Brassói Lapok, 1924. április (30. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-20 / 92. szám

Vasárnapi szám ára: 4 lel Főszerkesztő: SZEKE BÉLA dr. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA Á R A :* I Az előfizetés ára helyben: | Az előfizetés ára vidékre : I Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda : Elgizetési külföldre: HIRDETÉSEKET gö­­(AR^TBE [,. r EI plfi110...................480 lei Évente.......................500 lei BRAȘOV-BRASSÓ, Kapu-ucca 64-66. szám. Negyedévre . . 250 lei pubuciTE rador bucarest, Félévre .... 240 , I Félévre .... 260 „ i __ Félévre . ... 500 « strata «B,eft,hí,lot, No- 1 ,va,gy * — Ltl Va,érnap Negyedévre . . . 120 B Negyedévre­­ . . 140 . . . A pertádnak emelése esetére az apróhirdetések Vasárnap * |- {4®'v°nt® • : • • 42 „ I Havonta .... 50 , előfizetési díj emelésének jogát közvetlenül a kiadóhivatalhoz , MJ alt l I Kézbesítési díj havonta 10 , I Bérmentve postán küldve I Szerkesztőség 177. Kiadóhivatal és nyomda 82. SZ. fenntartjuk magunknak. küldendők vagy bármelyik bizo­­tt E I­­ I______________________________________________________________________________ mányolunk útján is feladhatók 2 XXX. ÉVFOLYAM. Bukarestben 5 let Anatole France, akinek születése nyolcvanadik évfor­dulóját hívei és barátai tegnap Páris­­ban a tisztelet és ragaszkodás meghitt és meghaló melegségével ünnepelték, korunk legnemesebb­, legfenköltebb lel­kű, legideálisabb felfogású férfiúinak­ egyike. A politikáiban nincs szerepe, ami megfosztaná függetlenségétől és pártat­lanságától, de van az irodalomban és a társadalmi közületiben, ahol lelkével szellemével az egész emberiséget át­foghatja, s mindenek egyenlőségéért, jogg­áért, boldogságáért hevülhet, munkál­at, alkothat. Anatole France költő és bölcselő, kinek előttünk feltáratlan mélységekben és elérhetetlen magassá­gokban sziáll a szelleme és ezekből a sejtelmes és rejtelmes világokból ra­gyogó kincseket, örökértékű gazdagsá­­gokat hoz elő műveiben. Egyike azoknak a tiszta, emelke­dett szellemű, univerzális jelentőségű francia irányítóknak, kiket a fegyverek diadalmas csillogása, a háborús győ­zelem hóditó mámora meg nem tévesz­tett, s akik a legyőzött és elnyomott né­pekben is a szabad­­élethez való em­­beri jogot, a mindeneket osztatlanul megillető szabadságot, s a jóság és szolidaritás egyenlő értékű alanyait méltatják. Anatole France az emberszeretet, s az egyéni függetlenség és a szociális kiegyenlítődés apostola, egy szellemi világítótorony, aki könyveinek, cikkei­nek és szavainak kiáradó fénysugarával utat és irányt jelöl az egész emberiség számára. Szelleme olyan ragyogó, egyér­­isége annyira intakt, akciója annyira önzetlen, hogy alakját még a legádá­zabb francia sovinizmus sem meri érinteni, s miut tán legnagyobb élő íróját a francia kultúrának, bátorsága és igazságérzete ellenére, hódoló tiszte­let és méltánylás veszi körül. Ez a kiváló szellemi, aki az egyéni szabadságot és az emberi összetartozó­­ságot, a társadalmi és politikai igaz­ságtételt és a lelkiismeret függetlensé­gét irodalmi és szociális munkája prog­­rammjává avatta, Franciaország hatá­rain túl is ismertté és becsültté tette nevét nemcsak regényei és költemé­nyei, de evangéliumi hivatása és hatása által is. A gyűlölet és a bosszú, az öl­döklés, s a kínai irigység, a barbár ha­talmaskodás, s az elbizakodott fölé­nyesség Anatole Francéban kérlelhetet­len ellenségre találtak, aki ma is, n­yolc­­vannesztendős korában, egy ifjú tüzével, elszántságával és erejével száll síkra a népek jogaiért, az emberi szolidaritás diadaláért Anatole France a Béranger apos­tola szerint indult el az isteni szeretet nevében megmenteni a világot, hirdetni az embereknek az igazság, béke és testvériség szavát, a népeknek megmu­tatni, melyik út vezet a boldogsághoz, megtisztítani a politikai zsibvásárban bemocskolódott erényt, letörölni a nyo­mor és szenvedés könnyeit, biztatni, bár­toritanba felszabadulásért küzdő csüg­gedt harcosokat, prédikálni az igét bí­ráknak és poroszlóknak és­­ állni, ha kell, a vértanuság keresztjét és fáj­dalmait is. És a Lamartine lángszelle­­mével kérdi ő is : nép népet miért gyű­löl? Korlátokat miért von egymás kö­zött, miken áttör az Úr szeme? Miért versengünk a síkon , vagy a bércen? Hisz lenge sátorunk a szél, sodorja már, dúsan terítve még­ az