Brassói Lapok, 1923. július (29. évfolyam, 145-169. szám)

1923-07-02 / 145. szám

Obon miniszter útja Prágába Mi történt a harmii állomáson ? — A Brassói Lapok­­munkatársától. — PRÁGA, június 28. A bulgár paraszt­­diktátor véres bukásának hullámverése el­sodorta Sztambulinszky alkotásait és te­remtményeit Az antant hegyének suga­raiban sütkérező bulgár Lenin tragédiája a nemzeti demokrata irányzatot juttatta érvényre, melynek diadalmas útjából pusz­tulnia kellett a bolsevizmussal titkos uraságban kéjelgő irányzatnak. A bulgár történelem új korszakának megrázóan drámai részleteiről sokat írtak a lapok, egy érdekes epizódjáról azonban nem vett tudomást a világsajtó. Obow a Sztambulinszky-kabinet pos­taügyi minisztere és a diktátor rendíthe­tetlen személyes híve ott volt a Plevna közelében lezajlott legelső ütközetben, hol mintegy ezer fegyveres paraszt kísérelte meg bálványa végzeteinek útját állani. A kormánycsapatok széjjelrobbantották a fa­natikus csoportot és menekülésre kénysze­­rítették a vezetőket. Obow titkárával Ro­mánia felé­ menekült. Éhségtől és fáradtság­tól elcsigázva, a kiállott izgalmaktól ösz­­szeroppantva érkezett a futó miniszter ro­mán földre, hol nem talált olyan fogad­tatásra, minőt remélt. A román kormány, meg akarta ugyan engedni, hogy az or­szágban maradjon, de tartózkodási helyet jelölt ki részére. Obow így nem kért a vendégszeretetből és tiltakozásul a júni­us 15-én este Bukarestből Prága felé in­duló gyorsvonatra szállott. A halmi­ ha­tárállomásig senki sem tudott a robogó vonat utasai közül arról, hogy egy mene­külő miniszter lappang közöttük. Itt is csak kevesen, a prágai közvetlen kocsi utasai közül 3­4-en szereztek tudomást ar­ról, hogy a női fél fülke ülésein a kime­rültségtől szinte aléllan fekvő ember Obow a Sztambulinszky- kormány egyetlen meg­menekült minisztere. A halmii határállomás cseh hatósága nem tudta mitevő legyen a nem minden­napi utassal, kinek útlevele nemi volt. Obow titkára igyekezett a cseh rendőrsé­get rábírni, hogy engedjék át utat a ha­táron, de a cseh tisztviselők nem merték ez útlevélnélküli minisztert addig áten­gedni, míg a prágai kormány utasítása meg nem érkezik. Végre is kompromis­­ Szum jött létre a miniszter és a cseh ha­tárrendőrség között. A Halmiból Prága felé induló vonattal csak a miniszter fiatal tit­kára utazott el, hogy­ Prágában interveni­áljon Obow miniszter pedig visszamaradt Halmiban, hol bevárta a csehszlovák kor­mány döntését. Ez nem késett sokáig. Prá­ga megnyitotta kapuit a menekülő minisz­ter előtt, ki így azután június 18-án meg­érkezett a cseh fővárosba. A világsajtó­ban elhelyezett azon hírek, hogy Obov Magyar­országba menekült, vagy Magyaror-­­szágon át jutott cseh földre, ezek szerint tévesek, mert a paraszt diktátor egyetlen megmenekült minisztere Ilalmin át lépett a csehszlovák köztársaság területére, hol most csendben és mindentől visszavonul­­tan tölti Papjait. Obon Halmiban­ még nem tudott Sztambulinszky tragédiájáról. Egy cseh kurír közölte vele, hogy Sztam­bulinszky­ékat megölték.. Hitetlenül rázta a fejét. Prágában azonban kétségtelen tény­ege lett az, amit Halmiban még csak fantasztikus hírnek vélt. Obon Halmiban még erős reménységgel nézett a jövő elé, ma már Prágában beletörődött abba, hogy annak az érának csillagzata, mely­­ét is hatalomra juttatta, örökre leáldo­zott Bulgária fölött...... Legolcsóbban és legszebben test, tisztit, az ? UNIC­R­o-3 gőzmosógyárCluj, Calea Reg, Ferdinand 133 ZsákZsinegKötél | brassól i'kpm Módosítják a külföldi tartozásokról szóló törvényt Bratianu pénzügyminiszter külföldi útja — A Brassói Lapok tudósítójától. — BUKAREST, június 30. Bratianu V. pénzügyminisztertől már napok óta nem érkezik hír, ami annál inkább izgalmat kelt kormánykörökben, mert megelőzőleg olyan hírek érkeztek Páriából és Rómából, melyek nem sok eredménnyel kecsegte­tik a pénzügyminiszter vállalkozását. A pénzügyminiszter tudvalevőleg a külföldi tőkét akarta megnyerni a hazai kincsek hasznosítása végett. Párisban azon­ban hűvösen