Brassói Lapok, 1924. április (30. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-20 / 92. szám
Vasárnapi szám ára: 4 lel Főszerkesztő: SZEKE BÉLA dr. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA Á R A :* I Az előfizetés ára helyben: | Az előfizetés ára vidékre : I Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda : Elgizetési külföldre: HIRDETÉSEKET gö(AR^TBE [,. r EI plfi110...................480 lei Évente.......................500 lei BRAȘOV-BRASSÓ, Kapu-ucca 64-66. szám. Negyedévre . . 250 lei pubuciTE rador bucarest, Félévre .... 240 , I Félévre .... 260 „ i __ Félévre . ... 500 « strata «B,eft,hí,lot, No- 1 ,va,gy * — Ltl Va,érnap Negyedévre . . . 120 B Negyedévre . . 140 . . . A pertádnak emelése esetére az apróhirdetések Vasárnap * |- {4®'v°nt® • : • • 42 „ I Havonta .... 50 , előfizetési díj emelésének jogát közvetlenül a kiadóhivatalhoz , MJ alt l I Kézbesítési díj havonta 10 , I Bérmentve postán küldve I Szerkesztőség 177. Kiadóhivatal és nyomda 82. SZ. fenntartjuk magunknak. küldendők vagy bármelyik bizott E I I______________________________________________________________________________ mányolunk útján is feladhatók 2 XXX. ÉVFOLYAM. Bukarestben 5 let Anatole France, akinek születése nyolcvanadik évfordulóját hívei és barátai tegnap Párisban a tisztelet és ragaszkodás meghitt és meghaló melegségével ünnepelték, korunk legnemesebb, legfenköltebb lelkű, legideálisabb felfogású férfiúinak egyike. A politikáiban nincs szerepe, ami megfosztaná függetlenségétől és pártatlanságától, de van az irodalomban és a társadalmi közületiben, ahol lelkével szellemével az egész emberiséget átfoghatja, s mindenek egyenlőségéért, joggáért, boldogságáért hevülhet, munkálat, alkothat. Anatole France költő és bölcselő, kinek előttünk feltáratlan mélységekben és elérhetetlen magasságokban sziáll a szelleme és ezekből a sejtelmes és rejtelmes világokból ragyogó kincseket, örökértékű gazdagságokat hoz elő műveiben. Egyike azoknak a tiszta, emelkedett szellemű, univerzális jelentőségű francia irányítóknak, kiket a fegyverek diadalmas csillogása, a háborús győzelem hóditó mámora meg nem tévesztett, s akik a legyőzött és elnyomott népekben is a szabadélethez való emberi jogot, a mindeneket osztatlanul megillető szabadságot, s a jóság és szolidaritás egyenlő értékű alanyait méltatják. Anatole France az emberszeretet, s az egyéni függetlenség és a szociális kiegyenlítődés apostola, egy szellemi világítótorony, aki könyveinek, cikkeinek és szavainak kiáradó fénysugarával utat és irányt jelöl az egész emberiség számára. Szelleme olyan ragyogó, egyérisége annyira intakt, akciója annyira önzetlen, hogy alakját még a legádázabb francia sovinizmus sem meri érinteni, s miut tán legnagyobb élő íróját a francia kultúrának, bátorsága és igazságérzete ellenére, hódoló tisztelet és méltánylás veszi körül. Ez a kiváló szellemi, aki az egyéni szabadságot és az emberi összetartozóságot, a társadalmi és politikai igazságtételt és a lelkiismeret függetlenségét irodalmi és szociális munkája programmjává avatta, Franciaország határain túl is ismertté és becsültté tette nevét nemcsak regényei és költeményei, de evangéliumi hivatása és hatása által is. A gyűlölet és a bosszú, az öldöklés, s a kínai irigység, a barbár hatalmaskodás, s az elbizakodott fölényesség Anatole Francéban kérlelhetetlen ellenségre találtak, aki ma is, nyolcvannesztendős korában, egy ifjú tüzével, elszántságával és erejével száll síkra a népek jogaiért, az emberi szolidaritás diadaláért Anatole France a Béranger apostola szerint indult el az isteni szeretet nevében megmenteni a világot, hirdetni az embereknek az igazság, béke és testvériség szavát, a népeknek megmutatni, melyik út vezet a boldogsághoz, megtisztítani a politikai zsibvásárban bemocskolódott erényt, letörölni a nyomor és szenvedés könnyeit, biztatni, bártoritanba felszabadulásért küzdő csüggedt harcosokat, prédikálni az igét bíráknak és poroszlóknak és állni, ha kell, a vértanuság keresztjét és fájdalmait is. És a Lamartine lángszellemével kérdi ő is : nép népet miért gyűlöl? Korlátokat miért von egymás között, miken áttör az Úr szeme? Miért versengünk a síkon , vagy a bércen? Hisz lenge sátorunk a szél, sodorja már, dúsan terítve még az