Brassói Lapok, 1923. július (29. évfolyam, 145-169. szám)

1923-07-02 / 145. szám

Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA ÁRA: 3 LEi Bukarestben 2-?£ LEI AZ ELŐFIZETÉS ÁRA HELYBEN: Évente 840 lei Félévre 175 . Negyedévre 90 „ Havonta . . 80 „ Kézbesítési díj havonta .. 8 ,, AZ ELŐFIZETÉS ÁRA VIDÉKRE: Évente 400 lei Félévre 200 „ Negyedévre 100 ., Havonta 36 ., Bérmentve postán küldve XXIX. évfolyam. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: BRAȘOV—BRASSÓ, KAPU­ UCCA 84- 66. SZÁM. TELEFONSZ­ÁMOK : SZERKESZTŐSÉG 177. KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA 82. SZ. Hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül minden nagyobb bél­és külföldi hirdető iroda eredeti díjszabás szerint vesz fel. ELŐFIZETÉSI ÁRAK KÜLFÖLDRE Negyedévre . . 200 lei Félévre . . 400 lei A portódijak emelése esetére az előfizetési dij emelésének jogát — fenntartjuk magunknak — AHA : 3 LEI Bukarestben 2'?? LEI BRASOV-BRASSÓ, 1923. ju­ius 2. (Hétfő) 145. SZÁM EGYES SZÁM KÜLFÖLDRE: Csehszlovákia 1 c. K. Jugoszlávia . 2 din. Magyarorország 10m.K. Ausztria . . 1000 o. K. Németország 50 M. Forró kézszorítással, s meghatott öleléssel kösz­öntjük azokat a bátor és nemes rom­án férfiakat, akik itt nálunk az emberi jogok ligáját meg­alapították. Szózatuk a szabadság vé­delmére úgy hangzik, mint ama zörgő zsolozsma, mely a felriadt természetben Jézus halálát követte. A megkínzott és elnémított igazság teteme fölött harsog fez a hang, mint a Ver sacrum­, ama szent fogadalom veszedelmek idején, hogy a tavasz minden terményét az isteneknek áldozzák. Ezek a román férfiak, a toll, a sztnt, a tudomány, a lélek kiválasztottjai vál­lalták a nagy küldetést, hogy minden szépet és jót, gazdagot és drágát, amit ez a föld polgárainak juttathat, az igaz­ság örök törvényei szerint fogják szét­­oszlatni. Mint ahogy a völgy mélye csak úgy, mint a havas Csúcsa, a királyi nap sugarait élvezi, e haza bármely polgá­rának is egyformán kell élveznie a jog, a­ szabadság, a törvényesség, az egyenlő­ség­ fenséges fényét és melegét. A Costa Foruki, a Mille Constantinok, az Efti­­miak ebben a sivár és önző, öntelt és erőszakos társadalomiban, az emberi szo­lidaritás, s a kultúra összefoglalt örök szépsége nevében proklamálják a sza­badság mindeneken szétsugárzói biro­dalmát. Kormánynak és törvényhozásnak volna kötelessége, hogy az embereket a törvények által boldogokká és szaba­dokká tegye de uralmuk megrontotta az erkölcsöket és ez a romlás tartotta fönn a­z erőszak rendszerét. Ami látszatos egyenlőség a szemeink előtt csillog, az nem a bőségnek és szabadságnak, ha­nem a nyomornak és elnyomásnak az egyenlősége. A közéletben soka­n elad­ták­ a lelküket a hatalomnak, hogy a jogtalanságot törvényessé tegyék, s a szellemi fejlődés gőzösét megakasztot­ták robogó útjában, mivel nemi ők ül­tek rajta. Ezekre mondhatta Hugó­ Vik­tor: »Ha az emberiség agya ott feküd­ne előttetek mint nyitott könyv, kénye­tekre bízva, ti kitörölnétek! belől® a legszebb lapokat.« Az emberi jogra emlékeztetést a hatalom lázadásnak minősíti, mint a­hogy az egyenlőséget anarchiának, a testvéri indulatot bolsevizmusnak, a fajhoz valló ragaszkodást irredentizmus­nak. És ebből következik aztán, hogy »az erénynek Bastilleokat és vérpado­kat emelnek, a kicsapongásoknak pa­lotákat, a gaztetteknek fényes állásokat és diadalíveket.« , Sehol sem annyira sürgető a szellem felszabadítása béklyóiból miint nálunk, ahol egy parányi önzésnek, s önkény­nek több ereje van, mint egy miázsányi igazságnak, s igazságérzetnek. Genuá­­ban a börtönök falain és a gályarablok láncain is ott volt olvashatói ez a szói: libertás, nálunk még a szabadságon is ott láthatók a börtön és bilincs barbár nyomai. Óh, milyen igaz, milyen őszinte, s milyen időszerű a román kultúra zászló­sainak jajongó panasza. »Az emberi életnek nincs már értéke. A hitet, a meggyőződést, a szabad­ Véleményt nap­­nap után lábbal tiporják. A civilizáció romjaiból a kormányzók visszaélései, s a tömegek szenvedései fakadnak.