Brassói Lapok, 1923. február (29. évfolyam, 24-46. szám)

1923-02-05 / 27. szám

2. 27 R film. Seipel memoranduma egy . magyar-osztrák antantról? — A Brassói Lapok bécsi tudósítójától. — BÉCS, febr. 2. A kisantant küü­­­földi sajtószolgálatával barátságot tartó la­pok még mindig élénken foglalkoznak az osztrák szövetségi kancellárnak bu­dapesti látogatásával és — nyilvánva­lóan közös forrásból, amelynek erede­tét­­nem nehéz fölfedni — azt a szenzá­ciós hírt, közük, hogy Seipel kancellár egy memorandumot dolgozott ki, amely­ben a népszövetségi akció meghiúsulása esetén magyar-osztrák antant van bele­­van utalva. Magyarország még mindig rendelkezik bizonyos gabonafelesleggel, amelyre Ausztriának szüksége van, vi­szont, Magyarország igényt tart külön­böző osztrák ipari termékekre. És tény az is, hogy ha Prágában arra számíta­nak,­­hogy a lanai egyezménnyel az osz­trákokat (egy Magyarországgal való kon­fliktus esetén a saját oldalukra biztosí­tották, csalódni fognak, de valótlanság­nak minősítik illetékes faktorok azt a híresztelést­­is, hogy Seipel és a Bethleni­­kormány között messzemenő politikai megegyezés jött volna létre, ilyenről Bu­dapesten még csak nem is tárgyaltak, i­leintve. , Bécsi tudósítónk érdeklődött illetékes helyeken az ügy iránt és azt a fel­világo­­sítást kapta, hogy ezek a hírek minden alapot, nélkülöznek. Erőltetett kombiná­ció az a híresztelés is, hogy Francia-­ és Olaszország ehhez a tervhez bele­egyezését lenne hajlandó adni. Fran­­ciaország, amely saját politikai érde­keire tekint­ettel minden erejével meg­akadályozná Ausztriának Németország­hoz csatlakozását, készséges szövetsége­seinek, a kisantant államainak érdekei­re tekintettel a leghatározottabban el­lenezni lenne kénytelen Ausztria-Ma-­y Írországnak bármilyen formában van újrafeltálatását is. Ami pedig Olaszországot illeti, ha Mussolini kokettál is Magyarországgal, mert, Jugoszlávia legelkeseredettebb el­lenségét a maga részére szeretné meg­­­nyern­ is,­­ de egy magyar-osztrák mon­­archia az ő terveit is keresztezné. Az bizonyos, hogy Seipelnek buda­pesti látogatása közelebb hozta egy­máshoz a­ két országot, az azonban ért­hető,­­miért e két ország erősen egymásra Csak fegyelmi úton lehet­­ elbocsátani a tisztviselőket. Az egységes státus kérdésének tárgyalása. BUKAREST, febr. 3. A tisztviselő státus kidolgozására kiküldött bizottság folytató üléseit. A legutóbbi ülésen vita alá kerül­­, az egységes státus kérdése és ezzel kapcsolatban a köztisztviselők al­kalmazásának módozata, az előlépteté­sek és az át­helyezhetetlenség kérdése és a fegyelmi büntetések. Elhatározták, hogy a tisztviselők al­kalmazása képesítői vizsga alapján tör­ténik. Magasabb rangú tisztviselők szá­m­ára egyetemi végzettséget, vagy ezzel egyenlő fokú tanulmányt kívánnak. Al­­sóbbrangú tisztségek számára középis­kolai végzettség vagy középiskolával egyenrangú más iskolai végzettség ki­­­­váltta­tik. A kinevezések csak ideiglene­sek lesznek, és a kinevezettek csak egy év múlva véglegesítéselnek. Az előlépte­tések egy szakbizottság által fognak tör­ténni, kor és választás útján. A bizottság a vita során elhatározta továbbá, hogy véglegesített tisztviselő­ket csak­ fegyelmi okból, vagy saját ké­relmükre lehessen áthelyezni. A fegyel­mi bizottság a semmitőszék bíráiból fog állani. r ! | 1 , Az angolok amerikai tartozásának visszafizetése. LONDON, febr. 3. A Reuter ügynökség jelenti: A kormány elfo­gadta az Amerikával szemben fenn­álló háborús adósságok visszafize­téséről szóló amerikai feltételeket. A feltételek szerint a tartozást tíz évig három, azután három és fél százalé­kos kamat mellett kell visszafizetnie, évente harmincegymillió font rész­letekben, hatvankét év alatt. BRASSÓI LAPOK. Megegyeztek az ellenzéki pártok. Tisztázódik a politikai helyzet­ — Csak törvénye, eszköz­ei küzdenek a kormány ellen. — Ki felelős az antiszemita zavargásokért. — Jorga interpellációja. — A Brassói Lapok eredeti táviratai. — BUKAREST, janu­­.