Brassói Lapok, 1923. június (29. évfolyam, 120-144. szám)
1923-06-01 / 120. szám
Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA A.RA : I 12 ELŐFIZETÉS ÉRABELIBEN: AZ ELŐFIZETÉS ARA VIDÉKRE: I SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA KÜLFÖLDRE NEGYEDÉVRE: EGYES SZÁM KÜLFÖLDRE: I A RA * I Évente 840 lej I Évente 400 lei I BRAȘOV—BRASSÓ, KAPU-UCCA 84—66. SZÁM. Csebexlovákie 150 lel. Csetmlovákia 1 c. K. QD I Félévre 175 . I Félévre . 200 „ I TELEFONSZÁMOK i Jugoszlávia ... 150 „ Jugoszlávia 2 din. *** I Negyedévre 90 „ I Negyedévre . 100., I SZERKESZTŐSÉG 177. KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA 82. SZ. Magyarország . . 150 „ Magyarorország . lom.K. ^ __ T.EI — [Havonta . 80 „ [Havonta • 36 „ I Hirdetéseket s kiadóhivatalon kívül minden" nagyobb bel- Egyéb külföldi államokban 10 svájci Ausztria . 1000 o. K. __ rpv | Kézbesítési díj havonta. 6 „ I Bérmentve postáit küldve I és külföldi hirdető Iroda eredeti díjszabás szerint vés* fel. frank, v. ennek megfelelő összeg. Németország 50 M. — AaH*a. — BRAȘOV-BRASSÓ, 1923. junius 1. (Péntek) XXIX. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM Gyönyörű valami az a választói jog. Az a jog, hogy az állami valamennyi hivatott polgára, a siép a mágia akarata, meggyőződése, méltánylása alapján válassza meg azokat a férfiakat, akiknek ajellemére, a tehetségére, az odaadására kiváltja bízni az ország sorsának Intézését. Ez a jog és ezzel ajoggal való élés a legnagyobb erő és tisztesség, amivel a polgárság csak rendelkezhetik, ha rendelkezhetik. De nálunk ebben a tekintetben is nagyon különös, nagyon bántó ésnagyon szomorú a helyzet. Nagyon jól emlékezhetünk még rá, hogy, az újjáalakulás ideje óta történt parlamenti választások micsoda előzimények fel óta utózmányokkal folytak le. Legelőbb is az ország lakásainak egy jelentékeny része, a magyarság ama nyomasztó légkörben, mely reá nehezedett, egyáltalán szóhoz sem juthatott; még csak megmozdulnia sem lehetett,hogy, a képviselőválasztáshozvaló jogát, legelsősorban a választási lajstromokba való felvétele által érvényesítse. Később, mikor már erről a különben törvény által biztosított jogáról szólehetett, a szavát már még hallották, de meg nem hallgatták: a magyarság további is quantité négligeable, számot nem tevő, fölösleges elemi maradt az alkotmányos formák megnyilatkozása során. EULuil A legutóbbi választásokra meg már nagyon kölnyű emlékezni,habár nehéz szívvel is: a választói lajstromokba nem vettek fel ugyan reklamáló magyarokat, de a bennök foglalt magyar választókat sem engedték az urnákhoz; a magyarság jelöltjeit nem engedték ugyan szerephez jutni a választásokon, de mindenféle hatalmi eszközzel azokat is elütötték mandátumuktól, akik erre biztosan számíthattak. így következett be azután, hogy Románia két milliónyi magyarságának alig egy-két képviselője került be a kamarába és a szenátusba, élő bizonyságául a választásokban megnyilvánult törvényességnek, szabadságnak, és most egy román képviselői, a kamarában arról panaszkodik, hogy 1919 óta a választói lajstromokhoz hozzá sem nyúltak, shogyegész generáció kerül föl a 21éves életkorból, melyet a választói jogosultság már megillet, a 24 éves életkorig, amit ma ezek is elértek. Ebben a negatív kirostálásban mamár nemcsak magyarok, hanem szászok é svábok, stb. sőt románok is foglaltatnak, különben meg sem volna érthető, hogy legy román képviselőezt a hiányosságot szóvá teszi a parlamentben. A törvény előírja, hogy, a kormánynakminden arra jogosult választópolgárt még akkor is föl kell vennie a mévlajstromba, ha ők maguk nemi is kérik, mennyivel inkább kellene megízutnie a kormánynak, hogy alkalmat adjon a legelemibb ás legfontosabb polgárijog teljesítésének a lehetőségére. Ma már benne van a közhangulatban — sez a® a haraszt, ami némi tickrög hiába — hogy legkésőbb az őszre mélyreható változás lesz a kormányzatban, ami majdnem egyet jelent pzzar, hogy a parlamentet feloszlatják és juji választásokat végeznek. Micsoda kirívó