Brassói Lapok, 1923. március (29. évfolyam, 47-72. szám)

1923-03-01 / 47. szám

... h étel N­ tom. ■bTM»«m«' »7»Tu Fraknói Vilmos nyolcvan éves. — A Brassói Lapok tudósítójától. — Budapestről táviratozzák. A magyar tudományos világ most ünnepelte meg Fraknói Vilmos nyolcvanadik születése napját. Fraknói Vilmos egyike a legkiválóbb magyar történészeknek. 1843. február 27-én Örményben született Nyitra me­­gyében s a papi pályára lépett. Korán megnyilatkozott a történelem iránti sze­rette, amelynek ritka szorgalmát és egész élete munkásságát szentelte. Első munkáját A magyar nemzet műveltségi állásának vázlata a fejedelmek korá­ban, amellyel már akadémiai pályadi­jat nyert, követték nagyobb történelmi művei, Pázmány Péter és kora, Páz­mány Péter élete, Magyarország a mohá­csi vész előtt, Martinovics és társai ös­szeesküvése, végül legértékesebb műve Hunyadi Mátyás király élete. Fraknói páratlan szorgalommal kutatta át a ha­zai és külföldi levéltárakat, elsősorban a vatikánit Rómában, ahol számos ér­tékes magyar vonatkozású kútfőre ta­lált. Vatikáni kutatása­in­ak emlékét egy nagyszerű alapítvánnyal örökítette meg, if­jú történészek­ számára létesített Rómá­ban egy történeti intézetet, s szerelte föl saját költségén minden szükséges­sel. Egyházi pályafutásán a címzetes püspöki méltóságot nyerte. Nyolcvan éves születése napjának legszebb aján­déka a magyar nemzet elismerése és egy fáradhatatlan, munkásságban gaz­dag élet tudata. Hal­ára ítért gyilkos csendőr. SZABADKA, febr. 27. Három esztendővel ezelőtt — 1920 febr. 28- án— a magyar-jugoszláv határon rablógyilkosság történt. Klein Antal Győző szabadkai fiatalembert agyon­lőtték, elvitték 50.000 korona kész­pénzét és holttestét egy kútba dob­ták. Kiderült, hogy a rablógyilkos­ságot a határ őrzésével megbízott csendőrök követték el. Az elmúlt na­pokban foglalkozott az üggyel a sza­badkai törvényszék. A ■’törvényszék az egyik gyilkost Nikolics:f kiláló csend­őrt kötél általi halálra, társát, Sztoj­­kovics Györgyöt 15 évi fegyházra ítélte. m . - j* | | | , 10 lóerős schwed .1 aU u A U - B nyersolajmotor lokomobil Kifogástalan állapotban. Megtekint- I hért. I-*.* íj.el egy és két óra között... ( záróra élményt)­.­­ A makacsak ín beletörődők, Sz.Oui bácsi sziszifuszi munkája, Az emberiséget az éjszakai zárórához való viszonylatában két csoportra osztjuk, és pedig az első csoportba tartoznak azok, akiket egészen bátran a »verettenönők­« né­v­vel jelenhetünk meg, a másodikba pedig azok, akik a sma-.aesok» elnevezésre szereztek jogosultságot. Az emberiség­nek eme tu­omán­yos alapon történő ket­tő csopor­tra osztályo­só ,-napos és pontos vizsgálódások eredménye. . Az első csoporthoz tartozókról n­em sok szó eshetik. Ezek az emberek elfo­gyasztják otthon, nyugodt családi körben a’vacsorát, jelentőségteljesen felmosolyog­nak az asszonyra — Ha van véletlenül kéznél és a felbuzdult bőkezűség és galatéria tudatának kifejezésével az ar­cukon, kimondják nyárspolgári lelkük egész melegével: — Ma Kevevá­ba megyünk. Felöltük a varsan api * Uyát, a férj , am legalább is a papá,ámon­ örökölt ferencjós­kát, az asszony a legszebbnek tartót, se­­lleviru­iáját, a gyer­ekeket lefektetik szé­pen az ágyba, megvárják, mig elalusznak, a cselédnek lelkére kötik, hogy vigyáz­zon, aztán lábujjhegyen kioson.unk a la­kásból, s más. egy kis lel­dismeret iu­da­­lással együtt, de boldog mosollyal az ar­cukon ellibegnek a kávu árba. ..fogyaszt­ja.