Brassói Lapok, 1923. március (29. évfolyam, 47-72. szám)
1923-03-22 / 65. szám
Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. POLITIKAI KAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA A 21 .A: 2 ‰ LEIZ AZ ELŐFIZITÉS ÁM LELIBEL: Évente . . . . 840 Lel Félévre . . . 175 . Negyedévre . . . 90 „ Havonta . . . . 80 „ Kézbesítési díj havonta 1. 6 „ AZ ElőfIZITÉS ÁM VIDÉKRE: Évente . . . 400 Lel Félévre . . . . 200 „ Negyedévre . . . 100 „ Havonta . . . . 36 „ Bérmentve poétán küldve SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: BRAȘOV-BRASSÓ, KAPU UTCA *4-68. SZÁM. TELEFONSZÁMOK | SZERKESZTŐSÉG 177. KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA 82. SZ. Hirdetéseket a kiadóhivatalon Isivel minden nagyobb bül- és külföldi hirdető Iroda eredeti díjszabás aterját vess fel. KÜLFÖLDRE§181SDÉJRECsehszlovákia . . SS 1 Jugoszlávia ... 50 dinár Magyarország . 1500 m.K. Egyéb külföldi államokban 10 svájci frank. v. ennek megfelelő összeg. EGTES HáMSÚLFÖLDRE: Csehszlovákia . , 1 c. K. Jugoszlávia ... 2 din. Magyarorország . 10 m.K. Ausztria .... 1000 o. K. Németország . . . 50 M. XXIX. ÉVFOLYAM,, BRASOV,BRASSÓ, 1923. március 22. (Csütörtök) A ma: 20 LEI -65. SZÁM. Megszavazták az alkotmányról szóló törvényjavaslatot. Éljen ülésben, egy nappal előbb, mint hirdették, egészen meglepetésszerűen, az ellenzék távollétében, tülnyesztó többséggel. A gyorstalpalás teljesen sikerült, a munka idejére, sőt idő előtt elkészült, csak éppen a talpban van a hiba. Most már tehát kész tervvel állunk szemben. Csodának kellene történnie, hogy a kormány e rögtönzött és a közvélemény által visszautasított alkotása ne váljék élő valósággá, szentesített törvénnyé. S mivel manapság csodákra már nem számíthatunk, számolnunk kell azzal a rideg ténnyel, hogy az általánosságban elfogadott alkotmánytervezetből a legrövidebb időn belül törvény lesz. Ez a törvény azonban, ha formailag szabályos módon jött is létre, magában hordozza származása halálos ódiumát, s azt a baljóslatú végzetet, hogy miatta még vészes viharok fogják dúlni a nyugalomra és jólétre vágyó országot. Soronnak van egy híres mondása, hogy még a jót sem szabad az emberekre erőszakolni, csupán anynyiban, amennyiben ezt megtűrik. Várjon a jelen alkotmányjavaslat annyira túlontúl jó-e, hogy a hatalom teljességével rendelkező kormánynak okvetlenül rá kellett erőszakolnia az országra, vagy annyira közszükségnek és közakaratnak nyilváníthatta, hogy megváltó nemzeti üdv gyanánt siettethette megvalósulását? Nem hisszük, hogy a kormány ennyire el volna ragadtatva oly sokak által ócsárolt és elutasított reformja nagyszerűségétől, s még kevésbbé, hogy az a többség, mely olyan könnyei, beható bírálat és komoly megfontolás nélkül megszavazta, tisztában volna elhamarkodott határozata fatális következéseivel A szatirikus Swift az ilyenfajta felületes, s a hatalom által irányított szavazásról mondhatta hogy »minden képviselőnek, miután a parlamentben véleményét nyilvánította, az ellenkező álláspontra kellene szavaznia. Ebben az esetben a szavazás biztosan a köz javára szolgálna.