Brassói Lapok, 1923. szeptember (29. évfolyam, 196-220. szám)
1923-09-01 / 196. szám
1923. szeptemibier 1. Kirándulók és vasutasok közelhaza a krajovai pályaudvaron Magyar irredentistáknak nézték a román tanárokat — A Brassói Lapok bukaresti tudósítójától. BRASSÓ, augusztus 30. A krajovai pályaudvaron, — amint bukaresti tudósítónk telefonálja — párját ritkító!botrány történt, amely apró nézeteltéréssel kezdődött egy kiránduló társaság és a vasút személyzete között, s amely végül is oly nagy arányú verekedéssé fajult, hogy annak befejezése után a részben könnyebben,részben súlyosan sebesültek egész tömegét kellett a krajovai állomás várótermében ápolás alá venni. A mindenesetre nagyon jellemző és a mai idők jellemére és felfogására élénk fényt vető eseményről a következőket jelenthetjük: A bukaresti Graiul Romanesc nevű egyesület, amelynek tagjai jórészt tanárok, tanárnők és diákok, kirándulást rendezzett Krajovába és környékére. Megtekintették a tájak szépségeit, alaposan kiélvezték a társas kirándulás minden kellemetességét, s aztán, tegnap este, kellemes emlékekkel és benyomásokkal gyarapodva, kivonultak a krajovai vasúti állomásra, hogy a legközelebbi vonattal visszatérjenek Bukarestbe. Amikor megérkeztek a vasútállomásra, a kirándulók rég bevett szokásához híven azzal a kéréssel fordultak az állomás személyzetéhez, hogy a Bukarest felé induló vonathoz csatoljanak a kiránduló társaság részére egy külön vasúti kocsit Az állomás személyzete azonban hallani sem akart erről. Szóváltás keletkezett, amely mind hangosabb és hangosabb lett, s amelyben az állomásnak majdnem egész személyzete az állomásfőnöktől lefelé részt vett. A szócsata azonban nem sokáig tartott, mert az állomás személyzete néhány perc múlva, ki szabad ököllel, ki dorongokkal felfegyverkezve nekirohant a kiránduló társaságnak és annak tagjait, akik között igen sok idősebb úr és hölgy volt, kíméletlenül ütlegelni kezdték. Valóságos közelharc fejlődött ki a két tábor között, amelyben a vasutasok részéről Paunescu Péter állomásfőnökkel, az étterem tulajdonosával, Nicolai felügyelővel, Trale tanácsossal az élükön hatalmas ütlegeket osztogattak. Az állomáson óriási a fejetlenség és a zűrzavar, s a városban is hamar hire terjedt az indóházban folyó küzdelemnek. Kivonult a rendőrség, kivonult egy tiszt vezetése alatt egy szakasz katonaság. A vasutasok üdvrivalgással fogadták a hatóság embereit, és ime csodák csodája, a segítséget hozók nem a szorongatott kirándulókat támogatják, hanem a rendőrség a vasutasok pártjára áll a tiszt pedig szépen elvezényli a szakaszt a harc színhelyére. Az állomás perronját, s a várótermeket a harc befejezte után a sebesültek egész tömegei foglalják el, a kiránduló társaságnak valamennyi tagja kivétel nélkül alapos ütlegelésben részesült, s közülök igen sokan fetrengenek vérükben. Súlyosan megsebesültek a többek között Teodoru, Joanin, Atanesescu tanárnők, Fenesan, Demetrescu I., Teodoru II. tanárok, s ezenkívül nagy a könnyebben sebesültek száma. A városból nemsokára több automobilon orvosok érkeztek a helyszínére, akik a sebesülteknek az első segélyt nyújtották. A vizsgálatot az ügyben megindították a Jétely aztán érdekes és jellemző felvilágosítást adott a vasutasok magatartásáról, s arról, hogy miért nem sietett a rendőrség és katonaság a szorongatott kirándulók