­. a lebent, ferje a mna.* mma.us kedve van, megiszik még egy egész üveg sört is, hallgatja a zene... a cigánynak nagy­ bőkezűséggel e­gy-egy lejt ejt a tányérrá a. Aztán fél egy óra föl­ül, amikor a főpincér elrikkant,is magát ilyeténképen , akkor férjáram siet fizetni, és máris siet­nek. Mire a tanácsház toronyórája elüti a törvényes zárórát, addigra ők már újból lábujjüregygyel bújtak be lassan az ágyba, nehogy azé istenért, a gyerekek valahogyan felébredjenek. Ezzel készen is volnánk a beletörődők főcsoportjával, ő­k már alusznak. Hagyjuk őket aludni, békességgel. Ellenben a másik csoport, azokkal már sokkal ravaszabb az eset. Ezek nem határozzák el nagy lelki küzdelmek között az esti kávéházba való elruccanást, ha­nem csak úgy, életszerűleg, a pillanat hatása alatt, vagy akár mindennapi szokás­ból térnek be a kávéházba, esetleg meg­rögzött lumpok, vagy az asszonytól kivé­teles kimaradási engedélyt kaptak, vagy pedig új élmények után sóvárognak. Mert jegyezzük meg, minden hivatá­sos kávéházba járónak a minden éjszakai záróra egy-egy új élményt jelent. Tessék idefigyelni. ....Éjfél után egy óra. A kávéházakban ,­és a vendéglőkben a főpincér az alpin­­cér, a pikkolós, a bolttul, a laszii­nő fél ó­v óta három percenként süvítik bele a kávé­­ház gőzös füstös levegőjébe: — Záróra! A hivatásos makacsoknak ez a mu­mus. Nem hallják, nem akarják hallani. A beletörődők már régen eltávoztak, a ma ácsok ped­g ülnek, ülnek, vagy isz­nak, vagy­­ u­d­­jak a cigá­nyai és úgy isz­nak.Pontosan­ egy órakor hág az izgalom a tetőfokára. Akkor már a j­ávéh­ázi öss al­kalmazottak harsány hangon unis­onó éneklik: : — Záróra! A makacs nem mozdul. A többiek sem. A fi­t­: — igHM — Fizetni ! «Gálén! Plata! Záróra! Fejrámt!A makacs nem mozdul. Tovább iszikA four pedig végérvényesen elveszti türelmét. — Uraim, háromezer lej büntetés, ha nem tartják be a zárórát! Fizetni! A makacs nem mozdul. Nyílik az ajtó, megjelenik a rendőr­ség. A jó öreg Bölöni bácsi, akita évente egy órakor kezed meg körútját a városban hogy a különböző rendű és rangú hivatásos mak­acsokat hol szép szóval, hol kellő eréllyel és tapintattal, ahol szükséges, fi­gyelmeztesse a hazamenetelre. Ő maga is a régi, ismert szöveget énekli: — z­­ái ura! A makacs nem mozdul, sőt meg­szólal : — Ugyan biztos úr, jöjjön, igyék meg velem egy pohár bort. , Bölöni bácsit nem lehet megveszte­getni. Erélyesen és határozottan ellenáll minden kísértésnek, s csak ennek köszön­hető, hogy a makacsok, talán most már egy kissé szégyenkezve, veszik a kabátju­kat és egyenként elvonulnak. Kiürül a ká­véház, már csak a személyzet meg Bölöni bácsi maradt ott. Gondolod, hogy ezzel aztán vége is van a záró­iai élményeknek ! Ö nem! A ma­kacsok kara kivonul a csárdából és újból gyülekezik. Az utcasarkon, szemben a ká­véházzal, helyezkedik várakozó álláspont­ra. Csa­k a­lig Bölöni bácsi délceg alakja elvesz az éj sötétjében, más kávéház felé. A makacsok legma­kacsabbja aztán roham­lépésben fut vissza a kávéház ajtajához. Dörömböl rajta, ököllel, kézzel, lábbal és őzért 8 - 1-lt í­vja ki! Tudni kell, hogy Ferinek hívják a fő­pincért. De Feri nem