Brassói Lapok, 1924. április (30. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-27 / 97. szám

2. oldalo­n ho­rtam. Akció az útlevél és vízum ellen Nemzetközi kongresszus lesz Lyonban június végén — Bácsi szerkesztős­égik­,kt.51. — BÉCS, április 24. A­ népszövetségi li­gák nemzetközi uniója június végén tart­ja idei kongresszusát Lyonban. Az Unió osztrák osztálya a kongresszusra nagyje­lentőségű tervezetet dolgozott ki az útle­vél és vízum eltörlése érdekében. A Bras­sói Lapok bécsi szerkesztőségének alkal­ma van ezt a tervezetet a következőkben főbb pontjaiban ismertetni: 1. A szerződő államok egymás polgá­rai számára biztosítják az útlevél nélkül való be- és kiutazást. Az útlevélkényszer visszaállítása csakis gazdasági krízis, vagy háborús veszély eseteiben lehetséges. 2. A szerződő államok az idegen állam­polgárok tartózkodását sem külön enge­délytől, sem pedig adóktól nem teszik füg­gővé. A honi ipar és kereskedelem védel­me csakis a rendes adózási törvényekben 3 A szerződő államok fenntartják ma­guknak a nem kívánatos idegen elemek kiutasításának jogát Retorzióktól elte­kintve azonban nem alkalm­azhat­ják ezt a rendszabályt bizonyos államok polgá­raival szemben. 4 A szerződéshez való csatlakozás minden állam számára nyitva áll. 5. A szerződő államok ezeket a hatá­­r­ozatokat nemcsak egymással szemben al­kalmazzák, hanem az első három eszten­dőben a többi államok polgáraira is ki­terjesztik. Fenntartják maguknak azonban azt a jogot, hogy a három év letelte után az egyezményben részt nem vevő államok polgáraival szemben visszaállítsák az út­levél- és vízum­kényszert .­ Ezt az indítványt fogja beterjeszteni az osztrák liga a júniusi lyoni kongresszu­son és egyúttal javasolni fogja, hogy a konferencia a tervezetet tegye át a népszö­vetséghez, amelynek kötelessége lenne azonnal külön bizottságot kiküldeni az egyezmény magvalósítására. N­­­­x f­an­cellár a megszállt területen beszédet tart PARIS, április 15. (Havas) Düsseldorfi jelentés szerint Marx kancellár vasárnap ott beszédet tart. A megszállás óta ez az el­ső eset, hogy a megszálló hatóságok né­met miniszternek megengedik, hogy be­széljen. Zsák | Zsineg HAVAS DEZSŐ SC&t&l TIMISOARA 8B7« B\«#&VS5s Bast­ti­­s és egyikisége Ivant Immánuel, a legnagyobb filozófu­sok egyike, kinek születése kétszázadik évfordulóját most ünnepli a kulturvilág, 1724. április 22-én született a poroszorszá­gi Königsbergben. Apja egyszerű szíjgyár­­tómester volt, ki a vallásos érzésű anyá­val együtt nemes erkölcsökben és szigorú kötelességérzetben nevelte. Több nővére és egy fivére volt. Kant nyolcéves korában a Friderici­­anum kollégiumba került, ahol nyolc év­ig tanult, s aztán az egyetemre iratkozott be, hol filozófiát, matematikát és fizikát hallgatott. Legnagyobb hatással Knutzen Márton nevű tanára volt rá, akinek leg­több bölcseleti és matematikai ismere­tét­ köszönhette. Anyagi viszonyai arra késztették Kan­tot, hogy előbb házi tanító, majd nevelő legyen egy grófi gyermek mellett, aki fa­lun lakott. Kantnak már ekkor kialakul­tak későbbi kutatásainak alapgondolatai. A szokásos egyetemi vizsga után 1755-ben magisternek avatták fel az egyetemen. La­tin értekezésével már ekkor feltűnt.­­Ugyanebben az évben nagy tetszés mellett vitatkozott több tudóssal a logikái­ról, a metafizikáiról, fizikáról és matema­tikáról és rendezett nagy hallgatóság előtt vitákat tanítványaival. De előadásokat tar­tott a tengerészeti jogról, erkölcsről, teológiáról, antropológiáról és fizikai föld­rajzról is. Anyagi viszonyai szerények, de elég kedvezőek voltak, szívesen látták vendégül az ismerős családot és legszívesebben az angol Green kereskedő házát kereste föl. Tizenöt éven át volt magister a kö­­nigsbergi egyetemen, s miután egyetemi tanszéket kapnia nem sikerült, 1766-ban elvállalta a királyi könyvtár felügyelői ál­lását. Végre 1770-ben mégis a logika és metafizika tanára lehetett az egyetemen, melynek több ízben volt rektora is, köte­lességtudással és hazafisággal töltve