segítségére. A kihallgatások folyamán a vasutasok egyértelműleg vallották, hogy a kiránduló társaság tagjait magyar irredentistáknak nézték. Ezért tagadták meg a különkocsit, ezért inscenálták a veszekedést, s ezért osztogatták oly bőkezűen az alaposnál is alaposabb ütlegeket. Most, hogy kiderült a lévedés, szánják bánják bűneiket — de segíteni és visszacsinálni még sem lehet azt, hogy ízig-vérig román embereknek kellett a nemlétező magyar irredentizmusért vérésen szenvedniök. Maga a történet, bármily szégyenletes is, de mindenesetre tanulságos. BRASSÓI LAPOK. Anglia kiterjeszti tengeri uralmát A Földközi tenger, mint az angol-francia-spanyol érdekek ütközőpontja — A Brassói Lapok munkatársától. — BRASSÓ, augusztus 30 Londonból érkezett távirat jelenti, hogy a Daily Chronicle szerint az angol tengerészeti miniszter október elsején a Földközi-tengerre utazik. Útjának célja, hogy Máltában és Gibraltárban megtegye az előkészületeket, hogy az angol hadiflotta nagy részét az Északi-tengerről a Földközi tengerre helyezzék át.• Ez a rövid távirati jelentés nagyjelentőségű világpolitikai eseményeknek az előfutárja, s nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a tenger uralmáért megkezdődik a nyílt küzdelem Európának ama két nagyhatalma között, amely ma, a világháború befejezése után, szinte kizárólagosan uralta, mondhatni teljes egyetértéssel, az európai tengereket. Anglia megelégedett az északi tenger uralmával, amíg a Földközi tengert teljesen háborítatlanul birtokolta Franciaország. Ma azonban Európa politikájában jelentős fordulat készül. A kötelékek, amelyek a két antant nagyhatalmat egymáshoz fűzték, nagyon is meglazultak, s Anglia elérkezettnek látja az időt arra, hogy érdekeit, amelyet eddig csak Máltából és Gibraltárból védhetett meg, az egész földközi tengeren biztosítsa — Franciaország ellenében. S innen fog bekapcsolódni Anglia abba a küzdelembe, amelyet most Spanyolország vív meg. Három hatalom három ellentétes érdeke fűződik a Földközi tengerhez. Anglia Gibraltárért, Franciaország a Földközi tengerért, Spanyolország Tangerért fog küzdelmet vívni. S a jelentésnek azt a kitétele hogy az angol hadiflotta nagy részét akarják áthelyezni a Földközi-tengerre, szó szerint veendő. Anglia azt akarja elérni, hogy a Földközi-tengeren, a Gibraltár környékén — mint,egyedüli ura a tengernek — a legnagyobb földközi flottával rendelkezhessék. Benes elfogadta az olasz~ang£öl álláspontot Hétfőn találkozik Bethlen Benessel — Biztosra vehető a magyar kölcsön — A Brassói Lapok eredeti táviratai. — ROMA, augusztus 30. A cseh köztársaság külügyminiszterének római idézése jó kilátásokat jelent a magyar kölcsön szempontjából, amelyet kis" optimizmussalma már biztosra lehet venni A mai napon e kérdést az a körülmény dominálja, hogy Benes magáévá tette Olaszország álláspontját a magyar kölcsön tekintetében. Mielőtt Benes búcsúlátogatást tett volna Mussolini miniszterelnöknél, fogadta a Prager Tagblatt római levelezőét és látogatásának célját az alábbiakban fejtette ki: — A megoldandó feladatok világosan kitűnnek a nemzetközi helyzetből. A Népszövetség egyik legfontosabb ülésszaka küszöbén az általános politikánkról kívántam tanácskozni az olasz miniszterelnökkel. Elsősorban az olaszcseh viszony és a gazdasági kapcsolat körül fölmerült félreértéseket szándékoznak