkü­keit, mint képviselők védelmezhetik, sérelmeink írét, kívánságainkat a fórumon és a kulisszák mögött tolmácsolhatják. S amit áll a parlamenti képviseltet­ésre, az áll az élet minden viszonylatára, melyben akár egyé­­ni, akár közérdekűs feladatokat kell teljesíteni. A tényekkel való reális számolás nem jelent szem­élyfeladást, némi meghátrálást, sem megalazko­dást. A román nyelvet nem csak­ mint az­ állam nyelvét, d­e miint a viszonyok által ránk nézve­­ fontossá, majdnem nélkülözhetetlenné vált nyelvet is tudnunk, beszélnünk kell. Lámpa régebbi ,a­­magyar országgyűlés románt képviselői majdnem mind kitűnően értették é® beszéltek magyarul, a románság értelmiségének nagy része még a magyar iskolázástól sem riadt viss­za, hogy a ma­­gyar nyelvnek épen egyéni é® faji érdekeinek és nemzeti­­céljainak elérése Végett birtokába jus­­­son, s mint az ábra mutatja, a magyar nyelv tudása m­éig vált kárukra. Arról már ne beszéljünk, hogy magyar sor­sunk­ is nem alakult volna-e egészen máskép, ha a magyarság különféle okok és szempontok haj­­tása alatt mereven, el nem­ zárkózik a nemzetisé­gek­ nyelvének megismerése elől, s ha a nem­zetiségi vidékeken működő egész tisztviselői kar az illető román, szerb, tót vagy Sváb né­je nyel­vét jól érti és beszéli. Ida már a múltat­ nem tu­­dunk változtatni, legalább okuljunk belőle, e ma gyámságunk javára latinlju­k meg az állam nyelvét, amelyre lépten-nyomon szükségünk van, s amely­nek segítségével masod a jelenben, mind a jövő­ben nagy nehézségeket háríthatunk fel. Már rég lejárt amúgy­, s« annak a mell verő hazafiaskod­ásnak a kora, mely tudni sem akart annak a népnek a nyelvéről, melytől nemzeti mivoltát féltette, ma a fajszeretet egyik reális feltétele, hogy minden eszközt, mellyel h­elyze­­tünket könnyebbé, céljainkat m­egközelithetőbbbek­­­ké tehetjük, megragadjunk. Tanuljunk románul és legyen rá gondunk, hogy gyermekeink is megtanulják ezt a nyelvet, mely nemcsak az átlam nyelve, hanem­ egy ve­lünk élő, velünk küzdő népé is, mellyel az élet, az érdek ezer féle szála köt össze, s amellyel ezen a földön élnünk és halnunk leéll. A több nyelv tudásának értékét nem kell ma­gyarázni. Régi mondás: ahány nyelv, frnnyji n em­bjer s a csatolt területek magyarsága bizonyá­ra­­már régóta érzi já, hogy nagy erőt é® nagyi előnyt jelentene számára, ha jól tudna románul. A román nyelv tudása, vagy az a törekvés, hogy románul tudjunk, nemcsak nem csökkenthe­­ti a nyelvünkhöz és kultúránkhoz való ragaszko- dást, magyar érdekeink lelkes, odaadó szolgálatát, hanem még teljessé teheti bennünk azt az ön­tudatot, hogy a magunk és fajunk boldogulá­sa érdekében a küzdelemhez szükségé® minden eszközt megszereztük. Politikai küzdelmünk a magyar nyelv jogáért a parlamentben és azon kív­ül csak nyer súlyban és sikerben, ha tudunk románul, az életben pe­dig gazdasági erősödésünk egyik biztosítékául szolgálhat a román nyelv ismerete. Tanuljunk meg románul ! Színház, bár V P­Q parcellán pu­­ellítt amerikai ■ vi­deót használjon. BRASSÓI LAKOK A magyar parlament a költségvetés tárgyalása előtt. A kormány három havi indemnitással is beéri. — Az ellenzék — obstrukcióra készül. — Most folyik a mandátumigazolás. —­ ­(Budapest, jan. 21) Ma délelőtt a kormány rendkívüli minisztertanácsot tartott, amelyen Kállay pénzügyminisz­­terr bemutatta a költségvetési törvény­javaslatot­, valamint azon közgazdasági és