be hi­vatását. Legelső művei, amelyeket egészen fiat­­alon irt: Gondolatok az élő erők igazi értékéről. Válasz a föld forgásáról feladott­­akadémiai kérdésre, Az ég teóriája és álta­lános természettörténete, A szelek elmé­lete, Az optimizmusról, s még számost mű, melyeket egész tömege a nagyszabású, híres munkáknak követett. Egy-egy köny­ve, mint A jó elv küzdelme a gonosszal az emberen való uralomért a cenzúra és a papsági közbelépését is provokálta. A világ­békéről is tervezetet készített Kant. Vi­lághírű filozófiai munkái, melyek nevét minden idők számára biztosítják, A tisz­ta ész kritikája, A gyakorlati ész kriti­kája, a Prolegomena, Az itélőerő kritiká­ja, hatalmas mérföldjelzői az emberi gon­dolkodásnak, a tudományos fejlődésnek, a társadalmi és politikai átalakulásnak. Kanta rendkívül sokat dolgozott. Már reggel öt órakor talpon volt, naponta két három órát tartott az egyetemen, a többi időt majdnem kizárólag az írásnak és ol­vasásnak szentelte. Meglett korától kezd­ve csak délben étkezett együtt kisebb tár­sasággal, este egyedül volt, s legfeljebb kisebb síitára ment el hazulról. Tíz órakor rendesen ágyban volt. Jól aludt, tartós be­tegség, kínzó fájdalom egész életén át nem hántolta. Szerette a jó, de egyszerű étele­ket, mindennap ivott egy kevés bort, s las­san, nyugodtan evett. Ifjabb éveiben a ven­déglőből kávéházba is ment,­ megivott egy csésze teát és néha billiárdot játszott. Ruházatában a nagy, tudós szintén egysze­rű volt, de azt tartotta, hogy az embernek nem szabad a divat elől teljesen elzár­kóznia. ő maga ízlésesen öltözködött, súlyt fektetett a ruha színének a harmóniájára. Csak épp a kalappal törődött keveset, egyet több mint húsz évig hordott egyfoly­tában. Ez a kalap Kant halála után a har­gyaték elárverezése alkalmával nagyon drágán kelt el. Kant szerette a nyugodt, zavartalan otthont, ahol kedvére dolgozhatott, s egy lakásból azért költözött el, mert a hajók tülkölése zavarta, egy­ másikból meg azért, mert lakószomszédjának a kakasa kukoré­kolásával kizökkentette elmélkedéséből.Leg­kedvesebb hajlékában is a fogház rabjai­nak odahangzó éneke molesztálta, de a rendőrségnél csak annyit tudott elérni, hogy a foglyok később zárt ablak mellett énekeltek. Több baja volt az uccagyerekek­kel is, akik kertjébe köveket dobáltak be. Lakása a legegyszerűbb berendezésű volt Königsberget alig hagyta el, s még a kö­­zeli Danzigba se utazott soha. Csak Los­sow tábornokot látogatta meg a birtokán, de ott sem tudott sokáig maradni. Leg­olvasottabb munkáját a Szépről és Fensé­gesről azonban Königsberg közelében egy­ főerdész idillikus házában irta meg. Kant jellemvonásai: páratlan igazság­­szeretet, szótartás, pontosság, szívélyesség, barátaihoz va­ló ragaszkodás (bár a betege­ket nem igen kereste fel), szívi­­é­g, érzé­kenység, önérzet. Rokonaival eg fivé­rével és nővérével is csak a. . ritkán került össze, de ezeket ép ugy­an , özvegy­gyé vált sógornőjét támogat Az úgyne­vezett jótékonykodásnak e­yébként nem volt barátja, ő maga nem volt pénzvágyó, nem hajszolta a gazdagságot, de iparko­dott adósság nélkül, függetlenül élni. Ezt a tant előadásaiban is hirdette. Takaré­kossága, igénytelensége, előadásainak és munkáinak jövedelme mégis szép vagyont juttattak számára. A koldusoknak elvből nem adott alamizsnát, sőt egy tolakodó ké­regetőre bottal sújtott rá, de alapelve volt, hogy minden generációnak gondoskodnia kell a saját szegényeiről és nem kell a jövő számára alapokat és alapítványokat teremteni. Külső elismerésre, kitüntetésre nem vágyott, de büszke volt tanári mivoltára. Semmiféle egyesülethez vagy szervezethez nem tartozott, s minél híresebbé vált, an­nál terhesebbé vált ránézve a sok üdvözü­lés, tanácskérés, udvarias látogatás stb. A hatóságok és elöljárók iránt való tisz­telet, a törvényeknek és szabályzatoknak való engedelmesség princípiuma volt. Kant Immánuel mindvégig nőtlen ma­radt. Sohasem szerette, ha ennek okát kér­dezték, s bár ő maga barátainak rend­szerint ajánlotta