asztal, rajta még nem fogyott el a kenyér, s elszólít a halál. Anatole France szerény és szelid lelke nem a dicsőséget áhítja, hanem a jóság örömét, nem a pompa és kényelem hiú gyönyöreit, hanem a munka és küzdés másokat boldogító sikereit. Egy ilyen siker isteni ital, a lelkek itala számára, mely törékeny testét is aggastyán korára épségben, erőben, egészségben feltartotta. Megnyugvás, öröm és ünnepi ajándék lehet a nagy bőr a nagy bölcselő, a nagy próféta számára, hogy jég, forr jószél, csapás, csalódás, gyötrelem elemére, amik küzdő pályáján érték, a »tengerbe dobott palack«, mely az emberi felszabadulás szent kincsét foglalta magában, révpartra jutott. Anatole France eszmei közkeletű kincsei a civilizációnak és csak időkérdése, hogy A Monitorul Oficial ma megjelent száma közli az 1924. február 24-én a román állampolgárság elnyeréséről és elvesztéséről megjelent törvény végrehajtási utasítását. Az utasítás leglényegesebb intézkedései a következők: Kik román állampolgárok? Román állampolgárok azok, és román állampolgárok maradnak minden formalitás teljesítésének kötelezettsége nélkül az alábbi öt lakosok, akik 1924. február 24-ig más állampolgárságot nem optáltak; és pedig: 1. Bukovina, Erdély, a Bánság, a Körösvidék, Szatmár és Máramaros minden lakója, aki 1918. november 18-án itt illetőséggel bírt. Besszarábiában lakó azon orosz alattvalók, akiknek 1918. márc. 27-én a Besszarábiában érvényes törvények értelmében ott közigazgatási lakhelyük volt. 2. Azok a bukovinai, erdélyi, bánsági, szatmári, körösvidéki, máramarosi származású személyek, akik az egyesülés idején az ó királyság területén laktak, de egyúttal a fentírt területek valamelyik községében illetőséggel bírtak; 3. azok a személyek, akik az egyesülés idején nem laktak valamely bukovinai, erdélyi, körösvidéki, szatmári vagy máramarosi községben, még ott lakó szülőktől ott születtek; a szülők lakhelyét Bukovina, Erdély, a Bánság, Körösvidék, Szatmár és Máramaros valamely községében szerzett illetőség állapítja meg, Besszarábiában pedig a közigazgatási lakhely; 4. mindazok a román származású egyének, akik a volt orosz birodalom területén, valamint a szerb-horvát-szlovénországhoz, Csehszlovákiához, Lengyelországhoz, Ausztriához és Magyarország csatolt területén a helyi hatóságaik vagy bármely román hatóság előtt a román állampolgárságot optálták; 5. végül azon községek lakói, amelyek határmegállapítás, vagy határkiigazítás következtében más állam fennhatósága alól román fennhatóság alá jutnak, amennyiben megfelelnek az 1. és 2., pontban írt követelményeknek. A román állampolgárságnak a férj vagy a szülő által a fentírt módozatok útján történt megszerzése maga után vonja a feleség és a szülői felügyelet alatt álló gyermek állampolgárságát is, diadalmasan árasszák szét fényüket az egész világra. Ez a világ, melynek mi is élő és érző teremtményei vagyunk, hálásan hódol az ünnepi alkalomból a világosságot és igazságot, a szeretetet és szabadságot prédikáló nagy francia költőnek. Példáját,hogy a tudás, tehetség, meggyőződés szent drágaságait szét kell osztani a népmilliók közt, mindenkinek, akiben szellemi és erkölcsi érték van, követnie kell, s az emberi jogok védelmére, a testvériség, a társadalmi összhang megteremtésére, a népek megértői közösségére és szolidaritására áldozatot kell hoznia. Anatole France szelleme hassa át mindazokat, akik népüknek és hazájuknak békét, virulást, szép és zavartalan jövőt kívánnak. Kik vesztik el az állampolgárságot? A román állampolgárságot elvesztették azok a személyek, akik bár a fennti kategóriákba tartoznak, 1924. február 24-sike előtt más állampolgárságot optáltak, vagy aromán állampolgárságról lemondtak. 