Brassói Lapok, 1923. október (29. évfolyam, 221-246. szám)

1923-10-01 / 221. szám

1020. október 1. Az őszi 9 idényre nagy­­ szállítmány i I érkezett! I * Gyapjú szövetek ruháknak 180 — I Kosztüm „ 130 cm. szális. 260’— Angol köppeny szövet­­ 400*~ Köppeny velour 1. k­isstigl . 500*— Köppeny selyem plüs . . 600* ~ Selymek tiltó is UliuM . — Kosztüm v. köppenybélés 80 — Divat parchet, prattll stau­ó GC* - t. Tenisz flanel­ . . . 45 — Dubl flanel­................50'— 5-adroll vásznak .... 48* ~ Ing zefr .. .... 50 -I Glaill paplan .... 700*— -«* Ascher Testvérek 5­1! r öt s s ó, MT­I Kapu-ucca • A választók újbóli összeírását követeli a Magyar Párt Memorandum a kormányhoz, felterjesztés a miniszterelnökhöz — A Brassói Lapok munkatársától. — KOLOZSVÁR, szeptember 29. A Magyar Párt vezetősége a nyári szüne­tet adatok gyűjtésére használta fel. Ki­merítően összegyűjtötte mindazokat a sérelmeket, a­melyek az utóbbi időben érték Erdély magyarságát, hogy ezeket az adatokat a Magyar Párt október hó­napban tartandó intézőizottsági ülésén hivatalos memorandummá alakíthas­sák át, amelyet a kormánynak küld a párt. De foglalkozott a Magyar Párt az e­dély magyarságát olyan súlyosan érin­tő adó­terhekkel is. A­­lpárt javaslatot terjesztett a kormány elé, amelyben éle­sen tiltakozik a magyarságot ért adó­ügyi sérelmek miatt, és főleg azt kifogásolja, hogy a jog­orvoslat befejezése előtt kell ki­egyenlíteni az adót. Ugyancsak felterj­sztést küld a párt Bratianu Jones miniszterelnökhöz, a­­m­elyben arra kéri a kormányelnököt, hogy a belügyminiszter kétszeres el­utasítása ellenére is vigye minisztertanács elé a válasz­tói névjegyzékek­ kiigazításának ügyét. Egyben felhívja a Magyar Párt sze­nátorait és képviselőit, hogy a parla­ment őszi ülésszakán foglaljanak elé­­­­lvesen állást a Választók ujjpárti össze­írásának elrendelését illetőleg. Petala tábornoknak a kolozsvári ha­todik hadtest parancsnokának arra az udvarias hangnemben megfogalmazott levelére, amelyet a hadizóna megszün­tetésére vonatkozóan intézett a pártj­hoz, a vezetőség megszöveg­ezte a vá­laszt, amelyben megköszöni a tábornok szívességét. Lemondott a magyar fegyintézet elnöke BUDAPEST, szeptember 29. A kor­­mányzó Xóllay Tibor pénzügyminisz­­ter elő­terjesztésére Popovics Sándor nyugalmazott minisztert az , állalmi ,f­egyintézett elnökét megbízatásától sa­ját kérelmére felm­ehtett a teljes elis­­­merésén­ek kifej­etésével. Az iskolarendelet hatása Nagy Károly és Ferencz József püspökök és Balázs Anns »ír» kanonok, a statu« előadója nyilatkoznak a Brassói Lapoknak A szász sajtó a németség nagy sérelmének nyilvánítja az iskolarendeletet . Megfenyegetik Brandsch Rudolfot BRASSÓ, szeptember 29. A közokta­tásügyi miniszter iskolarendeletének meg­döbbentő és lesújtó hatása tartja izga­lomban a nemzeti kisebbségek társadal­mát, főképen tanügyi köreit. A közhan- s­gúlát körülbelül az, hogy e törvényellen I nes és a felekezetek és fajok jogait egy­ I­­ránt sértő rendelet végrehajtása azonos­­ lenne az anyanyelv érvényesüléséről és a­­ nemzeti kultúráról való lemondással, s­­ hogy minden rendelkezésre álló törvé­­­­nyes eszközt fel kell használni, hogy a rendelet visszavonassék vagy kielégítően módosíttassák. Nagy Károly református püspök nyilatkozata A Brassói Lapok kolozsvári munka­társa ma felkereste a magyar egyházak vezetőit, hogy megtudja az ikolarende­­letről alkotott