Brassói Lapok, 1922. október (28. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-01 / 223. szám

Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. P POL­I­T­I­K­A­I NAPILAP Felelős szerkesztő : K­O­C­SIS BÉLA -------- ~ _____— — —­­ _____________—________________________ _______ ______ HVm. ÉVFOLYAM. BRA$OV~BRASSÓ, 1922. október 1. (Vasárnap) 223. SZÁM. Ivm Mohón kapunk minden nyilatkozat után, ami az egyen­lőség, testvériség és szabadság dicsére­tére román alakról elhangzik. A mi fá­jó szívünknek olyan jól esik egy-egy el­nyugtató szói, egy-egy becsületes vallás más, egy-egy boldogabb jövővel biztató gond­olat. Nem bánjuk, akárki mondja, polgári személy-e vagy katona, tudós-e, vagy politikus, szerényebb hivatalnok-e, vagy maga is miniszter, csak mondja, mondja.».. Csalódhtatun­k százszor, a­minthogy csalódtunk is, kesereghetünk­ százszor, aminthogy kesergünk is, s át­­kozódhatunk akárhányszor, aminthogy a harag vihara tombol akárhányszor bensőnkben, azért a jól szónalki, a meleg biztatásnak, a csillapítói ígéretnek min­dig meg­van a varázsa. Úgy érezzük ez untas­an felderülő szivárványok szindus képénél, hogy egyszer mégis csak utat tör magának az elfojtott igazság, hogy a tétova szavak szikra esőjéből mégis csak lobbgó láng sűrűsödik, hogy egy­szer mégis csak talpra áll, munkába fog, erdőbe kiált, egyesül és diadalma­san élre kerül a román kulturmeggyő­­ződések egyre­­gyarapodó gerillacsa­­pata.­­ Most Csosma Aural miniszter és az új temesvári főpolgármester szavai kap­ták meg az érzésünket. Amaz arra hi­vatkozott, hogy a nagy bánáti város po­l­gársága polgári erényeinek köszönheti jórészt a virágzását, hogy e város kü­lönböző nemzetiségű polgárai mindig békésen éltek és munkálkodtak egymás mellett s (ennek Sigy kell maradniiaj a jövő­ben is. Emez, Georgievics Lucián a pol­gárság nemes erényeit méltatta s prog­ramja vezető elvéül vallotta, hogy nemi tekint sem­ nemzetiséget, sémi vallást, hane­mt­­kizárólag csak polgárt. Ez a hang az igazi demokrácia sza­va, ama tisztult és emelkedett felfogásé, mely a gonosz indulatok helyébe a ne­mes érzelmeket, a romboló ösztön he­lyébe az építő akaratot, a harcos szét­húzás helyébe a testvéries összhangot kívánja. Ebből a demokráciából fakad, egyedül a közért való lelkesedés, a nagy dolgokban való előrelátás, a szép­re és dicsőre való törekvés. És csak ez adhatja meg ez ország társadalmi közös­ségének a szellemi és anyagi javak ama foglalatát, melyre a dübörgő veszedel­mek órájában szükségünk van. A hatalom mostani gyakorlása vég­zetes ellenmondás a Gosmák, Georgievi­­csek, Gogák, és Grózák demokratikus szellemére. Az egy faj­, egy nyelv és egy jog himnuszának örökös harsogása a több faj, több nyelv, több jog polgári kezületében Hébert javaslata a konvent­ben; mondassák ki határozatilag, hogy Maratnak több joga van a menyország­ban, mint valamennyi szentnek. A kor­­vent sok mindent kimondhatott, de a szentek jogainak felsősségéről a jakobi­nus örjöngőknél külömb szellemi disz­ponált. A mai papiros jogtalaj folyto­nos átlyukasztása és meg­taposása egy­úttal a demokrácia legszentebb elvei­inek­ a luccferi gúnyja, melyet magasabb kultúrájú és mélyebb érzésű román sem fogadhat közömbösen. Ma még csak szavak, újra szavak, a művelt és nemes hagyományok idő­közi felszékelései, de holnap már e sza­vaknak súlyuknak és hatásuknak kell lenniük a reakció és önzés kárhozatos rendszerének az elfojtására. (Bukarest, szept. 