asztal, rajta még nem fogyott el a kenyér, s elszólít a halál. Anatole France szerény és szelid lelke nem a dicsőséget áhítja, ha­nem a jóság örömét, nem a pompa és kényelem hiú gyönyöreit, hanem a munka és küzdés másokat boldogító si­kereit. Egy ilyen siker isteni ital, a lel­kek itala számára, mely törékeny tes­tét is aggastyán korára épségben, erő­ben, egészségben feltartotta. Megnyugvás, öröm és ünnepi aján­dék l­ehet a nagy b­őr a nagy bölcselő, a nagy próféta számára, hogy jég, for­r jószél, csapás, csalódás, gyötrelem el­emére, amik küzdő pályáján érték, a »tengerbe dobott palack«, mely az emberi felszabadulás szent kincsét fog­lalta magában, révpartra jutott. Anatole France eszmei közkeletű kincsei a civilizációnak és csak idő­­kérdése, hogy A Monitorul Oficial ma megjelent száma közli az 1924. február 24-én a román állampolgárság elnyeréséről és elvesztéséről­ megjelent törvény végre­hajtási utasítását. Az utasítás leglénye­gesebb intézkedései a következők: Kik román állampolgárok? Román állampolgárok azok, és ro­mán állampolgárok maradnak minden formalitás teljesítésének kötelezettsége nélkül az alábbi öt lakosok, akik 1924. február 24-ig más állampolgárságot nem optáltak; és pedig: 1. Bukovina, Erdély,­ a Bánság, a Körösvidék, Szatmár és Máramaros min­den lakója, aki 1918. november 18-án itt illetőséggel bírt. Besszarábiában lakó azon orosz alattvalók, akiknek­ 1918. márc. 27-én a Besszarábiában érvényes törvények ér­telmében ott közigazgatási lakhelyük volt. 2. Azok a bukovinai, erdélyi, bán­sági, szatmári, körösvidéki­, máramarosi származású személyek, akik az egyesü­lés idején az ó királyság területén lak­tak, de egyúttal a fen­tírt területek va­lamelyik községében illetőséggel bírtak; 3. azok a személyek, akik az egye­sülés idején nem laktak valamely bu­kovinai, erdélyi, körösvidéki, szatmári vagy máramarosi községben, még ott lakó szülőktől ott születtek; a szülők lakhelyét Bukovina, Erdély, a Bánság, Körösvidék, Szatmár és Máramaros va­lamely községében szerzett illetőség ál­lapítja meg, Besszarábiában pedig a közigazgatási lakhely; 4. mindazok a román származású egyének, akik a volt orosz birodalom te­rületén, valamint a szerb-horvát-szlov­­énországhoz, Csehszlovákiához, Len­gyelországhoz, Ausztriához és Magyar­­ország csatolt területén a helyi hatósá­gaik vagy bármely román hatóság előtt a román állampolgárságot optáltá­k; 5. végül azon községek lakói, a­­melyek határmegállapítás, vagy határ­­kiigazítás következtében más állam fennhatósága alól román fennhatóság alá jutnak, amennyiben megfelelnek az 1. és 2., pontban írt követelményeknek. A román állampolgárságnak a férj vagy a szülő által a fentírt módozatok útján történt megszerzése maga után vonja a feleség és a szülői felügyelet alatt álló gyermek állampolgárságát is, diadalmasan árasszák szét fényüket az egész világra. Ez a világ, melynek mi is élő és ér­ző teremtményei vagyunk, hálásan hó­dol az ünnepi alkalomból a világos­ságot és igazságot, a szeretetet és sza­badságot prédikáló nagy francia költő­nek. Példáját,­­hogy a tudás, tehetség, meggyőződés szent drágaságait szét kell osztani a népmilliók közt, mindenkinek, akiben szellemi és erkölcsi érték van, követnie kell, s az emberi jogok vé­delm­ére, a testvériség, a társadalmi össz­hang megteremtésére, a népek megértői közösségére és szolidaritására áldozatot kell hoznia. Anatole France szelleme hassa át mindazokat, akik népüknek és hazájuknak békét, virulást, szép és zavartalan jövőt kívánnak. Kik vesztik el az állampolgárságot? A román állampolgárságot elvesz­tették azok a személyek, akik bár a fennti kategóriákba tartoznak, 1924. február 24-sike előtt más állampolgár­ságot optáltak­, vagy a­­román állam­polgárságról lemondtak. 