véleményeiket. Nagy Károly református püspök így nyilatkozott: — Mély megdöbbenéssel értesültem a kultuszkormány 22 pontból álló iskola­­ügyi rendelkezéséről, amely anyanyelvünk használásának eddigi kereteit is kikezdte. Bukaresti időzésünk alkalmával, midőn el­némított iskoláink sorsát akartuk rendbe hozni, egyáltalán nem tárgyaltunk ezek­ben a kérdésekben és így elsősorban mi lepődtünk meg azon, hogy a regálbeli tan­rendet húzták reá iskoláinkra. Minden tör­vényes eszközt felhasználunk avégből, hogy a kormány megváltoztassa méltány­talan álláspontját, vagy hogy a döntést belátóbb emberek kezébe helyezzük. Az unitárius püspök szava Ferenc József unitárius püspök a kö­vetkezőket volt szives közölni munkatár­sunkkal: — Az unitárius egyház számára ..öt nyilvános és egy magány.Tegy ’..őzé.isko­lát hagyott meg a kormány. Az aleabihoz tartozik a székelylo­resztu­­i és a kolozsvá­ri, a magánjellegűak­ közé a tordai uni­tárius gimnázium, amelynek nyilvános jo­gát tudvalévően csak a legutóbb vonták meg. Az egyház mindent el fog követni, hogy a tordai unitárius gin in­ uziu­n­ nö­v­en­­dékei Székelykeresztúron, vagy­­ Kolozs­várott tehessenek vizsgát. A rendelet ama kitételét, hogy elis­mert felekezetid­nek csak az escet te­kinti, amelyeknek kétszázezernél több híve van, az unitárius egyház nem veszi magára, mivel az erdélyi unitárius egyház már ré­gen el van ismerve és törvényesen szente­sítették is. A rendeletnek egyébként több sérelme van, amelynek megvalósulása el­len a rendelkezésére álló eszközökkel az unitárius egyház energikusan küzdeni fog. A róm. katoliku­sok­ állásp­ontja Balázs András kanonok, a római ka­­tholikus státus előadója a következőleg fe­lelt kérdésünkre: — Nagy sajnálattal kell megállapíta­nunk, hogy a döntés eredménye távolról sem az, amit joggal várni lehetett Volna Eredményt elérni voltaképpen csak egyet­len pontban sikerült — a szerzetes isko­lák tannyelve ügyében. E tekintetben­­­ döntés némi enyhülést hozott, amennyi­ben a szerzetesi középiskolák első osz­­t­­ályaiban meghagyja a magyar ta­nítási nyelvet. Az egész magyarság, de különöskép­­­­­pen a katholikus magyarság nagy hálával ■ tartozik az egyház vezetőinek, elsősorban természetesen Majláth Gusztáv Károly p­üs­­­­l­öknek, aki fáradhatatlan­ buzgalommal , és tapintattal vezette a tárgyalásokat a kellő eredmény elérése érdekében.­­ Nem hallgathatjuk azonban el,­­ hogy sok tekintetben még súlyosabb a­­ helyzet, mint eddig volt. Itt van mind­­­­járt az a pont, hogy­ a középiskolák nem vehetnek fel magántanulókat. Továbbá,­­ hogy a román történelem, földrajz, és al­­­kotmánytan ezentúl román nyelven taní­tandó, holott tanáraink egyáltalán nem le­hetnek abban a helyzetben, hogy ilyen­­ tantárgyak tanítására elég nyelvi készült­séggel és készséggel rendelkezzenek . Nagy sérelem, hogy a magyar , nya­i nyelvű zsidó p­olgár társ­­uk részé­re valósággal lehetetlenné teszik, hogy iskoláinkat látogassák. Tanár­ luk­ás tanítóink a jövő év augusztus havában a román nyelvből, föld­rajzból és történelemből vizsgázni tartoz­nak és ennek a vizsgának az eredménye fog dönteni sorsuk felett. Ez alkalommal nem akarok szólni a rendelet többi sú­lyos intézkedéseiről, amelyek pedig szin­tén szomorúan jelzik a magyar felekezeti oktatás könyörtelen megnehezítését.