Brassói Lapok, 1923. március (29. évfolyam, 47-72. szám)

1923-03-22 / 65. szám

Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. POLITIKAI KAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA A 21 .A: 2 ‰ LEI­Z AZ ELŐFIZITÉS ÁM LELIBEL: Évente . . . . 840 Lel Félévre . . . 175 . Negyedévre . . . 90 „ Havonta . . . . 80 „ Kézbesítési díj havonta 1. 6 „ AZ ElőfIZITÉS ÁM VIDÉKRE: Évente . . . 400 Lel Félévre . . . . 200 „ Negyedévre . . . 100 „ Havonta . . . . 36 „ Bérmentve poétán küldve SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: BRAȘOV-BRASSÓ, KAPU­ UTCA *4-68. SZÁM. TELEFONSZÁMOK | SZERKESZTŐSÉG 177. KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA 82. SZ. Hirdetéseket a kiadóhivatalon Isivel minden nagyobb bül- és külföldi hirdető Iroda eredeti díjszabás aterját vess fel. KÜLFÖLDRE§181SDÉJRE­Csehszlovákia . . SS­­ 1 Jugoszlávia ... 50 dinár Magyarország . 1500 m.K. Egyéb külföldi államokban 10 svájci frank. v. ennek megfelelő összeg. EGTES HáMSÚLFÖLDRE: Csehszlovákia . , 1 c. K. Jugoszlávia ... 2 din. Magyarorország . 10 m.K. Ausztria .... 1000 o. K. Németország . . . 50 M. XXIX. ÉVFOLYAM,, BRASOV,BRASSÓ, 1923. március 22. (Csütörtök) A ma: 2­0 LEI -65. SZÁM. Megszavazták az alkotmányról szóló törvényjavas­latot. Éljen­ ülésben, egy nappal előbb, mint hirdették, egészen meg­lepetésszerűen, az ellenzék távollété­­ben, tü­lnyesztó többséggel. A gyors­­talpal­ás teljesen sikerült, a munka ide­jére, sőt idő előtt elkészült, csak ép­pen­ a talpban van a h­iba. Most már tehát kész tervvel ál­lunk szemben. Csodának kellene tör­ténnie, hogy a kormány e rögtönzött és a közvélemény által visszautasí­tott alkotása ne váljék élő valóság­gá, szentesített törvénnyé. S mivel manapság csodákra már nem számít­hatunk, számolnunk kell azzal a ri­deg ténnyel, hogy az általánosság­ban elfogadott alkotmánytervezetből a legrövidebb időn belül törvény lesz. Ez a törvény azonban, ha for­mailag szabályos módon jött is lét­re, magában hordozza származása halálos ódiumát, s azt a baljóslatú végzetet, hogy miatta még vészes vi­harok fogják dúlni a nyugalomra és jólétre vágyó országot. Soronnak van egy híres mondá­sa, hogy még a jót sem szabad az emberekre erőszakolni, csupán any­­nyiban, amennyiben ezt megtűrik. Várjon a jelen alkotmányjavaslat annyira túlontúl jó-e, hogy a hata­lom teljességével rendelkező kor­mánynak okvetlenül rá kellett erő­szakolnia az országra, vagy annyira közszükségnek és közakaratnak nyil­váníthatta, hogy megváltó nemzeti üdv gyanánt siettethette megvalósu­lását? Nem­ hisszük, hogy a kormány ennyire el volna ragadtatva oly so­kak által ócsárolt és elutasított re­formja nagyszerűségétől, s még ke­­vésbbé, hogy az a többség, mely olyan könnyei­,­ beható bírálat és ko­moly megfontolás nélkül megszavaz­ta, tisztában volna elhamarkodott ha­tározata fatális következéseivel A szatirikus Swift az ilyenfajta felületes, s a hatalom által irányított szavazásról mondhatta hogy »minden képviselőnek, miután a parlamentben véleményét nyilvánította, az ellenke­ző álláspontra kellene szavaznia. Eb­ben az esetben a szavazás biztosan a köz javára szolgálna.