Brassói Lapok, 1924. március (30. évfolyam, 50-75. szám)

1924-03-01 / 50. szám

ÁRA: 2 LEI Vasárnap 4 LEI Az előfizetés ára helyben: Évente............ 480 lei Félévre .... 240 „ Negyedévre . . . 120 „ Havonta ... 42 „ Kézbesítési díj havonta 10 „ Az előfizetés ára vidékre : Évente ..... 500 lei Félévre . . . 260 „ Negyedévre . . . 140 „ Havonta ... 50 „ Bérmentve postán küldve Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: BRASOV— BRASSÓ, Kapu-ucca 64—66. szám. T­elefonszámok Szerkesztőség 177. Kiadóhivatal és nyomda 82. sz. Előfizetési árak külföldre: Negyedévre . . 250 lej Félévre .... 500 “ A portódijak emelése esetére az előfizetési díj emelésének jogát fenntartjuk magunknak. HIRDETÉSEKET Brassó kivételével kizárólag a PUBLICITÉ RADOR, BUCAREST, Strada Berthelot No. 1 vagy annak fiókjai vesznek fel. APRÓHIRDETÉSEK közvetlenül a kiadóhivatalhoz kül­dendők vagy bármelyik bizo­mányosunk útján is feladhatók BÜKARESTBEH: 2-52 lei Vasárnap | 5 LEI XXX. ÉVFOLYAM. BRAȘOV-BRASSÓ, 1924. március 1. (Szombat) 50 SZÁM. Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. Csak nem vész ki fáradt­­és fanyar világunkból a hiumiort, meg a poézis Imieg az 111utát. Mik­or ínjár Részen lellankadunk, lemondtun­k és át­adni készülünk magunkat a fatalizmus­nak, a felej­tésintek, a Nirvánának­, jönl egynegy bh­umiorLinjetocin­ői, egy-egy sziv-t erősítő, egy-jegy létekmelegítő, amit újra flöczsergeti, az ü­dtegteink­ét, ma.e­gy c­sil-f lantja­la remény­eink­et, lüktetővé teszi­ a kedvünket, az akaratunkat. A h­umor„­nald, a költészetnek, az illúziónak még van átalakító, megnyugtató, fölemelő hatalma. Ú­jfügy szerény és szürke hirdetmény alakjában, melyet Brassó Város és bi­zonyára­ más városok tanácsa is az egészségügyi és társadalmi­ segélyügyi minisztériumi rend­eletéből t­ett közzé a seelyi újságok hirdető hasábjain, mint élettelen homokszemek, vagy kődara­­­bjok közt a gyémánt, csillan meg a hu­­mor, költészet és illúzió hármas drága­köve. Azt­­m­ondja ez a hirdetmény: ■Az egészségügyi minisztériumi 7525 —923 számú rendelete alapján ezennel közhírré tesszük, hogy a kisajátítás ese­tében az egyedüli jogorvoslat a feleb­­bezés. Tehát teljesen céltalan, ha a kii­­sajá­tították Bukarestbe utaznak, ahol kérvényeikkel nem nyernek más ellin­­tézést, miint az egyszerű felvilágosítást, hogy fel­ebbezést kell beadn­iok. Ezren klik sajátítottak az utazási költségeken kí­vül annyi lelkiismeretlen emberek nye­részkedési vágyának vannak kitéve, a­kik­ a mindenható gesztussával kérvé­nyeik elintézésére vállalkoznak. "Ne hiántsu­k a stílust, amelyben sziih­­tén­­humor van a kisajátítottakat, akik, szerencsére­­még nincsenek kisajátítva, (csak éppen a földjük, a birtokuk), d­e alá kell húzni a l­el­ki i­smer­e­tl­enek nye­részkedési­­vágyát és ezeknek a münchen­­fantó gesztusát. Hivatalos hirdetmény­­ben ez a mü­ndien­ ható g­esztus valami­ egészen új, szokatlan, költői, lendületes plasztikus frázlis, ami jámbor mondatra átszerkesztve azt akarja jelenteni, hogy ezek a Mklilisimlek­etlen emberek azt mon­dlják a kedvező elintézést