Brassói Lapok, 1923. március (29. évfolyam, 47-72. szám)

1923-03-22 / 65. szám

aiddaL 69» «»•?.«*» ........................................................ it smsáel VAPQX fejezi ki azon eljárás felett, hogy az elmúlt éjsz­aka a tünte­tő tömeget vízipuskákkal szórták s­z­é­­t. Beszéde további folyamán megálla­pítja, hogy a kormány alkotmányelle­nesen járt el akkor, amidőn a román parlamentet katonasággal vette körül. A régi alkotmány szerint a kormány­­nak ehhez nem volt joga, s ez bizonyít­ja azt is, hogy a kormány nem képes az alkotmányjavaslatot szuronyok nél­kül tető alá hozni. Ebben a pillanatban­­is — mondja — katonaság veszi körül a parlamentet. A továbbiakban ő is hely­teleníti a mindenre való tekintet nél­küli eljárást, hogy a tüntetőket vízi fecskendőkkel oszlatták szét az elmúlt éjszaka. S­p i­n­e a n­u kezd beszélni ezután és heves kifakadások­kal illeti a ház elnök­ségét, hogy a tegnap esti ülésén megen­gedte a kormánypárt tagjainak, hogy az egyik ellenzéki képviselővel brutálisan bánjanak. Man­in mond valamit, de az őrült zajban egyáltalán nem lehet hallani. Orleanu házai nők, a folyton foko­zódó zaj hallatára minden erejét meg­feszíti, hogy rendet és csendet teremt­sen, de mindezt hiábavaló. A pokoli zaj szakadatlanul tart, s az elnök teje­sen ereket vesztve, már enerváltan kéri a képviselőket, hog­y csendesedb Vn.ds1. De szavaiból mit sem lehet hallani. BoxBombák az ülésteremben Ebben a pillanatban az ellenzék tag­jai csoportokban kezdenek kivonulni a teremből. Az első percekben senki sem tudta, hogy mi történt, de néhány pillanat múlva elvi­s­el­h­e­t­etl­en bűz á­rad szét­ a teremben. A kénhidrogén elviselhetetlen bűze oly erős volt, hogy az összes kén­vise­lők, a közönség, kivétel nélkül, minden­ki, aki csak a teremben tartózkodott, menekült. Orb­anu elnök, épen csak hogy hivatalos kötelességének eleget seg­íti, majdnem­ üres ház előtt jelentette b­e fél öt órakor, hogy az ülést felfüggesz­ti. Szellőztetik a Házat Az ülés felfüggesztése után minden lehetőt elkövettek, hogy a parlament ta­nácskozó termét az inffernális bűztől megszabadítsák, megindították az ösz­­szes szelőztetőket, kinyitották az összes ablakokat, de oly nagy­ mennyiségű kén­hidrogén ömlött szét a te­remben, hogy az ülés fel­­f­ü­g­g­e­szt­é­s­e után e­g­y ór­á­­val, jé­­ hat órakor, lehetet­len vo­lt a teremben való­­ t­rt­ó­z­k­o­d­á­s. Végre, hat óra­­után sikerült a terem levegőjét annyira megtisztítani, hogy Orbeanu elnök újból megnyithatta az ülést. Moldovan Leonte szólalt fel és megbélyegezte azt a csínyt, hogy a par­lament tárgyalásait kén­hidrogén büfé­vel akarják megakasztani Jorga Miklós bejelenti, hogy Dra­gic lelkész képviselő padja alatt na­gyobb mennyiségű kénhidrogént talál­tak, s nincs kizárva, hogy Dragics volt az, aki azt kiöntötte, hogy a parlament tanácskozását lehetetlenné tegye. Or­­­eanu elnök egy időközben fel­vett jegyzőkönyvet olvas fel ezután, a­mely megállapítja, hogy Dragics lelkész padja alatt kénhidrogént talált. A többség képviselői hangosan kö­vetelik, hogy a ház elnöksége az összes ellenzéki képviselőket, akik a hűz el­terjedésekor a tanácskozóteremben vol­tak, utalja a mentelmi bizottság elé. Az elnök bejelenti, hogy Dragic kép­viselőt a mentelmi bizottság elé utalja. Balanescu képviseli­ emelkedik, ezután szólásra. A lipcsei vásáron — A Brassói Lapok tudósítójától. — LIPCSE, márc. 12. A Bécs—Leipzigi k­ülönvonat az óriási forgalmat sem­­ mibevevő pontosan