képe lesz ennek azúj parlamentnek, ha amikor a nép valódi alalkatának, hamisítatlan meggyőződésének kifejezése akar lenni, százezrei fognak hiányozni azoknak, akik jogosítva lettek volna a nép akaratát a maguk szavazatával is EL’vűjteni, de a választási lajstromból hiányozván, ezt az alkotmányos jogukat nem gyakorolhatták? De mindettől eltekintve, egy ilyen nagyfontosságú kötelesség elmulasztása nemcsak dacolás a törvény, világos, parancsoló rendelkezésével, hanem az alkotmányosság lényegének a súlyos én megsértése is. Íme, új alkotmányt hajtott keresztül pár nap alatt a liberális kormány, s talig a legtöbb, a választói jogosultság biztosítása, arról egyáltalánnem gondoskodott a kormány. Persze az ürügy, a mentség, s a kibúvó adva van: a választási eljárásról BUKAREST, május 30. A kamara tegnapi zajos ülésének ma folytatása volt: a fegyelmi bizottság a két ellenzéki képviselőt, akik tegnap a Resicajtörvény megszavazásánál imparlamentáris kifejezésekre ragadtatták magukat, Mihalachet és Madgearut tíz ülésről kizárta. A felzúdulás, amely, a kizárás nyomán támadt, teljesen felfordította a parlament mai ülésének rendjét, s ott újból olyan jelenetek játszódtak le, amelyek élénken emlékeztetnek a kamara márciusi viharos üléseire. Az ellenzék, mint egy, ember Szállt síkra az elnöknek ama intézkedése ellen, amellyel a védekezni próbálkozó Mihalache parasztpárti képviselőtől megvonta a szót, s a parlament képe egy pillanat alatt teljes zűrzavar képét mutatta, amelynek központjában Manoilescu háznagy állt, aki erőszakkal rángatta le a parasztpárt vezérét a szónoki emelvényről A mai kamara zajos ülésének politikai jelentősége alig van: a küzdelem, amely, ma ott lefolyt, tisztán Személyi kérdés következménye, az ország érdekét egy lépéssel sem viszi előre. A mai ülésről részletes tudósításunk a következő: : . ( A miniszterek részéről Bratianu Vintita, Sassu, Anghelescu, Mosoiu és Cosma vannak jelen. Elnök: Orleanu, Bratianu Vintila és Anghelescu miniszterek néhány kisebb jelentőségű törvényjavaslatot nyújtanak be, majd Orleanu elnök bejelenti, hogy az argesi püspöki szék betöltése céljából a kormány, öszszehívta a nagy választó kollégiumot. Készül a vihar Zianu rövid felszólalása után Jakobescu a besszarábiai kegyetlenkedésekről szól és Calomfirescu ügyész szerepét festi le a cetatea-albai vérengzések körül. Orleanu: Nem engedem m£g, hogy gyilkossággal vádoljon egy távollevőt, aki nem védekezhetik. Meséket mond, — mondja az elnök — de bizonyítaninem tud. Az ellenzéken erre a kijelentésre a tiltakozás moraja hallatszik, Jacobescu pedig tovább akar beszélni. Orleanu: Nei, engedem meg, hogy tovább beszéljen. Hang az ellenzéken: Csak az igazat mondja! stb. majd különös törvény fog gondoskodni. Nos hát, a névlajstromokból tömegesen kihagyott választójogosultsági jelöltek, várjatok nyugodtan, amíg az a bizonyos külön törvény meg fog érkezni. Bizonyosan az új választások után fog jönni, ahogy az a mai rendszernek kellemes és előnyös lesz, de ttemi a népnek, s nem az országnak. Itt már úgyis teljesen szabad a választás: szabad azt megválasztanunk, akát a kormány és többség kegye számunkra kijelöl. Orleanu: Az igazat majd a vizsgálat fogja megállapítani. Iacobescu mégis tovább beszél, a beszéde végén kéri a kormányt, hogy ne engedje meg az igazságszolgáltatás tisztviselőinek a politizálást. Madgearu és Mihalache kizárása A fegyelmi bizottság teszi meg ezután jelentését Mihalache és Madgearu képviselők ügyében, akiknek tíz ülésről való kizárását javasolja. * Mihalache a szónoki emelvényre megy hogy védekezésé!, amelyhez a kamara szabályzata szerint joga van, előadja: Mihalache: Nincs szükségem védekezésre azért, mert tegnap tolvajt emlegettem. Amikor láttam, hogy a liberális képviselők mily készséggel szavazzák meg a Resica-törvényt, az volt a benyomásom, hogy az államot e pillanatban milliárdokkal károsítják meg. Orbanu: Csak a védekezés joga illeti meg a képviselő urat. Védekezzék különben megvonom a szót. Az elnöknek erre a