keresd feleknek, hogy csak­ adjanak nekik pénzt, ők megcsinálják­ azt, amit pénz nélkül megcsinálni némi lehet. Ez a poén­zi is. A humor pedig abban van, hogy a hirdető minisztériumi egész kom­olyan mondja, hogy hiába megy bárki is m­ás Céib­ól, miint hogy felébbrezését beadja, s­­h­iáb­a teszi ki magát lelkiism­eretlen emberek nyerészkedő vágyának, legfel­­jebb ícsak kérvényeiket adhatják be. jóriási humor van abban azt gon­dolni és azt mondani, hogy nálunk va­lamit ícsak a rendes, szolid­, csiga'mlá­­szása, s csupa puritánsággal, önzetlen­séggel és ügyszeretettel bélelt ad­mlinisz­­trációs eljárás utján lehet elérni, holott a köztudat ennek ép az ellenkezőjéről van meggyőző­d­ve, a minnütednapi tapasz­talat ennek ép az ellenkezőjét tanúsítja. De az­­is humor, amikor a rendidet egy­i­­dejüleg a lelkiismeretlen emberek nye­­részkeddje .Vágyának és mindenható, gesz­tusának a megállapításával egyenesen elismeri,­­hogy ilyenek tehát léteznek, dolgoznak, virulnak, s már o­dáigi értek, érlelődtek, hatottak és hatottak, h­ogy a miniszteriumrának egy, mindenhatós gesztimat, sami eg­y lujkgltelji hírdé­­­métig, óvnia kell ellenük a »kí’wj&fflok takvist­­a közönyét. Honnan kárötték az annyi ««)&»Kéretlen emberek az előtérbe, s hol várják, hol kezelik, hová vezetik a hiszékeny pasasokat? Megállnak-e [velük a hivatal ajtarja előtt va­gy eggyel beljebb is lépnek, hogy­ m­ég többi pénz jusson a mohér nyerészkedési vágynak? Egy egészen bizonyos: nincs­enfolyt naiv ember széles ez országban, akik Lelkiismeretlen emb­ereknek csak azért adnának ezreket, mert tudj­ák­ róljuk, hogy a dolgukban, a javukra semmit nem tehetnek, hogy be fogják csapni őket. A nyerészkedlési vágy, mleg a min­denhatós gesztus konkrét tényeken és tapasztalatokon nyugvós üzleti vállalko­zás, melyet sem­ letagadni, sem­integy tagadón nem lehet. Mii­nt üzlet lehet szo­lid­, vagy szélhámos, állandó, vagy al­kalmi, bennfentes, va­gy kink­ffentes, ered­­ményes Ivaigy^ eredmény­te­len , de nemi magától nő, mint a gombé, hanem­ ter­­melődik ,és fejlődik a viszonyok, az adottságok, a helyzetből levont reális következtetések alapján. A legfon­zóbb humor az volna, ha egy hivatal, egy minisztérium, mély milliós ügyek elin­tézésére­­hivatott, úgy akarná informál­ni a Világot, mintha a nyerészkedő vá­gyat. s a mindenható gesztust csak az uccáról, s fairből ismerné, s a védő üte­gekét, ami­ a blaksk­isit, s ennek jobbmről- dlu testvértelit illeti, csak a külső, fron­ton, újságok­­hirdető hasábjain állítaná fel. Talán jobb volna, ha mindjárt a mi­nisztériumba ,csak úgy léphetne be a fél, mint ahogy a gyémántmosók a tele­pet elhagyják, vagy ahogy a gőzfürdő­ből kikerülő, aki a­tala akarna -e tudnia előre borravalóit adni. Az egészségügyi miinisztérium hi­­dézménye kellemes illúziót is ébreszt Idáig (azt kellett hinnünk, hogy N­­a ki va­gyunk sajátítva — a földünkből, a la­kásunkból, a fizetésünkből, a kapni­i­valónkból, a gazdasági és üzleti vállal­kozásunk igazságos és jogos érdekeiből, csak amaz aranykulcs segítségével jut­­hatunk be a siker kapuján, mely­et a Banca