29) Az Ade végül még meg nem erősített híre szerint Anglia hadat üzent Törökországnak. Tanácstalan az angol minisztertanács. (London, szept. 29) Lloyd Geor­ga tegnap minisztertanácsot hívott össze, melyen a katonai szakértők ismertették a helyzetet. A beérkezett hírek szerint a törökök a semleges zóna környékén csapatokat vonnak össze és nagy erővel Konstantinápoly felé menetelnek. A minisztertanácson felvetették,, hogy lehetséges lesz-e Konstantinápoly­t tartani, ha Komár megtámadja. Egyön­tetűen az az álláspont alakult ki, (hogy le­­hietetlen tartani), ki kell üríteni, a csak Gallpoll és Csanak megszállására szol-­­ritkoznak. Délután az a hír érkezett, hogy Ke mál Csanak környékén­­erős csapatokkal vonul föl, azzal a nyilvánvaló szándék­kal, hogy az angol csapatokat elvágja. Az angol főparancsnoksága maga sincs tisztában a helyzettel, zavaros híreket küld, ami Londonban lesújtó hatású.. Kemal szándékairól ellentmondó hírek­­érkeznek. Egyik verzió szerint háborút akar, másik hír szerint pedig megjele­nik a konferencián. Az angolok kiürítik Konstantinápolyt. (London, szept. 29) A miniszterta­nács elhatározta Konstantinápoly kifük­­­lését­­é­s a csapatoknak Csanakban és a Gallipoli félszigeten való központossá­gát arra az esetre, ha Kémül támadást kezdene. (London, szept. 29) A Chica­go Tri­bune jelentése szerint az angolok meg­kezdték Csanak polgári kiürítését. Az aaplók föladták Csanakot (Páris, szept. 29) A csanaki angol hatóságok falragaszokon tudatják a la­kossággal, hogy az egész zónát kiürítik, nehogy háborús borzalmaknak tegyék ki. A visszavonuló görög csapattesteket a törökök Csanakig követték­. Kemal feltételei. (London, szept. 29) A Chicago Tri­bün© szerint Kemal pasai a szövetségesek jegyzékének alapelveit a következő fel­tételekkel fogadja el: A megígért garanciák helyett a gö­rögök azonnal ürítsék ki Thráciát. Japánt n© vonják be a tenger­szo­rosok kérdésének rendezésébe. A polgári egyenlőség országának el kell jönnie ,vagy mindnyájan belet©­metkezünk ama sötét romhalmazba, me­lyet a történelmi idők számá man a társa­dalom ledöntött oszlopaiból halmoz össze. Konstantinápoly kiürítését nem kell elhalasztani a békekötésig. Folyton erősítik az angol flottát .(­Konstantinápoly, Szept. 09) Az angol Atlanti hajóraj tíz egysége ide­érkezett. (London, szept. 29) A Timesnek jelentik Máltából, hogy a harmadik tor­pedó romboló, három cirkáló, és egy tengeralattjáró elindult keletre, Konstantin király­­ságban. (London, szept. 29) Athénból je­lentik: Konstantin király fogságban van Egy minisztert megöltek a lázadók. A szultán távirata Kemalhoz.“ (London, szept. 29.) A Reuter ügy­nökségnek jelentik Konstantinápolyból: "A szultán üdvözlő táviratot küldött Ke­rmal pasának, s ebben »fensége«« tábor­nokának nevezte. Kémiai a szultán üdvöz­letére még nem­ válaszolt Menekülnek a török hercegnek. (London, szept. 29.) Több előkelő liberális török készül elhagyni Kon­­stantinápolyt s mivel a békefeltételekkel kapcsolatos általános amnesztia ígérete ellenér® sem­ tartják biztosnak az éle­­tüket-Máltába több török herceg és her­cegnő érkezett, akik nem­ mertek Kon­stantinápolyban maradni mivel angol­barát magatartásuk­ miatt a tömeg bo­szújától kellett tartaniok). Az angolai nemzetgyűlés utasítása. (Páris, szept. 29) Franklin Bouillon a francia kormány kiküldöttje, Szmirná­ba érkezett, ahol Kemállal találkozott, innen tovább utazott Angolába, hogy a nemzetgyűléssel a békekonferencia fel­tételeit közölje. A nemzetgyűlés utasította Kemalt, hogy csak abban az esetben fogadja el a konferecia eszméjét, ha Thráciát és a Gallipoli félszigetet visszafoglalta. Az antant beavatkozás ellen (Róma, szept. 