Brassói Lapok, 1923. november (29. évfolyam, 247-271. szám)
1923-11-01 / 247. szám
ai íí Mil S: SsSaSk Bonar Law meghalt LONDON, október 30. — Bonar Law ma délelőtt meghalt. Bonar Law, az angol politikai életnek kimagasló, miarikáns ahffija, aki, amint az angol konzervatív párt vezére, még néhány hónappal ezelőtt a hatalmas angol birodalom premierje volt,ma délelőtt meghalt. A háború utáni idők politikájának zűrzavarában ama kevés államférfin között is, akik alkalmasak voltak a nehéz időkben országuk hajóját kormányozni, az elsők között volt. , Lloyd Qcarge bukása után ő volt az, akii átvette a brit kormány vezetését, s abban a harcban, melyet országa érdekeiért a francia szövetséges ármánykodásai ellen folytatott, idegei tönkrementek, egészsége felmorzsolódott. Ez év májusában, anélkül, hogy erre politikai okok kényszerűeltül volna, tisztán orvosai tanácsára lemondott miniszterelnöki tisztjéről, átadva helyét Baldwinnak. Politikai ellenfelei az erős, tehetséges politikust látták benne, s respektálták őt. A politikai élettől való visszavonulása után minden idejét egészsége helyreállítására használta fel, de felőrlődött szervezete nem bírta tovább . Bonar Law ma délelőtt meghalt „Magyar arcátlanság“ A Viitorul megint kitalált valamit — A Brassói Lapok munkatársától. — BRASSÓ, október 30. Néhány napig nyugton volt a Váitorul, egy kicsit elunta azt, hogy mindennap rúgjon egyet az erdélyi magyarságon, lázítva okkalok nélkül ellene, s egy hétig csendben ült Strada Edgard -Qu mned be 11 tuszka-t lanumában. A mai napra azonban újból feltálal egy ásahig szenzációt liberális olvasóközönségének. Ebben a szenzációjában elmondja, hogy valami Ig. Herz nevű bukaresti könyvkereskedő boltjában a Viitorul egyik hű olvasója egy sárga papirost talált, amelynek fekete szegélyén belül a magyar irredenták »Hiszekegy«j e, valamint a »Csontkamagyarország nem ország« kezdetű jeligéje olvasható. Több se kell a Viitorul-nak, hogy újból tintába mártsa az erdéki magyarság ellen oly kéjjel uszító tollát, s nem gondol arra, hogy abban, hogy Ig. Herz könyvboljában ez a sárga fekete nyomtatvány található volt, legkevésbébé az erdélyi magyarság hibás. Emlékezetébe kell idéznünk a Viitorulnak, hogy van egy rendelet, amely körülbelül két évvel ezelőtt kelt, s amely szigorúan elrendeli az ilyen és hasonló nyomtatványoknak elkobzása mellett azt, hogy ezeket a nyomtatványokat az országba behozni nem szabad. Nos, ha ez a szigorú kormányrendelet megjelent, úgy azt , feltétlenül b ■végre is hajtották. És, hogy ennek ellenére Ig. Herz könyvesboltjában mégis lehetett ilyesmit találni, abban egyesegyedül és kizárólag a rendelet végrehajtói a bűnösök, akik a rendeletet nemi egységesen hajtották végre el, s nem mini- edlenütt kobozták el ezeket a piacitokat, ahogy, mint a mellékel t ábra mutatja, ig. Herztől sem kobozták el. Egy ilyen két évvel ezelőtt él,némi kobozott, »irredentaplakátot« fedezett fel a Viitorul hű olvasója, s ezt az altkalmat használja fel a félhivatalos, hogy segítségért kiáltson, s az erdélyi könyvkereskedőkre uszítsa a hatóságokat, hogy mentsék meg Romániát a »Budapestről importált irredenta méregtől«. S hogy ezt rosszhiszeműleg teszi a Viitorul, az kétségtelen, mertmég maga sem hiszi el, hogy csempésszenek be ilyen plakátokat Romániába, amikor ezeket az általa inkriminált jeligéket nagy