« És csakugyan erősen megfog bennünket az a gondolat, hogy mennyivel jobb és szerencsésebb, örömet árasztóbb és biztatóbb fordulat lett volna, ha a parlamenti többség leszavazza önmagát, elutasítja a saját alkotmányjavaslatát és alkalmat ad rá, hogy Románia valamenynyi népe számára méltó és igazságos konditáció jöjjön létre, olyan, mely Ulvp érdekeit összhsngba hozza ír nemzetközi szerződésekben és a hazai határozatokban foglalt kötelező költésekkel Bratianu miniszterelnök, miután a jobb alkotmányt sürgető ellenzék magatartását elítélte, egy méltóságos gesztussal letárgyalta a Párisban aláírt és törvénybe iktatott kötelezettség elutasíthatatlan parancsát is. A civilizáció nevében hivatkozott olyan erőhatalmi jogra, amelynek a teljesítése magát a civilizációt, a törvényekben biztosított népi és nemzeti szabadságot támadja meg. A miniszterelnök úr tétele, melylyel a határozatok és internacionális kötésekkel szemben minden tekintetet megtagadott, megadja az alkotmány karakterét és előreveti árnyékát annak a sorsnak, mely Románia nemzeti kisebbségeire vár. Most már tudjuk, hogy miért kell ép ez az alkotmány, smiért vált olyan sürgőssé a parlamenti megszavazása Másrészt ez a megáldhatatlan tétel lesz az az archimedesi pont, melyről ezt a hibás és hiányos alkotmányt a jövő ki fogja venni sarkaiból Elfogadta általánosságban a kamara az alkotmányjavaslatot Az ellenzék nem szavazott , 225 szótöbbsége volt a kormánynak Meglepetésért, éjjeli ülésen Bukaresti tudósítónk telefonjelentése BUKAREST, március 23. Hétfőn este fél kilenc órakor alig volt egy pár képviselő jelen a kamara üléstérmében. Mindenki azt hitte, hogy az ülés néhány perc múlva befejeződik és csak a beavatottak tudták, hogy a kormány radikális lépésre határozta el magát A folyosókon ebben az időben egyzerre nagy számban jelenek meg a vidékről érkezett képviselők, akik elmondották, hogy vasárnap táviratilag rendelték őket a fővárosba. Az ellenzék tagjai ekkor eszméltek rá, hogy a kormány változtatott tervén és úgy határozott a vasárnapi tüntetések hatása alatt, hogy még hétfőn véget vet az alkotmányjavaslat általános vitájának és pártjával megszavaztatja azt. így történt, hogy az ország németségének érdekében nemcsak Roth Hans Ottó, hanem még Brantsch Rudolf is felszólalt a hétfő esti ülésen és tiltakoztak a kisebbségeket méltánytalanul háttérbe szorító alkotmánytervezet ellen. Jorga értesülve arról, hogy mi készül, még egyszer felemelte szavát és felsorolta mindazokat a sérelmeket, amelyek a kisebbségekre és az egyházakra az új alkotmány életbeléptetése esetén származhatnának. Semmi sem használt, a kormány ment a megkezdett után és az elnök az ellenzék legnagyobb meglepetésére így szólt: — A szó Chirculescu képviselő urat a javaslat előadóját illeti. Nem engedik beszélni az előadót Az ellenzék a legnagyobb önkifejtéssel tiltakozott azárt a állás vitának ily váratlanul történő berekesztése ellen, a többség azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a javaslat előadója szóljon, mire az ellenzék hatalmas zajban tört ki, fütyölt és lármázott. Chirculescu előadó néhány szót mondott az óriási zajban a gyorsíróknak, azután leszállt a szószékről, miközben hatalmas és nagyjában érthetetlen szócsata folyt a többség és az ellenzék képviselői között. Megtörténik a szavazás A többség ezután megszavazta az álhítási vita ler©ktssztélét. D. Salcriu javaslatot olvasol fel és indítványoz, hogy 1éz alkotmányjavaslatról név szerinti szavazással döntsenek. A szavazás megkezdődött. Az ellenzék pisszegett, fütyült, és valaki elkezdte a Desteaptete Romani-t énekelni. Heves jelenetek játszódtak le és a többség sem igyekezett a csendet fenntartani. A