Brassói Lapok, 1923. március (29. évfolyam, 47-72. szám)
1923-03-01 / 47. szám
... h étel N tom. ■bTM»«m«' »7»Tu Fraknói Vilmos nyolcvan éves. — A Brassói Lapok tudósítójától. — Budapestről táviratozzák. A magyar tudományos világ most ünnepelte meg Fraknói Vilmos nyolcvanadik születése napját. Fraknói Vilmos egyike a legkiválóbb magyar történészeknek. 1843. február 27-én Örményben született Nyitra megyében s a papi pályára lépett. Korán megnyilatkozott a történelem iránti szerette, amelynek ritka szorgalmát és egész élete munkásságát szentelte. Első munkáját A magyar nemzet műveltségi állásának vázlata a fejedelmek korában, amellyel már akadémiai pályadijat nyert, követték nagyobb történelmi művei, Pázmány Péter és kora, Pázmány Péter élete, Magyarország a mohácsi vész előtt, Martinovics és társai összeesküvése, végül legértékesebb műve Hunyadi Mátyás király élete. Fraknói páratlan szorgalommal kutatta át a hazai és külföldi levéltárakat, elsősorban a vatikánit Rómában, ahol számos értékes magyar vonatkozású kútfőre talált. Vatikáni kutatásainak emlékét egy nagyszerű alapítvánnyal örökítette meg, ifjú történészek számára létesített Rómában egy történeti intézetet, s szerelte föl saját költségén minden szükségessel. Egyházi pályafutásán a címzetes püspöki méltóságot nyerte. Nyolcvan éves születése napjának legszebb ajándéka a magyar nemzet elismerése és egy fáradhatatlan, munkásságban gazdag élet tudata. Halára ítért gyilkos csendőr. SZABADKA, febr. 27. Három esztendővel ezelőtt — 1920 febr. 28- án— a magyar-jugoszláv határon rablógyilkosság történt. Klein Antal Győző szabadkai fiatalembert agyonlőtték, elvitték 50.000 korona készpénzét és holttestét egy kútba dobták. Kiderült, hogy a rablógyilkosságot a határ őrzésével megbízott csendőrök követték el. Az elmúlt napokban foglalkozott az üggyel a szabadkai törvényszék. A ■’törvényszék az egyik gyilkost Nikolics:f kiláló csendőrt kötél általi halálra, társát, Sztojkovics Györgyöt 15 évi fegyházra ítélte. m . - j* | | | , 10 lóerős schwed .1 aU u A U - B nyersolajmotor lokomobil Kifogástalan állapotban. Megtekint- I hért. I-*.* íj.el egy és két óra között... ( záróra élményt). A makacsak ín beletörődők, Sz.Oui bácsi sziszifuszi munkája, Az emberiséget az éjszakai zárórához való viszonylatában két csoportra osztjuk, és pedig az első csoportba tartoznak azok, akiket egészen bátran a »verettenönők« névvel jelenhetünk meg, a másodikba pedig azok, akik a sma-.aesok» elnevezésre szereztek jogosultságot. Az emberiségnek eme tuományos alapon történő kettő csoportra osztályosó ,-napos és pontos vizsgálódások eredménye. . Az első csoporthoz tartozókról nem sok szó eshetik. Ezek az emberek elfogyasztják otthon, nyugodt családi körben a’vacsorát, jelentőségteljesen felmosolyognak az asszonyra — Ha van véletlenül kéznél és a felbuzdult bőkezűség és galatéria tudatának kifejezésével az arcukon, kimondják nyárspolgári lelkük egész melegével: — Ma Kevevába megyünk. Felöltük a varsan api * Uyát, a férj , am legalább is a papá,ámon örökölt ferencjóskát, az asszony a legszebbnek tartót, selleviruiáját, a gyerekeket lefektetik szépen az ágyba, megvárják, mig elalusznak, a cselédnek lelkére kötik, hogy vigyázzon, aztán lábujjhegyen kioson.unk a lakásból, s más. egy kis leldismeret iudalással együtt, de boldog mosollyal az arcukon ellibegnek a kávu árba. ..fogyasztja.. a lebent, ferje a mna.