Brassói Lapok, 1922. november (28. évfolyam, 249-273. szám)
1922-11-01 / 249. szám
■ Manifesztáló a gyulafehérvári határozat mellett. Kallin Gyula, Pap-Csicsó Istén és Popkovici Mihály lesújtó inirálatot mondottak a liberális kormányzatról. — A kormány eltávoznál és teljes rendszerváltozást követeltek. Az erdélyi román nemzeti párt brassói nagygyűlése. A Brassói Lapok tudósítójától. Nagyarányú, impozáns, s azt mondhatnék, történelmi jelentőségű volt az erdélyi román nemzeti párt brassói gyűlése. A fogadtatás külsőségei és úgy mint magának a gyűlésnek a lefolyása szembetűnő bizonyság arra, hogy ez az erőteljes manifesztáció a nép lelkének, a lelkekben élő hatalmasérzéseknek, a veszedelemben forgó jog és alkotmányosság akaratának öntudatos, határozott megnyilvánulása volt. Milyen más benyomást és konzekvenciát kaphattunk ebből a magas szellemű, s a polgárság meggyőződéséről áthatott nemzetpárti gyűlésből, mint azokból a hivatali parancsszóra ,a nép lelkétől idegenül rendezett gyűlésekből, melyeket a kormány a maga hatalmi pozíciója erősítése,hibáinak és mulasztásainak, rendszertelenségének és jogellenes magatartásának leplezésére rendezett! A brassói gyűlésen megnyilatkozított közfelfogás semmi kétséget nem hagyhat fönn az iránt, és ez a családt területek magyarságára nézve döntő jelentőségű, hogy „a gyulafehérvári határozat eddigi holtpontjáról hatalmas lendítéssel jutott előre, s hogy a további akcióban, mely a megnyugtató teljes kialakulás felé robog, Erdély valamennyi jogszerető, szabadságvágyó népének egyesülnie kell. A magyarság számára bizalmat nyújt és irányt szab a brassói gyűlés, melynek ünnepies és eredményes befolyásáról tudósítónk az alábbiakban számol be. A megérkezés* I — Maniu Gyula pártvezér, a I Román Nemzeti Párt elnöke és vezérkara : Pap- Csicsó István, Brediceanu Kajus I dr.. Dobrescu Aurél vasárnap érkezett I meg a brassói pályaudvarra. A brassói I nemzeti párt napok óta készülődött az I ünnepségre, amelyet messze hangzó ma Innfesztációnak szánt. Maniut és a vendégeket a pályaudvaron a brassói román I nemzeti párt fogadta, ünneplőbe öl- I törött polgárok, hölgyek kezükben virág I Stal, lovasbandérium és örömmámorban I úszó lelkes képtömeg fogadta. Az álló ■ más épület ajtaján kilépő Maniut ha■ talmas éljenzéssel üdvözölték, a hölgyek virágot szórtak rá, majd az üdvrivalgás Blecsillapulta után előlépett Popovics Ali király, aki lendületes beszédben köszön ■ lőtte a vezért, az erdélyi romániság leg-kitűnőbb férfiát. ■ Maniut és társait láthatólag kelle- Hmesen érintette brassói híveiknek ez a ■tüntetőén meleg ovációja, válaszában ös kifejezést adott túláradó érzelmeinek ■mellyel a brassóiak iránt viseltem. Auló éljenzéssel fogadták Maniu szavait, mnajd remek hatlovas fogaira ült a vezér Hnellelle Popovics Mihály és megkezdődött a bevonulás, amely nem is egy kor■esut, hanem diadalmenet benyomását ■lehette. Elöl a nemzeti díszbeöltözött bangeristák nyitották meg a menetet, utánuk a végtelen hosszú kocsisor és gyalolosok, az utcán oldalt és az ablakokban Bú besüti férfiak és nők kendőiket lobogtatják és éljenzik a bevonuló vezéreket. A brassói románság kivitte e napon szívét az utcára, mert olyan vendégek érkeztek városának falai közé, akiket lelkesedéssel, igazán, ünnepelhet. A menet a Vasút-utcán keresztül, végig a Kapu utcán, a tanácsházat megkerülve, a Kolostor utcán keresztül az Apollóhoz, a gyűlés széhelyére vonult kifilés megyitása. Már három óra előtt kezdett a nép gyülekezni. Csakhamar zsúfolásig megtelt az Apolló. Amikor Maniu és kisérete a terembe lépett, hatalmas éljenzés fogadta. A népgyülést Maximilián József óbrassói gör. ker. pap háromnegyed 4 órakor nyitotta meg, üdvözölte Mamut és társait, akiket a nép bizalmáról és támogatásáról biztosított. Popovici súlyos kritikája a kormányzatról. A népgyűlés első szónoka Popovics Mihály volt, aki hangoztatta, hogy ma is Brassó képviselőjének tekinti magát, mert a választási visszaélésekkel alkotott parlament nem törvényes. Itt, az igazi parlamentben beszél, mert e