Brassói Lapok, 1923. január (29. évfolyam, 2-23. szám)

1923-01-04 / 2. szám

J I­nn. ÉIF. 2­2 == LEI. = AZ ELŐFIZETEM VIDÉKRE: Évente ../.••• 400 Lei Félévre . ,/-■'• ” Negyedévre " Havonta . /• ■ • • 36 » Bérmentve/*TM kü­dv.!------SZERKESZTÖSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: B R A $ 0 V — BRASSÓ, KAPU­ UTCA 64- 86. MÁM. TELEFONSZÁMOK: SZERKESZTÖSÉG 177- KIADÓMBA''AL ÉS NYOMDA 82. HIRDETÉSEK SZABOTT TARIFA SZE­RINT. KÜLFÖLDRE NEGYEDÉVRE: Csehszlovákia . . . 25 c K Jugoszlávia .... 50 din. Magyarország . . . . 1500 m. K. Egyéb külföldi államokban 10 s­vájci frank, vagy ennek megf. Összeg. EGYES SZÁM­KÜLFÖ­DlIRE: Csehszlovákia .... 15 c K. Jugoszlávia................... 1­50 din. Magyarország .... 10 m. K. Ausztria....................... 1000 p K. Németország . . . / 50 M. 1973 JAN 4­1 Csütörtök F­őszerkesztő: SZELE BÉLA dr. B­YIWS­K­A­I NAP­I­LAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA ÁRA: 2 szám. ÁRA: AZ ELŐFIZETÉS ÍRA HELYRE!!: É­vente ............................3« Lei Félévre.............................­*} Negyedévre .... Hónapra ..... ,yv ' ^ K7-b| * ti dij havon !}*. ­ magyar kormánnyal, vagy magyaror­sz­ági politikusokkal, s politikai, vagy társadalmi szervezetekkel nincs. A ro­mán kormány sokkal több embert fog­lalkoztat ,abból a célból, hogy ilyen kap­csolatokat kikutasson, leleplezzen ,sem hogy már rég ne volnának tisztában a hivatalos körök azzal, hogy politikailag teljesen különállók, s minden érintkezés, befolyás, vagy befolyá­soltatás nélkül vagyunk Magyarország kormányával, és mágnások! A liberális Sajtónak ez az egyik vesszőparipája, mikor a magyar­kérdésen lovagol. Mintha a magyar is csupa mágnásokból ,állna s minth is a gyár közélet irányítása kizárólag ajfe­­nás kezekben volna! Pedig az a­gy, hogy­ a Magyar Szövetségnek bár­ Jó­sika Samu volt az elnöke,, s hogy Ü Egye­sült Magyar Párt is őt választott, meg elnökének, a legcsekélyebb sottót sem ad erre a felületes és elfogult­­elfogás­ra. Jósika véletlenül m­agyar/főnr, de h­ol van az megírva, hogy egy vezetésre hivatott férfiúnak nem­ szaba­d régi elő­kelő históriai családból származnia ? és ha raj­ta kívül a párt vezetősége körében van is még néhány arisztokrata, jelen­­­tt­e ez a körülmény azt, hogy most­­már a újzógyarságot a mágnások irányítják, s nem­ inkább, hogy ez az egységes párt a magyarság minden rétegét, osztálykü­­lönbség nélkül felöleli? Akár számszerű adatokkal, akár magának a szervezetnek •• a programjával és szellemével ki lehet­­ ráutalni, hogy egyetlen exlusiv társa­­uaisati rétegnek sincs túlsúlya ebben az e­kedek, kisgazdák, ügyvédek tanárok,­­magántisztviselők, s. készek legfőbb kontingensét teszik mind a párt vezető­ségének mind annak, a magyarságnak, mevt a Magyar Pár k­épvisel. Liberális párt francia nyelvű or­­gamima,\mely hétfői sz­ájfe vezetőcikké­ben foglalkozik az egyse.ma­g­y*r párt m­egalak­ulásával,' roacs elősze­retettel azért sikál­ja rz'\etlenü­l a mágnások döntő biefolyasát a magyar ügyek vitelére, hog^ztd- 4 Ampromit­tálja a szervezet egysze^L? *^\)krati­­kus jellegét, és hogy, amint szebb so­rából kitűnik, általuk könny­en disz­­kre­tinálhassa a csatolt terüsra.sk gyar­a­sásának szóban és tettben nd­ant­a­, a­lampolgári hűségét és törvén­­yszmét Szerinte magyar mágnás és ír­ e m­ás egy fogalom, tehát — ez ko­nv­e ’ebből a mentalitásból - egy olga­­k­tikai párt s olyan magyarság, a m­­ágnások irányítanak, irredenta,­t párt és irredentista magyarság. Mi magyarok, nagyon jól tud.­. k N­­ s az­­erdélyi magyar főurak is nagyon p tedják, mennyire hazug és hama­s inszinuác­ió s mennyire a rágaom nu.'; [ den ismérvével bír az a \ az Indépendance Roummne hasábjáTol I ^érdten kihangzik, hogyjósam brro I és társai Budapes­ í ják a direktivát. Persze, ezt a ké^Uen I Utonerő­lés alojális xHszinuácaót I • nyiUni nem tudja, »nynth^ nem _ I bizomyithatná, mert merő &laPU1* I Sára alkalmasnak látszik.