Brassói Lapok, 1924. április (30. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-24 / 94. szám

2. oldal, 94. szám. Az egyesülés ünnepe Nagyváradon — A Brassói Lapok munkatársától. — NAGYVÁRAD, április 12. Husvét va­sárnap. Az eső napokig zuhogott és va­sárnap reggelre mégis kiderült az ég, épp úgy, mint, öt év előtt ilyenkor. A ra­gyogó tavaszi napsugaras husvét reg­gelre lobogódíszt öltött Nagyvárad, es­tére pedig fényárban úszott a színház környéke s fogat fogat után robogott a bejáró boltíve alá. Az egyesülés ötö­dik évfordulóját ünnepli a hivatalos Nagyvá­rad, s az ünnepségre leérkezett Mosoiu Traján miniszter is, aki öt év előtt a­­hadsereg élén vonult be a városba. Az ünnepet a román templomban Te Deum vezette be, amely után a városházán díszközgyűlés volt, melyen dr. Popovics Miklós prefektus mon­dott ünnepi beszédet. Délben Cioro­­gariu püspök palotájában ebédet adott, este pedig nagyváradi román mű­kedvelők díszelőadást rendez­tek a színházban, ahol Mosoiu miniszter is mn megjelent. Érdekes volt, hogy a zsú­folt nézőtéren egyetlen régi nagyváradi román sem volt látható.» Előadás előtt Negulescu képviselő mondott beszédet, és úgy ő, mint Po­povici Miklós dr. prefektus a délelőtti közgyűlésen az egyetértést, a békét, a továbbfejlődés fontosságát hangsúlyoz­ták. Kétségtelen, hogy ez a nagyváradi magyarság legforrób­bágya is. Nem a magyarság az oka, hogy a régóta áhított együttműködés a továbbfejlődést mind­untalan akadályozza. Az­ ötödik év­forduló után remélni szeretnénk, hogy az annyiszor hiába hangoztatott igék végre testet öltenek és megkezdődik az igazi konszolidáció és a belső béke é­p­í­t­ő munkája. C­sefné, Segesvár 30.-, Comereia, Nagy­­enyed 50.-, Erdélyi Takarék, Kolozsvár 100.-, Aradi Központi Takarék 100.-, Kolozsvári Takarék fiókja Dés, 100.-, Pécskai Jár, Takarék 50.-, Székely Gaz­dik, Marosvásárhely, 50.-, Olajipar if­­. Arad 20.-, Srmelléki Takarék Székely híd 50.-., Középszolnok M. Tak. Zilah 120 -, M. Ált, Hitelbank Nagyvárad 200.­­Részvény takarék Nagybánya 100.-, Vi­lágosi Takarék 30.-, Teákés Takarékp. 100.-, Kézdivásárhelyi kisegítő Tak. 500.-, Agrár- Takarék Marosvásárhely 300.-, Közlelkés­zi Hivatal, Temesvár 100. Baráti Takarékpénztár 500.-, Kolozsvári Takarékpénztár 500.-, Szalárdi Takarék 100.-, Péterfi Mária, Medgyes 50.-, Al­­csiki Bank, Csikszentmárton 500 lej. Nincsenek említve azok nevei a »Mit jelent Segesvár« cimű­ füzetre 20 lej adományt küldtek, kik nyilvános nyug­­tázás ellen felszólaltak, vagy pedig ígért adományuk még nem érkezett meg. Ez összegek Segesvárt a küküllői takarékpénztárban kezelvék »Petőfi-is­­kola« folyószámlán. A segesvári Petőfi-iskola SEGESVÁR, április 22. A segesvári ref. egyház­i Petőfi-iskolájának ügye ha­talmas lendülettel haladt előre. Az egyházközség nemcsak külső támoga­tást vár, han­em maga is áldozatosan munkálkodik a felépítésén. Most meg­tartott közgyűlésén ez évre 130.0009 te­jes rovatait szavazott meg, melyből 100.000-et kíván iskolája építésére for­dítani. Elismerést érdemlő nagy áldo­zat ez a 800 lelkes gyülekezettől, mely­nek több mint fele tisztviselő, s így csak ideiglenes munkája a segesvári egyházi életnek. Egy kisebb és egy nagyobb tan­teremre van egyelőre tervezve az is­kola. A megszavazott rovatair­a kívül­ről idáig érkezett segéllyel még nem éri el egészen a költségek magasságát 30—40.000 lej még a hiány. Ez iskola felépülésének nem szabad e 30—40.000 lej hiányon múlni! Ez az öntudatosan munkálkodó áldozatra kész egyházköz­ség megérdemli"­,egé­sz magyarságunk