pénzügyi javaslatokat, amelyeket a mai pártközi értekezletekkel megismer­tet és rövidesen a nemzetgyűlés elé ter­jeszt nyomban az elnökválasztás után, tehát még e hét végén. Az egységes pártban hangoztatják, hogy az indemnitás megadását feltétle­nül biztosítani kell. Szükség esetén 8, 16 órás ülésekkel, sőt ha kell, a szigo­rított házszabályok életbeléptetésével is biztosítani kell a nemzetgyűlés mun­karendj­ét. Az egységes párt bízik ben­ne, hogy sikerülni fog a nemzetgyűlést az alkotó gazdasági munka terére vezet­ni. (Budapest, jan. 21) A parlamentben ma délelőtt a bizottságok megkezdték­­a mandátumok átvizsgálását. A jelen­tést holnap terjesztik a nemzetgyűlés elé.­­ (Budapest, június 21.) Hírlik, hogy a pénzügyminiszter a délutánra össze­hívott értekezleten az ellenzéki vezérek­nek előterjesztést tesz, hogy a kormány a három havi indemnitás megszavazás fiát azzal a kikötéssel ajánlj­a­ fel az ellen­zéknek, hogy ennek ellenében az ellen­zék az indemnitási törvényjavaslatot és ennek keretében a köztisztviselők rend­­kívüli segélyével és létszámcsökkentésé­vel kapcsolatos intézkedéseket,­­ vala­mint a legsürgősebb adótörvényeket hosszabb vita nélkül, még a nyári szü­net előtt keresztül engedik. 1 . (Budapest, jan. 21) Nagyatádi Sza­bó István tegnap délután hivatala elfog­lalása céljából megjelent a földmivelés­ügyi minisztériumban, ahol a tisztvi­selői kar üdvözlését fogadta. Nagyatádi az üdvözlésre kijelentette, hogy a föld­birtok reform végrehajtását teljes erő­vel elől kell mozdítani, mert a mai idők­­özt igazolják. Népünket, —­ úgymond,­­— minden sz­élső irányzattól vissza kell tartani, ezt pedig csak úgy érjük el, ha­ a közép után haladunk. Reméli, hogy a földreform teljes egészében végrehajt­ható­ lesz. A legfőbb célunk a gazdasági megerősödés, mert egy gazdasági csőd tönkretenne bennünket., (Budapest, jun. 21) A Szassay-párt tegnap párthatároz­atban megtiltotta Nagy Ernő képviselőnek, hog­y a bárói Kaas Albertnek fegyveres elégtételt ad­jon. Egyben arra utasította, hogy a­mennyiben Kaas Albert kívánja, az esetben Nagy Ernő kijelentéseit a parla­menten kívül ismételje meg. Huszár Károly — alelnök. (Budapest, jun. 21) A Keresztény Egység Pártja új nemzetgyűlés alelnöké­vé Huszár Károlyt jelölte. Francia lapok a magyar választásokról (Páris, június 21.)­ A francia lapok a magyar képviselőválasztások végleges eredményeivel foglalkoznak. A francia sajtó megálapítja a kormány többségét és az első ízben bekerült szocialisták számát feltűnőnek mondja, de remél­­ik, hogy a megzavart szociális egyen­súly helyreállítására mindent elkövet­nek. A szélső legitimisták bukása mu­tatja, — írják a lapok, — hogy a nép a­­kalandos politikába belefáradt. Az osz­tályok közötti teljes kibékülés és az ide­gen államokkal való kapcsolat helyre­állítása kívánatos volna. Eltávolították a Csíkszereda­ verekedő rendőrprefektet A Csíkszeredátok követelésére azonnal szabadságra menesztették és elküldték a városból is.