« A szomorú tapasztalat csakugyan könyörtelenül kezdte kitépni szívünkből a legszebb reményeket, a legédeseb­b il­lúziókat. Mintha az em­berbold­ogító esz­mék a kom­ányzás és törvényhezi is­szú leméből egészen kihaltak volna, csak a nyomorvalgon maradt meg, csak ez tlindulvintakodik. ftBpWftBWWWW1 Tl'ai' w­uvnf Az emberi jogok ligája azon­ban egyszerre a bizalom­ tüzét gyújtja föl bennünk. A dzsungel vadi bozótjai közt utat kezd vágni számunkra is e bátorság, a hit, s a szolidaritás nagy érzése. Lázadás tört ki a megszálló francia hadseregben Elszállították a zendülő katonaságot — A Brassói Lapok eredeti távirata. — BUDAPEST, június 30. Az Új Nemzedéknek sürgöny­zik Berlinből. Óriási kihatású, de az első pillanatban ellenőrizhetetlen és hihetetlen szenzációról számolnak be a német főváros napilapjai. A Németország földjét megszállva tartó francia csapatok között zendülés tört ki. A Münchenben állomásozó francia katonaság tegnap várat­lanul fellázadt. A lázadókat letartóztatták és elszállították. Az Eber­­hausenból befutó táviratok azt jelentik, hogy a 154. francia gyalog­ezred ott állomásozó zászlóalja is fellázadt. A Wulffronth állomást megszállva tartó helyőrséget német területről sürgősen el kellett szál­lítani, mivel megtagadta az engedelmességet. Jugoszlávia, Görögország és Románia elismerik az új bulgár kormányt — A Brassói Lapok tudósítójától. — ATHÉN, június 30. A görög, jugo­szláv és román kormányok között lefolyt tanácskozások eredményeképen hivatalo­san jelentik, hogy Görögország, Jugoszlá­via és Hasal­ia teljes egyetértésben el­is­merik az új­ forradalmi bulgár kormányt. BUKAREST, június 30. Diplomáciai körökben úgy tudják, hogy a bulgár kor­mány Bulgária összes külföldi képviselőit ki fogja cserélni a római bulgár követ kivételével. Szó van arról is, hogy Fi­­eseff, Bulgária bukaresti minisztere is he­lyén marad. Az új kormány Davidoffot a bulgár hadsereg vezérkari főnökévé nevez­te ki. 1. Nem követtek el a királyi pár ellen merényletet Szabadon.. engedték azs. állítólagos terrorista nőket A nyomozó hatóságok rémlátomása — A Brassói Lapok tudósítójától. — BRASSÓ, június 30. Az összes pénte­ken és szombaton reggel megjelent bu­karesti lapok nagy szenzációképpen köz­ük, hogy Ferdinánd király különvonata ellen két lengyel terroristanő merényle­tet akart elkövetni. A híradás a következő­ket mondotta. Bukarestbe érkezett táviratok szerint lengyel területen, Lemberg és Stanislau között ártalmatlanná tettek két orosz ter­roristanőt, akik — az eddigi feltevések szerint — Ferdinánd román király és Má­ria királyné különvonata ellen, amelyen a királyi pár Románia felé utazott, me­rényletet akartak elkövetni. A két nő ugyanazon a vonalon utazott, amelyen a király vonatának kellett jönnie, azzal a gyorsvonattal, amely az udvari különvonat előtt néhány órával­ érkezett be Staniszlau állomásra. A gyorsvonat utasai észrevették hogy a teljes sebesség­gel robogó vonat étkezőkocsijából nem sokkal Staniszlau állomása előtt két gya­núsan viselkedő nő egyszerre ugrik ki. Azonnal értesítették Christescu Eugent, a romániai sziguranca aligazgatóját, aki tör­ténetesen ugyanazon a gyorsvonaton uta­zott, s aki tüstént intézkedett, hogy a két nőt tartóztassák le. Az egyik terroristanő a lábán az ugrás következ­őben súlyos sé­rülést szenvedett. Mindkettőjüket 8­ taulszimiba szállí­tották , azonnal megindították