tá­­m­o­ga­t­ását. Az egyiiá .u­g­etőfi­ iskolájának alapítójaként ászáén és örökíti meg ala­pító levelében mindazt, aki 1000 fej ado­mány befizetésével segíti elő az épí­tés ügyét. Idáig tényleg befizetett ösz­­szegekkel alapitók: "Nagykárolyi Önse­gélyző Népbank a Nagy­károlyi Gazda­sági Bankkal egyesülten 1000, Keres­kedelmi Bank R. T. Kolozsvár 2000. Ditrói Mezőgazdasági­ Bank 2000, Köz­hasznú Takarékpénztár, Kolozsvár 1000, Zsibó és Vidéke Takarékpénztár 1000, Székelykereszturi Takarékpénztár 1000. Erdélyi Bank, Kolozsvár 1000, Küköllői Takarékpénztár 1000 Dr. Gábos István ügyvéd, Segesvár 5000.­­ Egyéb befizetések : Közhasznú Takarékpánztár, Marosvásár­hely 150.-, Erdélyrészi M. Jelzálogba­telbank 400.-, Temesvár Józsefvárosi Népbank 200.-, Szászvárosi Takarék­­pénztár 500.-, Csikmegyei Székelybank 500.-, Szamosújvári Hitelbank 200.-,­ Szászrégen vidéki Takarék 100.-, Bíró Jó "■" 1 .......... ■ ■ " Aki az egészségre annyira ártalmas dohányzásról egészen le akar izékul,­­ vagy azt a minimu­mra korlátozni, taasználja a biztos hatású " ANTI FUM AX." szájvize­t, Mér egyszeri hasznutlnt életcelula, hogy undort érezzen, mihelyt ftk.tr cikurettára, tkái azl arra any pipám­ rá-Rvu­t lz­­ kvllemu« I Huzzn iloil nt» i­ánt ttiltulen IVet­­uz m"M­­t«i"k Rgv ftvvit ill a 78 le , hil­metite» szál­­lításenil­te utánvéttel KI diólau upltat.*-­i FISCHER JÁNOS gyét ívszfrtéiában Lugosii­k. (Bén**) BRASSÓI LAPOS! BUDAPEST, április 22. Húsvét alatt csend honolt a magyar politika berkei­ben. Az ünnepek alatt Korányi Ferenc báró pénzügyiminiszter elutazott Párisba, ahol átadja visszahívó levelét a francia köztársasági elnöknek és elvégzi a szoká­­sos búcsúlátogatásokat, majd haladékta­lanul visszatér Budapestre. Távollétében Waskó Lajos kereskedelemügyi miniszter helyettesíti. A­­ magyar-jugoszláv tárgyalások elő­készületei úgy Belgrádban, mint Buda­pesten befejeződtek. A két fővárosban április 23-án kezdődik meg a konferencia, ugyanabban az időben, egymással pár­huzamosan. A belgrádi konferencia tárgya­lása a kereskedelmi zárlat feloldása, a keres­kedelmi társulatok székhelyének áthelye­zése és az útlevélrendszer gyökeres megkönnyítése. A budapesti konferencia programmján a nemzetiségi kérdések és az optálási ügyek rendezése, továbbá a túlm­essébetlen osztalék, a magyar háborús adósságok, a szociális biztosítás és­ az egészségügyi in­tézkedések­ kérdéseinek tisztázása. A világsajtó kimerítően foglalkozik a magyar újjáépítési törvényjavaslatok par­lamenti vitájával. A londoni lapok leg­utóbbi számaikban egyhangúlag nagy el­ismeréssel adóznak Bethlen István gróf magyar miniszterelnök ügyességének, és kiemelik gyors és eredményes tevékenysé­gét, amely a rekonstrukciós javaslatok parlamenti tárgyalásai alkalmával kifej­tett. -----------— — - s— Megkönnyítik az útlevélrendszert Magyarország és Jugoszlávia között Holnap kezdődik meg a konferencia Budapesten és Belgrádban — Korányi pénzügyminiszter Pak­sba utazott A Brassói Lapok eredeti távirata — Románia-Franciaország-Japán Új hatalmi csoportosulás készül Európában A Brassói csapok tudósítójától. A legújabb európai események nyo­mán is szenzáció erejével fog halni az a h­ir, amelyet a Berliner Tageblatt kon­­stantináployi tudósítója nyomán közöl A tudósítás nem kisebb dologról szá­mol be, és pedig annak török hivata­los helyen nyert megerősítése mellett, mint arról, hogy a besszarábiai kérdéssel kapcsolat­ban sajátos és szokatlan hatalmi csoportosulás készül, amelynek tag­jai Románia, Franciaország és Japán lesznek. A