szalad be a világ­hírű lipcsei pályaudvarra. A hatalmas vasbetonkolosszus már maga is nagy­szerű látványosság annak, aki csak egy kevéssé is értékelni tudja a bechi Uka teljesítményeit. Szinte lem­promszerüm ihleti meg az utasít, aki hosszas fáradsá­­gos úttól elfásultan is tud még lelkesül­ni az emberi munka pompádélel­jesítmé­nyein. A váj­árlátogatók ezrei lepik el a pályaudvart és én, a tömegtől sodor­va először is odatartok, ahol a vásár ve­zetőség lakásról gondoskodik, az újon­nan érkezők számlára. A pályaudvar fe­jedelmi várótermében van elhelyezve a lakáshi­atal, ahol rövid válogatás után — csak e­gy provízió ellenében —­ kéz­hez kapom a lakásutalványomat. Annak számos rubrikája mindenre válaszol, a­mi csak szobámra vonatkozólag érde­kelhetne. Megtudom belőle, hogy kert­re nyíló, villanyvilágításos, különbejá­­ratú a lakásom, sőt még az is meg van írva benne, hogy melyik villanyossal jutok oda a legrövidebben. A város a lehető legelevenebb ké­pet mutatja. A tarka reklámzászlókkal fellobogózott és teleaig aratott utcákban ember-ember hátán tolong. A kiállítási csoportok egy része a város külső terü­letén, a leypzigi csata színhelyének kö­zelében van elhelyezve, de a kiállítási helyiségül szolgál még a belterület tíz­­tizenöt, e célra épült hatalmas palota, is. Azt mondják, hogy ezek az óriási épületek egész éven át üresen várják a tavaszi meg az őszi kiállítást, Lipcsé­­ben úgy látszik nincsen lakásínség. A mi számunkra külön érdekessé­­ge a világvásárnak az «Ungarisches Messehaus », ahol egyelőre még— sze­rény méretekben — a magyar ipar ter­mékei lépnek a világ nyilvánossága elé. Különösen a magyar ötvös munkák, a matyó kendők és a keram­ikai ipar kö­töttek dolláros nagy üzleteket a jó va­lutájú külfölddel. Kiülön hatalmas apparátus szolgál arra, hogy a vásár tartama alatt tökéle­tes hírszolgálat elégítse ki a kereskede­lemnek e téren igen nagy igényeit. Né­metország­ összes városait drótnélküli távíró köti össze Leipziggel, és a kiál­lítási területről személyszállító repülő­gépek mennek rövid időközökben a na­gyobb gócpontokhoz. A legnagyobb forgalom a belváros öt-hat utcájára pontosul, itt vége-hosz­sza sincs a müncheni meg párisi Car­­nevál­ra emlékeztető reklámfelvonulá­­soknak. Medve bőrbe bújtatott hatal­mas ketrecekbe zárt emberek (egy szőr­més cég reklámja), két méteres mozgó boros palackok, keleti ruhákba öltözött színes csoportok haladnak vég nélkül egymás mögött. Minden felvonulásból elmaradha­tatlan a «Ruhr-akció» csoportja. Egy kocsin tolt hatalmas szén tömbön a Raji­na szőkehaj­ú Loreleja ili. Kör­ülö­te egyenruhás bányászok a márka miai ér­tékének megfelelő óriási perselyekkel gyűjtenek a francia megszállás földön­futóinak. Még elevenebb az utca képe este. A laterna magicák százai rikító reklá­mokat vetítenek az utca aszfaltjára és a kirakatok falára. Óriási transparensek leleményes rajzai állítják meg lépten­­nyomon a járókelőket. A levegőben ki­világított repülőgépek állanak­ tüzes be­tűikkel a reklám szolgálatában. Színházak, varieték, kávéházak ter­mészetesen zsúfolásig telve. Az éttere­mek és egyéb lokálok i i­cyeraták I&Vii­­.kí­msív­á kAVétreáző szígién fötírás :U­­'i Französeü ti. Belgier haben fceíueü I EiiiiiMívi. AltäLäbaßL blinden csillogfe, zaj és reklám ellenére is lépten-nyomon meg­érezhető, hogy Németország egyik legszörny­űbb válságát éli. Bárhová is megy az ember, mindenütt a Ruhr­­megszállás sötét árnyékával találkozik. Az újságok