1924. február 24-étől kezdődőleg a külföldi állampolgárságra való optá­­lás és az állampolgárságról való lemon­dás, a törvényekben írt és a ratifikált nemzetközi szerződésekben megállapí­tott határidőn belül csak hiteles for­mában és az erre felhatalmazott ható­ságok előtt történhetik, amelyek meg­állapítják annak helyességét és hitelesí­tik azt Az illetékes hatóságok Azok az illetékes hatóságok, ame­lyek az optáláshoz beleegyezésüket ad­ják és az optálási és lemondási okmá­nyokat hitelesítik a következők: a. ) az ó-királyságban: a megyei tör­vényszékek és a járásbíróságok; b. ) Erdélyben, a Bánságban, a Kö­rösvidéken, Szalmákban és Máramaros­­ban: a közjegyzők. c. ) Bukovinában: a járásbíróságok és a közjegyzők; d. ) Besszarábiában: közjegyzők és járásbíróságok. Azokban a­ helységekben, ahol nincsenek hitelesítésre meghatalmazott közjegyzők, az állampolgárság megálla­pításának hitelesítésével megbízott ha­tóságok a következők: a. ) Erdélyben, a Bánságban, Körös- Vidékén, Szat­máron és Máramarosban: a községek primárjai, a rendezett ta­nácsú városok primárjai és a szolga­­birák saját járásaikban; b. ) Bukovinában: Csernovic város primárja, a kerületi prefektek a saját kerületükben fekvő községekre nézve; c. ) Besszarábiában; a bizottságok a megyei székhelyeken, amelyeknek tag­jai a város primárja, aki elnöke is a bizottságnak, a helyi rendőrség főnöke és egy, a községben lakó, és a belügy­miniszter által kinevezett polgár; a töb­bi községekben a bizottság tagjai a kö­vetkezők: a szubprefekt, mint elnök, a csendőri kirendeltség vezetője és egy a belügyminiszter által kijelölt ott lakó polgár. Megjelent az állampolgársági törvény végrehajtási utasítása Harminc napon belül összeírandók a román állampolgárok . Az eddig kiadott állampolgársági bizonyítványok érvénytelenek BRASOV-BRASSÓ, 1924. április 20. (Vasárnap) Mai számunk 12 oldal 92. SZÁM. A honosság megállapítása A honosság megállapításának mun­kálatait a városi tanács hivatalai vagy a közigazgatási hatóságok végzik. A fenti szakaszban írt közigazgatási hatóságok végzései elleni felebbezések elintézésére egy bizottság áll­ítta­tik fel, amely­ illetékes tábla kebelében mű­ködik. A román állampolgárságot megálla­­pító munkálatok megkönnyítése céljá­ból a városi és községi hatóságok a je­­en utasításának a Monitorul Oficialban történt kihirdetése után harminc na­p­on belül jegyzéket készítenek, amely­en mindazokat a községi lakosokat, akik az előírt feltételeknek megfelel­nek és akik más állampolgárságot nem optáltak. E jegyzékek három­ példányban ál­­lítandók ki; az első példány a primária épületében kifüggesztendő. A kifüggesz­tés megtörténtéről a primár által aláírt jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzék legalább 30 napon át közszemlére teendő, s eme 30 napon belül bármely személy és bármely nyil­vános hatóság kérheti, hogy azokon kiegészítés, törlés vagy módosítás tör­ténjék. Az erre vonatkozó kérések a község primárjához írásban küldendők be. * A kifüggesztési határidő eltelte után a jegyzékek másod és harmad példá­nyát Erdélyben a főszolgabírókhoz, Bu­kovinában a kerületi prefektekhez, és Besszarábiában a bizottságok elé ter­­jesztendők, az összes beérkezett rek­lamációkkal együtt. A közigazgatási szervek felülvizs­gálják a beérkezett kéréseket és rek- ■ lamációkat s indokolt írásbeli határo­zatot hoznak minden reklamációra nézve, s az újonnan felvett állampolgá­rokat bevezetik a jegyzékekbe. A hatóságok ezután felülvizsgálják a jegyzékeket, s törlik azokból mindazo­kat akikről megállapítást nyert, hogy nincs joguk az állampolgárságra. A munkálatok befejezése után min­den községben jegyzőkönyvet kell ké­szíteni, amelyben feltüntetendők az összes újonnan felvett és törölt szemé­lyek. A helyesbített jegyzék a primá­­rián újból kifüggesztendő. Harminc nap múlva elkészítendő a végleges jegyzék, amely magában fog­lalja mindazokat a lakosokat, akik a törvényes követelményeknek megfelel­ve, román állampolgárok. Mindazok, akik a vonatkozó határozatokkal meg­elégedve nincsenek, felebbezésüket a felebbviteli bizottsághoz nyújtják be. A felebbezés díjtalan. A felebbezések legkésőbb harminc napon belül elin­­intézendők. A községi hatóságok ezután kéz­­besílik az állampolgársági bizonyítványt a törvény 53. szakasza értelmében. Ezek a bizonyítványok minden hatóság előtt az állampolgárság igazolásául szolgál­nak. Minden egyéb igazolvány, amelyet ezen utasítás megjelenése előtt adtak ki, érvénytelen, kivéve azok, melyek az alkotmány 133. szakasza értelmé­­ben adattak ki. Azok a személyek, akik nem lak­nak az ország területén, a belügymi­niszterhez címzett kérvényben kérhe­tik a román állampolgárságot, s eh­hez csatolniuk kell az okmányokat, a­­melyek igazolják, hogy a kérvényező az előírt feltételeknek megfelel A miniszter, miután a kérvény alapossá­gáról meggyőződött, kiadja a kérvénye­zőnek az állampolgársági igazolványt

Next