általánosságban Budapesten is elfelejtették már, s ha cszmipészhettél ki volna, úgy azokat pont lg. Herz bukaresti, minden bizonnyal lojális és hazaszerető könyvbloktos üzletébe csempészszék bele. Gondolkodjék csak egy kisséa Villand, s kereskedjék máskor a kormány rendeleteinek végrehajtó közegei körül is, ezt éppen elég megróni Valót' talál, s nem lesz szükség: íujabb »mlafgfíájr ®jr«ádAasáj*k«j*ak kítalánsára^ BWASSTfl ITAPOTC Letették az esküt az új miniszterek Sassu elbúcsúzott volt tisztviselőitől . A Brassói Lapok bukaresti tudósítójától. _ BUKAREST, október 30. Az új miniszterek, akiknek kinevezése már a hivatalos lap mai számában meg is jelent, ma délelőtt tizenegy órakor jelentkeztek a Calea Victoniein levő királyi palotában eskütételre. Elsőnek Constantinescu Tandréni érkezett meg, majd utána jöttek Lepedatu és Soveanu. Több nem. Tatarescu nincs Bukarestben, s így az ő eskütétele holnapra marad, míg Chirculescu és Franasovici csak csütörtökön teszik le az esküt, mégpedig azért,, mert azok az állások, amelyekre őket kinevezték, nincsenek törvényben rendszeresítve, s az erre vonatkozó törvényt a törvényhozás csak a holnapi nap folyamán fogja megszavazni, ami mársal kinevezésük törvényessé válik, így ők csak csütörtökön juthatnak ahhoz, hogy esküt tegyenek. ' ! Pontosan negyed tizenkettőkor érkezett meg a királyi palotába Bratiam Jones, s fél tizenkettőkor megkezdődött az eskütétel aktusa, amely nagyon rövid ideig tartott. Háromnegyed tizenkettőkor ugyanis már valamennyien autóba ültek, s a miniszterelnöki palota felé robogtak, ahol tizenkét órakor már minisztertanács volt. A minisztertanácson mindenekelőtt a kormányra nézve legfontosabb törvényjavaslatot tárgyalták le, azt tudniillik, amellyel az újonnan kreáltminiszteri és államtitkári állásokat akarja a kormány a törvényhozás útján szentesíteni. A törvényjavaslatot már, a kamara mai ülésén benyújtották. A minisztertanács megállapította a törvényhozás legközelebbi programjmát is. A szenátus mindenekelőtt a víziűrők kihasználásáról szóló törvényt fogja letárgyalni, a kamara pedig megkezdi a trónbeszéd vitáját, amely után a költségvetés kerül sorra. Végül Duca külügyminiszter tett jelentést a határmegállapító bizottságnak a jugoszláv és a csehszlovák határon végzett munkájáról, mely után a minisztertanács délben egy órakor véget is ért. A nap eseményeinek krónikájához tartozik még az is, hogy Sassu volt kereskedelemügyi miniszter ma — utoljára — felment a minisztériumba, s ott a hivatalnoki kartól érzékenyen búcsút vett, szép szavakkal buzdította őket a további kitartó munkásságra. A hivatalnokok nevében Jorga George és Christodtorescu búcsúztak el volt miniszterüktől. j . . Marchiloman zászlóbontása Az országnak külső és belső helyzete egyaránt súlyos A volt kormányelnök álláspontja a kisebbségi kérdésben - A Brassói Lapok munkatársától. — TEMESVÁR, október 30. A Bánság politikai közvéleményét jelenleg u tán még a furcsán megoldott kormányválság kulisszatitkainál is jobban érdekli Marghiloman, aki szombaton érkezett a másnapi kongresszusra Temesvárra. Ez a kongresszus a konzervatív progresszista párt megindult reorganizációrával van kapcsolatban, a bánáti organizáció után, amelyhez a Körösvidék és Máramaros is tartoznak, a csernovidziszervezet tartja kongresszusát, melyet a konstancii és végül a bukaresti nagygyűlés