* mma.us kedve van, megiszik még egy egész üveg sört is, hallgatja a zene... a cigánynak nagy bőkezűséggel egy-egy lejt ejt a tányérrá a. Aztán fél egy óra fölül, amikor a főpincér elrikkant,is magát ilyeténképen , akkor férjáram siet fizetni, és máris sietnek. Mire a tanácsház toronyórája elüti a törvényes zárórát, addigra ők már újból lábujjüregygyel bújtak be lassan az ágyba, nehogy azé istenért, a gyerekek valahogyan felébredjenek. Ezzel készen is volnánk a beletörődők főcsoportjával, ők már alusznak. Hagyjuk őket aludni, békességgel. Ellenben a másik csoport, azokkal már sokkal ravaszabb az eset. Ezek nem határozzák el nagy lelki küzdelmek között az esti kávéházba való elruccanást, hanem csak úgy, életszerűleg, a pillanat hatása alatt, vagy akár mindennapi szokásból térnek be a kávéházba, esetleg megrögzött lumpok, vagy az asszonytól kivételes kimaradási engedélyt kaptak, vagy pedig új élmények után sóvárognak. Mert jegyezzük meg, minden hivatásos kávéházba járónak a minden éjszakai záróra egy-egy új élményt jelent. Tessék idefigyelni. ....Éjfél után egy óra. A kávéházakban ,és a vendéglőkben a főpincér az alpincér, a pikkolós, a bolttul, a lasziinő fél óv óta három percenként süvítik bele a kávéház gőzös füstös levegőjébe: — Záróra! A hivatásos makacsoknak ez a mumus. Nem hallják, nem akarják hallani. A beletörődők már régen eltávoztak, a ma ácsok pedg ülnek, ülnek, vagy isznak, vagy udjak a cigányai és úgy isznak.Pontosan egy órakor hág az izgalom a tetőfokára. Akkor már a jávéházi öss alkalmazottak harsány hangon unisonó éneklik: : — Záróra! A makacs nem mozdul. A többiek sem. A fit: — igHM — Fizetni ! «Gálén! Plata! Záróra! Fejrámt!A makacs nem mozdul. Tovább iszikA four pedig végérvényesen elveszti türelmét. — Uraim, háromezer lej büntetés, ha nem tartják be a zárórát! Fizetni! A makacs nem mozdul. Nyílik az ajtó, megjelenik a rendőrség. A jó öreg Bölöni bácsi, akita évente egy órakor kezed meg körútját a városban hogy a különböző rendű és rangú hivatásos makacsokat hol szép szóval, hol kellő eréllyel és tapintattal, ahol szükséges, figyelmeztesse a hazamenetelre. Ő maga is a régi, ismert szöveget énekli: — zái ura! A makacs nem mozdul, sőt megszólal : — Ugyan biztos úr, jöjjön, igyék meg velem egy pohár bort. , Bölöni bácsit nem lehet megvesztegetni. Erélyesen és határozottan ellenáll minden kísértésnek, s csak ennek köszönhető, hogy a makacsok, talán most már egy kissé szégyenkezve, veszik a kabátjukat és egyenként elvonulnak. Kiürül a kávéház, már csak a személyzet meg Bölöni bácsi maradt ott. Gondolod, hogy ezzel aztán vége is van a záróiai élményeknek ! Ö nem! A makacsok kara kivonul a csárdából és újból gyülekezik. Az utcasarkon, szemben a kávéházzal, helyezkedik várakozó álláspontra. Csak alig Bölöni bácsi délceg alakja elvesz az éj sötétjében, más kávéház felé. A makacsok legmakacsabbja aztán rohamlépésben fut vissza a kávéház ajtajához. Dörömböl rajta, ököllel, kézzel, lábbal és őzért 8 - 1-lt ívja ki! Tudni kell, hogy Ferinek hívják a főpincért. De Feri nem