Brassói Lapok, 1923. május (29. évfolyam, 99-119. szám)

1923-05-02 / 99. szám

Megalakul­ a brassói ügyvédi kamara Győzött az ellenzéki lista BRASSÓ, április 3. Az ügyvédi ka­marák autonómiájának visszáállítását is elrendelő új ügyvédi törvény értelmé­ben először március hó 25-ikére volt Idtfu­sva a brassói ügyvédi kamara ala­kuló közgyűlése, amelyet Zafirescu­­Aurél törvényszéki elnök altadtályostta­tát iS folytján, április 2 h-re halasztott el.­­Vasárnap délelőtt fél tizenegy órai kez­dettel folyt le a brassói ügyvédi kama­ra alakuló közgyűlése, amely ezúttal­­tényleg a kamara új vezetőség­ének me® választását eredményezte. Zafirescu Aurél törvényszéki elnök mint a kamarai alakuló gyűlés vezeté­sére kinevezett kormánybiztos Jahn Fri­gyes kúriai bírót bízta­­ meg a kintgyűlés vezetésével, aki Kard­u Miklós ügyvéd­re, mint korelnökre hárított e tiszt­séget. Áss igazságügyi palota esküdtszéki tanácstermében lefolyt közgyűlést­­Já­rós­­ Miklós nyitotta meg. Ki­jelentette, hogy a közgyűlés napirendjének egyet­len pontba a brassói ügyvédi kamara tisztviselőinek me­gválaszt­­sa. Kérte, hogy az ifjgyyyléde­ket az elnökből és az öt választóin­yi tagból álló kamarai ve­zetőség megválasz­tásánál semmi más szempont ne vezérelje, csak az, hogy a venlő­ség tagjai valóban alkalmasak le­gyenek a Lamasra vezetésére, továbbá az, hogy a választmány brassói ügyvé­dekből álljon, akik állandóan és a leg­ Lutenzisebben tevékenykedhetnek a ka­mara működésében. A névsorolvasás alapján megállapí­totta Varo­u elnök, hogy az­­ügyvédi kamarai névjegyzékbe belevezetett és a választásra jogosult 137 ügyvéd közül, a közgyűlésen nyolcvannégyen jelentek meg, a rendtartásiban követelt kéthar­mad többség tehát­­jelen van és a köz­gyűlés jogzásait a választások megtetté- Bére. Ezután elrendelte a szavazatsz­ed­ő bizottság kisorsol­á­sát A bizotts­ág tag­jai: dr. Moldován Dénes, Huber Ottó dr. Kupcsay tamát ás Ciurea J­ános let­tek. A jegyzőkönyv vezetésére a köz­gyűlés légiii­­olató tagját, Ciurea Já­­nost k­érte fel. A hivatalos szavazati je­gyek kiosztásával kezdetét vette a sza­vazás, amelynek eredményét délután öt órakor hirdették ki. A szavazatok Csazed­garádénál meg­állapítást nyert, hogy a szavazáson két­féle lista szerepelt: a hivatalos és az úgynevezett ellenzéki Llota, mely,győz­tesen került ki a választásból. Eszerint az Ügyvédi kamara elnöke Méreny Jenő,­­ ügyvédi kamarai tanácsi tagjai dr. Stravona Sándor, dr. Mon­a Condina- An, d­r. Kölese Károly, dr. Fazekas Lajos és d­r. Tonisch Alfréd lettek. A választás eredményét a jelenle­vők lelkesen vették tudomásul, és ezzel a közgyűlés véget ért. f mortammuns 3 Legolc'-Aliban vs li*.,.'z.bl)eti !«3(, íís.lk. ts | UNIÓ w j |j Cl«ij, Cal- a K’tg ívni in ind 138 I Mentik a magyarországi műemlékeket (A Brittái Lapok budapesti szerkesztós cérjétől.) BUDAPEST, ápr. 28. Meg kell uv- CBölnün­k a múltat, mert vajhi épül­ fel a jövő. Tkztelniünk kell és épségben tar­tanunk a xnhigyi,- muit kiultukájának­ em­lékeit, meg kell ismernünk ezeknek az emlékeknek történeti és iMüTéssdi ér­­tékeit, amelyek szuggeszti­v erejű kul­­túrabizonyítékok. Ebből az alapgondolatból kiindulva , nemzeti hagyományok iránti, szeretet­től és ragaszkodástól vezérelve, dolgoz­ta ki a Műemlékek Országos bizottsága a Maga új szervezeti szabálya­tat, a­­melyet gróf Kleipelsberg Kunó kultusz­­miniszter a minap jóváhagyott. Ez a a szabályzat lehetővé teszi, hogy a bizott­ság, amelynek máris nagy érdemei van­nak a magyarországi