Brassói Lapok, 1923. február (29. évfolyam, 24-46. szám)
1923-02-01 / 24. szám
is írt a 1. 4 szám. Cigányfüldözés vonaton. Elfogták a székelyudvarhelyi börtönből megszökött cigányokat. A Brassói Lapok munkatársától. — SZÉKELYUDVARHELY, jan. 28. Jelentette a Brassói Lapok, hogy január 22-én két többszörös lótolvajlás miatt egy-egy évi börtönre ítélt cigány: Sárközi János és Farkas György, Gagyi fogházőr felügyelete mellett fát vágtak az egyik törvényszéki báró udvarán miközben megszöktek. Egy őrizetlen pillanatban a két cigány kereket oldott és a közeli erdőbe menekült. Örülve az aranyszabadságnak dalolva mentek-mendegéltek a cimborák, midőn egyszerre elébük került Simó János törvényszéki irodatiszt, aki két társával rókavadászaton járt. Simó, aki társainál valamivel előbb haladt, nyomban megértve a helyzetet a cigányokra fogta vadászfegyverét. Közben Simó egy pillanatra társai után hátrafordult és Sárközi felhasználva ezt a pillanatot, a földre vetette magát. Mielőtt az irodatiszt fegyverét használhatta volna, a cigány iszonyú erővel megragadta Simó lábszárát és olyant rándított rajta, hogy amaz katyatesve fatönkbe vágta fejét s elájult A következő pillanatban a két cigány mágiához vette az irodatiszt fegyverét. Futásnak eredtek és csakhamar eltűntek a vadonban. Másnap megindult a hajsza a két cigány kézrekerítésére, de eredmény nélkül. Gagyi fogházőrmester azonban nem nyugodott bele a dolgok ilyetén fordulatába és elhatározta, hogy addig nem nyugszik, amíg a szökevényeket újból vissza nem juttatja »rendeltetési helyükre.« Vonatra ült és Héjjasfalvára akart utazni, ahova számítása szerint a cigányoknak menekülniök kellett. Midőn Rögöz felé robogott a vonat, Gagyi a sínek mellett futó országúton egyszerre csak észrevette a két cigányt, akik nyugodtan haladtak. Gagyi nem gondolkozott sokáig, megrántotta a vészféket és az utazó közönség igen nagy riadalmára a hirtelen megállott vonatról, egy arra menő szánba ugrott.. Azzal a cigányok elé vágtatott akiket revolverrel megállásra kényszerített. Gagyi őrmester láttára acigányok nem mertek ellenkezni. Káromkodás nélkül nyújtották oda kezüket egykori és leendő őrizőjük felé, hogy kötözze meg őket. Gagyi szánon hozta vissza a cigányokat a székelyudvarhelyi ügyészség fogházába. Gagyi őrmestert pedig kötelességtudásáért és bátorságáért az ügyészség megdicsérte és pénzjutalomban részesítette.. Gyermekgyilkos anya. Hogy szégyenét eltakarja, megfojtotta gyermekét. — A Brassói Lapok tudósítójától. — SZÉKELYUDVARHELY, jan. 30. Egyik Székelyudvarhellyel szomszédos község jómódú gazdája huszonkétéves hajadon leányjával bejött az udvarhelyi hetivásárra.. A város végén oly erős fájdalmakat érzett a leány, hogy kénytelen volt leszállani a kocsiról s betért a legközelebbi korcsmába, ahol rövid idő múlva megállapíthatta, hogy azok a fájdalmak bizony anyai fájdalmak. A leány, hogy szégyenét e ttkolja, a félreeső helyre ment, ahol megszülte a teljesen kifejlődött fiúgyermekét. A szerencsétlen leány feldúlt lelkiállapotában és szégyenérzetében arra határozta el magát, hogy elteszi láb alól gyermekét. Szörnyű gondolatát csakhamar végrehajtotta: begöngyölte egy rongyba az ártatlan teremtést és ledobta a mélységbe. Hogy senki fel ne fedezhesse tettét, még tégladarabokat és havat is dobott a gyednekhullára, de hiába, miért a házbeliek figyelmesek lettek a szerencsétlen anya izgatott jövés-menésére s értesítették a rendőrséget, mely megállapította a fiatal anya rémes tettét és jelentést tett az ügyészségnek. .