mutatkozik. Süket. Nem hall. A kávéház ajtaja végérvényesen bezárult.De a makacs, az makacsnak marad. — Ferikém, drágám, nyisd ki, csak egy fekete kell. Feri nem mutatkozik. A makacs vár. Az ajtó nem nyílik. A makacs visszamegy az utcasarokra és vár. Ki tudja, hátha időközben megérkezik a belügyminiszternek a zárórát feloldó rendelete. Vár. Bölöni bácsi már vissza is tért közbe. A makacs még mindig vár. — Biztos úr, kérem, hol van ma nyitva . Hova lehet menni ? Sehova. Nincs senkinek engedélye a záróra meghosszabbítására. Tessék haza menni — válaszolja Bölöni bácsi. — Bál sincs ma ! — Nincs. Egészen nyugodtan haza mehet.— Hát miért nincs bál, — amikor én ma mulatni akarok ! — szól a makacs. Bölöni bácsi nem válaszol, megy tovább, árgusszemeivel őrködni a záróra pontos betartása felett. A makacs pedig — elmegy más korcsmát keresni. Hal talál. De haza nem megy. Nem. Mert ő makacs. És megsúghatom, hogy nem egyedül van. A kávéházba járók nagyobb felét a makacsok osztálya teszi... Végre két órakor már minden csendes. Ezek az enyhébb esetek, de nem ritka dolog az sem, amikor a pincérig kar közelharcokat vív a makacsok hadával. Éjszakánként megismétlődnek ezek, senki nem hiszi el, tegyen úgy írnnt, én: álljon oda valamelyik éjjel egy és két óra között egy kávéház elé. Én megtettem. pftASOT LXTOTCx Metes Péter a magyarigent képviseli!. Pofozkodással végződött a választás Gyulafehérvári tudósítónk telefonálja: A magyar igeni választás nagy izgalmak között folyt le. A liberális párt jelöltje Metes Péter, kolozsvári prefektus, a nemzeti párté Dragomir Silvius dr. egyetemi tanár. A nemzeti párt több vezető férfia, köztük Vajda Sándor személyesen jelen volt a választásokon. A választás a régi recipe szerint folyt le. Az elnök délután három órakor gyorsan lezárta a választást, amit a választók nagy felháborodással vettek tudomásul. Moldován Viktor, Beszterce nemzeti párti képviselője felelősségre vonta ezért az intézkedésért Junis zalatnai tanítót, az elnököt, aki azonban kijelentette, hogy nem enged beleszólni az ő hatáskörébe. Moldova« képviselő erre arcul!» ütötte az elnököt. A választás eredménye este hat órakor még nem ismeretes. Álgyfölgyon 1200 szavazatot adtak le, amelyből mindössze 90 esett a nemzeti párti jelöltre, míg Kraków a leadott 894 szavazat közül a nemzeti párt jelöltje mindössze egy szavazatot kapott. A végleges eredményt este hét óra után hirdették ki, amely szerint Metes Pétert 1933 szótöbbséggel liberális programmal képviselővé választották. A franciák és a németek is hajlandók tárgyalásokat kezdeni. Németorszg a kapulás látszatát szeretné elkerülni — A francia hadügyminiszter kardesőrtető nyilatkozata — Olaszország húzódozik a franciák barátságától — A Brassói Lapok eredeti táviratai. — A Ruhr-vidéki események egyhangúságát mára a Le Journal tudósítójának a jelentése villanyozta föl, amely szerint berlini politikai körökben hajlandóság mutatkozik a tárgyalások megkezdésére. Ez előla franciák sem zárkóznak el, azonban mielőtt leülnének a zöld asztalhoz, bizonyos feltételeket szeretnének kikötni. Lehetséges, hogy a Le Journal jelentése kissé korai még, mert a francia hadügyminiszter épen ma jelentette ki, hogy újabb erősítéseket küld Németországba. Poincaré