« És csakugyan erősen megfog bennünket az a gondolat, hogy mennyivel jobb és szerencsésebb, örömet árasztóbb és biztatóbb fordu­lat lett volna, ha­ a parlamenti több­sé­g leszavazza önmagát, elutasítja a saját alkotmányjavaslatát és alkal­mat ad rá, hogy Románia valameny­­nyi népe számára méltó és igazságos kon­ditáció jöjjön létre, olyan, mely U­­lvp érdekeit összhsngba hozza ír nemzetközi szerződésekben és a ha­­zai határozatokban foglalt kötelező költésekkel Bratianu miniszterelnök, miután a jobb alkotmányt sürgető ellenzék magatartását elítélte, egy m­éltóságos gesztussal letárgyalta a Párisban alá­írt és törvénybe iktatott kötelezettség elutasíthatatlan parancsát is. A civi­lizáció nevében hivatkozott olyan erőhatalmi jogra, amelynek a teljesí­tése magát a civilizációt, a törvények­ben biztosított népi és nemzeti sza­badságot támadja meg. A miniszterelnök úr tétele, mely­­lyel a határozatok és internacionális kötésekkel szemben minden tekinte­tet megtagadott, megadja az alkot­­m­ány karakterét és előreveti árnyé­kát annak a sorsnak, mely Románia nemzeti kisebbségeire vár. Most már tudjuk, hogy miért kell ép ez az al­kotmány, s­­miért vált olyan sürgőssé a parlamenti megszavazása Másrészt ez a megál­dhatatlan tétel lesz az az archimedesi pont, melyről ezt a hi­bás és hiányos alkotmányt a jövő ki fogja venni sarkaiból Elfogadta általánosságban a kamara az alkotmányjavaslatot Az ellenzék nem szavazott , 225 szótöbbsége volt a kormánynak Meglepetés­ért, éjjeli ülésen Bukaresti tudósítónk telefonjelentése BUKAREST, március 23. Hétfőn es­te fél kilenc órakor alig volt egy pár képviselő jelen a kamara üléstérméb­en. Mindenki azt hitte, hogy az ülés né­hány perc múlva befejeződik és cs­ak a beavatottak tudták, hogy a kormány radikális lépésre határozta el magát A folyosókon ebben az időben eg­yzer­re nagy számban jelen­ek meg a vidék­ről érkezett képviselők, aki­k elmondot­ták, hogy vasárnap táviratilag rendelték őket a fővárosba. Az ellenzék tagjai ek­kor eszméltek rá, hogy a kormány vál­toztatott tervén és úgy határozott a va­sárnapi tüntetések hatása alatt, hogy még hétfőn véget vet az alkotmányja­­vaslat általános vitájának és pártjával megszavaztatja azt. így történt, hogy az ország német­ségének érdekében nemcsak Roth Hans Ottó, hanem­ még Brantsch Rudolf is felszólalt a hétfő esti ülésen és tiltakoz­tak a kisebbségeket méltánytalanul hát­térbe szorító alkotmánytervezet ellen. Jorga értesülve arról, hogy mi kés­­zül, még egyszer felemelte szavát és felsorolta mindazokat a sérelmeket, a­melyek a kisebbségekre és az egyhá­zakra az új alkotmány életbeléptetése esetén származhatnának. Semmi sem használt, a kormány ment a megkezdett után és az elnök az ellenzék legnagyobb meglepetésére így szólt: — A szó Chirculescu képviselő urat a javaslat előadóját illeti. Nem engedik beszélni az előadót Az ellenzék a legnagyobb önkifej­té­ssel tiltakozott a­z­árt a­­ állá­s vi­t­ána­k ily vá­ratlanul történő berekesz­tése ellen, a többség azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a javaslat előadója szóljon, mire az ellenzék hatalmas zajban tört ki, fütyölt és lármázott. Chirculescu előadó néhány szót mondott az óriási zajban a gyorsírók­nak, azután leszállt a szószékről, mi­közben hatalmas és nagy­já­ban érthe­tetlen szócsata folyt a többség és az el­lenzék képviselői között. Megtörténik a szavazás A többség ezután megszavaz­ta az álhítási vita ler©ktssztélét. D. Salcriu javaslatot olvasol fel és indítványoz­,­ hogy 1éz alkotmány­javaslatról név sze­rinti szavazással döntsenek. A szavazás megkezdődött. Az ellenzék pisszegett, fütyült, és valaki elkezdte a Desteaptete Roma­­ni-t énekelni. Heves jelenetek játszód­tak le és a többség sem igyekezett a csendet fenntartani. A többség néhány tagja Munteanu