­­ Az erdélyi magyarság legszélesebb rétegei bámulva állanak e rendelkezések­­előtt és azt kérdezik önmaguktól, hogy mi­vel érdemelték ki, hogy a változott uralom ötödik esztendejében ilyen súlyos fejsze­­csapásokat mérjenek a magyar népokta­tás gyökereire. — Iskoláink védelmében nyugodtan, méltóságteljesen és a törvények teljes tisz­teletével, de épen a törvényekre és jogokra támaszkodva, ezentúl még elszántakban kell síkraszállni. Iskoláinkkal élünk, vagy halunk! Élni fogunk, mert élni aka­runk. Ehhez istenadta jogunk van. Tiltakozásu­ a németek is. A szászok régi és előkelő orgánuma,­­ a Kronstädter Zeitung vasárnapi száma vezető cikkében foglakozik a közoktatás­ügyi miniszter iskolarendeletével. Bevezető soraiban arra utal, hogy a miniszter rendeletet adott ki, holott az ilyen nagyfontosságú kérdésben — mint a miniszter önmagának ellenmondva ki is jelenti — a törvényhozás van hivatva dön­teni. A miniszter rendeletét a szászok és szé­kelyek évszázados autonómiáját — mondja tovább, — melyet az 1919. dec. 9-iki bé­keszerződés 11. cikke is biztosítja, lábbal tiporják. Addig, miig a kormány, az állam­nyelv megtanulását, főkép a középiskolá­ban megköveteli, rendben van a dolog, de mikor előírja, hogy bizonyos tárgyak ro­­­mánul tanítandók és azon a nyelven tar­tandók a vizsgák is, mikor megtiltja más vallású és fajú tanulók felvételét­ és az is­kolai rendtartást is kicsinyes rendőri elő­írásokkal szabályozza, akkor már tűrhetet­len módon behatolt az egyéni kultúrfejlő­­désbe és átlépi az új idők demokratikus szelleme által megszabott hatás­okat. Ak­kor a köteles támogatás helyett elnyom­ja az iskolákat. Ostor és skorpió Az előző években a szászok néha joggal panaszolták, hogy a magyar állam elnyomja iskoláikat, de ha összehason­lítják azt a helyzetet a román kormány mai tényével, akkor Rehabeam zsidó ki­rály szavai jutnak eszükbe: — Atyám súlyossá tette rajtatok a jármot, de én még súlyosabbá aka­rom tenni; atyám ostorral szelídí­tett benneteket én skorpiókkal aka­rom tenni. Annak idején a szászok együtt küzdöt­tek az erdélyi románokkal az ellen, hogy az elemi iskolák oktatása idegen nyelv tanításával terheltessék meg, de a­mi ré­gebben történt, az kicsi dolog volt ahoz a felháborító követeléshez képest, hogy az elemi iskolában hetenként hat órát, sőt a felsőbbekben 12 órát a román nyelv­nek kell szentelni. Ez a szász nép­iskolai oktatás teljes tönkretételét jelenti. . A rendeletnek alkalmasint ép ez a célja. A magyar kormány lojális volt A továbbiakban a Kronstädter Zeitung megvilágítja azt a pedagógia-képtelenséget, hogy bizonyos tárgyakat éppen azokat, melyekbe az ifjúságnak leginkább kellene behatolnia, papagájszerű tanulás kény­szerévé teszik. Hibáztatja azt a szívtelen durvaságot is, mellyel a miniszter a tanítók­tól és tanároktól, akik más viszonyok közt másféle kiképzést nyertek, s hivatásukat évtizedeken át híven betöltötték, megköve­teli, hogy idegen nyelven máról-holnapra vizsgát tegyenek. A románok részéről rendszeresen so­vinisztának hirdetett magyar állam minden rendelete és törvénye ''kia­dása alkalmával a jóakaró készség­nek és emberiességnek megfelelő át­meneti időt engedélyezett. Harc a végsőkig. A miniszter rendeletét, bármily cél­zat hozta is létre, a szászok legdrágább szellemi javaik, iskoláik ellen való táma­­dásnak tekintik, s az egész nép, Románia egész németsége el van rá szánva, hogy ezt a támadást minden rendelkezésre álló erővel visszautasítja és kultúrájáért harcol­ni fog. A rájuk