fogadták s a francia keres­kedők arra használták fel Bratianu V. párisi tartózkodását, hogy szemrehányá­sokkal illessék a külföldi kereskedelmit tartozásokra engedélyezett moratóriumért. A francia hitelezők szerint erre a törvényre nem volt szükség, mert igen sok romániai kereskedő megfizethetné tarto­zását, de a törvényre támaszkodva, nem teszik. A romániai adósok eme eljárása erősen kifogásolható, ugyancsak kemény bírálatot kíván a kormány, mely, a mora­tórium­­törvénnyel protezsálja a fizetni nem akaró romániai kereskedőket. Rómában hasonló szemrehányások kí­sérték a pénzügyminisztert. Ezenkívül Rómában az Olaszországban elhelyezett kincstári bonok konszolidációja tekinteté­ben is elégedetlenkedtek az illetékes körök. Bratianu V. a szövetséges országokban tapasztaltak hatása alatt kijelentette, hogy a külföldi tartozások rendezéséről szóló törvényt módosítani fogja. A csehek, mint nemzeti kisebbség­ és az osztrák kormány, mint zsarnok Érdekes panasz a bécsi népszövetségi konferencia előtt — Bécsi szerkesztőségünktől. — BÉCS, június 29. A bécsi népszövet­ségi konferencia éppen a szlovenszkói ma­gyarság helyzetét és sért­entel tárgyalta, amikor egy küldöttséget jelentettek be. Dickinson elnök azonnal félbe. ...il­let­i a konferenciát, "hogy a kisebbségi szekció tagjai a Reputációt meghallgassák. Min­denki azt hitte, hogy valahonnan messziről egy elnyomott nemzet képviselői érkez­tek, annál nagyobb volt a meglepetés, ami­kor jóltáplált, mészáros és vendéglős képű bécsi, bürgerek léptek be, akik mint a bécsi csehszlovák nemzeti tanács dele­gátusai mutatkoztak be. Bemutatkozásuk után előadták, hogy a bécsi cseheket és osztrák kormány való­sággal elnyomja. A Bécsben létesített cseh iskolákban számos osztrák tanító van, ezek azonban, noha cseh nyelven adnak elő, nem nevelik a gyermekeket cseh szellem­ben. Ezért azt követelik, hogy cseh nem­zetiségű tanítókat alkalmazzanak a bécsi állami és városi cseh iskolákban. Szint­úgy azt is követelik, hogy a cseh iskolák számára külön iskolaügyi bizottságot léte­sítsenek, amely teljesen szuverén legyen és ne legyen alárendelve sem az állami, sem pedig a városi iskolabizottságoknak. .. Számos más követelés felsorolása után kijelentenete még azt is, hogy a bécsi csehek tiltakoznak az, ellen, hogy az iskolai hatóságok gyermekeik bizonyítványait né­met nyelven állítsák ki. E helyett azt köve­telik, hogy a bizonyítványokat úgy az ele­ink mint a közép- és szakiskolákban cseh nyelven állítsák ki. Követeléseik előter­­­jesztése után ismét rátértek az osztrák kormány — szerintük —f­elnyomdó törek­véseire, kifejtették, hogy noha az összeom­lás után ezrével vándoroltak ki a csehek Pécsből, Csehszlovákiába, még ma is öbb mint 200 ezer cseh él Bécsben, vagyis jóval több, amint a legutóbbi, idei nép­számlálási statisztika kimutat. A bizottság tagjai a bécsi csehek de­­putációját meghallgatva, barátságos beszél­getésben megnyugtatták őket, hogy az osz­trák kormány előtt az ő kívánságaik ér­dekében is fellépnek, egyelőre vannak azonban olyan kisebbségek is még Közép­­európában, így Csehországban is, amelyek­nek sokkal súlyosabb sérelmeik vannak, mint az, hogy a bizonyítványokat nem az ő nyelvükön állítják ki. BRASSÓ, június 30. Még januárban megírta a Brassói Lapok, hogy a magyar tannyelvű állami iskolák magyar tansze­mélyzetének ez év szeptember 1-ig vizs­gálatok kell a román nyelvből, amit ha nem tesznek, vagy pedig eredménytelenül vizsgáznának, úgy elbocsátják őket. Mikor letették az­ esküt, mellyel kapcso­latban azt az ígéretet kapták, hogy sem­miféle pressziót sem gyakorolunk reájuk, nem gondolták, hogy, az ígéret ellenére minden évben tépnek egyet a szárnyaikon s hogy eljön az az idő, mikor a román nyelv és irodalomból, történelemből, föld­rajzból és alkotmánytanból olyan tudással rendelkező vizsgát kell tenniük, amennyit a középiskola negyedik osztá­lyos anyaga tartalmaz és előír. Mert ezt kapták legújabban rendeletben a magyar tannyelvű állami iskolák tanerői és azt, hogy a nevezett tárgyakból a