1924. február 24-étől kezdődőleg a külföldi állampolgárságra való optálás és az állampolgárságról való lemondás, a törvényekben írt és a ratifikált nemzetközi szerződésekben megállapított határidőn belül csak hiteles formában és az erre felhatalmazott hatóságok előtt történhetik, amelyek megállapítják annak helyességét és hitelesítik azt Az illetékes hatóságok Azok az illetékes hatóságok, amelyek az optáláshoz beleegyezésüket adják és az optálási és lemondási okmányokat hitelesítik a következők: a. ) az ó-királyságban: a megyei törvényszékek és a járásbíróságok; b. ) Erdélyben, a Bánságban, a Körösvidéken, Szalmákban és Máramarosban: a közjegyzők. c. ) Bukovinában: a járásbíróságok és a közjegyzők; d. ) Besszarábiában: közjegyzők és járásbíróságok. Azokban a helységekben, ahol nincsenek hitelesítésre meghatalmazott közjegyzők, az állampolgárság megállapításának hitelesítésével megbízott hatóságok a következők: a. ) Erdélyben, a Bánságban, Körös- Vidékén, Szatmáron és Máramarosban: a községek primárjai, a rendezett tanácsú városok primárjai és a szolgabirák saját járásaikban; b. ) Bukovinában: Csernovic város primárja, a kerületi prefektek a saját kerületükben fekvő községekre nézve; c. ) Besszarábiában; a bizottságok a megyei székhelyeken, amelyeknek tagjai a város primárja, aki elnöke is a bizottságnak, a helyi rendőrség főnöke és egy, a községben lakó, és a belügyminiszter által kinevezett polgár; a többi községekben a bizottság tagjai a következők: a szubprefekt, mint elnök, a csendőri kirendeltség vezetője és egy a belügyminiszter által kijelölt ott lakó polgár. Megjelent az állampolgársági törvény végrehajtási utasítása Harminc napon belül összeírandók a román állampolgárok . Az eddig kiadott állampolgársági bizonyítványok érvénytelenek BRASOV-BRASSÓ, 1924. április 20. (Vasárnap) Mai számunk 12 oldal 92. SZÁM. A honosság megállapítása A honosság megállapításának munkálatait a városi tanács hivatalai vagy a közigazgatási hatóságok végzik. A fenti szakaszban írt közigazgatási hatóságok végzései elleni felebbezések elintézésére egy bizottság állíttatik fel, amely illetékes tábla kebelében működik. A román állampolgárságot megállapító munkálatok megkönnyítése céljából a városi és községi hatóságok a jeen utasításának a Monitorul Oficialban történt kihirdetése után harminc napon belül jegyzéket készítenek, amelyen mindazokat a községi lakosokat, akik az előírt feltételeknek megfelelnek és akik más állampolgárságot nem optáltak. E jegyzékek három példányban állítandók ki; az első példány a primária épületében kifüggesztendő. A kifüggesztés megtörténtéről a primár által aláírt jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzék legalább 30 napon át közszemlére teendő, s eme 30 napon belül bármely személy és bármely nyilvános hatóság kérheti, hogy azokon kiegészítés, törlés vagy módosítás történjék. Az erre vonatkozó kérések a község primárjához írásban küldendők be. * A kifüggesztési határidő eltelte után a jegyzékek másod és harmad példányát Erdélyben a főszolgabírókhoz, Bukovinában a kerületi prefektekhez, és Besszarábiában a bizottságok elé terjesztendők, az összes beérkezett reklamációkkal együtt. A közigazgatási szervek felülvizsgálják a beérkezett kéréseket és rek- ■ lamációkat s indokolt írásbeli határozatot hoznak minden reklamációra nézve, s az újonnan felvett állampolgárokat bevezetik a jegyzékekbe. A hatóságok ezután felülvizsgálják a jegyzékeket, s törlik azokból mindazokat akikről megállapítást nyert, hogy nincs joguk az állampolgárságra. A munkálatok befejezése után minden községben jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben feltüntetendők az összes újonnan felvett és törölt személyek. A helyesbített jegyzék a primárián újból kifüggesztendő. Harminc nap múlva elkészítendő a végleges jegyzék, amely magában foglalja mindazokat a lakosokat, akik a törvényes követelményeknek megfelelve, román állampolgárok. Mindazok, akik a vonatkozó határozatokkal megelégedve nincsenek, felebbezésüket a felebbviteli bizottsághoz nyújtják be. A felebbezés díjtalan. A felebbezések legkésőbb harminc napon belül elinintézendők. A községi hatóságok ezután kézbesílik az állampolgársági bizonyítványt a törvény 53. szakasza értelmében. Ezek a bizonyítványok minden hatóság előtt az állampolgárság igazolásául szolgálnak. Minden egyéb igazolvány, amelyet ezen utasítás megjelenése előtt adtak ki, érvénytelen, kivéve azok, melyek az alkotmány 133. szakasza értelmében adattak ki. Azok a személyek, akik nem laknak az ország területén, a belügyminiszterhez címzett kérvényben kérhetik a román állampolgárságot, s ehhez csatolniuk kell az okmányokat, amelyek igazolják, hogy a kérvényező az előírt feltételeknek megfelel A miniszter, miután a kérvény alaposságáról meggyőződött, kiadja a kérvényezőnek az állampolgársági igazolványt