kényszerített küzdelmet ab­ban­ a reményben veszik fel, hogy a hata­­lom­mal űzött lelketlen visszaélés ezúttal is bukni fog Az ideges félhivatalos A kormány francia nyelvű félhivatalo­sa, az Independance Roumaine mai cikké­ben felháborodással ír arról az »izgatás­ról«, melyet Brandsch Rudolf képviselő, a romániai németség egyik vezetője a saj­tóban folytat. A liberális újság azt mond­ja, hogy a kormány a legszigorúbban res­­pektálja a nemzeti kisebbségek jogait és az átcsatolás ötödik évében a legkevesebb, k­mit meg lehet kívánni, hogy­ a román ál­lam polgárai Románia történetét románul tanulják meg. Brandsch Rudolfot, aki a lap szerint, ugyanolyan tónusban beszél és ír, min­t a budapesti újságok, az Independance rossz polgárnak minősíti, akinek műve a zavar keltés, s aki fölöttébb elítélendő. Ezek után Brandsch nyilván el fogja ismerni, hogy a kormány iskolarendeletét már rég forrón áhította a németség, s nemcsak visszavonja eddigi kritikáját, de még hálás köszönetet is mond a nagylel­kűen boldogító rendeletért. 8. osztál, 221. szám. Ötmillióval károsították meg a Nemzeti Színházat Folyik a vizsgálat • A Brassói Lapok bukaresti tudósítójától.­­BUKAREST, szeptember 29. A Brassói Lapok ma reggeli számat meg­emlékezett már arról, hogy az a bizott­ság, amely Valjean szülészeti­­ főfel­ügyelő vezetése alatt a bukaresti Nem­zeti Szính­­áznál a kultuszminiszter meg­bízásából vizsgálatot folytat, súlyos visszaéléseknek jött a nyomára. A bizottság munkájának eddigi ered­ményéről ma hivatalos jelentést adtak ki, amely minden szépítés nélkül hoz­za nyilvánosságra azokat a bűnöket, amelyeket a színház vezetői közül né­­hányan elkövettek. A kommüniké min­denekelőtt hangsúlyozza, hogy a szín­ház igazgatósága teljesen távol áll a visszaélésektől s mindössze néhány ma­gasabb állású tisztviselő követte el a bűnök egész sorozatát. A jelentés szerint az a kár, amely a visszaélések folytán úgy a Nemzeti Színházat, mint pedig az Operahá­zat érte, meghaladja az ötmillió lejrt -A bűnösökre nézve a jelentés azt mondja, hogy a visszaéléseket­­ívesen, Propeanu és Pisculescu, a színházak tisztviselői követték el, és ellenük már a vizsgálóbíró meg is indította az el­járást. A jelentés, amely újab­b­ részleteket tár fel a visszaélésekről, Bukarest mű­vészi­­köreiben érthetően óriási feltű­nést keltett. Letartóztatták Bacaloglu ezredest NAGYVÁRAD, szeptember 29. A fasiszta összeesküvés leleplezésének hullámai még nem­ csillapodtak le. A­ Váradon időző két bukaresti detektív szakadatlanul nyomoz, de az ügyet a legnagyobb titokba burkolják és még csak azt sem hajlandók elárulni, vár­jon szolgált-e a nyomozás komoly bizo­nyítékokkal. Bacaloglu György ezredes, a nagyváradi állítólagos fasiszta puccs főlelőkészítője még ma sem­ érkezett vissza Nagyváradra­. Ellenőrizhetetlen forrásból az a hír kelt Szárnyra, hogy Bacaloglu ezredest Bih­ar megye volt prefektusát Bukarestből való elutazásul előtt, letartóztatták A hír megerősítésre szorul. A görög kormány kifizette Olaszországnak az ötvenmillió lírát ROMA. szeptember 29. Az athéni fran­cia követ tegnap nyújtotta át a görög kor­mánynak a nagyköveti konferencia jegy­zékét amelyre a görög kormány ma már válaszolt is. A válasz elfogadja a kon­ferencia döntését és egyben Utasított« *» svájci nemzeti bankot, hogy a nála letét­­be helyezett ötvenmillió Urát utalja át ez olasz nemzeti bankénak.

Next