helyen a hamisítatlan népakarat nyilvánult meg. ■" Ezután élesen bírálja az ország közállapotait. A közerkölcs mélyen hanyatlóban van, amíg az összes európai állantok az alkotmányosságot és igazi demokralizmust írták zászlajára. Komárd..t abszolutizmussal kormányozzák. A parlament nem egyéb, mint a kormány javaslatainak iktatója, a parla- menti élet degenerációját az egész ország sínyli. Erdély rabja a mostani kormánynak mely ötszörös adóval sújtja az itteni lakosságot. A liberális párt nagy pénzügyi és gazdasági ígéretekkel lépett kormányra, de semmit sem valósított meg. A nagy garral hirdetett költségvetési egyensúly, a pénztári feleslegek, ámítások, mert az állam két és fél milliárddal tartozik a gyáraknak szállításaikért de a katonák zsoldjaival is adós, hónapok óta, sőt még az ötezer lejes gabona prémiumot sem fizetik. A lej sokat romlott, a drágaság napról-napra nő Hol vannak tehát az ígéretek? Nem is valósulhatnak meg, mert a különféle üzletek, permisszók és a kontingentálási rendszer arra való, hogy egyesek pártérdekből meggazdagodjanak. A kincstári bonokat is összevásárolták a liberális bankok húsz százalékos árban, most pedig háromszoros értékben fogja azokat az állam visszaváltani. Popovics beszédébe Bacila Sándor többször közbeszólt, amiből percekig tartó zaj támadt. A résztvevők mind hangosabban követelték a közbeszóló eltávolítását, ami meg is történt. Ezután Popovics Mihály azt kifogásolta, hogy a liberális kormány megakadályozza Erdély gazdasági fejlődését. Az erdélyi bankoknak nem adnak hitelt, az egyéni kezdeményezést az állam nem pártolja, holott a pénzügyi és gazdasági politikának a többtermelés elősegítésében kellene kulminálnia. Majd a koronázási időpont megválasztását bírálja Popovici s kijelenti, hogy Bratianu önző politikája készlett® nemzeti pártot tár*i»&raslásra* A táráival szemben táplált érzelmek, amiről Gyulafehérváron az egyesüléskor tanuságot tettek, nem változtak. A nemzeti párt egyenes után halad, neim tér el sem jobbra, sem balra.... A regionalizmus vádja annyiban igaz, hogy a haladó erdélyi szellem megvédését jelenti. Az egységesítésnél nincsenek figyelemmel Erdély tradícióira. Az erdélyiek testvéri harmóniát akarnak Románia minden tartományával, de nem tűrnek rabszolgaságot. Nem kormányváltozást, hanem rendszerváltozást akar a nemzeti párt. Az országot nem lehet egyeseknek kiszolgáltatni, mert az emberi méltósággal ellenkezik, hogy a nép kifacsart citrom szerepét töltse be. A nép politikai érvényesüléséért válvetett munkával kell a gyomot irtani s az igazi demokrácia elveit diadalra vinni. Maniu Gyula beszéde. Maniu Gyula dr. szólott ezután. Mindenek előtt Saslu Vazul és mindazok emlékének hódol, akik Románia egyesüléséért küzdöttek. A nemzeti párt nem csak a nemzeti ideálokért, hanem a demokráciáért is küzd, mert a civilizált népeket ez a két eszme bevivi. Az egyesítést el is érte a nemzeti párt, de ennél többet ezideig nem. A demokráciától messze vagyunk, mert a népnek nincs szava az ország kor hiányzásában. A kormányzó tanácsa megcsináta az általános választójogot Erdélyben, de az intrika, az rosszakarat, az oligarcha uralom kimarta a nemzeti pártot a kormányzástól, s rögtön fel is rúgta a választójogi törvényt. A szavazatok meghamisítása annak bizonysága, hogy ebben az országban nem tisztelik a törvényt, s a civilizáció követelményeit. A községi auonómiát is helyreállította a nemzeti párti uralom, de a következő kormányok nem hajtották végre, hogy a városokat és községeket hatalmukban tarthassák. A magyar imperium idején azt hangoztatták — úgymond — hogy a nép sorsának javításáért harcolunk, és ma minden téren rosszak az állapotok. Az igazságügy napról-napra gyöngül, a jogkereső közönség nem éri meg, hogy ügye befejezést nyerjen. A törvénnek káoszában nem ismeri ki magát senki, a törvényeket nem tartják meg, szóval a legteljesebb jogbizonytalanságban élünk. Ezeket az állapotokat nem kell kizárólag a regátbeliek rovására írni, mert ott is vannak jóravaló emberek. Hibás a rendszer, mely évszázadokon