többség néhány tagja Munteanu nemzeti párti képviselő felé iramodottak: a legfel.artóbban ..fütyült, a padok közé szorította és ökleikkel hallgattatták el, míg végre Brandschnak és Bocu Severnek sikerült őt kiszabadítani. A csend lassan-lassan helyreállt és folytatták a szavazást. Amikor Jorgára kerül a sor, kijelenti : — Nincs jogosultságom, ahogy szavazzak. A néhány kisebbségi képviselők, akik még jelen voltak a teremben természetesen a javaslat ellen szavaztak. A szavazás eredménye A szavazás megkezdésekor kétszázhetven képviselő volt a teremben. Ebből leszavazott 233, a javaslat mellett szavazott 225, a javaslat ellen 5. Negyven képviselő tartózkodott a szavazástól. A többség zajos tapssal fogadta a szavazás eredményét. Bratianu miniszterelnök beszél Bratianu miniszterelnök emelkedett ezután szólásra. Beszédében megállapította a javaslat elfogadásának történelmi jelentőségét s úgy nyilatkozott, hogy az ellenzék botrányos magatartása, melyet a javaslat tárgyalása folyamán tanúsított, realizálta a kormány és a parlament hatalmát.. Csodálattal tölti el az a tény, hogy a nemzeti párt képes volt ekkora hibát elkövetni. Mi csak azt tesszük, amit az ország érdeke és a közrend kíván tőlünk — mond a Beszéde további folyamán kitér Jorga megállapításaira, s ő ismeri, hogy az alkotmányjavaslat nem mindenkinek kedvére való, de — mondja — a dolgok mai állása sem mindenben kedvező. Sajnálattal emlékezik meg a szászok deklarációjáról és kitért azok a a feltevéseire is, amelyekre a szászok kisebbségi jogaikat alapítik. — Minden tekintetben tiszteletben tartom és elismerem a gyulafehérvári határozatot — mondotta. De nem szabad elfelejteni, hogy a mai Románia nem egy elszigetelt akciónak következménye és némi következménye a nemzetközi szerződéseknek sem, hanem a román nemzet elvitathatatlan érdemei hozták azt létre. A nemzetközi szerződéseket tiiszteletben tartotta, de semmiképen nem tekinthetem azokat a mi általmunk exisztenciájának alapjaiul. Ezeket a szerződéseket csak azért csinálták, mert Európának szüksége van arra, hogy itt e helyen egy hatalmas és civilizált állam létezzék, és egyetlen állam sérti alkalmasabb arra, hogy ezt a szükségletőt kielégítse, mint épen Románia. Ezért folytatnak nos ars politikát azok a kiebbségek, amelyek nem bíznak a mi szavunkban és magatartásunkban, hanem jogaikat csak a békeszerződésekre és elszigetelt határozatokra alapitják. A miniszterelnököt beszéde után a többség megtapsolta s azután az elnök berekesztette a hét óra hosszat tartó ülést tizenegy órakor. Az egyesült ellenzék tiltakozása A kamara mai ülését fél négy órakor nyitotta meg Orlea mu elnök. Az ülés megnyitása után Vajda- Vojevoda Sándor az egyesült ellenzéki pártok nevében deklarációt olvasott fel, amelyben határozottan tiltalkozott í* t $ $ napi őse áll é a y e|)c% y »1 am í út a kormány azon inémkedései ellen, amelyeket a vasárnapi és hétfői tüntetésekkel szemben vett igénybe. Bujor Pál tiltakozik ezután a kormánynak azon eljárása ellen, hogy a tegnapi esti gyűlésekről tendenciózus híradásokat küld a vidékre. Bujor beszéde alatt rettenetes zaj tör ki a teremben, úgy, hogy nem folytathatja beszédét. A zaj csak akkor ül el, amikor Florescu igazságügyminiszter emelkeded szólásra és két kiseb jelenőségű törvényjavaslatot terjesztett, a ház elé. Junian Gligor képviselő szólal fel ezután és megbotránkozásának ad ki