kiküszöbölni. Megbeszéléseink főtárgya azonban a magyar kérdés volt. A Mussolinivel folytatott tanácskozásaink elvi felfogásban tökéletes megegyezést tüntet fel Olaszország és Csehországerópaipolitikája tekintetében. A mi politikánk a békeszerződésen épül fel, amit mindkét állam egy képen végrehajtandónak tart A cseh-olasz helyzetről Benes azt mondotta, hogy Csehország, politikája Olaszországgal szemben az utolsó öt év alatt nem változott meg. A magyar kérdést illetően Benes kijelentette, hogy súlyt helyez annak feltüntetésére: Csehországnak semmi olyan érvünke nincsen, amely Magyarország fennállása ellen irányulna. Másrészt azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a trianoni békeszerződés szöveg szerint végrehajtassák. Az újságíró ekkor amagyar kölcsönre terelte a szót, mire Benes kijelentette, hogy ‘Ausztria példáját nem lehet Magyarországra alkalmazni, mert ebben az országban más a helyzet. A kölcsönnyújtásban elvileg egyetért Olaszországgal, a keresztülvitel részletei felől még nem tárgyalt Mussolinival. Benes nyilatkozata Budapesten Benes nyilatkozatát — a budapesti Az Újság szerint — magyar politikai körökben a következőleg kommentálják: — Megállapítható, hogy Benes cseh külügyminiszter a Magyarországra kedvező angol-olasz álláspontot fogadta el. Természetesen a részletkérdésektől is sok függ, mert a kisantant mindeddig óvakodott közzétenni feltételeit. Még májusban hire terjedt, hogy a kisantant olyan kikötésekkel fog előhozakodni, amelyek érintik az ország szuverenitását és a miniszterelnök szerint teljesíthetetlenek. Fontos még, hogy milyen hatásköre lesz a kölcsön hova fordítását figyelő népszövetségi ellenőrzésnek. Remélhető azonban, hogy Genfben a nemzeti szuverenitást nem érintő hatáskört állapítanak meg. Miért nem ment Bethlen Prágába ? A Die Stunde cimű lap jelent ki Genfből: Benes csütörtökön utazik Genfbe és Bethlen gróf magar miniszterelnök szombaton indul. A két államférfin valószínűleg hétfőn találkozik. Találkozásuk színhelyéül szándékosan választották a semleges Genfet, mivel Magyarország tekintélye nem engedte meg, hogy Bethlen miniszterelnök Prágába ülzzék. Beavatott tényezők azt hiszik, hogy a kisantant ünnepélyes nyilatkozatot kíván Magyarországtól, hogy az minden pontjában végrehajtja a trianoni békeszerződést. Ilyen nyilatkozatot már tavaly tett Magyarország a Népszövetségbe való felvétele alkalmával, azért nem esik nehezére megismételnie, annál inkább, mert a kisantant garancia-klauzulátír alá, amelyben »biztosítja Magyarország mai határait.« Nincs közeledés a francia és angol álláspont közt Színnes hiú erőfeszítéseket tesz a kibontakozásra Megszállás, memóriás, halálos ítélet A Brassói Lapok eredeti táviratai. BRASSÓ, augusztus 30. A belga válaszjegyzék épp oly kevéssé vitte előre a kibontakozás ügyét, mint a francia. Az előbbi az angol válasznak ép a legfontosabb pontját hagyta válasz nélkül: a nemzetközi bizottságra vonatkozó javaslatok Ha a nteetek Mégis áthidaló vonást isGaalnak föl a belga jagpékban, mi Kumk * Ukostintága, hogy Nénawtország a leghalványabb lehetőséget is szívesen ragadja meg arra, hogy a mostani képtelen helyzetből kikerüljön. A párisi lapok talán ép ebből a vágyódásból faragják konkrét formába azt a hírt, hogy a Ruhrvidék passzív ellenállása csikketéótan» H& a fr&zilliä itteni