követ, úgy, hogy a marghilomanisták remélik, hogy újévre az egész országban már szervezetten fog állani a pártjuk. A temesvári kongresszus talán azért is váltott ki nagyobb érdeklődést mert Marghiloman, a nemzet megszállás idejének román miniszterelnöke a kongresszust követő bankettre a bánsági magyarság, zsidóság és svábság vezető egyéniségeit is meghívta. így kaptak meghívót a magyarság részéről Fülöpp Béla db. szenátor, Veterány Viktor dr. a Magyar Párt alelnöke, Sztura Szilárd dr. az Arany János Társaság elnöke, Várnay Elemér dr., Jakabffy Elmér., Vucentich Endre, Nemes József és Ambrózy báró. A zsidóság részéről Vértes dr., Kun Rikárd, Róthhart Jakab, a svábok sorából Muth Gáspár dr. Kräuter képviselő, Kausch, Orendi és mások. Margbhiloman vagy száznyolcvan párthívével érkezett meg Temesvárra. Vele volt Mitilineu volt külügyminiszter Meisner egyetemi tanár volt miniszter, Lucca tábornok és többi előkelő párthíve. A bánáti organizációs elnökének, Linta Liviusz dr. volt budapesti most temesvári ügyvédbeli lakásán, a szerb püspöki palota egyik nagy termében fogadta délután Marghiloman a hiveit. Volt köztük vagy öt pirosfezes török is Konstancából s a Dobrudzsából, lehetett ott görög katolikus és görög keleti papot látni, sőt néhány svábot is, Ujbessenyő, Szentandrás és Gátalja bánáti községekből. Miért maradt el a király külföldi útja Marghiloman a sajtó képviselőinek is nyilatkozott. A kormányválságról kijelentette, hogy az nem annyira politikai, mint inkább gazdasági válság. A király az ősszel Rómába, Londonba esetleg Párisig is akart utazni. Hogy még sem ment el, annak minden bizonynyal meglett a maga alapos oka. Nem hiába támadtak őfelségének aggályai, amikor Constantnescu felfedte az ország helyzetét. Ez a helyzet úgy ft kfU* «iá* • kHvisMai'UUMk «dye®. Románia a külföldön nem tud egyetlenegy iráni kölcsönhöz se jutni. A külföld e tekintetben elzárkózik előlünk. Magában az országban is veszéllyel fenyeget a gazdasági válság. Az ipar, a nagyvállalatok nem kapnak hitelt, a kereskedelem szomorúan stagnál, ily vigasztalan helyzet mellett nem csoda, ha a politikában mélyenszántó változásoknak kell bekövetkezniök, új irányzatig kell térni, hatalmas pénzügyi és közgazdasági kérdések várnak sürgős megoldásra. Iden belül meg kell erősödnie, kifelé tekintélyhez kell jutnia ennek az országnak. A mai helyzetet lehetetlen továbbra is fentartani. Ezt ma minden komoly férfiú belátja, de belátják ezt a liberális táborban is. A kormányválság és a liberális pártban támadt egyenetlenségek csak bizonyítják ezt az állítást. És Constantinescu kihallgatása? — Ha Constantinescu csupán azért jelenik meg a királynál, mert visszaadja tárcáját és azonkívül pártjával nagyobb vagy kisebb jelentőségű ügyeket kell elintéznie, úgy ez a kormánynak, illetőleg a liberális pártnak intern ügye. Mikor azonban Constantinescu kihallgatása alkalmával őfelségének felfedi a pénzügyi és a közgazdasági helyzetet, szomorú helyzetét: ez már az országért aggódó politikus államférfias tevékenysége. Szabad kéz a boldogulásra — Az állam minden polgárának megelégedettnek kell lennie. Ehhez meg is kell szereznünk neki az alkalmat hozzá, szabad kezet kell adni nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül minden polgárnak, hogy a megelégedettségig eljusson. — Románia békeszerződést írt alá, amelyben