• . Rövid idő tolulva az ügyészségtől is kiszállott egy bizottság megállapította a tényállást s a boncolás során az is megállapítást ínyert, hölgy a meggyilkolt csecsemő élve és életképesen jött a világra. A szerencsétlen anya súlyos betegen fekszik a közkórházban. Az ügyészség a lelketlen anya ellen gyermekgyilkosság iínén indított eljárást.. . . . . BRASSÓI LAPOK. Olasz vélemény a magyar jóvátételről. Muszilis nyilatkozatának magyarázása. Magyarország már eleget tett jól ési kötlezettségének. Itália érdeke egy erős Magyarország. — A Brassói Lapok bécsi munkatársától. — BÉCS, január 29. Tegnap Bécsibe érkezett az olasz külügyi szolgálatnak egy előkelő hivatali állású személyisége, aki huzamosabb időt töltött Budapesten. Bécsi munkatársunkat szíves volt fogadni a bécsi olasz követségen és — feltétlenül komoly figyelmet érdemlő — véleményét a magyar jóvátétel kérdéséről a következőkben fejtette ki: — Személyes tapasztalatok alapján állíthatom, hogy a jóvátétel lidércnyomásként helyezkedik az egész magyar közvéleményre. Az aggodalmat hatalmasan fokozta Mussoliniinek az a kijelentése, hogy Itália nem mondhat le a Magyarországtól neki járó jóvátételről. Ez a nyilatkozat kétségtelenül megkönynyíti azon magyar politikusok munkáját, akik pártszempontjaól gyöngíteni igyekeznek az olasz-magyar barátságot és csalódást okozott azok táborában, akik az olasz fascizmus hatalomrajutásához nagy reményeket fűztek. — Az olasz közvéleményben mind mélyebb gyökeret ereszt az a felfogás, hogy aNémetországra kivetett 120 milliárd márkával szemben Magyarország, melynek lakossága csak egy nyolcad részét teszi ki a német birodalom lakosságának, logikusan csak 15 milliárd korona jóvátételre lehetne kötelező. Tizenöt milliót pedig már kiszolgáltatott Magyarország, sőt azok a javak, amelyeket a román megszállás és a cseh elkobzások folytán elvesztett Magyarország, ennél sokkal nagyobb értéket képviselnek. A pécsi szénbányák termelésének felét már egy év óta Jugoszláviába szállítja reparációs törlesztés fejében és már két ízben adott Jugoszláviának tekintélyes mennyiségű állatállományt.Magyarország, még azt sem tudva, hogy mennyit kell fizetnie jóvátétel címén, az utódállamoknak már jó idő óta nyersanyagot, ipari termékeket és állatokat adott, amely már talán el is érte a Magyarországra kirovandó összeg nagyságát. . A Mussolini kijelentése egy elv hangoztatása volt, amit egy kormányfőnek meg kellett tennie és amely szerint kétséget nem szenved, hogy Olaszországnak joga van a neki járó kártérítéshez. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy Olaszország és Magyarország között ebben a kérdésben kölcsönös megegyezés jöjjön létre, amely kereskedelmi tranzakciókhoz és a jövőben megvalósítandó gazdasági kombinációkhoz vezet, de egyben elkerüli azt, hogy a szláv államok kázust csináljanak abból, ha megtudják, hogy az olasz kormányminden neki járó kártérítésről egyszerűen lemondod . Alapos az az aggodalom, hogy a jóvátétel címjén Magyarországra rovandó megterhelés maga után vonna_ az ország gazdasági összeomlását és Itáliárnak nem lehet érdeke, hogy Magyarország is arra a sorsra jusson, amelyikre Ausztria jutott. Olaszországnak egyenesen érdekében áll egy erős, szilárd alapokon nyugvó Magyarország, amely az Adria felé törekvő