pedig a tartalékos tiszteket buzdította kitartásra. Mai távirataink a következők: PARIS, febr. 27. A Le Journal tudósítója táviratozza lapjának: Illetékes berlini körökben megvan a hajlandóság arra, hogy tárgyalásokat folytassanak a franciákkal, csupán a német kormány tagjai közt van ebben a kérdésben ellentét. • Francia körök sem zárkóznak el a tárgyalások elől, de Németországtól várják, hogy intervenciót kérjen, ami csak úgy vezetne sikerre, ha a német kormány egyenesen a francia korányhoz, vagy a jóvátétel bizottságihoz fordulna. Németország azonban épen ettől a lépéstől húzódik, mert könnyen azt a látszatot keltené, mintha kapitulálni akarna. Poincaré ellend az angol közvetítést. LONDON, febr. 27/A Daily Telegraph szerint Poincaré kijelentette, hogy Anglia bármily közvetítési lépését barátságtalan lépésnek fogja minősíteni. Újabb erősítéseket küld Franciaország Németországba. PARIS, febr. 27. Az Echo de Paris munkatársa beszélgetést folytatott a francia hadügyminiszterrel, aki a következőket mondotta: A francia kormány nem csak arra van eltökélve, hogy csapatait a megszállott területen hagyja, hanem még újabb erősítéseket akar küldeni. A német kormány elmulasztásáért a német nagyiparosokat kell felelősségre vonni. Poincaré kitartásra buzdítja a tartalékosokat PARIS, febr. 27. A Havas ügynökség jelenti, hogy Poincaré a tartalékos tisztek nemzeti szövetségének r - rf- -, |V-r „I, | „„mu „... iirniniiw- imwnriiuMrmnn—i-*r*--iTir i—— ■■iwiiM fogadásánál beszédet tartott, amelyben kijelentette, hogy a békeszerződést végre akarja hajtani. Franciaország zálogokat szerzett magának és ezeket ígéretek kedvéért nem' 'adja fel. «— Biztonságunk garanciáját akarjuk — mondta Poincaré — és kitartunk úgy a békében, mint a háborúban kitartottunk. Mi nem merülünk ki. Köszönöm azt a támogatást, amelyet önöik a jóvátételi akcióban nekem nyújtani akarnak. ■ Olasz lapok a francia-olasz közeledésről* ROMA, febr. 27. A Popolos di Italia figyelemreméltó cikket közöl, amelyben Franciaországnak azzal az óhajával foglalkozik, hogy Olaszország csatlakozzék a franciák Ruhr-akciójához aktív részvétellel— Anglia — írja a lap — cserbenhagyta Franciaországot, most a franciák Olaszországhoz térnek viszsza. A fejlődés megmutatta azokat az akadályokat,amelyek a franciaolasz hídépítés útjábanállanak. A lap rámutat arra, hogy a Stefani ügynökségnek a francia-olaszközeledésről kiadott kommünikéjét Parisban nagy csalódással fogadták. A Gazetta del Popolo szintén a francia-olasz szövetség tervével foglalkozik. A lap szerint Anglia és Olaszország visszahúzódása után Franciaország elszigeteltebb mint valaha. 025. március 1. Zsidóellenes zavargások Jaffában. JAFFA, febr. 27. Jaffában zsidóellenes zavargások voltak. A zavargásokra az adott alkalmat, hogy Tevfik rendőrfőnököt, aki a városbeli zsidóságot meg akarta rendszabályozni, hazafelé menet a zsidó negyedben egy öt tagú zsidó orgyilkos társaság késekkel összeszurkálta úgy, hogy a rendőrfőnök még a helyszínen meghalt. A rendőrfőnök meggyilkolásának híre futótűzként terjedt el a városban s az arab lakosság közt óriási felháborodást okozott a zsidók ellen. A rendőrfőnök temetése közben több üzletet megrohantak és a zsidókat véresre verték.