japán trónörököst — írja a Berli­ner Tageblatt— Bukarestben óriási lel­kesedéssel fogadták, s ott az udvarral és a kormánnyal az Oroszország ellen megkötendő szövetségről tárgyalt, s nem sokkal ezután Ferdinánd király párisi útja alkalmából Franciaországot arra kérte, hogy lépjen, be ebbe a szövetségbe. A német lap az esemény taglalásá­nak további során arra a megállapításra jut, hogy ez a — szerinte — természet­­ellenes szerződés nemcsak kizárólag Oroszország ellen irányul, ha­nem adandó alkalommal, sikeresen és hathatósan lehetne felhasználni — Anglia ellen is. A lap szerint Romániban és Japánban már meg is kezdőd­tek a harci készülődések. A szerződések megkötésének ebben a stádiumában Törökország is, különö­sen pedig a török politikusoknak az a csoportja, amely Franciaország barát­ságát keresi, hangosan követeli, hogy ebbe a m­ár jóformán készen álló ha­talmi csoportosulásba lépjen be ne­gyedikként Törökország is, hogy ezzel­ Olaszországnak a Földközi-tenger nyugati részén és az oroszoknak a Fekete-tengeren való imperialiszti­­kus terjeszkedési vágyának gáncsot vethessenek. • A Berliner Tageblatt közleménye kétségtelenül szenzációs, ha megfelel a valóságnak. A benyomás mégis az, hogy a nagy német lap cikke puszta kombiná­ció, amelyet igen könnyen le lehetett ve­zetni az utóbbi idők eseményeinek ösz­­szevetéséből Igaz, hogy Bukarestben volt a japán trónörökös. Igaz, hogy Ferdinánd király Páriában időzik, s ez­zel kapcsolatban szó esett a román­francia szerződésről, s igaz az is, hogy Graliam­ Jones miniszterelnök holnap, szerdán, elindul Konstantinápolyba, s hogy ezzel az utazással kapcsolatban felmerült külön egy román-török szer­ződés eszméje, azonban mindebből ar­ra következtetni, hogy ilyen négyes szer­ződés létrejöjjön, ha nem is lehetetlen, de e pillanatban még túlságosan korai volna. Az pedig, hogy Törökország tagja legyen egy olyan szövetségnek, amely­ben Franciaország is részt vesz, egy­előre a lehetetlenséggel határos. Török­ország és Franciaország között ma dip­lomáciai konfliktus áll fenn a bezárt törökországi francia iskolák miatt, emellett azonban a török kormánynak súlyos belső gondjai vannak, mert egy vesztegetési ügyből kifolyólag helyzete teljesen megrendült. Egyelőre tehát a­­Berliner Tage­blatt közleményeit nem szabad komo­lyan venni, s ha létrejön is majd egy új hatalmi csoportosulás, úgy annak egészen más formája lesz, mint ahogyan azt a Berliner Tageblatt tudósítója kombinálta. Lezajlott a szociáldemokraták budapesti kongresszusa BUDAPEST, április 22. A szociálde­mokraták budapesti kongresszusa húsvét vasárnapján kezdődött meg és húsvét hét­főjén délutánig tartott. A külföldet Mr. Cramp Angliából, Lehhoczky Emanuel Csehszlovákiából, Szekulics Milán Jugo­szláviából és Otto Schöffer a csehszlová­kiai német szociáldemokrata párt részé­ről képviselték a kongresszuson. A kon­gresszus a szociáldemokraták parlamenti frakciójának működése felett folytatta le a vitát, amely mindkét napon át tartott. A vitához többen szóltak hozzá. Payer Ká­roly javasolta ezután, hogy a Duna-menti államok szociáldemokratái értekezletre jöjjenek össze, amelyen a munkásság gaz­dasági helyzetének megjavítását beszélnék meg. 1924. április 24. Rendőrtiszt merénylete egy úriasszony ellen Hajnali botrány a brassói pályaudvaron ' — A Brassói Lapok munkatársától. BRASSÓ, április 22. / szombatra virradó éjszaka felháborít botrány történt a brassói pályaudvar­on. A vas­úti rendőrség szolgálatot teljesítő rend­­őralkomás zárja a néptelenül veszteglő csiki