mutatkozik. Süket. Nem ha­ll. A kávéház ajtaja végérvényesen bezá­rult.De a makacs, az makacsnak marad. — Ferikém, drágám, nyisd ki, csak egy fekete kell. Feri nem mutatkozik. A makacs vár. Az ajtó nem nyílik. A makacs visszamegy az utcasarokra és vár. Ki tudja, hátha idő­közben megérkezik a belügyminiszternek a zárórát feloldó rendelete. Vár. Bölöni bácsi már vissza is tért közbe. A makacs még mindig vár. — Biztos úr, kérem, hol van ma nyit­va . Hova lehet menni ? Sehova. Nincs senkinek engedélye a záróra meghosszabbítására. Tessék haza menni — válaszolja Bölöni bácsi. — Bál sincs ma ! — Nincs. Egészen nyugodtan haza me­het.— Hát miért nincs bál, — amikor én ma mulatni akarok ! — szól a makacs. Bölöni bácsi nem válaszol, megy to­vább, árgusszemeivel őrködni a záróra pontos­ betartása felett. A makacs pedig — elmegy más korcs­mát keresni. Hal talál. De haza nem megy. Nem. Mert ő makacs. És megsúghatom, hogy nem egyedül van. A kávéházba járók nagyobb felét a makacsok osztálya teszi... Végre két órakor már minden csen­des. Ezek az enyhébb esetek, de nem ritka dolog az sem, amikor a pincérig kar közelharcokat vív a makacsok hadával. Éjszakánként megismétlődnek ezek, se­n­­­ki nem hiszi el, tegyen úgy írnnt, én: álljon oda valamelyik éjjel egy és két óra­­ között egy kávéház elé. Én megtettem. pftASOT LXTOTCx Metes Péter a magyarigent képviseli!. Pofozkodással végződött a választás Gyulafehérvári tudósítónk telefo­nálja: A magyar igen­i választás nagy iz­galmak között folyt le. A liberális párt jelöltje Metes Péter, kolozsvári prefek­tus, a nemzeti párté Dragomir Silvius dr. egyetemi tanár. A nemzeti párt több vezető férfia, köztük Vajda Sándor sze­mélyesen jelen volt a választásokon. A választás a régi recipe szerint folyt le. Az elnök délután három óra­kor gyorsan lezárta a választást, amit a választók nagy felháborodással vet­tek tudomásul. Moldován Viktor, Besz­terce nemzeti párti képviselője felelős­ségre vonta ezért az intézkedésért Ju­nis zalatnai tanítót, az elnököt, aki­ azonban kijelentette, hogy ne­m enged beleszólni az ő hatáskörébe. Moldova« képviselő erre arcul!» ütötte az elnököt. A választás eredménye­ este hat óra­kor még nem ismeretes. Álgyfölgyon 1200 szavazatot adtak le, amelyből mindössze 90 esett a nemzeti párti jelöltre, míg Kraków a leadott 894 szavazat közül a nemzeti párt jelöltje mindössze egy szavazatot kapott. A végleges eredményt este hét óra után hirdették ki, amely szerint Me­tes Pétert 1933 szótöbbséggel liberális programmal képviselővé választották. A franciák és a németek is hajlandók tárgyalásokat kezdeni. Németorsz­g a kap­ulás látszatát szeretné elkerülni — A francia hadügyminiszter kardesőrtető nyilatkozata — Olaszország húzódozik a franciák barátságától — A Brassói Lapok eredeti táviratai. — A Ruhr-vidéki események egy­hangúságát mára a Le Journal tudó­sítójának a jelentése villanyozta föl, amely szerint berlini politikai körök­ben hajlandóság mutatkozik a tár­gyalások megkezdésére. Ez elől­­a franciák sem zárkóznak el, azonban mielőtt leülnének a zöld asztalhoz, bizonyos feltételeket szeretnének ki­kötni. Lehetséges, hogy a Le Journal jelentése kissé korai még, mert a francia hadügyminiszter épen ma je­lentette ki, hogy újabb erősítéseket küld Németországba. Poincaré pedig