nemzeti párti képviselő felé iramodott­ak: a­ legfel.artóbban ..fütyült, a padok közé szorította és ökleikkel hallgattat­ták el, míg végre Brandschnak és Bocu Severnek sikerült őt kiszabadítani. A csend lassan-lassan helyreállt és folytatták a szavazást. Amikor Jorgára kerül a sor, kije­lenti : — Nincs jogosultságom, ahogy szavazzak. A néhány kisebbségi képviselők, a­kik még jelen voltak a teremben term­é­szetesen a javaslat ellen szavaztak. A szavazás eredménye A szavazás megkezdésekor kétszáz­hetven képviselő volt a teremben. Ebből leszavazott 233, a ja­vaslat mellett szava­zott 225, a javaslat ellen 5. Negyven képviselő tartóz­kodott a szavazá­stól. A többség zajos tapssal fogadta a szavazás eredményét. Bratianu miniszterelnök beszél Bratianu miniszterelnök emelke­dett ezután szólásra. Beszédében megál­lapította a javaslat elfogadásának törté­nelmi jelentőségét s úgy nyilatkozott, hogy az ellenzék botrányos magatartá­sa, melyet a javaslat tárgyalása folya­mán tanúsított, realizálta a kormány és a parlament hatalmát.. Csodálattal tölti el az a tény, hogy a nemzeti párt képes volt ekkora hibát elkövetni. Mi csak azt tesszük, amit az ország érde­ke és a közrend kíván tőlünk — mond a Beszéde további folyamán kitér Jorga megállapításaira, s ő ismeri, hogy az alkotmány­ja­vaslat nem mindenkinek kedvére való, de — mondja — a dolgok mai állása sem mindenben kedvező. Sajnálattal emlékezik meg a szászok deklarációjáról és kitért azok a a felte­véseire is, amelyekre a szászok kisebb­ségi jogaikat alapít­ik. — Minden tekintetben t­i­s­z­teletben tartom és elisme­rem a gy­u­la­fehér­vári h­at­á­rozatot — mondotta. De nem szaba­d elfelejteni, hogy a mai Románia nem egy elszigetelt akciónak következménye é­s n­é­mi következménye a nemzetkö­zi szer­ződéseknek sem­, ha­nem a román n­emzet elvi­tat­hatatlan érdemei hoz­ták azt létre. A nemzetkö­z­i szerz­őd­éseket­ tiisztelet­­ben tartotta, de semmiké­pen nem tekinthetem azo­kat a mi á­lt­almunk exiszten­ciájának alapjaiul. Ezeket a szerződéseket csak azért csinálták, mert­ Európának sz­ü­k­s­é­g­e van arra, hogy itt e h­e­l­y­en egy hatalmas é­s ci­vilizált állam létezzék, és egyetlen állam sérti alkal­ma­sabb arra, hogy ezt a szük­ségl­etőt kielégítse, mint épen Románia. Ezért folytatnak nos ars politikát azok a k­iebbségek, amelyek nem bíznak a mi szavunk­ban é­s magatartásunkban, hanem jogaikat csak a bé­keszerződésekre és elszi­getelt határozatokra ala­­pitják. A miniszterelnököt beszéde után a többség megtapsolta s azután az el­nök berekesztette a hét óra hosszat tar­tó ülést tizenegy órakor. Az egyesült ellenzék tiltakozása A kamara mai ülését fél négy óra­kor nyitotta meg Orlea mu elnök. Az ülés megnyitása után Vajda- Vojevoda Sándor az egyesült ellenzéki­ pár­tok nevében deklarációt olvasott fel, amelyben ha­tározottan tiltalkozott í* t $ $ napi őse áll é a y e|)c% y »1 a­­­m í út a k­o­r­má­ny a­z­on in­­­é­m­kedései ellen, amelyeket a vasárnapi és hétfői tünte­­tésekkel szemben vett igénybe. Bujor Pál tiltakozik ezután a kor­mánynak azon eljárása ellen, hogy a tegnapi esti gyűlésekről tendenciózus híradásokat küld a vidékre. Bujor beszéde alatt rettenetes zaj tör ki a teremben, úgy, hogy nem foly­tathatja beszédét. A zaj csak akkor ül el, amikor Florescu igazságügyminisz­­ter emelke­ded szólásra és két kise­b je­lenőségű törvényjavaslatot terjesztett, a ház elé. Juni­an Gligor képviselő szólal fel ezután és megbotránkozásának ad ki­

Next