­­ hogy az állítás képtelensége I zenfekvő hogy nemt­sak mi, magy- - _■ dt komoly «Lto * KalloUli PO. I körök is csak üres, rosszakaratú l(*»& I uásnak ítélhetik. I * p csatolt területek mrgy-i^g­ u «* , ■ / vitáénak is seaimUele s bann a mágnás vilagnan. . ,. . |b­o i f iSot v. tC »I u^ilt van.' titaos poinikai ****­Bár az antantdiplomaták előtt sem lehet kétséges, hogy amennyiben a né­met jóvátétel égető kérdését ez alkalom­malal sem sikerül Párisban megoldani, nemcsak a háb­orútvesz lett, nyolvan­ milliós Német birodalomra, hanem egész­­Európára beláthatatlan következmé­­nyek szakadnának, már ma a párisi ta­nácskozás első napján is kétséges a ked ■vem eredmény. Nyila tkosatsoroz: b?b«b­­­á' hogy a nagy kény­v­. ▼ eleji el!e volna a kir *­delk­ezésének és & R a­ jobbparti né­met erdők és bányák maradék nélkül való kizsákmányolásának tervét. A pá­risi kormány, félhivatalos sajtóorgánu­ma a Temps,­a konferencián követe­ndő francia álláspont gyanánt olyan feltétele­ket szab, amelyek a tanácskozásoktól és­­az esetleges megállapodásoktól f­ü­­getlenül Francaország számára követe­lik a zálogvétel jogát. PARIS, jan. 2. A Wolff ügynökség jelentése szerint a» Temps az alábbi fel­tételeket javasolja követendői­nek, s jó­vá téteti k­onferenciáa. 1. Amennyiben Anglia lemondana követeléseiről, ez ne gyakoroljon befo­lyást a franciák elhatározására.­­ 2. Franciaország csak oly mérték­­­ben csökkentheti a németek adósságát,­­mily mértékben csökkentik a szövet­ség­ezi adósságokat.­­ 3. A németeknek a konferencián va meghallgatása felesleges, sőt kel­etien. Felesleges, mivel minden irás­­i erjesztendő elő, és kellemetlen, m­i­vel\szólalásuk heves kirobbanásra ve­zet­ .1 j­óvátétel probléma nem ter S a nemzetközi. konferencia é'ön r‘. konferencia. első kérdése az ‘jv'.NWy a szövetségesek adjanak e ..,TJ moratóriumot, vagy- ne. % - .. 'tk -megegyezése esetén a • a n-m. Vív­tatható, ellenkező eset-K v­v . , ,-rV t vo­.a k­­­evonanapic. tens., k 'Vh' /Anglia H-V ji /amgvdtclrol. .la '10­5 .Aitj'xtene, ezzel • csa .v A t . Vonta a l extent. 1 ás a ' \l. Európa érdekében brand­al - vételt - set.kv se ese politikusaival, ébredőivel, fascistáival s bárm­­yfajta alakulatával szemben. A magunk dolgát jól, vagy rosszul, ma­gunk csináljuk s ha más egyebet nem, leg­alább ezt a tényt, ezt az igazságot vegye tudomásul a túlzó, és hihetetlen román sajtó. Ha azonban még sem vett­­é tudomásul, az ami baj, a fej­és vagy a lelkiismeretünk, a mágnásokéval együtt, nyugodt és tiszta. tén is fennm­aradandónak mondja az án­tántot. PARIS, jan. 2. A jóvátételi értekez­let ma megkezdődött. Millerand köztár­as­ági elnök a diplomáciai klar üdvözlé­­­sére többek között ezt válaszolta: — Az igazi béke csak a szerződé­sek tiszteletének elvén épülhet fel. Ra­gaszkodunk azokhoz a szerződésekhez, g-esk­edésnek." A ■azerződ-esek á­ltal­ Réteg­­pecsét­elt kötelességünket becsületesen kell betartani és becsületesen fogjuk b­e­­tartani. mevét csak az adott, szó betar­tása hozhatja m­eg a tartós békét. A minisztertanács után délután két órakor kezdődött meg a miniszterelnöki konferencia. A német birodalom javas­oltát Bergm­ann államtitkár nyújtotta át. A javaslat a német kereskedelmi, ipari és bankárvilság­ közreműködésével dől­­­latott ki és pozitív megoldást tart i­­lmaz a jóvátétel lehető megoldására vo­natkozólag. A Matin értesülése szerint Bonar Lav elvileg nem ellenzi a pozi­­tív zálogok követelését, ha azokból ve­szedelmes katonai rendszabályok nem keletkeznek. A Malin tudomása szerint a kormány a vámbevételek szempont­ja­iból" mint tar­ta szükségesnek a Rul­rol­dAk k­atonai m­rgsnéllását és megelégszik az úgynevezett szövetségközi irodáknak a nagyobb városokban való felál­­­ául val. Hír szerint a neihtet jóvátétel meg­oldására nem­ dolgoztak ki közös angol­­francia tervet, annál kevésbé, miivel Franciaország in­ga artitaa a lon­doni konfirmció óta nem váltó­son ann­­ji. A mora lóru­m a­z ,h­atáro­ása esetén .