ellenük a vizsgálatot. A lengyel rendőrség megálla­pítása szerint m­indkettes közismert ter­roristák, akik a királynak a gyorsvonat mögött haladó különvonata ellen akartak merényletet elkövetni. Megkísérelték, hogy a két nőt kihall­gassák ez azonban eddig nem sikerült, miután mindketten mélyen hallgatnak és minden felvilágosítást ez ügyben megta­gadnak. Az egyik letartóztatott nő egy Landbaum nevű közismert terroristának a felesége. A letartóztatás után a lengyel rend­őrség megtette a legszélesebb körű intéz­kedéseket, hogy a király vonata az útvo­nal többi részén teljes biztonságban ér­hesse el a román határt. Amint Bukarestből ma este telefonál­ják, az eddig lefolytatott nyomozásnak si­került megállapítani, hogy a merénylet­ről szóló híradás minden alapot nélkülöz, és szó sincs arról, hogy ez a két nő, aki - nem tudni mi okból — leugrott a gyors­vonatról, terrorista volna és nem volt szándékukban merényletet elkövetni Fer­den­and király ellen. Nem igaz az sem hogy egyik nő felesége volna Lindbaum terrorista vezérnek. Az eddigi vizsgálat semmiféle olyan nyomra »em­ tudott akad­ni, amellyel a két nő bűnösségére lehetne következtetni. Megalakult a romániai Emberi Jogok Ligája BUKAREST, június 30. Az Emberi Jogok bukaresti­ ligája ma tartotta meg első ülését. A mindvégig érdeklődés mel­lett lefolyt üléseint a liga részletes textnk­ valóit és programmel beszélték meg. A prog­ramon megszerkesztésére bi­izotts­á­­got nevezte ki ki, amelynek tagjává lett ft. többi között Costa Foru is. A bizottság július 4-én terjeszti a liga elé a prog­ram­­ot. . Beszámolt a miniszterelnök a király lengyelországi útjáról A mai minisztertanács BUKAREST, június 30. Ma délelőtt tizenegy órakor minisztertanács volt Bra­­tianu Jones miniszterelnök vezetése­ alatt. A miniszterelnök elsősorban is jelentést tett Ferdinánd király lengyelországi útjá­ról, s arról a rendkívüli meleg fogadtatás­ról, amelyben a királyt a lengyel nép ré­­szesítette. Majd annak az ötvenmiliós hitelnek az ügyét beszélte* meg, amelyet a kosokta­­tásügyi miniszter a közhivatalnokok és szegénysorsú földmivesek gyermekeinek fel­helyezése céljából felállítandó internátus céljaira kért. Végleges határozatot ez ügy­ben a szerdai minisztertanácson fognak hozni. Nem lehet a német márkát stabilizálni Naponta többszáz milliárd márkát nyomnak BERLIN, junius 30 'A birodalmi? ban­k július 1-én forgalomba hozza az uji ötszázezer márkásokat. Az egymilliós bankjegyek­ már előkészületben vannak. A bankjegyforgalom­ elért» a ttosaharcellni bifét ’ , , | ! h ! ! Az utóbbi hetekben a for­yalo­k­ két billiónál nagyobb összeggel növekedett. Naponta többszáz milliárdot nyomnak. A bankjegytömeg na­g­y része a Ru­h­vi­­dlékre megy, ahol a drágaság sokkal na­gyobb, miint Németország más részeiben. Legközelebb ezer márkás ércpénzt fog­nak forgalomba bocsátani.­­ Becker német pénzügyminiszter a Daily Telegraph tudó­sítójának kijelen­tette, hogy a márkát nem lehet mester­ségesen stabilizálni. A további elértékte­lenedésnek komoly gazdasági és politi­kai következményei lesznek. Joggal le­het a kommunizmus terjedésétől tartani mert az sokkal erősebb Németországban, amiint hiszik.­­ A birodalmi tanács megtiltja a kül­földi papírok vásárlását. Az erről szóló rend­elet a bankjegyeladás ellen is eré­lyes eljárást és a deviza­tulajdon feletti, ellenőrzést léptet, életbe. Ugyancsak meg­tiltja a rendelet a külföldieknek a b­ank­­iecrhielnyújtást. A törökök felmondták a Chester-szerziődés ANGORA, június 30. Reuter jelen­­tés szerint a török ko­móri­ femn on.ha a Chester-szerződést, mert az amerikai társaság elmulasztotta bizonyos mező­­gazdasági gépeknek megállapitott ha­táridői jt való segállítását.

Next