Nationala kovácsol a számlunkra, de amihez nemi mindenki juthat köny­­nyű szerrel. Most ki van mond­va, hölgy nincs különbségi szegény és gazdag, be­folyásos és be nem folyásos közt, hiiá­­bla nyerészkedési Vágy és­­h­iába min­denható gesztus, vasúti átázás, szálloda­­költség. Capsa, Riegler, autó, Albán abba is mellőzhető, csak a felebbezé­st kell beadni azt pedig otthon is be lehet adni .Tehát ügyfelet, s­emm­ti más netent kell ezentúl semmihez, csak felebbezést. Mi­lyen jó lesz ezentúl a k­ssajátíítottaknak. Pénzügyi diktatúra lesz F­ranciaország­ban PÁRIS, február 28. A Daily Herald szerint a francia kor­mány komolyan tervbe vette a pénzügyi diktatúra bevezetését Diktá­tornak Mangin tábornokot már ki is szemelték. A kormányt erre a lépésre az a meggyőződés indította, hogy az ipari és pénzügyi vál­ságból való menekülésnek egyetlen útja a diktatúra. Bulgária tavaszi háborúra készül Készen áll a h­aditerv — Megkezdődött a bolgár csapatok koncentrációja a macedón határon — A Brassóii Lapok munkatársától. Néhány nappal ezelőtt a párisi ju­goszláv követ a világsajtó részére rirdt hangú nyilatokzatot adott le, amelyben nem kisebb dologról számol be, mint hogy Bulgária minden vonalon meg­kezdte a fegyverkezést és tavaszra emiatt a Balkánon véresen szen­zációs események várhatók. Szalajkovics nyilatkozata csak a nagy nyugati lapokban látott napvilá­got, s hozzánk, akik pedig közelről va­gyunk érdekelve a Balkán készülő ese­ményeiben, mi sem jutott el abból. Pe­dig Szalajkovics nyilatkozata elsőrendű fontosságú és érdekessége, bár ahhoz, hogy a párisi jugoszláv követ tényleg a valóságnak megfelelő dolgokat helyez­te el a világsajtóban, sok szó fér. A nyilatkozat, amely első ízben a Ma­tinben látott napvilágot, azzal a kije­lentéssel kezdődik, hogy a Balkánon a helyzet felette nyug­talanító, s főként Bulgáriának Jugoszláviával szemben tanúsított fenyegető magatartása veszélyez­teti a Balkán békéjét. A jugoszláv kormánynak állítólag döntő bizonyítékok vannak a kezei közt arról, hogy a szófiai kormány segítsé­gére sietett és támogatott olyan jugo­szláv politikusokat, akik Bulgária ba­rátságra aspirálva, hazájuk ellen dol­goznak. Bulgária tavaszra minden elő­készületet megtett, s már meg is kezdődött a bulgár csapatok kon­centrációja a macedón határon. Jugoszláviának tudomása van arról is, hogy nemrégen Vranában a király elnöklete alatt a bulgár honvédelmi ta­nács a politikai és katonai akciók rész­letes tervét kidolgozta.. Ezen az ülésen Alexandris, a komitácsi bandák vezére is r­észt vett. A honvédelmi tanács min­den irányban megtette már előkészüle­teit a megindítandó jugoszláv ellenes ak­cióra, amelyet egy Szófiában székelő macedón komité a bulgár kormány tá­mogatása mellett fog vezetni. A hadi akció területe a Drina völgye lesz. Ezeket mondotta Szalajkovics, s végül még hozzátette, hogy a szerb hadsereg ezeket a terve­ket csírájukban fogja elfojtani, s ha Bulgária ezeket a terveket támo­gatná, úgy vigyázzon, mert exiszten­­ciájával játszik. Szalajkovics nyilatkozata feltétle­nül figyelemre méltó, annál is