műemlékek meg­mentése és épségben tartása körül, még az eddiginél is intenzívebb munkásságot fejthessen ki A bizottság irányítása és az állam anyagi támogatása mellett, a pusztulás vi szed­elmét él fenyegetett egész sereg műemléknek restaurálása folyt. Az ócsai református hitközségnek régi vá­gya volt, á­m építészeti szemponttól elsőrendű érdek­ess­égű román stílusú óc­ai templominak helyreállítása. A ma­gyar állam áldozatkészsége lehetővé tette, hogy ez a vágy a templom déli tornyának Eörk Ernő tanár tervei alap­ján való kiépítésével imimior megvaló­suljon. A túrnói ősi templomot a pre­montrei rend költségén Lux Kálmán res­taurálta. Ez a templom pompás mintája volt a nyers tégla falazatú, román stí­lusú istenházának. A hetvenes esz­teni­dő híren azonban, kivetkőztették eredeti mivoltából és szinte meghamisították ősi jellegét, amikor jóformán eltüntet­ték egy vakol­atköpeny alá. Lux Kál­mán szeml előtt tartva az eredet for­­mák megóvásának kötelességét, leszedte a vakolatot a templomról és helyreállí­totta stílusos régi állapotát. Ugyancsak elism­­erésre érdemes munkát végzett Szímrecsányi érsek az egri minorita templom rest­­iorálisával és Zichy püspök a pécsi székesegyház vízfelem­tési munkálatainak mek­ominásá­val. Az ezzel kapcsolatos ásatások so­rán a római kor, valam­i­nt a korai ke­­resztény kornak tudományos szempont­ból is úgy értékű emlékei ker­ültek tálp­­világra. Ügyet vet a­­Műemlékek­ Országos Bi­zottsága kisebb emlékeknek, mint pl. a gödöllői és győri kálváriának tatarosá­sára és helyreállítására is, valamint a magyarországi középkori falfestmények megmentésére. Csak nemrégiben kerül­tek elő a szalontai református templom­ban a meszelés alól művészi értékű freskók, amelyeket megmenteni sikerült A legfontosabb feladat, am­ely eb­­ben az esztendőiben a bizottságra vár, gróf Klebelsbepft kultuszmin­iszter kez­deményezésére a magyarországi török műemlékeknek rentraneres tervszerű fel­kutatása, lajstromózsákai és szakszerű felvétele lesz. Az idevágó munkálatok vezetését H­ekler Antal budapesti ta­rt­omány,egyetemi tanár és az' ismert ki­váló archn­oló­gius' és m­űtörténész v­állat­ta magára. Különösen alka­lmas erre a feladatra, mert: általános képzettségén kívül, azokban az esztendőkben, ami­kor Konstantinápolyban az ottani Ma­­ffvar tudom­ányos intézetnek élén állott, bőséges alkalma nyílott arra, hogy elmé­leli tudását a török­ művészet és építé­szet gyakorlati megismerésével egészít­se ki. Magyarországon a török építőmű­vészeinek legdúsabb lelőhelyei első­sorban Buda, Pécs és Eger. Bármennyi történt is eddig, ezeken a­­helyeken még sok gyümölcsöző lehetőség vár a tudo­mányos kutatásra. Azok a tudósok, a­­kik Helder zászlaja alá szegődtek, szé­leskörű történelmi, mintörténelmi, nyel­vészeti és levéltári föl­készül­tséggel lát­tak neki munkájuknak, amely előre­láthatóan értékes eredményekkel fog járni. A Műemlékek Országos Bizottság­nak tevékenysége azonban némi öncél. Az intenció­ az, hogy a magyarországi műemlékek általánosan ismertekké vál­janak. Épen azért arra gondolnak, hogy a műemmlékeknek szóval és képben való népszersítő ismertetése végett, kiadl­ványsorozat indulna meg. Az első kö­tetnek Magyar Várak a teJ®\'ezető dirm. A történelmi és műtörténeti szövogró­­■ szón túl, amelynek Ernyős Gyula a szer­zője, a ntunka részben gondos fotog­ráfiákban, részben pedig a hiteles régi .Tetszetek alapján és lderáló művészek képei nyom­án Magyarországnak 120— 130 várát m­utatná be. A második kötet pedig, amelynek