­­ Feljelentették az ügyészségnél és a belügyminiszternél. (Csíkszereda, június 21. Csík­szere­dai tudósítónk telefonjelesítése.) Részle­tesen beszámoltunk a Csíkszeredai új (rendőr prefektus) bemutatkozásáról, a­mely abban különbözött más hivatalos bemutatkozásoktól, hogy Cupsa úr, a­kit akkor tévesen Buksárinak neveztünk, véresre vert eg­y bank­igazgatót, s mi­után ezzel sem érte be, vasraverette, s vasraverve, ül­­ege­lések között a városon végigkisértette, majd a rendőrségen a végikimerülésig kínozta és kínoz­tatta a szerencsétlen embert. Az emberi tivol fából kivetkőzött tisztviselő vadál tást­ias fel­tárása nyomán má Irté­g nagyobb a vá­ros közönségeinek elkeseredése, és fel­háborodása, mint a történtek napján, a midőn a­­szavakkal eléggé el nem idérhe­tő eset összes részleteiről a lakácsáig még­ nem értesült. Az izgalom azóta egyre fokozódik. Amióta a rémséges lett hite végig járta a várost, nincs egyetlen h­áz Csikszere­dán, ahol egyébről beszélnének, mint Puskás István bankigazgató megkínoz­tatásáról. A közvélemény mind erőseb­ben és erősebben követeli Cupsa el­tá­volí­tás­át s egyre erélyesebben tiltako­zik az ellen, hogy Cupsa egyetlen óráig is a rend és az erkölcsök őre lehessen abban a városban, amelyben az övéhez hasonló embertelenséget még tisztviselő el nem követett. A város lakossága ezek talán nem elé­gedett meg azzal a feljelentéssel, ame­lyet Balogh Géza vezérigazgató távirati­lag tett meg a kormánynál, hanoiul elha­tározta, hogy küldöttségileül keresi fel fez ügyben a vármegyei prefektet s tőle sürgős intézkedést kér. A küldöttség ma Balogh vezetésére­ meg is jelent Cloajo prefektusnál, s rámutatván arra, hogy Cupsa a történtek után nem vezetheti a rendőrség ügyeit, azt a kérést terj­esz­tette elő, hogy a p­refek­­us mit a törvé­nyes lépések megtétele előtt függessze fel állásától a rendőrprefektet. Clonso azt a választ adta a küldött­ségnek, hogy Cupsa feltöggesztéséhez j­oga nincs, a vizsgálatot azonban bevezette, Cupsát pedig bizonytalan időre szabadságolta. Egyben arra néz­ve is megnyugtatta a küldöttsé­get, hogy az ügy aktáit rövide­sen átteszi az Ügyészséghez. Ezenkívül távirati felterjesztést intézett a belügyminiszterhez, Cupsa azonnali felfüggesztése­­ iránt. Amint értesülünk, Cupsa szabadsá­golása már mieg­­yit történt, s a dicste­len hírnévre vergődött ren­dőrp­rojekt már a mai nap folyamán elhagyja Csik­­szeredát családjával együtt. A város lakosságának elkeseredését­­semmi sem­ jellemzi jobban, kattint az, hogy Cupsa hirtelen el­távolításába sem nyugodott bele s panaszéi legközelebb terjedelmes memorandumban, akarja a kormány elé terjeszteni. Hír szerint a memorandum átnyújtására Sándor Jó­zsef sepsi képviselőt, kérik fel. Ugyancsak lépéseket kíván tenni eb­ben az ügyben a Magyar Szövetség is, melynek Csíkszeredai tagozata Pál Gá­bor dr. útján mindent el fog követni, hogy Cupsához hasonló személyek hiva­talos minőségben ne kerülhessenek­ a város nyakára. Megjegyezni kívánjuk, hogy a vá­rost ebben az ügyben nem a bosisza vezérli s ha minden­ lehetőt is elkövet, hogy Cupsa méltó büntetésben­ részesíti­­jön, ez csak annak tudható be,­ hogy a város lakossága nem tűri el, hogy még­ egyszer bárkit bárki is hivatalos minő­ségével visszaélve inzultálhassok­. Csu­k­szereda város derék és munkaszerető lakossága nyugodtan akar élni s erre nézve Cupsa méltó megbüntetésével kér garanciát a kormányzó hatalomtól. Kattowicz a lengyeleké. (Kattowitz, június 21.) A lengyel csa­patok Jizepticzky tábornok vezetésével ma Kattowitzba bevonultak. 1922 június 23. Nem javítják a tisztviselők fizetését. K­öltségvetési felesleggel biztatják őket. (Brassó, június 21.) Az egy­ik bu­ka­resti lap azt jelenti, hogy a folyó pénz­ügyi évben nincs kilátás arra, hogy az­­állami alkalmazottak fizetését megjav­­ítsák.