kijelentésére kitér a vihar. Az ellenzéki képviselők felugrálnak helyeikről és fenyegetően kiáltanak az elnök felé. Filipescu Grigorie: Ez disznóság! A vihar egyre erősebb és erősebb lesz, egyetlen értelmes és artikulált hangot sem lehet hallani. Orleanu rendre utasítja Mihalachet. Mihalache: Úgy is tudom, mit akar, elnök úr! Azt akarja, hogy itt újból vihar legyen. (Tiltakozás a liberálisok oldalán, taps és ováció az ellenzéken.) Orleanu: Megvonom a szót. A lárma és a zúgás szakadatlanul tart, semmit sem lehet hallani, csak látni lehet, hogy Mihalache öklével hevesen a szónoki emelvény korlátjára ül, s kitűzésedett arccal kiált valamit az elnök felé Felfüggesztik az ülést Manoilescu háznagy errea szónoki emelvényhez rohan, Mihalacheva támad , le akarja ráncigálni onnan a parasztpárt vezérét. Mihalache teljes erővel ellenáll, a parasztpárti képviselők pedig kivétel nélkül az emelvényhez rohannak, hogy Mihalachenak segítségére legyenek. A jobboldali képviselők is felugrálnak s az emelvény felé sietnek. A helyzet már kezd kritikussá válni, két tábor áll szemben egymással, mindannyian izgatottan nekihevülten, harcrakészen, amikor az elnök bejelenti, hogy felfüggeszti az ülést. öt perc múlva az elnök újból megnyitja az ülést. — Madgeary képviselő urat illeti a szó. Az ellenzéken újból hatalmas erővel tör ki a tiltakozás. Mihalache: Azt hiszem, hogy nemcsak az emberiesség, de a lovagiasság követelménye is megkívánja, hogy végighallgassanak. Orbeanu: Megvontam a szólás jogát. Madgearu képviselő úr nem akar beszélni? Tinta tartó harc a parlamentben A többségi képviselők az óriási kavarodásban a szónoki emelvény körül gyülekeznek, hogy a fegyelmi bizottság javaslata felett szavazzanak. Mihalache felragad egy tintatartót és a földhöz vágja, mire Manoilescu hozzárohan, át akarja karolni és úgy eltávolítani a teremből. Mihalache ellenáll, mire Manoilescu ököllel fejbeverte. Erre Mihalache felragad egy másik tintatartót és Manollescuhoz vágja. Filipescu Grigorie és több carancta képviselő Mihalache körül gyülekezik, és kirántják őt a háznagy karjai közül. A parasztpárti képviselők a liberális oldal felé indulnak és a kormánypárti képviselőket a miniszteri padok felé szorítják, úgy, hogy a harc már közvetlenül a miniszterek előtt folyik, akik látva a kényelmetlen helyzetet, eltávoznak helyeikről. Filipescu Grigorie egészen közel megy a liberális képviselőkhöz s hármat közülök súlyosan inzultált. A verekedők közé vegyül Leanca parasztpárti képviselő is, a botrányos jeleneteknek szakadatlan sora játszódik le, s a hangulat túlfűtött, a két tábor elszántan áll egymással szemben, amikor az elnök újból bejelenti, hogy felfüggeszti az ülést. Megnyitás után megejtik a szavazást A kamara a fegyelmi bizottságnak Mihalachera vonatkozó előterjesztését elfogadja. A szavazás egész tartama alatt őrült zaj van a teremben. Az ellenzék szakadatlanul zúgja: — Tolvajok! Tolvajok! Tolvaj Pok és Orleanu elnök kihirdeti a szavazás eredményétés felhívja Mihalachet, hogy hagyja el a tanácskozó termet. Mihalache nem tesz eleget a felhívásnak, mire az elnök kijelenti: — Erőszakkal fogjuk, eltávolítani. Erre Filipescu Grigorie és Leonce parasztpárti képviselők kétoldalt közreveszik Mihalachet, aki azután a parasztpárti képviselők gyűrűjében kivonul a teremből. Madgearu megy, fel ezután a szót, neki emelvényre, hogy előadja védekezését. Mielőtt azonban hozzákezd, megkérdi az elnöktől, hogy tulajdonképen mit szabad mondani a szólásjog megvonásának veszélye nélkül. Orleanu: Tegnapi kijelentései miatt adhatja elő védekezését. Madgearu: Ezt azonban önkényesen tágíthatja vagy szűkítheti elnök ur. líjból zúgás keletkezik a többség oldalán. Az elnök Madgearut rendre ositja.: * Madgearu: Jól van. Imparlarris kifejezésthasználtam!. Azt íné hogy alaposan besózták, de íronizálták a Resiai-r müveket. A bizonyitám. A kormány . A Közelharc a kamara mai ülésén Kizártak három ellenzéki képviselőt Mihalache Manoilescu háznagyhoz tintatartót dobott Bukaresti, telefonjelentést.