‘Franciaorsz­­g s­u­gaszkodik ahogy hogy a n­é nvet pénzügyek reorganizádásán­ak ellenőrzésére Berlinbe' állandó felügyele­tet gyakorolhasson. Franciaország az ij esetben im'ég azt is követelné, hogy a'bi­­rodalu'i bank ne folyósi'­hassa­ ezentúl a körmend' kincstári utam­­ányait, a nmet beormfé.ny­­peesig belföldi aranykölcsön utján teremtse elő az államkiadásokat. 1.A Petit Párisien a produktiv zálogok kérdését látja a konferencia, előterébe nyomulni. Franciaország 3 következni zálogokrk kivánj.i: 1„ A megszállott területen idefogí­­tott állam­i erdőkből gerendaszállítás ter­mtelendő ki. 2. A Ruhr terü­letéről a­ jó­­­vátételi célokra szükséges szék­ elszál­lítandó. ,3. A vámokat a megszállott terü­leten és a Ruhr-vidéken a szövetségesek szedjék be. 4. A belső vámvonal mellő­zésével átveendők mindazon beviteli és­­ kiviteli vámilletékek, amelyeket eddig a Ruhr-terület határán saját vámközegü­­k által szedtek be. 5. Elveendők mind­azon külföldi fizetési eszközök, amelye­ket Németország a Rajnavidékről és a Ruhrterületekről külföldre irányuló ki­vitelből szereztek. 6. A Rajna és a Ruhr-vidék területén a szénadó jöve­delmei lefoglalandók, amelyek külföldi devizában rovandók le. A franciák az ily módon beszedett összegeket csak­ ad­­dig szednék be, míg a németek kötele­zettségüknek eleget tesznek. A franciák tehát nem kívánják a németeket kriti­kus helyzetükben bevételeiktől megfosz­tani és ezzel is biztosítani akarják állam­háztartásuk egyensúlyát. Sonar tar? Parisban. PARIS, jan. 2. Bonar Lav angol mi­niszterelnök Ikisére­tével megérkezett Pa­risba. ' ■'-■»V. 'Mit HAMBURG,. Jjan. ' Canö kancel­lár a kereskedők-e©'esü||t^!^.,^tVés«n tartott beszé’döhé’jöVillieit. és­­a n­é­­,met teljesitőképesol^gev fonállá. A jöA vátételi bizottság — sftgadotta — a cég augusztusiban m­egállapitotta, hogy Né­metország fizetésképtelen. Alaptalan az a gyanúsítás, hogy Németország nm­­a okozná gazdasági romlását. El kell rtgi­roznunk magunkat arra, — folytatta, — hogy a fix összegű terheket elvállaljuk, s kölcsön utján előteremtjük. Kifejelte reménységét, hogy ez az út a német sza­bánsághoz vezet és a végleges megoldás egyenjogúságát beh­ Hangoztatta, hogy Düsseldorfot, Dunaburgot és Rohro­­­g­htot ki kell üríteni. A német háború­tól való francia fé­lelem alaptalanságának bizonyságául tu­dattuk, hogy Németország h­al­adó Franciaországgal és a Rajnán érdekelt többi hatalmakkal, egy nem érdekelt nagyhatalom bizalmi felügyelete alatt, egy emberöltőre kötelezettséget vállszani arra, hogy a népszavazás által nyert kü­lön felhatalmazás’nélkül* ne háborúzza­niuk egymás ellen. Franciaország ezt vissza­utasította, mire a pápa felszólítot­ta a népeket, hogy a német áldoz­at*­­é­* ség és munka közösségébe lem­erüljvneL Uj csalódás esetén a némzet nép semmi­től sem hagyja magát «szétválasztani és tovább küzd szabadiságiért. Milyen zsiriokat követel Poincaré? PARIS, jan. 2.- A Havas ügynökség jelenti: Poincaré némei országnak M •évi imola a. jtirao szándékszó i. é'ad® ti sekre jés a dologi szállításokra adni a kö­vetkező zálogokést.; Az állami erdők k­i­aknázása utá-teá'ti/in (program­ há.árun­ kívül. ;1 nibmdzki szénbanyák ellenőr­zése s ta szaiterítélés­ külön megadóz tatása. ..vtun­szd­és .c* Rajira ;fetópartján koppii diet'kök a rajiba, és a Kahr -»kié kerintis.' - * . • Megkezdődött Párisban a jóvátételi konferencia. Millerend ragaszkodik « szerz­­ések fielancsához. — A Malin szerint elma­rad a Kahr-»fide « megszállást. A londoni konferencia óta nem változott Franciaország magi tar­tása. — A Briassiai Lapok eredeti táviratai.­­ — Felesleges, sőt kellemmetlen. W­myt E­LEI.“

Next