a tartalékos tiszteket buzdította ki­tartásra. Mai távirataink a következők: PARIS, febr. 27. A Le Journal tudósítója táviratozza lapjának: Illetékes berlini körökben meg­van a hajlandóság arra, hogy tárgya­lásokat folytassanak a franciákkal, csupán a német kormány tagjai közt van ebben a kérdésben ellentét. • Francia körök sem zárkóznak el a tárgyalások elől, de Németország­­­tól várják, hogy intervenciót kérjen, ami csak úgy vezetne sikerre, ha a né­­­­met kormány egyenesen a francia kor­­­ányhoz, vagy a jóvátétel­ bizottsági­hoz fordulna. Németország azonban épen ettől a lépéstől húzódik, mert könnyen az­t a látszatot keltené, mint­ha kapitulálni akarna. Poincaré ellend az angol közvetítést. LONDON, febr. 27/A Daily Te­legraph szerint Poincaré kijelentette, hogy Anglia bármily közvetítési lé­pését barátságtalan lépésnek fogja minősíteni. Újabb erősítéseket küld Franciaország Németországba. PARIS, febr. 27. Az Echo de Paris munkatársa beszélgetést foly­tatott a francia hadügyminiszterrel, aki a következőket mondotta: A francia kormány nem csak ar­ra van eltökélve, hogy csapatait a megszállott területen hagyja, hanem még újabb erősítéseket akar küldeni. A német kormány elmulasztásáért a né­met nagyiparosokat kell felelősségre vonni. Poincaré kitartásra buzdítja a tartalékosokat PARIS, febr. 27. A Havas ügy­nökség jelenti, hogy Poincaré a tar­talékos tisztek nemzeti szövetségének r - rf- -, |V-r „I, | „„mu „... iirniniiw- imwnriiuMrmnn—i-*r*--iTir i—— ■■iwiiM fogadásánál beszédet tartott, amely­ben kijelentette, hogy a békeszerző­dést végre akarja hajtani. Franciaor­szág zálogokat szerzett magának és ezeket ígéretek kedvéért nem' 'adja fel. «— Biztonságunk garanciáját akarjuk — mondta Poincaré — és kitartunk úgy a békében, mint a há­borúban kitartottunk. Mi nem merü­lünk ki. Köszönöm azt a támogatást, amelyet önöik a jóvátételi akcióban nekem nyújtani akarnak. ■­ Olasz lapok a francia-olasz közeledésről* ROMA, febr. 27. A Popolos di Italia figyelemreméltó cikket kö­zöl, amelyben Franciaországnak az­zal az óhajával foglalkozik, hogy Olaszország csatlakozzék a franciák Ruhr-akciójához aktív részvétellel­­— Anglia — írja a lap — cser­benhagyta Franciaországot, most a franciák Olaszországhoz térnek visz­­sza. A fejlődés megmutatta azokat az akadályokat,­­amelyek a francia­­olasz hídépítés útjában­­állanak. A lap rámutat arra, hogy a Stefani ügy­nökségnek a francia-olasz­­közeledés­ről kiadott kommünikéjét Parisban nagy csalódással fogadták. A Gazetta del Popolo szintén a francia-olasz szövetség tervével fog­lalkozik. A lap szerint Anglia és Olaszország visszahúzódása után Franciaország elszigeteltebb mint valaha. 025. március 1. Zsidóellenes zavargások Jaffában. JAFFA, febr. 27. Jaffában zsi­dóellenes zavargások voltak. A za­vargásokra az adott alkalmat, hogy Tevfik rendőrfőnököt, aki a város­beli zsidóságot meg akarta rendsza­bályozni, hazafelé menet a zsidó ne­gyedben egy öt tagú zsidó orgyilkos társaság késekkel összeszurkálta úgy, hogy a rendőrfőnök még a helyszí­nen meghalt. A rendőrfőnök meg­gyilkolásának híre futótűzként­ ter­jedt el a városban s az arab lakosság közt óriási felháborodást okozott a zsidók ellen. A rendőrfőnök temetése közben több üzletet megrohantak és a zsidókat véresre verték.

Next