Brassói Lapok, 1923. április (29. évfolyam, 74-98. szám)
1923-04-01 / 74. szám
Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr.technKai NAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS RÉKA ÁRA: AZ ELŐFIZETÉS ÉRA HELYBEN: AZ ELŐFIZETÉS ÁRA VIDÉKRE: SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KÜLFÖLDRE NEGYEDÉVRE: EGYES SZÁM KÜLFÖLDRE • ZAra -Éven.. . . 340 lej Éven.. .400 1. BRASOV-BRASSÓ, KAPU UTCA «4-68. SZÁM. Celmloviki. . . 150 1.1. C.eh.zlováki. . . IcK * * 2 \ M4vrV ■ • • • lI® • TMév" • 200 » . „ TELEFONSZÁMOK. jugoszlávi. ... 150 Jugoszlávia . . . 2 din. & I NegyedévTM . . 90 „ Negyedévre . . . 100 „ SZERKESZTŐSÉG 177. KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA 82. SZ. Magyarország . . .50 „ Magyarorország 10 m KULEII / ■ ■ “ » 5*von,a ■ • • •. * » Hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül minden nagyobb bel- | Egyéb kUHBldl államokban 10 svájci I Ausztria. .... 1000 o. K. I _ «■ Ks» I Kézbesítési dl) havonta.. 6 „ Bérmentve postán küldve és külföldi hirdető iroda eredeti díjszabás szerint vesz fel. frank, v. ennek megfelelő összeg. Németország . . . 50 M.* 74. SZÁM BRAȘOV-BRASSÓ, 1923. április 1. (Vasárnap) XXIX. ÉVFOLYAM. . Április elsején lélekharang kondul meg az erdélyi városok felett. Kongásában egyformán benne van Brassó, Arad, Kolozsvár és a többi felfelé törekvő erdélyi város siralmas panasza. Ez a nap hangos zuhanás a lejtő aljára, mert a felfelé vezető útón megállt, kiált a hatalom a gyönyörű városok lendületes fejlődése elé. Elveszi egyszerűen tőlük azt a három dolgot, amelynek segítségével eddig jó közigazgatást, szociális városfejlesztő politikát, kitűnően működő intézményeket teremtettek. Ez a három dolog: a pénz, a pénz, a pénz! Azúj adótörvény megfosztja az erdélyi exporiumokat adókivetési joguktól és ezzel egyszerűen visszafejleszti a Városokat azzal az indokolással, hogy egységesít, hogy az ókirálysági városok mintájára bánik el az erdélyi, hatalmas kultúrát, gazdasági életet és civilizációt teremtett fejlesztett és terjesztett, bőségesen fakadó energiaforrásokkal, a városokkal. Végzetes sorrendi hiba ez, amely annál jobban fáj, mert kegyeletes szeretettel ragaszkodunk európai életet élő városainkhoz és mint saját testünk és lelkünk elmúlása, úgy fáj elsorvasztásuk. De nemcsak mi látjuk ilyen fényeseknek otthonainkat, nemcsak mi siratjuk szomorú sorsukat. A regátbeliek ha itt járnak és látják az erdélyi városok csodálatos kultúráját, fejlettségét, a régi regátbeli városokkal szemben, ki nem fogynak az áradozó dicséretből, az elismerésből. Costa Foru járt itt a napokban és erdélyi tapasztalatairól számol be a »Dimineata« hasábjain. — »Aki a Kárpátokon túli vidékeken utazik, bámulni kénytelen a városok és falvak tisztasága és rendezettsége fölött. Az ember érzi a magasabb kultúrát. Hála azonban Bratianu Vintila pénzügyi törvényeinek és »egységesítésének« rövid idő múltán ezek a gyönyörű törvényhatósági jogú városok is a mi regátbeli városaink és falvaink sorába fognak hanyatlani. — Eddigi kedvező helyzetüket annak az autonómiának és decentralizációnak köszönhetik, amelyet élveztek, hanyatlásuk oka pedig az új pénzügyi törvény lesz. Az erdélyi városok és falvak saját közigazgatással rendelkeztek eddig, amely független volt az államtól s amelynek költségeit a saját alapjaikból viselték. Költségvetéseiket szabadon választott, autonóm képviseleteik állapították meg. Ezek magukban foglalták az egész helyi értelmiséget és egymást ......... .ell a piadócégek rendezése és. .Aépítésére irányuló törekvéseikben. Erre a célra saját maguk szavaztak meg, néha 200 százalékot is meghaladó községi adókat. Az adózó polgárok pedig örömmel megfizették, mert tudták, hogy a saját községük előhaladására szolgál és saját ellenőrzésük mellett használják fel azokat" . Ezután mindez megváltozik, mégpedig már a közeli április hó 1- től kezdve, amikor a Bratianu Vintila törvénye lép életbe. Az állam maga szedi be az egész adót, a községek pedig 6 százalékos pótadónál többet nem szedhetnek. El lehet gondolni, mi lesz, hogyha 200 százalék helyett csak 6 százalékos adóra szorulnak a községek. Mihez foghatnak majd ezzel? Amit pedig az állam maga szed be, abból vissza nem ad semmit. A szenátus, — mint a Brassói Lapok ma megírta, — rövid vita után úgy határozott tegnapi ülésében, hogy a lakók elkeseredését és a házbéreket felemeli és ezért megváltoztatta a kormány lakbértörvényjavaslatát oly módon, hogy a lakások az üzletek felmondási idejét egy évben állapította meg a tervezett két év helyett. Hogy ez milyen hatással volt a főváros lakosságára, ez alább igen részletesen olvasható. Ma este hat órakor a kamara harmadik és kilencedik bizottsága kezdte meg a lakbérletek meghoszszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását, amelyet