át mérgezte az ottani politikai életet. Az együttműködést a túloldali oligarchikus pártok hiúsították meg, mert Erdélyt ki akarjá, zsákmányolni s gazdagodni akarnak a népen. Legbönnsebb a liberális párt, a koalíciós kormány alakítását Bratianu gáncsolta el 1919- ben s Vaitoianu kormányrajutalásával kezdte az egyenellenség magvát elhinteni. A Vajda-kormányt is a liberálisok tolták félre s, azóta Besszarábia ügye nyitott seb, a Bánságkérdése pedig nem nyert megfelelő rendezést. A liberális párt vádja, hogy a koronázáson nem jelentek meg, megtisztelő a nemzeti pártra, mert a csatol, tartományok egyetlen pártja és a regátbeli parasztpárt sem vett részt a koronázáson. Ez az egyöntetűség arra vall, hogy a li-Iszig Skzsjo ze szpnjo raon jibil sppung mát. Nagy merészség, hogy a kormány helyén marad, holott általános népszerűtlenség övezi. A román nép öntudata és alkotmányos érzülete a közeljövőben meg fogja érlelni a kormány bukását Szemére vetik, a nemzeti pártnak, hogy csak kritizálni tud, de dolgozni nem. Ezeknek azt feleli, ha hetvenöt évig harcolni tudtak eredménnyel a magyar uralom alatt, ne tudnának kormányozni, amikor román uralom van? Ha másfél év alatt el tudták távolítani a magyar tisztviselőket és románosították a közigazgatást, talán az ország vezetésére is képesek. Ezután a nemzeti párti kromány jogi, közigazgatási, jomai és gazdasági kívánságait sorolta fel Maniu, majd a kisebbségek kérdéséről nyilatkozott következőleg. A nemzeti párt a gyulafehérvári határozat alapján áll s attól nem tájrt. A liberális kormány és elődje ebben a kérdésben mind az államnak, mind a kisebbségeknk sokat ártott állásfoglalásával. A kisebbségeknel meg kell adni teljes jogaikat, cserébe legyenek jó és hű polgárai az országnak. Maniu ezután kitért arra, hogy a koronázás alkalmából a külföldön támadás érte Romániát. A nemzeti párt soha sem fogja tűrni, hogy Románia egységén csorba essék. A közéleti erkölcs tisztulásáért folyó belpolitikai harcok eltörpülnek ama harc mellett, melyet a nemzeti egység ellen kívülről jövő támadás ellen folytatnának. De vegye tudomásul a kormány, hogy minden olyan ténykedése ellen harcolni fogunk, melylyel akár itt benn, akár kinn árthatnak az országnak. A nemzeti párt emelt fővel harcol céljaiért. Mindenki álljon melléje, mert csak igy lehet Erdély és az egész ország érdekeit megvédeni. Az ország naggyátevése, a nemzetek és emberek boldogulásának elősegítése a nemzeti párt fő célja. Pop-Csicsó kormányt buktatni jött Brassóba. Ezután Pop-Csicsó István mondott rövid elmés beszédet. Mint vérbeli ellenzéki síelve jött a népgyűlésre, mert azt olvasta, hogy a kormányt meg akarják buktatni. De lehetséges-e, hogy a nemzeti párt, illetőleg azok következzenek, akiket azzal vádolnak, hogy Budapestről, sőt Bécsből várnak utasításokat.A nemzeti párt nem sajátíthatja ki ki a maga számára a kormányzást, mert Maniu s a többiek sem ismerhetik anynyira a bukovinaiakat és beszarábiaiakat, mint az ottani férfiak. Azt mondják, hogy a nemzeti pártnak nincs politikája. 1918. évben egyetlen csendőr éppközségi jegyző nélkül 150.000 embert gyűjtöttek össze Gyulafehérvárra azt remélte, hogy a koronázásra egy verőfényes tavaszi napon millió román fog zarándokolni. Kérdi, hogy melyik párt politikája sikeresebb hát? A nemzeti párt rövid kormányzása alatt 3000 elemi és 65 középiskolát állított fel és két hadsereget szerelt fel. Ebben a kormányzatban szólónak is volt része, s ha el is buktak, vízözönt nem hagytak maguk mögött. Végül megcáfolta, hogy a magyar hűségnyilatkozatot a párt bármely vezető tagja alá írta volna. A népgyűlés mindhárom pártvezér beszédét lelkes éljenezéssel és sűrű tetszéssel kísérte. A határozati javaslatot dr. Moga Constantin brassói ügyvéd terjesztette elő.A javaslatot, mely bizalmát nyilvánítja a párt vezetőségének és az elhangzott beszédekben hangoztatott ki Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. PO Lilit AB NAPILHP Felelős szerkesztő: KO 2SIS BÉLA 249. SZÁM. BRSSOV-BRASSÓ, 1922. member 1. (Széria) mm. ÉVFOLYAM.