majdnem,­ teljes tere­del­mükben a francia megszállással fog­lalkoznak. A vendéglők­ éttermeinek fa­lán propaganda fényképfelvételek hir­detik a hódító franciák erőszakossá­gait. A beszélgetés tárgyát is majd ki­zárólag a Ruhr-vidékkel kapcsolatos ese­mények alkotják és ha német ember idegen országbelivel összeakad, rövide­sen a francia betörésre tereli a társal­gást, hogy idegen szájakból hallhas­sa a maga szomorú igazságát. Színházak, varieték műsorának el­maradhatatlan száma egy-két perzselő­­en fanatikus szavalat aminek elhangzá­sa után gy­űjtőperselyes színészek ro­hannak a közönség sorai közé, ho­gy a publikum­ hazafias fellángolását a «Ruhr und Rhein» akció javára gyüm­öl­­csöztessék.­­ Általában azzal az impresszióval tá­vozik az ember Németországból, hogy a kétéves pártharcok Altat politikai erői­ben szétforgácsolt országot ismét egy nagy, hatalmas blokkba tömörítette a franciák politikája. (g.. to.) . Megkezdték a részletes vitát Az ülés újjbóli megnyitása után meg­kezdték a javaslat részletes tárgyalását. Az első szakaszt módosítással fogad­ták el, amely a következőképen szól új alakjában. « »Románia nemzeti áll­am, a­mely egységes és oszthatat­l­a­n.« A 2, 3. és 4 szakaszokat változtatás nélkül fogadták el. Az 5. szakasznál hosszabb vita fej­lődött, amelyhez Roth Hans Ottó, Con­­nert és Visselsohn képviselők szóltak és indítványozták, hogy a román nyelvi csak azokban a községekben legyen a hivatalos nyelv, amelyekben kizárólag románok laknak. Marzescu miniszter kijelenti, hogy ezt a módosítást keresztülvinni lehetet­len s így az 5. szakaszt módosítás nél­kül elfogadják. A nők jogai A 6. szakasz tárgyalásánál, amely a nők jogairól szól, szintén élénk vita fejlődött. Az ülés érdekessége abban nyilvá­nult meg, hogy azon egyetlen egy ellenzé­k­i k­é­p­v­i­s­el­ő s­e­m volt j­e­l­e­n. Ezen szakasz tárgyalásánál a több­ség oszlott két részre, amelyek közül az egyik a női jogok korltálan megadása mellett, a másik pedig ellene volt. A vita folyamán maguk a többségi képvi­selők botrányos jeleneteket rögtönöztek úgy, hogy az elnök kénytelen volt töb­beket rendreutasítani. A vita után a 6. szakaszt változatlanul fogadták el. Kizárások 20—30 napra A mentelmi bizottság előadója tette meg ezután jelentését, a­mely szerint Bocu Szevert, Junianu Grigoret és Munt­­ean Viktort 23, Ciorneit, aki tegnap fü­­tyült a teremben, 33 ülésről zárták ki. Abdul Selimet 15 napi kizárással bün­tették.­­Az ülés 9 órakor ért véget. A szenátus ülése A szenátus mai ülésén Constanti­­nescu miniszter bejelentette, hogy az alkotmányjavaslatnak a szenátusban most tárgyalás alá kerülő 18, 19, 20 és 21. szak­aszát a kormány módosítani fogja Ezek a szakaszok a föld­alatti kincsek e­enacionali­­zálódásáról szólnak. Kéri a szenátus tagjait, hogy ezeknek a szakaszoknak tárgyalását halasszák ké­­­sőbbre. Prokopiu szenátor felszólalása után, aki a 22. szakaszon lényegtelen módosí­tást ajánl, a szenátusi ezt a szakaszt változatlanul elfogadja. A 2.­ szakasznál Miron Cristea, Cod­rinoiu, Gurie, Pineanu­, Trofin és Con­­stantinescu miniszter szólaltak fel s azt a szenátus minden változtatás nélkül elfogadta. A 24. szakasznál Popovici azt a mó­dositást ajánlja, hogy tegyék kötelezővé a román nyelv tanítását a kisebbségi iskolákban. Angelescu miniszter: Erre nézve külön törvény fog intézkedni.