inkább, mert e nyilatkozaton kívü­l is igen sok jel mutat arra, hogy tavaszra a Balká­non tényleg készül valami. Annak az egyetértésnek, amely a háború után a balkáni államok között látszólag kiala­kulni kezdett már régen vége van, s ma a Balkán újra ott van, ahol a háború előtt volt, újból Európa tűzfészke lett- Görögországban a kedélyek megnyu­godni nem képesek, s az a kérdés, a­­mely most még Görögország belügyé­­nek látszik, hogy köztársaság legyen-e belőle, avagy maradjon meg királyság­nak, hamarosan balkáni, sőt európai problémává nőheti ki magát. Albániában egyelőre nyugalom van, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ott a kedélyek annyi harc után nem fog­nak újból, még­pedig hamarosan az iz­galom tetőpontjára hágni. Most válik ugyanis aktuálissá az albán trón be­töltésének kérdése, amely újból csak sú­lyos veszedelmet jelenthet a Balkán­nak. Sok a pályázó az albán trónra, mindnyájának azonban az a hibája, hogy az albánok trónrajutás esetéig egyiket sem tekinthetik nemzeti király­nak, s közel áll­­ilyenképen a polgár­háború fenyegető veszedelme, amely — éppen a szóbanforgó trónjelöltek sze­mélye miatt — aligha áll meg Albánia határán. Jugoszláviának sok gondja van Bul­gáriával, amely nem képes belenyugod­ni a háború után a Stambulinszky ál­tal megkonstruált helyzetbe, és hama­rosan tabule rasa-t szeretne teremteni a Balaknon. Ezt a törekvést Jugoszlá­via, amely ma, főként az Olasz f­ taxán­­ságban ,Balk­ány vezető . 1 inter ■ az&­­r el akarja nyomni, s főként a macedón kérdésben kíméletet nem ismerő módon akar eljárni Bulgáriával szemben — a népek önrendelkezési jogáról uton-út­­félen hangoztatott elv nagyobb dicső­ségére. Lemondott a belga kormány Belgium szakit Franciaországgal — A Brassói Lapok eredeti távirata. — BRÜSSZEL, február 28. (Havas jelentés.) A belga kamara kilencvenöt szavazattal hetvenkilenc ellen vissza­­utasította a francia-belga gazdasági egyezményt. A kormány a szavazás után azonnal benyújtotta lemondását. A belga kormány bukása éppen az ok­a miiatt,­­amely Theunis miniszterelnö­köt lemondásra kény­szerí­tette,a világi szenzáció jelentőségével b­ir. A kamara határozata, amellyel a franci­a bi belga gaz­dlassáig a szerződést visszavetette nemi ke­­ves­ebbiet jelent, mint hog­y Belgiumi meg­elégelte a francia gyámkodást, amlely a háború megindítása­­óta nyűgként fen­küdte­­meg, s a­mlely a szablai­­államból francia vazallust csinált. A belga kama­­ra­­határozata egy láncszeme annak a fo­lyamatnak, amely Franciaországi végeler­gies elszigetelésére vezet, azai,­­ ha a Francia politika nem vesz radikális irányváltozást, előbb-utóbb te fog kö­­vetkezni. Kivonult az ellenzék a görög nemzetgyűlésből ATHÉN, február 28. A görög ka­mara mai ülése szenzációval szolgált Az ellenzék Kafandarisz miniszterel­nöknek ama kijelentése után, hogy a kormány a köztársaság kérdésében vég­leg kitart eredeti álláspontja mellett, kivonult az ülésről. Előbb az ellenzék egyik szónoka azonban kijelentette, hogy, mindaddig, míg a jelenlegi kor­mány van uralmon, nem vesz részt a politikai életben.

Next