szlávsággal szemben ellensúlyként szerepelhessen. Ezt a számottevő gazdasági és politikai faktort tönkretenni egyet jelent felgyöregíteni, mi több megsemmeisíteni Olaszország politikai funkcióját Közép-Európában. Bizonyos, hogy Mussolini ennek teljes tudatában van és ezért bizonyosak lehetnek Magyarországban afelől, hogy ha a magyar reparáció prioritása Olaszországnak jut, ez a kérdés nem jelent oly katasztrófát Magyarországra nézve, amilyennek ma látják. — A magyar—olasz barátság nem tartalmatlan jelszó, nem a pusztán hangulatkeltésre szánt frázis, hanem a körülmények által diktált szükséges ég. Nagyfontosságú kérdésekben találkoznak az olasz és a magyar érdekek és hogy ezt Itália vezető államfér fiai teljes mértékben méltányolni tudják, arról Magyarország meg fog győződni! —- fejezte be nyilatkozatát az olasz diplomata. A székelyudvarhelyi róm. kath. , főgimnázium Petőfi-estélye. — A Brassói Lapok tudósitójától. — SZÉKELYUDVARHELY, jan. 21 A világszerte ünnepelt Petőfi ünnepségek sorozatához méltóképpen sorakozik a székelyudvarhelyi róm. kath. ,főgimná- zium tanártestülete és ifjúsága által feb-ruár 3-án tartandó Petőfi estély, mely változatos műsorral hódol a lánglelkü költő szellemének és gondosan összeállított műsorával fényes anyagi és erkölcsi sikerrel kecsegtet. Már Herceg Ferenc- nek a finom tollú írónak »A költő és a halál« című egyfelvonásos színjátéka is biztosítja a sikert.. A darab Spanyár Pál rajztanár gyönyörű díszletezése mellett a legjobb előadásban fog színre kerülni. Az ünnepi beszédet Fazakas Gáspár, a népszerű tanár és jeles szónok fogja mondani. A teljes műsor különben a következő: 1. Nyitány, Előadja a Filharmonikus Társaság. 2. Petőfi lelke. Irta: Szabolcska Mihály. Szavalja Paál Magda VII. o. t. 3. Petőfi-Révfy: Népdalegyveleg. Előadja az ifjúsági vegyeskar. 4. Beszédet mond Fazakas Gáspár tanár.. 5. Petőfi. Irta: Endrődi Sándor. Szavalja Winter Pál Vili. oszt. tan. Szünet után Herceg Ferenc egy felvonásos szinjátéka kerül színre. » A költő és a halál.« Személyek: Aköltő — Bálintit József dr. A százados — Werner Sándor VIII. o. t. A gazda — Szász József., tanár. Falusi leány — Vass Mártha. Konziliárius — Bíró Lajos tanár. Báróné — Szakáts Méd. A fényesnek ígérkező estély iránt megyeszerte nagy az érdeklődés.. „Az Ember tragédiája“ betiltásának utóhangjai. BRASSÓ, jan. 30. Nemcsak Erdély, hanem a regát közvéleményében is méltó megütközést keltett az a rendelet, mely Madách Imre drámájának »Az Ember tragédiájá«-nak elbánását befutotta. Erre vonatkozólag a bukaresti Indreptarea című lap a következőket írja: Kolozsváron nemrégiben elő akarták adni Madách Imrének a n . . drámaírónak monumentális drámai művét, »Az ember tragédiáját« mely íróját halhatatlanná tette. [Megelékeztünk erről a tragédiáról és koncepciója hatalmas voltát párhuzamba állítottuk Faustéval és felemlítettük,hogy milyen nagy sikereket ért el a Nyugat minden színpadán.. S most a belügyminisztérium megtiltotta,hogy »Az Ember tragédiáját« Kolozsváron előadják.. Miért? Talán attól félt a névtelen és tudatlan cenzor, hogy ebben a nagy mértékű és nagyszerű erkölcsi koncepciójú alkotásban nemzetellenes vágy, a kormány ellen irányuló törekvés lappang? A jó küzdelmét, a sötétség szellemei ellen, az ember vágyainak örökös összeütközését a Vak sorssal, mely Madách tragédiájának tartalma, talán sértőnek találta a belügyminisztert a