­­ Majd még Schullerus szenátor fel­szólalása után a szakaszt változatla­nul elfogadták. Az ülés fél kilenc órakor ért véget Liberális pártiak a nacionalizálás ellen BUKAREST, márc. 20. Politikai körökben mindenütt élénken tárgyal­ják a vasárnapi tüntetés esetleges következményeit, s kétségtelen, hogy az a tüntetés súlyos hatással lesz az egész politikai életre. Már igen sokan vannak, akik nem kételkednek abban, hogy a kormány nem bírja majd ele­gendő erővel azt az elkeseredett har­cot, amely a vasárnapi tüntetéssel vette kezdetét. A kormány helyzete most már annál nehezebb, mert a többségi párt számos tagja nem fo­gadja el a földalatti javak kisajátítá­sának az alkotmányjavaslatban ter­vezett módját, mások pedig, bár ezt elfogadják, de pontos részletezést kívánnak a kormánytól a kisajátítás folytán elérhető haszonról. Bratianu miniszterelnök elhatározta, hogy érintkezést keres a többséggel, s igye­kezni fog megállapodni velük ezek­­ben a fontos kérdésekben. Ezzel a kérdéssel foglalkozott a mai minisztertanács, amelyről az alábbi jelentést kaptuk: Minisztertanács a nacionalizálásról BUKAREST, márc. 20. Ma reggel nyolc órakor minisztertanács volt a be­ im­etárdi M 21 leg Duca külügyminiszter lakásán. A tanácskozáson résztvettek a minisztere­ken kívül Pherekyde, a szenátus elnöke, Orleanu, a kamara elnöke, továbbá Dissescu és Chirculescu, az alkotmány­javaslat előadói. A minisztertanács foglalkozott az alkotmányjavaslatnak a földalatti javak naciomilizálására, va­lamint a beszarábiai erdők kisajátításá­ra vonatkozó intézkedéseivel, azonban határozatot még semmilyen irányban sem hoztak. Az ellenzék a királyhoz készül BUKAREST, márc. 20. Jól értesült politikai körökben azt állítják, hogy az ellenzék vezérei súlyos elhatározás előtt állanak. A kormány terrorja folytán kö­zös kihallgatásra szándékoznak jelent­kezni a királynál és az ő kezébe akarják letenni mandátumaikat. Ezzel egyidejűleg az ellenzék vezér­­ei kijelentik, hogy a kormány önkényes eljárása folytán esetleg történő esemé­nyekért mindennemű felelősséget el­hárítanak magukról. Ellenzéki gyűlések az egész országban Az egyesült ellenzék jövő hét folya­mán Jalomicáb­an, Galacon, Brailán és Pitestiben fog népgyűléseket rendezni. Két hét múlva pedig Gyulafehérváron lesz n­agy erdélyi tüntető népgyűlés. Micescut kizárják a liberális pártból? Lib­rális körökben azt beszélik, hogy kormány nagyon méltatlankodik .Micese isiralmnak a L. 1.dla­i javak nacion­lizálása ellen föl.. Unok. .. hát az alkotmányt támadó akciója miatt. Azt beszélik, "hogy néhány napon belül emiatt ki fogják zárni a liberális párt­ból. • Változások várhatók a politikai életben A­­­imineata Írja: A közvélemény­nek a kormány ellen megindult hatal­mas mozgalma hatással volt a passzív magatartást tanúsító két ellenzéki pár­ra is. E két párt számos vezető em­bere arra ige­kszik rábírni a párt vezé­reit, hogy erélyesebb akcióhoz fogja­nak. Azok a párttagok, akik a tömegek­kel érintkeznek, azt m­on­ják, hogy­ min­den befolyásukat elveszítették, és vá­lasztóik szóba sem állnak már velük, mert nem a sült galambot akarják vár­ni, hanem küzdeni akarnak. Ezek a választók azt mondják, hogy a várakozó állásponton való megmara­dás a párt teljes feloszlására vezet. Egyes bomlási tünetek már jelentkez­nek is. Ezen mozgalom foly­tán a politi­kai életben nagy változás várható. Ma is tüntettek BUKAREST, márc. 20. Ma délután öt órakor újabb tüntetés kezdődött a Plaza Teatruluin, az ellenzéki párt klub­helyisége előtt. A téren azonnal meg­erősített őrjáratok jelentek meg. Inci­dens nem­ történt.

Next