­3. Hosszas tárgyalások után az ellenzéki pártok közül a román nemzeti párt, a pa­rasztpárt és néppárt megegyezése a megvalósulás stádiumába jutott. A három párt kiküldötteinek tegnap éj­jeli megbeszélése megegyezésre ve­zetett A román nemzeti párti és néppárt kiküldöttei fel voltak hatalmazva ar­ra, hogy a megegyezést aláírják. A parasztpárt kiküldöttje azonban ki­jelentette, hogy a megegyezést a párt végrehajtó bizottsága elé kell ter­jeszteni, ratifikálás végett. Ez a választmány a mai nap fo­lyamán ül össze, hogy határozzon. Hogyha ez a határozat is ked­vező lesz, a megegyezést éjjel ,vagy holnap reggel alárják. Az ellenzék legfőbb pártjainak e határozata a politikai helyzet tisz­tázásához fog­ vezetni. A kormánnyal most már erős blokk fog szemben fálladni és többé nem lehet majd az ellenzék körében fennálló ellentétekről beszélni. A kormány ellen induló akció­­ a helyzet gyors megoldására fog ve­­­­zetni, mely már úgy is tűrhetetlenné vált. 1 BUKAREST, febr. 3. Egy volt avereseánus miniszter az ellenzéki tárgyalásokról ezeket mondta: — Velünk a kormány megbuk­tatására irányuló megegyezést köny­­nyü megkötni s ez a feladat ma, mi­kor a kormány belső helyzete oh** n nehéz. De úgy nem lehet velünk meg­egyezni, ha törvénytelen utakon akar­nak e célra törekedni. Az ország amúgy is elég nagy bajban van, tehát törvénytelen eljá­rástól tartózkodnunk kell, bármilyen kormány ellen irányuljon is az. Vajdát megfosztják mandátumától BUKAREST, febr. 3. Bratianu a­l. miniszterelnök tegnap délelőtt Fe­li­rechide M.­­s­zenátusi elnökkel­­ és s Orbeanu M. kamarai elnökkel tanács­­­­­kozást tartott. A Kormánykörök szerint ennek a megbeszélésnek az volt a célja, hogy­­- megvizsgálja azoknak az ellenzéki­­­ képviselőknek és szenátoroknak a­ helyzetét, akik a parlamenti munka­ 31­­atokban nem vesznek részt és hogy a házszabályok rendelkezései értek- BUKAREST, febr. 3. A kama­ra csütörtöki ülésén a külföldről ha­zatért Jorga memorandumot olvasott fel, melyben felszólította a minisz­terelnököt, nyilatkozzék, hogy azok­kal szemben, akik itt forradalmi jel­­legű mozgalmat szítanak, képes-e a rendet fenntartani és példásan, kímé­letlenül megtorolni a szóval és hír­lapok útján elkövetett izgatást. Cél­zott azokra a kereskedelmi körökre, melyeknek nem hivatása, hogy a diá­kokon ejtett sérelmeket megtorolják, s hogy ezt megtették, ők váltak pro­vokátorokká s olyanná tették a vá­rost, mintha ostromállapotban lenne. Az államfenntartó elem védelme mindenesetre későbbi kérdés. Első­sorban mindazokkal kell éreztetni a törvény szigorát, akik a rendet meg­zavarják. Azért teszi szóvá ismét ezeket a dolgokat, mert az ezirányú fogadko­zásokat nem követte a nyugalom hely­reállítása, amelyet, ha valaki nem óhajt, ha ez a valaki ellenzéki, bűnös, ha pedig kormányon van, nem méltó arra, hogy kormányon maradjon. Mosoly tábornok egy 150 mil­lió lejes hitel javaslatot terjesztett be. A#hitel, a forgalom emelésére szük­ség es, mében kimondja a mandátum üre­sedéseket. Az első eset Vajdára vo­natkozik, akinek helyét megüresedett­nek fogják kinyilvánítani. Szünet a parlamenten. BUKAREST, febr. 3. A parla­ment mától február 7-ig szünetet tart mert kedden nemzeti ünnep lesz: az egyesülés napja. A parasztpárt és a haladó párt gyűlése. BUKAREST, febr. 3. Vasárnap, február 4-én, fél 10 órakor a paraszt­párt nagy gyűlést tart a Dacia ter­mében. Felszólalnak Mihalache, Ste­re C., Leanca C.,­Codreanu L/Junian Dr., Madgearu V., Lupu N. dr., Hoi­­sescu mérnök, Dumitrescu I. St., Ioanitescu és mások. A konzervatív haladópárt Boto­ranban február 18-án gyűlést tart. Ezen, a gyűlésen részt vesznek a mold­vai, bukovinai és besszarábiai ki­küldöttek is. Felszólal Marghiloman és ki fogja fejteni a politikai hely­zetre vonatkozó nézeteit. A megegyezés katonai záradék­a, ér­telm­ében, Oroszország­, ha Anglia­ és Törökország között Ázsiában törne ki az ellenségeskedés, több hadosztályt küld Mezopotámiába.! ! Ugyancsak arról is szó, van, hogy orosz csapatok jöjjenek Nyugatthráciá­­ba