vizsgát au­gusztus 15-től kezdve Kolozsváron kell etetniök. De ez mind hagyj­án. Kaptak egy má­sik rendeletet is. S ez a rendelet egyenes támadás a magyar tannyelvű állami isko­lák magyar tannyelve ellen. Nem keve­sebbről, mint arról van szó ebben a ren­deletbe­n, hogy­ az 1923—24. tanévtől kezdve­ min­den, még a magyar tannyelvű ál­lami iskolában is románul kell ta­nítani, e nyelven kívül a történetet, földrajzot és alkotmánytant minden osztályban, a számtant az első osz­tályban s a franciát csak román nyel­viz tankönyvtül lehet tanítani. Más szóval: a magyar tanítási nyelv a magyar tannyelvű iskolában megkapta már a kegyelemdöfést. Mert mi követke­zik ebből? Az, hogy 1924—25. tanévtől kezdve minden tárgyat románul fog kel­­leni tanítani az állami magyar tannyelvű iskolákban.­­ Újabb ukáz a magyar tannyelvű állami iskolákhoz Hogy sikkad el a magyar tannyelvűség jellege —­ A Brassói Lapok tudósítójától. — Sjfp • * ~~m li ellen fényesen bevélt Vértes § feflOQ KYógysz. Mészvas-szfirpe. ■ Teljes kúrára rendesen szlik­bah Mellbeteg­­séges 4 üveg ára 160 Lei­seg, Lápkör bérmentve. Vártes L. Sas­(Loyd 1198)_________gyógyszertára Lugos, 201 sz M Itiscum IL Végkielégítik Magyarországon az elbocsátandó tisztviselőket BUDAPEST, június 30. Érdeklődés előzte meg a nemzetgyűlés csütörtök­ dél­utáni ülését, amelyen Kállay Tibor pénz­ügyminiszter terjesztette be a tisztviselői létszámcsökkentésről szóló javaslatot. A javaslat húsz százalékkal csökkenti az álla­mi tisztviselők számát. A csökkentést az 1923. év végéig vi­szik véghez. Az elbocsátási okiratot szep­tember 30-ig kell kézbesíteni a közszolgá­lati alkalmazottaknak. A tisztviselőket nyugdíjbah­elyezés vagy végkielégítés mel­lett bocsátják el. Nagyfontosságú a törvényjavaslat má­sodik fejezete, amely a trianoni határok közé vont Magyarország vármegyei közé­­igazgatását vonja össze. E fejezet szerint Győr- és Mosony, Esztergomi- és­­Komárom-, Nógrád- és Hont-, Gö­­mör és Kishont, Zemplén- és Abaúj Tor­na-, Szatmár-, Ugocsa- és Bereg, Sza­bolcs- és Ung-, Békés- és Arad­-, Csa­­nád- és Torontál vármegyék közigazga­tását egyesítik. Lejárt sorsjegyeket tukmáltak a vásárosokra — A Brassói Lapok tudósítójától. — SEGESVÁR, június 30. Romlott köz­állapotaink közepette is feljegyzésre méltói eset történt az ez évi júniusi segesvári vásáron. A vidékről nagy számban vásárra jött árusok Bódéik fel­állításával foglalatoskodtak, amidőn a megjelent rendőr igazolványukat kérte. S mert a felmutatott is­mi­ igazolványom felül a rendőr által kívánt »Igazolvány«­­nyal nem rendelkeztek, sátraik felállí­tását a rendőr megtiltotta, mindaddig, míg a rendőrségtől ezt be nem­ szerzik. Kénytelen-kelletlen tehát jelentkez­tek is a rendőrségein, ah­ol 20 lej lefize­tése ellenében kaptak is egy-egy 10 szel­vényes »Societatea de Emi­ra­ti­­me Fi­­zica Inainte« sorsjegyet. .Ez »igazol­vány« jóval felszerelten aztán akadály­talanul folytathatták bódéik megkezdett felállítását, áruik árusítását. S bár némi sorsjegy- vásárlás céljából tették meg a fáradtságos utat Segesvárra, meg­nyugodtak a rendőrség­ megmásíthatat­lan rendelkezésében. E megnyugvásukat elősegítette az a remény is, hátha a sors­jeggyel valamit nyerni is fognak. Illú­ziójuk azonban csakhamar eloszlott, a­mikor a sorsjegy­eket behatóbban meg­vizsgálták és megállapították, hogy a húzás határnapja 1922. január 12-ike. Hogy kinek a rendeletére árusítot­ták Segesváron a húzás napja Után másfél év mu­lva a sorsjegyeket, hogy az ezek eladásából illegi Lint után be­vasalt vételár milyen célt fog szolgálni, az nem tudható, de az bizonyos, hogy ha az effajta hatalmi túlkapások kellő megtorlásban nem­ részesülnek, gomba­­módra elszaporodnak. Már­pedig ez sem az állami tekintély emelésére, sem a közrend és törvények tiszteletébe ve­tett hit megerősítésére épen nem­­ al­kalmas. (I. V.) llstt ““ —* MODERN MOZGÓ­­ DZSUNGEL­­ISTENNŐJE ) Harc a vadállatokkal. Eredeti fel-­­­vétel 4 részben. Il-ik rész 1923. június 29 és 30-án. Főszerepben : piao I a XA-XV főszereplői.

Next