EBligatArtáslfeft 13»IL«a» Itfvi»ttt9it«ifc4, «IVR ** «ptiisi* 3» oldal, 1§8. Mimi". musnak nagyon kevés indoka lenne, mert a megszállást kiterjesztették, a lapokat betiltották, s a halálos ítéleteket tovább gyártják. A francia és belga jegyzékek nem vitték előre a megegyezés ügyét LONDON, augusztus 20. A belga jegyzékről azt írja a Daily Telegraph,hogy angol körökben általános a nézet, hogy a jegyzék semiművel sem vitte előbbre a szövetségesek közötti megegyezést. A Reuter ügynökség szerint az angol kormány "kész a tanácskozásokon résztvenni, ha e tanácskozások sikerrel kecsegtetek. "Az általános felfogás azonban az, hogy Franciaország és Belgium továbbra is kitartanak régi álláspontjuk mellett, s ebben az esetben a tárgyalások nemcsak méltatlanok, hanem káros befolyásúak lesznek. A Daily Chronicle vezércikkei mé már jobban hangzik, azonban kedvező kilátásokat az sem igen nyújt, összefoglalja a sajtónak a jegyzékről alkotott ítéletét, s kívánja, hogy Poincaré és Anglia ne burkolja a jövendő tárgyalásokat a sikertelen titokzatosság leplébe. Limburgig terjesztik a megszállást KÖLN, augusztus 30. Times szerint a franciák tervbe vették a Ruhr Vidék Újabb megszállását, melyet ezúttal Bcerlandra és Sauerlandba, egészen a münster vonalig, valamadin a jubboldas Rajnapartot beleértve egészen Lamsburtf városáig akarnak kiterjeszteni. Ostromállapot Bochumban BOCHUM, augusztus 30. Egy ittas francia tiszt bántalmazása miatt elrendelték a városban az ostromállapotot. A közúti vasút forgalmát büntetésből beszüntették. Halálraítélt német tábornok PARIS, augusztus 30. A reggeli lapok jelentése szerint a mainzi hraditörvényszék tegnap Otto von Jaeger tábornokot, a kilencedik gyalogos hadosztály volt parancsnokát állítólagos fosztogatás, gyújtogatás és erőszakoskodás miatt in contumaciam halálra ítélte. Német lapok betiltása BERLIN, augusztus 30. Az Essenben székelő francia vezénylő tábornok több hónapra betiltotta az újságok egész sorozatát. Felfüggesztették a kolozsvári ipartestület autonómiáját Amikor kétezer magyar iparossal százhatvan román iparos áll szemben — A Brassh Lapok ravakatinából. — KOLOZSVÁR, augusztus 30. Kolozsvármagyar iparostársadalmának legkisebb sérelme az a miniszteri rendelet, amely máról-holnapra megszünteti az ipartestület autonómiáját kizárólag amiatt, mivel az összetételeiben túlnyomóan megjár testület magyar vezetőséget választott maga fölé. Az ipartestület tudvalévően hét hónappal ezelőtt tartotta meg tisztújító közgyűlését, amelyen a vezetőhelyekre magyar iparosokat választottak be. Ez a választás sehogyan sem elégítette ki a testület kétezer magyar tagjával szemben álló 160 román tagját, akik Gilescu mérnököt szerették volna az elnöki székben látni. Az ipartestület elégedetlen tagjai érve felebbezéssel fordultak a kereskedelemügyi minisztériumhoz, ahonnan a választások megsemmisítését kérték. A minisztérium ma rendeletileg közölte a kolozsvári iparhatósággal, hogy az ipartestület legutóbbi tisztújító választásának eredményét érvényteleníti és az ipartestület autonómiáját januárig felfüggeszti. Egyben ama reményének ad kifejezést, a kereskedelmi minisztérium, hogy ,, az ipartestület kebelében addig is helyreáll a megzavart egyensúly és olyan választásokról fognak gondoskodni, amely a román elemnek megfelelő helyet biztosít a testület vezetőségihez.