­­ A kormány legtöbb­ tagja szívesen segítene a tisztviselőkön, mert átérzik hogy a tisztviselők zöme nem, tud meg­küzdeni a folyton növekedő drágassá­­gal, de jóakaratuk hajótörést szenve­dett Bratianu V. pénzügyminiszter el­lenállásán. A pénzügyminiszternek az az­­álláspontja, hogy jól átgondolt pénzügyi program újjától nem térhet el, ebben a költségvetési évben anélkül, hogy a felborulás veszélyének ne tenné ki a pénzügyi egyensúlyt. Bratianu V. tehát nem ad s nem is ígér fizetésjavítást az állami éhező közalkalmazo­ttainak. De a kormány még­sem lehet annyira kegyetlen, hogy legalább egy szalmaszálat ne nyújtson a fuldokló, tisztviselőknek. A­ mézes madzag az a két milliárd lej költségve­tési felesleg, a­mit a kormány az idei kitűnő aratás révén remél a folyó pénz­ügyi évben elérni. *A­ pénzügyi év tudvalevőleg már­cius 31-én­­ért véget, vagyis addig kell várniok a nyomorgói tisztviselőknek s azután is csak úgy lehet kilátásuk, hely­zetük javulására, ha a két milliárd lej felesleg a valóságban is meglesz. .Ad­dig szenvedniök kell­­s a fokozott nélkü­lözésekkel kell a téllel szembenézniük. Az összes társadalmi osztályok kö­zött a fix fizetésnek de ezek között is leginkább az állami alkalmazot­tak isinylették íeld el a háborús s­at­ult­ma következő állapotokat. Legfőbb ideje, lenne m­ár a tisztviselőknek is­­meg­adni annak a lehetőségét, hogy emberi életet élhessenek. Elsősorban a kistiszt­­viselőkre gondolunk, akik nem szapo­ríthatják illegális után jövedelmüket. Az államnak kötelessége ezek tisz­tességes megélhetéséről gondoskodni s liberális kormának nemcsak azért kell ezt megvalósítania, mert a tisztviselői kérdés megoldását megígérte, hanem azért is, mert a közigazgatás és a köz­élet purifikálását is zászlójára írta. A baksisrendszer szaporodó bak­tériu­mait csak úgy lehet gyökeresen kiirtani ha az állam biztosítja annak a megél­hetését, akinek tisztességes, becsületes és odaadó szolgálatát igénybe veszi. A kormány ne akarja az esetleg be­következő felesleg beígérésével jóllak­­tatni a nélkülöző tisztviselőket, hanem állapítsa meg a jogos szükségletét s te­remtse elő az annak fedezetére szük­séges költségeket is. A pápa megdorgálja azokat a püspöküket, akik a szerír király esküvői szertartásán résztvettek­ . (Belgrád, június 21.) A »Politika« munkatársa Rómából a Vatikánhoz közelálló körökből szerzett értesülése alapján jelenti, hogy a pápa utasította a szentszéki titkárt, részesítse éles meg­rovásban a Szentszék nevében azokat a katholikus püspököket, akik Sándor király esküvőjén a belgrádi székesegy­házban megjelentek és az esküvői ün­­­nepségeken résztvettek. Útban a békeszerződések revíziója. (Páris, június 21.) A Népszövetség vezértitkárságához közelálló­­körökből Amerikából h­iteles magánértesítések ér­keztek­, amelyek szerint Amerika hajlatai­dó belépni a Népszövetségbe. Párisi­an úgy vélik, hogy ebben az esetben Ameri­ka ragaszkodni fog a Népszövetség­ elvé­nek revidiálásához, ami nagyjelentősé­gű lépés lennne és maga után vonná a­ékeszerződésiek revízióját / A német márka esése. (Berlin, jun. 21) A német lapok sze­rint Wirth­­kancellár a garanciális kilb ,­zottság látogatása alkalmával megemlí­tette, hogy, fél a márka további esésé­től és hangoztatta, hogy a márka to­vábbi árcsökkenése esetén elhárító in­tévedésekre lesz szükség, küllemben megdől a kormány minden pénzügyi kárVe.

Next