vállalta, hogy a kisebbségek jogait szabad oktatás, szabad kultúra és nyelvhasználat tekintetében respektálja. Ha tőlem függne, békeszerződés nélkül is megadhatná a kisebbségeknek ezen emberi jogait. Romániának —amint a programomban kifejtettem — csak egy érdeke van, hogy minden állampolgára megelégedett legyen. S a kisebbségeknek ezért nemcsak a kultúrájukat illetően kell szabad kezet engedni, hanem elő kell segíteni azt is, hogy gazdaságilag is fejlődjenek és prosperálhassanak. is a sofásra felti. A pénzkrízist úgy lehetne megoldani, hogy elsősorban kötelessége lenne a kormánynak kifizetnie a tartozásait, amelyek az iparvállalatokkal és egyéb ipari tényezőkkel szemben fennállanak. Idegen tőkét kell beengedni, amely egyedül képes a jelenlegi helyzetet szanálni. A kereskedelem teljes szabadsága feltétlenül megkívántatik az ország boldogulásához. A szabad kereskedelem, a konkurrencia lehetősége csak a kereskedelem tisztességét mozdítja elő és a salakot kiválasztja. Nem vagyok híve a mai rendszernek, amely minden kereskedőben spekulánst lát, sem a komiszárius ellenőrzésének, ez csak arra való, hogy az ország hitelét aláássa. Gyorsvonat és autó borzalmas karambolja Három halott, két súlyos sebesült — A Brassói Lapok tudósítójától, — KOLOZSVÁR, október 30. Borzalmas baleset történt tegnap Gyulafehérvár állomása közelében Alkenyér mellett. Egy személyszállító autó belerohant az arra haladó gyorsvonatba, amely a gépkocsit pozdlrjává zúzta és a bennülőket valósággal összeroncsolta. Az utasok közül kettő a helyszínen meghalt, a harmadik a gyulafehérvári kórházban szenvedett ki, mínt ketten súlyos sérülésekkel ápolás alatt állanak. Keresztes Sándor tordai rendőrkapitány vasárnap tartotta meg eljegyzését Hátszegen. Erre az alkalomra özv. Mészáros Jánosnét egy előkelő tordai úrinőt és ennek két leányát is elvitte magával Hátszegre, ahonnan hétfőn kora hajnalban indultak vissza gépkocsin. Reggel öt óra felé az autó Alkenyér állomása felé robogott, ahol egy helyen vasúti töltés vágja át az úttestet. A sorompó itt nem volt leeresztve és a soffőr, aki a korai szürkületben nem vette észre a közeledő veszedelmet, teljes gyorsasággal vezette a gépét a sínekre. Az autó a sínpárra ért és e pillanatban szörnyű meglepetés érte az utasokat. A sorompó hírtelenül lecsapódott és a következő másodpercben a keresztezőhöz robogott a gyorsvonat. Az autóban ülőknek azonban már annyi idejük nem múlt, hogy leugorjanak a gépkocsiból, szembe kellett nézniük a rémséges pusztulással. A gyorsvonat belerohant az autóba, amelyet szó szoros értelemben szilánkokra zúzott. A gyorsvonat alá került jármű utasai közül Mészárosné és egyik leánya a helyszínen szörnyet haltak. A másik leány, akit a gyulafehérvári kórházba szállították, ott szenvedett ki míg Keresztes kapitányt és a soffőrt a gyulafehérvári kórházban ápolják. Mindketten eszméleten kívül, rendkívül súlyos állapotban vannak és felgyógyulásukhoz nincs remény. MODERN MOZGÓS 1923. október 21-én. Világattrakció | A Sóhajok hídja vagy Velence titkai és borzalmai. III. rész. Domínico Guidó filmje. Iparvállalatok, mezőgazdák és kereskedők fehér sózott szalonnát 2—4 táblásig fa olvasztott disznózsírt, füstölt és paprikás straf szalonnát napi 1654 áron alul beszerezhetik. UCm ÍMDP (Ml Nagyvárad, Str. Kishuta (Szt.János u). (Ml llfiflL 32 TBl),mn 4 88. map.ttltott: 1811.