Csányi Károly a szer­­zője, Magyarország középkori emlékeit vinné közelebb a nagyközönség érdek­lődéséhez és megértéséhez. Ezek a könyvek nemcsak magyar hanem­ egyúttal német, francia és angol nyelven is meg fogjuk jelenni, beszédes ttaniságot téve és megsáfolhatatlan bi­­z­onyítékokat nyújtva az ezeréves Ma­gyarország kultúrájáról. URASSÓI LAPOK Eredménytelenül gyüléseznek­­ a tisztviselők Lanyhul a sztrájk-mozgalom — A Brush Lapok Bulurete tudósítójától.. — BUKARESTI, ápr. 30. A tisztviselők sztrájkja, amely már egy hét® tart, az után, hogy Dobrescu Demeter állt a mozgalomb­ól ére, s ezzel egy kissé len­­n­éget vett mára újbóli ellanyhulit il­letőleg a Cismigiu kertben ma reggel már csak alig néhány sztrájkolót jelent meg. A tegnap délutáni gyűlés, ame­lyen már csak a legkitartóbb sztrájkoló elem­ék vettek részt, s amelyről aláb­b tudósí­tást közlünk, igen csendes hangu­­latb­ól és szuronyok őrizete alatt folyt le. S a sztrájkolók között már már igen sokan vak­nak, akik a kormány és sztr­áj­kólók közti közeledésre hajlanak. A vasárnapi gyűlés A sztrájkoló köztisztiselőknek va­­sárnapra hirdetett­­gyűlését a hatóságok nem­ engedélyezték. A Ci­simigiu kert­ben levő Montftcaria teremben­­mégis összegyűlt Mintegy száz tisztviselő, akik előtt aztán Iliescu, Varsiescu és Nova­­cescu tartottak beszédeket. A hatóságok —■ annaí­ ellenére, hogy a gyűlés m­egtar­tását nem­ engedélyezték — nem i­rut­ak ki patinásat a Cismigiu kert kiüt­ésére, de a környéken mindenütt kíslor*a£­ta állt sorfalig gúlába rakott fegyverek mögött. Az utcákon pedig m­egerősí­tett járőrök cirkáltak, hogy minden gyű­l­ékezést­ megakadályozzanak. A rendőr­ség is kivonult, igen sok detektív,, al­­komiszár, komiszár és felügyelő élén egész rendőrhad állt készenlétben, hogy szükség esetén beav­atkozhassák a rend fenntartása érdekében. A Montecarlo terem­ tulajdonosa dél­után, amikor néhány tisztviselő már a a teremben várta, a gyűlés megnyitását egyszerre kijelenti, hogy a term­et a ha­tósági rendelkezés következtében némi bocsáthatja gyűlés céljára rendelke­­zőe­n*. A sztrájkoló tisztviselők belátva, hogy a gyűlést ilyen körülménytek kö­zött nem tarthatják m­eg, lassanként tá­voztak a teremből, s ki­b­sttak, a jelszót hogy az A mi cici,a teremben gyülekeznek és ott tartják meg a gyűlést, öt óra körül tényleg mégis kezdő­dött a gyűlés, s»melyen Iliescu Pál rö­vid felszólalása után Vladescu J. be­szélt azokról a miorális és materiális okokról, amelyek ,a tisztviselőket a sztrájkra kényszerítették. Ma­jd Nova­­sesku D. rövid felszólalása­ után a gyű­lés véget ért. Hat órafcort már­ csend volt az Amicitia környékén, negyed hétkor pedig bevonták a katonai és rendőri készültségeket is. Megkísérlik az ellentétek kiegyenlítését A tegnap délutáni gyűlés szónokai közül Iliescu és Novacescu ma reg­gelre a Cismigiu kertben .ezt az ajánla­­tot t­ették a tisztviselőknek, hogy meg fogják kísérelni a közeledés létrehozá­sát a sztrájkoló tisztviselők és a kor­mány között. Meg is tették a lépéseket, hogy a kormány fejénél kihallgatást eszközöljenek ki, a kihallgatás­uk vagy holnap meg fog történni. S­chin­a továbbra is fogva marad A legfelsőtó felebbezési fórum­­mia foglalkozott azzal a felebbezéssel ame­­lyet Stihina, a sztrájkoló köztisztviselők letartóztatott vezére letartóztaása ellen adott be. A le­r­tóztatási végzésnek ez a fórum is helyett t­ott, úgy, hogy Schi­na letartóztatása most már véglegesnek tekinthető. Közeledés a kormány és a tisztviselők között Ma délután