is, bolgár területen át Erre vonatko­zólag a Tribuna megjegyzi, hogy egy Lausanneban Oroszországi és Bulgária közt létrejött külön egyezmény értel­m­ében Bulgária nem­ akadályozná m­eg az orosz csapatoknak a feketetengeri bolgár kikötőkben való partraszállását. Másfelől Oroszország arra is köte­lezte magát, hogy Romániát szemmel tartja s ha a Görögök és Angolok javára interveniálva betör Beszarábiába. Az angolai kormány viszont arra kö­telezte magát, hogy Lausanneban nem köt semmiféle megegyezést Moszkva elő­zetes hozzájárulása nélkül s ha Orosz­országnak valamely nagyobb hatalom­mal konfliktusa támadna, az Orosz­országgal ellenséges hatalomnak hadi­hajói elől elzárja a tenger­szo­rosokkal-A tousainnei békeszerződés tervezete. LAUSANNE, febr. 3. A békeszerző­dés tervezetének, amit a szövetségesek Izmed pasának átnyújtottak, négy fe­jezete, ötvenkét cikkelye és tizenkét függeléke van- A tervezet a következő­ket tartalmazza: I- Területi rendelkezések- 1 i Hu tar oki. A Bulgáriával való új határ azonos­­lesz a neuilly szerződésben meg­álla­­­pított határral.. Egy semleges zóna lé­tesítéséről a szerződés külön intézkedik. A Görögországgal való határ a Marisza folyását követi, ahogyan azt a mudá­­niai fegyverszüneti szerződés megálla­pította. A török-szíriai határ azonos az angolai török-francia szerződésben meg­állapítottal. Az iraki határ (Mossul) vi­tás kérdéséről a­ szerződés úgy intézke­dik, hogy azt a népszövetségi tanácsnak kell m­egvizs­g­álnia és eldöntenie.­­ Szigetek. Az 1919. febru. 13-iki londoni határo­zat redelkezései amelyek a Földközi tenger keleti részén levő szigeteket (Lemnoszt, Samothrakét, Mythylenet, Chiost, Samost és Ibériát — Imbros és Tenedos kivételével) görögi fennhatóság alá helyezik továbbá is érvényben ma­radnak, kivételt csupán Dodekanes szi­gete képez, amely olasz fennhatóság alá kerül­ A kis ázsiai part közelében levő szigetek katonai leszerelését külön ren­delkezés helyezi kilátásba Sem Mythi­­lene, sem­ Samos, semi Ikória szigeteken nem szabad­ görög tengerészeti kikötőket létesíteni­. A tengerszorosok bejárójánál levő Imbros és Tenedosz szigetek tö­rök fennhatóság alá kerülnek, de au­tonóm­ közigazgatásuk lesz é­s Törökország lemond minden Egyp­­tomra és Szedánra formált jogáról; el­ismeri az egy­p­tom­i államot Ciprusznak Anglia által való okkupálását, valamint a francia protektorátust Marokkó és Tu­nisz fölött. i­s , J Jorga az antiszemita zavargásokról. Izmed pasa felhatalmazást kapott a békeszerződés aláírására. . Orosz-török titkos szerződés. — A Brassói Lapok eredeti táviratai — LAUSANNE, febr. 3. Itteni politi­kai körökben úgy tudják, hogy Izmed pasa felhatalmazást kapott a békeszer­ződés aláírására. Ugyanakkor arra szól­­ította föl az angorai kormány, ha lehet újabb eredményeket vívjon ki­. A nemzetgyűlés köszönte Izmednek. KONSTANTINÁPOLY, febr. 3. _ Az angorai nemzetgyűlés Izmednek köszö­netet szavazott a török érdekeknek a lausannei konferencián való védelmiéért. Csicserin nem fogja aláírni a szerződést. LAUSANNE, febr. 3. A tengerszoro­sok kérdésével foglalkozó bizottság utolsó ülésén Izmed pasa kijelentette, hogy az a tengerszorosokra vonatkozó szabályzatról is csak az általános béke­­szerződéssel egyidőben­ fog nyilatkozni- Csicsorin tiltakozott a miodor ellen, a­mellyel a konferencia az oroszokkal szemben viseltetik és kijelentette, hogy a tengerszorosokra vonatkozó egyez­­ményt szemlmisnek tekinti és nem írja alá. (­­ Titkos egyezség Törökország és Oroszország között. BELGRÁD, febr. 3. A Tribuna című belgrádi kormánypárti lap hitelt érdem­lő forrásból arról értesült, hogy Csi­cserin és Izmed pasa Lausanneban tit­kos egyezséget kötöttek, melyet a török és orosz kormányok által való jóváha­gyás céljából Angolába és Moszkvába küldtek­. A megegyezés értelmében, ha Tö­rökország és Görögország között újból konfliktus törne ki, valamint ha An­glia és Törökország között ellenséges­kedés támadna, egymást kölcsönösen tá­mogatniuk kell toyd­­on 1923 február 5

Next