liberális párt presztízsére nézve? * Bárhogy legyen is, egy dolog bizonyos: a belügyminisztériumi cenzúra betiltotta egy az egész világon elismert és becsült mű előadását és oly borzalmas hibát követett el ezzel, hogy minden kommentár felesleges. Azt azonban reméljük, hogy a belügyminiszter legalább most minél előbb jóvá teszi ezt a súlyos hibát, mely jogos megütődést és méltatlankodást keltett.. Erdély legnagyobb és legelterjedtebb a magyar napilapja a Brassói Lapok. Mit ír a bukaresti sajtó? Ausztria és Magyarország között nem készíti megegyezés. BUDAPEST, jan. 30. Illetékes helyen megcáfolják azt a Daily Telegráf által kolportált hírt, amely szerintAusztria és Magyarország között katonai megegyezés készül. ckf február 1 A lourdesi Szent Szűz asszonya. A tolcsmezői csoda. — A Brassói Lapok tudósítójától. — KASSA, jam 28. Kassán és környékén napok óta szenzációként tárgyalják azt a hirt, hogy a Zemplénmegyei Tolcsmező községben,jegy [Mezeyné nevű földmivesasszonyielőtt megjelent a lourdesi Szűz Mária. A tüneménnyel kapcsolatban nagy csodákról beszéltek. Ma többneves orvos és pszichiáter kiutazott Tolcsmezőre, és fölkereste azt aházat, ahol Mezeyné lakik. Az orvosok és pszichiáterek megállapították, hogy tömegszuggesztióról van szó, és semmi bizonyítékot,nemi találtak arra, hogy a csoda 'tényleg''megtörtént. Ennek dacára a földmivesasszony háza valóságos bucsujárás színhelyévé vált Oly óriási tömegek utaznak a zemplénmegyei faluba Krassiáról, Zemplén és Sárosmegyéből, hogy a forgalom lebonyolításárakülönvonalakat kellett beállítani. Mindenki csodálattal néz a szegény asszonyra és ezerszámra zarándokolnak hozzá. Amikor az orvosok kint jártak Tölcsmezőn, oly óriási tömeg gyűlt öszsze a Mezeyné háza körül, akik be akartak jutni az asszonyhoz, hogy a ház falát is bedöntötték. A tömeg mindenkit, aki nem hisz a csodában, meg akar lincselni. A földmivesasszony udvarán egy eperfa, istált 'Azt mondják, hogy a Szent Szűz 'ezen is megjelent A tömeg a fát szétszedte és forgácsaiból gyógyteát főz. Betegekés vének egész serege keresi föl Mezeynét hogy gyógyulást nyerjen. Megállapítható, hogy eddig még senkisem gyógyult meg. Ennek ellenére a búcsújárás továbbra is tart és egyre nagyobb tömegek vándorolnak az állítólagos csoda színhelyére. Érdekellentét a kis antant államai közöttóvátétel kerdében. BÉCS, jan .30. Bécsi diplomata körök közül: A spaai értekezeten, ahol a jóvátételi összegnek a szövetségesek egyes államaira eső hányáidat állapították meg, Szerbiának sikerült keresztülvinni, hogy ő öt százaékot kap, míg a többi kis állam másfelet. Duca román külügyminiszter most, hogy a nagy külföldi kölcsön nem sikerült, annak érdekében tárgyalt Parisban, hogy a Romániáraeső jóvátételi hányadot 10 százalékra emeljék fel. Erről tudomást szerzett a csehszlovák diplomácia, a prágai kormány szintén megtette a lépéseket jóvátételi kvótájának hasonló emelése érdekében. Miután bizonyos, hogy sem Francia, sem Olaszország a maguk részesedéséből semmit sem hajlandóátengednis a kis államoknak, ha tehát a kvóta emeléséről szó lehet,az csak Jugoszlávia rovására történhetnek. Érthető, hogy Belgrádban nem a legnagyobb rokonszenvel látják a bukaresti és prágai kormányoknak a jóvátételi kvóta emelésére irányuló törekvését. 23 ÉV ÓTA a legtökéletesebb | CIPŐKRÉM. | Figyelje meg tisztító hatását. Kérjen mindenüt kifejezetten: p Y R A M-ot. | ■__________|