öt órakor a sztrájkoló köztisztviselők újból gyűlést tartottak a Teatrul Na­tónalban. A helyzetre nézve jellemző, hogy a mai gyűlést a hatóságok már engedélyezték, s ez két­ségtelen jele ann­ak, hogy a kormány és a sztrájkolók között valamelyes közele­dés imár létrejött. A gyűlésen, amelyen Iliescu, Vasilescu, Stefan­ Bolko­jacules­­­cu és Duhm­trescu, beszéltek a legna­gyobb­­csendben folyt le. Gala­mban megszűnt a sztrájk GALAC, ápr. 30. Az összes itteni igazságügyi alkalmazottak beszüntették L^LiTiafrfr-' * T*.f*?'1*rTn u*,r53F— - —-----­ a sastrájkiot­ói» hétfőn reggel vailamany­­nyian munkár« állta­k. A tisztviselők inludax mellett kijelentették, hogy a munka úyírt felvétele nem­ jelenti azt, hogy amin követelésükről, hogy a tiszt­viselők letartóztatott vezéreit eszekába bocsássák, lemondtak. Ausztria ötszázezer svájci frankot fizet kártérítésképen Magyarországnak — A Bramai Lap k vadéi t­rk­a I. — PARIS, á­pr. 90. A Magyarország ás Ausztria közötti s a Nyugatmagyaror­­szág átadásával kapcsol tűtten felmerült vitás pénzügyi kérdésekben tegnap döntőbíróság határozott. A döntőbíróság jóváhagyta azt a ha­tározatot, amit Zimmermann elnöklésé­vel Popovi­cs jegyintézeti elnök és Reisch pénzügyminiszter részvételével hoztak, amely szerint a jóvátételi bi­zottság elhatározza, hom a trianoni szerződés rend­elkezései alól Í£Ívét«oit tesz és Megengedi, hogy Magyarországnak­ Ausztria, a választott bíróság döntés­ében meg­állapított ötszázezer szvá­jci frankot kár­téri tájképen a zürichti Sváb- banknál miet Saeetheene. IVJM, 2 Újabb kiutasítások Csehszlovákiából PRÁGA, ápr. 30. Magyar Távirati Iroda jelentése: A Nanodíni Listi bb®e­rint tegnap és ma úttól megtiltották a vasúton és hatfón érkező magyar ál­lampolgárok Csehszlovákiába való uta­zását, mire valamennyien visszatérni kényszerültek. A lap szerint a Pozsony­ban tartózkodó m­ag­yar állampolgárok á gész sorát huszonnégyórás határidővel utasították ki Folyik a vizsgálat BUDAPEST, ápr. 30. Hernádpetrjé­ből jelentik: A magyar-cseh bizottságok a kölcsönös üdvözlések után megindí­­tolták a vizsgálatot és m­­egállapították, hogyan folyt le az eset. Az im­idená színhelye a 325 számú majgasági pont közelében játszódott le attól hat kilo­méterre, Hidasnémet községtől nyu­gatra és Híml csehszlovák községtől délre. A bizottság azt is m­egállapította­, hogy a magyar és cseh részről kik vettek részt az incidensben és kihallgatta a szereplőket. Ezután tanácskozásra vo­nult vissza a bizottság, amely igen hos­­­szúra nyúlt, a közben több nézeteltérés merült fel. A bizottság tagjai hétfőn délben ültek össze újból, hogy m­­et körülményeit m­egvizsgálják. Hidas né­met állomáson tíz nap által tünetel e forgalom a cseh terület felé. A nagyváradi gimnáziumot nem rekvirálják el NAGYVÁRAD, április 13. Tegnap ér­kezett vissza Bukarestből Nagyváradra Gócán Simon tankerületi főigazgató. A premontrei gimnázium­i sorsáról a fő­igazgató a Brassói Lapok munkatársá­nak a következőket mondotta: — A gimnázium­ kérdését végleg még nem­ oldották meg, s az épület ét­­rekvirálására vonatkozó rendeletet a kérdés végleges eldöntéséig felfügges®­­tették s így az épület addig is a rend tulajdonábanm­arad. Beszéltem a refe­renssel, aki a premontreiek ellen meg­­indítandó eljárást készíti elő. Széché­nyi püspöknek azt a kérését, hogy Nagyváradon egy magyar tannyelvű római kathólikus gimnáziumot állí­sa­­nak fel, nem fogják teljesíteni. VÉS 3*ü©£§§ « pudprek királynője csak a zöld terászailaggal valódi.

Next