ma terjesztett be az igazságügyminiszter és amelyre a kamara mai ülése mondotta ki a sürgősséget. A ma lezajlott bukaresti események, amelyekről alább számolunk be bukaresti tudósítónk telefonjelentése alapján, kellő hatást értek el, ha nem is a kamarában, de a bizottságokban. Sem az egyik, sem a másik bizottság nem találta kielégítőnek a javaslatot, s izgalmas vita után, amelyben a bizottság tagjai majdnem egyértelműig a javaslat ellen foglaltak állást, a harmadik bizottság — Bratianu Jones miniszterelnöök jelenlétében — úgy határozott, hogy a javaslatot tárgyalási alapul nem lehet elfogadi. A kormánynakierv: tehát, hogy a javailatból már a holnapi mert a központ mindent elnyel, így aztán Bratianu Vintila véleménye szerint halálos döfést adott a »regionalizmusnak. — A valóság az, hogy a leghathatósabb centralizáló eszköz a pénzes zacskó birtoka. Akinek ez ahatalmába van, az parancsol. A hírhedt »állandó állami legfőbb érdekeket«, amelyekmögé annyi magánérdek tud elbújni és amelyekhez a mi politikánk minden körülmények közt olyan görcsösen kapaszkodik, főképen, ha pénzről van szó, nem hagyjákkisiklani kezükből. A havasokon túl élő, mélyen elkedvetlenedett testvéreink azt érték meg, hogy a magyar kisebbségekkel együttesen sajnálják a régi jó időket! ülésen törvény legyen, dugába dőlt, s nagyon kérdéses, hogy ha a kormány a holnapi kamarai ülésen mégis tárgyalás alá bocsátja a javaslatot, várjon a legjobban érdekelt felek, a háziurak és a lakók, nem fogják-e az utcáról megbuktatni végleg a javaslatot. Nem is tárgyalták a kormány javaslatát A kilencedik bizottságban nagyon rövid volt a tanácskozás. A bizottság tagjai is, akik a kérdéshez szóltak, kivétel nélkül a lakbérleti szerződéseknek hosszabb időre való meghosszabbítását kívánták, mint ahogy azt a javaslat tervezi. A legélesebb hangú beszédet Vladimir Atanasovics mondotta, aki kereken felszólította Florescu minisz— Amikor ezeket a kétségbeejtő szavakat hallottam azt is megértettem, hogy milyen fokig tud eljutni a legszelídebb és legengedelmesebb nép elkeseredése. — Ugyanilyen autonóm, decentralizált helyzetük volt a bukovinai és besszarábiai községeknek is; ugyanez a veszedelem fenyegeti őket is . Ennél nagyobb bűnt, — mondjuk mi is a jeles publicistával — el sem követhettek a központi kormányok, akik rombolnak, az építés helyett. A kövek kiáltanak a falból és azt kiáltják, hogy elszédül az a fal, amelyet a kömíves kéz meglazít, ahelyett, hogy megerősítene, mert hogy minden felesleges intézkedés elhagyásával alkosson egy rövid törvényt, amely esetleg csak egyetlen szakaszból álljon, s csak a lakbérleti szerződéseknek két évi időtartamról való meghosszabbításáról szóljon. A harmadik bizottság, amelynek tanácskozásán Bratianu Jones miniszterelnök is jelen volt, még rövidebben végzett a javaslattal. Néhány rövid felszólalás után elhatározta, hogy a javaslatot, mint tárgyalásra teljesen alkalmatlant, nem fogadja el. A bizottság tárgyalása közben Juvara képviselő Bratianu felé kiáltotta: — Miniszterelnök úr! Én azt hiszem, hogy ebből a javaslatból sohasem lesz törvény! A bizottság ülése ezzel véget is ért. Háziurak és lakók verekedése Bukarest utcáin Nagyarányú tüntetések a lakbérjavaslat miatt — A kamara bizottságai még tárgyalási alapul sem fogadták el a javaslatot Bukaresti tudósítónk telefonjelentése . Záptojás, kődobálás, verekedés a senkinek sem kellő javaslat miatt BUKAREST március 10. Az a törvényjavaslat, amelyet a kormány a lakbérletek szabályozása is ergyortóan most terjesztett a törvényhozás mindkét háza elé, sokkal nagyobb hatásváltott ki ,,úgy a bérlőknél, mint a háztulajdonosoknál, mint ahogy azt bárk is remélte volna. A törvényjavaslat rendelkezéseivel sem a háztulajdonosok sem a bérlők nincsenek megelégedve mindegyik fél a másik rovására szeretné a lakbérleteknek oly fontos kérdése megoldani, s mindkét fél gyűléseken akarja a maga igazát diadalra juttatni. A mai nap különösen kritikus volt: úgy a bérlők, mint a tulajdonosok a mai napra hirdettek gyűlést, ugyanarra a helyre, azzal a különbséggel, hogy a bérlők délelőtt gyűléseztek, a tulajdonosok pedig délután akartak gyülésezni. Csak akartak, mert a bérlők, akik a délelőtt folyamán megkezdett ülésüket a tulajdonosok gyűléséig — ki tudja, talán szántszándékkal — nem fejeztek be, egyszerűen nem engedték be a tulajdonosokat a Dáciánnak immár oly sok vihart látott nagytermébe. Természetes, hogy a két ellenpártnak ilyetén találkozása összeütközéseket, katonai s rendőri beavatkozást, letartóztatásokat szült anélkül, hogy úgy az egyik, mint a másik fél, bármily csekély eredményt is mutathatott volna fel. A tulajdonosok és a bérlők mint Bukarest utcáin lefolyt harcáról a következő részletes tudósításunk számol be: • Uh