29) Dezseial Addih bég, az angorai kormány római követe kijelentette, hogy Angora a tengerszo­rosoknál semmiféle beavatkozást nem fogad el. Szer­da résen áll. (Laibach, szept. 29) Belgrádiból je­lentik. A miniszterelnöknél konferencia volt a vezérkari főnök és a pénzügymi­niszter részvételével. A pénzügyminisz A szerb beavatkozás következményei. [(Bécs, szept. 29) Diplomáciai körök­ s­zerinti a macedóniai határon észlelt csa­pateltolá­sok a jugoszláv mozgósítás kez­detét jelentik. Lehetséges, hogy a ju­­goszlávok a görögök szövetségeseiként vonulnak föl Macedóniában, Thráciá­­ban, Szalonikinek, vagy az Égei tenger valamelyik más kikötőjének Anglia által is tanácsolt átengedése fejében. Ennek következménye lehet Bulgária Szoros együttműködése Török és Oroszország­gal,­­ami Romániát közvetlen érintené. Más Csehszlovákia helyzete, mert Ju­goszlávia­­oldalán olyan balkánpolitiká­ért kellene síkraszállania, amely a r­a­konszenv minden fonalát széttéphetné. Páris ás Prága között.­­ A pa­rsi sajtó véleménye. (Páris, szept. 29.) Az összes lapok he­lyeslik a korm­lány álláspontját, mely­ sze­rint a törökországi események nem mál­toztatnak a Kemálnak tett ajánlaton. Másrészt azt hiszik a lapok, hogy Anglia nagyarányú katonai előkészüle­tei rossz hatást szülnek, miért a kemalis­ták azt hihetnék, hogy a forradalmat Anglia provokálta és az anatóliai had­műveleteket felhasználva az erőszak po­litikájára akarna visszatérni. * A­rín­ciak angol puccstól tartanak. ( Páris, szept. 29) A miniszterta­nács tegnap délután Millerand elnök­lete alatt foglalkozott a keleti helyzettel Hivatalos kommünikét adtak ki, mely szerint a görög események nem változ­tathatnak a szövetségesek közötti meg­állapodásokon. A lapokat­­a külügymi­­nisztériumban úgy informálták, hiszik, hogy Kemal addig nem határoz amíg nem tanácskozott Franklin Bouillon francia tábornokkal. Politikai körökben változatlanul gyanakodnak Angliára­, hogy, a törökök és a szövetségesek kiűzött puccsszerű beavatkozásra készül. Poincaré nem segíti Venlzelost. (Páris, szept. 29 )Po­incaré közölt© Venizelosszal, hogy a hatalomra való visszatérése semmit sem változtatna az antant magatartásánál. Az olasz sajtó aggodalma. (Róma, szept. 29) Az olasz lapok Konstantin bukása után a­­helyzetet igen válságosnak látják. Azt hiszik, hogy az angolai kormány most már egyáltalán nem fog békéről tárgyalni, hanem Kon­stantinápoly és Thrácia megszállásával befejezett helyzetet teremt. Különös ag­godalommal kísérik az olaszok Venize­losz újabb felbukkanását. Az athéni ese­mények megsemmisítették a nehezen lét­rejött párisi egyezményt és újabb válsá­got idéztek az antant kormányai között. A pápa védi a keleti keresztényeket (Róma, szept. 29) A pápa megbízá­sából Gaspari bu­bornok táviratozott Szmirnába Kern­ál pasának, hogy akadá­lyozza meg az írreguláris török és kurd Anglia hadat üzent Törökországnak? Az angol katonaság Gallipoli félszittesen foglal állást.­­ Az angolok kiürítik Konstantinápolyt és Glanakot. — Szerbia mozgósít. Konstantin görög király eltűnt. Győzött a görög forradalom. - Venizelos a diktátor. — Köztársasági mozgal­mak Hellasban. — & QxaeseS LS-goR Rredek táviratai *» Mai ü£&ixiUJ4j£ 12 óiuul. tér felhatalmazást kért rendkívüli hite­lek felvételére. Több lap szerint dél felé irányuló expedíciót terveznek, hogy megakadá­lyozzák Thráciának Törökországhoz va­lói csatolását.

Next