vonatban erkölcstelen merényle­tet akart elkövetni egy úriasszonyon. Blaga Simonné gyergyótekerőpata­ki lakos rokonai meglátogatása végett legutóbb Nagyszebenbe utazott, ahon­nan visszzatérőben Brassóban meg kel­lett szakítania útját, bevárandó a reg­gel induló Csíkszeredái ■ vonatot. A hajnali órákban Blagáné beszállt a Madéfalva felé irányítandó szerelvény­be, hogy ott töltse el a vonat indulásáig a hátralevő időt. Az asszony nemsokára elszundikált, az egyik fülkében, azonban néhány perccel később felélt­t, mert a fülkébe belépett valaki. A­ - tő egy rendőrtiszti egyenruhát viselt , is volt Előbb ráförmedt Blagáné , hogy in­dulás előtt senkinek nem­­szabad a vo­natban időznie, majd pedig hatalmas kutyáját rászabadítva az úriasszonyra ártalmatlanná tette őt, s a néptelen vo­nalban erkölcstelen merényletet akart elkövetni rajta. Terve azonban nem si­került, mert a peronról időközben elő­siető néhány utas idejekorán megaka­dályozta az erőszakosságot. Az úri­asszony, aki várandós állapotban van, az aljas támadás következtében súlyo­­san megbetegedett. A merénylő rendőr­tiszt ellen szigorú eljárás intt­alt. Drákói Ítélet a német szabotázs-perben MAINZ, április 22. A Havas-távirati ügynökség jelenti, hogy a szabotázsért vádolt németek pere nagyon szigorú íté­lettel végződött. A harminc vádlottból hu­szonkettő állott bíróság előtt, nyolc meg a tárgyalás előtt megszökött. A vádlottak k­­öz.ü.l tlseniket «»gyónt *öt—fix évi kény­­szer­munkára, kilencet egy — öt évi fog­ságra, kettőt in consumatiam halálra, ha­tot húsz évi kényszermunkára ítéltek, egy vádlottat pedig fölmentettek. A Havas­távirati iroda beismeri az Ítélet szigorusál­­gát, de ezt azzal indokolja, hogy a vád­lottak­­a bírósággal szemben nagyon kihí­vó magaviseletet tanúsítottak. Gróza György kiállítása Érdekes képkiállítás nyílt meg va­sárnap a brassói állami líceum (Ferdi­nánd- király körút) e célra átalakított és szépen díszített tanácskozótermében. A kiállító művész Gróza György, aki kőfaragó segédből lett szobrász és festőművész. A még csak 25 éves fia­talember az arad megyei Menyázdán (Moneasa) született, apja f­iát, a kő­faragást tanulta, majd Ben­esen hat gimnáziumi osztályt járt. Itt fedezte fel Busita rajztanár az ifjú kiváló művészi tehetségét, s ettől fogva Groza egész telkével a festésnek adta magát. Képei és szobrai, melyeket Nagyváradon ké­szített, annyira megnyerték Olteanu tá­bornok, de főkép finomlelkű, a szép és nemes dolgok iránt melegen érdek­lődő neje, Olteanu Mária úrnő tetszését is, hogy a fiatal művész további tanul­mányának lehetővé válását ők törek­szenek előmozdítani. Ezt a célt szol­gálja a Brassóban rendezett kiállítás is, mely Olteanu Mária buzgóságából és áldozatkészségéből a legizlésesebb ke­retben áll a közönség rendelkezésére. Gróza György máris eg­­­zi vér­beli festő, minden kitűnő t­ásával rendelkezik: pompát megf ,ő, biz­tos lízmsérzékkel bíró, er­ejes és ki­fejező. Akár portrét fest vagy rajzol, akár csendéletet, vagy tájképeket fest (Brassóról is több szép képe van), meg­kap őszintéségvel, melegségével, s egyé­ni tónusával. Körülbelül hatvan fest­ménye és rajza van kiállítva és mint maga a művész, a képek árai is­ szeré­nyek. Mindenesetre megérdemlik, hogy a magyar közönség is megismerje és méltányolja e fiatal, biztató tehetséget, aki képeivel Rómában folytatandó ta­nulmányához kíván pénzt szerezni. A kiállítás két hétig lesz nyitva. A belépődíj öt­lej. 7 * Ált Kötélgyár | Jtu JtO R­ Lugoson m Zsineg i HAVAS Ot­SO If XIAl H TIMIfOAKA HHZB |WUSI ||

Next