a házasságot, a saját nősülése lehetőségéről még beszélni sem akart. Pedig, bár későn, két nő is volt, akik iránt Kant mély vonzalmat érzett. Az egyiket már-már meg is kérte, de ad­dig húzta-halasztotta a dolgot, míg a le­ány, aki szívesen ment volna hozzá, eltá­vozott Königsbergből, s késő­bb egy va­ BRASSÓI LAPOK Amerikában is népszerűtlen az új bevándorlási törvény Tokióban tüntető felvonulásokat rendeznek az Egyesült Államok ellen A Brassói Lapok tudósítójától. Az új amerikai bevándorlási törvény, amelyet az elmúlt héten szavazott meg az Egyesült Államok szenátusa, életének már első hetében teljes népszerűtlenségre ver­gődött. A törvény megszületése után máris konfliktust idézett elő az Unió és Japán között, amelyet alig volt képes a diplomá­cia elsimítani. Az elsimítás ellenére Japán­ban hatalmas agitáció folyik a törvény el­len, é­s mint egy Tokióból érkezett táv­irat jelenti,­­ az egész birodalomban tün­tető felvonulások vannak, a bevándorlási törvényeknek a japánokat kizáró intézke­dése miatt. Japán egyébként fel fogja kér­ni a washingtoni népszövetségi ligát, hogy a javaslatnak törvényerőre való emelkedé­sét akadályozza meg. A törvény azonban magában Ameri­kában sem keltett osztatlan tetszést, sőt a Newyork Herald szerint teljesen népsze­rűtlen, s máris mozgalom indult meg, hogy Amerika térjen vissza a régi beván­dorlási törvényhez. Valószínű — írja a Newyork Herald, — hogy külön törvényt fognak előterjeszteni, amely szabályozni fogja a különböző államokkal kötött be­vándorlási szerződések fenntartását. Harminc nap alatt nem lehet összeírni az állampolgárokat Kik nem román állampolgárok ? — Hogyan történik a lakosság összeírása — A Brassói Lapok munkatársától. BRASSÓ, április 25. Románia megol­dásra váró problémái közül kétségtelenül az állampolgárság megállapításának kérdé­se kelti fel a lakosság körében a leginten­­zívebb érdeklődést. Februárban megjelent az állampolgárság elnyeréséről és elvesz­téséről szóló törvény végrehajtási utasítár­sa, amely, a Monitorul Oficial április 17. keltezésű 85. számában látott napvilágot, mindössze 30 napi terminust ad a Románia területén élő lakosság ál­lampolgárságának megállapítására A honosság megállapításának munká­latait a városi tanács feladatává tette a rendelet s ezért a Brassói Lapok munka­társa kérdést intézett Jakobi Gyulához, az állampolgársági ügyek előadójához, aki érdeklődésünkre az alábbiakat mondotta: " Az állampolgársági törvény végre­hajtási utasítása értelmében a lakosság honossági körülményeit feltüntető jegy­zékeket 30 napon belül kell elkészíteni, vagyis ezalatt minden halandóról meg kell állapítani, hogy román állampolgár-e az az illető, vagy nem. Ezt Brassóban, mint egy nagyobb városban képtelenség ke­resztülvinni, hisz még a laikus is könnyen beláthatja, hogy egy hónap leforgása alatt fizikai lehetet­lens­ég lelkiismeretes nyil­vántartást készíteni a városban élő 60— 70 ezer ember személyi körlü­ményeiről. Ennek következtében ilyen irányú javaslat­­omra a városi tanács elhatározta, hogy­ a felettes hatóságokhoz előterjesz­tést tesz arra vonatkozóan, hogy az állampolgárság megállapításá­nak munkálataira tűzzenek ki hosszabb terminust. A technikai előkészületek nehézkessé­ge folytán a városi tanács hivatalai a mai napig még meg sem­­ kezdhették e munkájukat. — Milyen okmányok alapján törté­nik majd az állampolgárság megállapí­tása? — Születési anyakönyvi kivonat, há­zassági levél, a meglevő katonai okmány és — természetesen, ha van — illetőségi bizonyítvány felmutatása alapján. — Melyek lesznek a formalitásai az állampolgárok össze­írásának? — Ez még nincs eldöntve­ — mondotta informátorunk. Háromféle lehe­tőség van az állampolgárságot megszabó munkálatok lebonyolítására. Vagy egy jog­végzett személyekből álló repülő bizott­ság száll ki házról-házra és a helyszínen állapítja meg minden­kinek az állampolgárságát, a felmutatott okmányok alapján történő szakszerű megítélések szerint, vagy pe­dig városrészenként hivatalokat létesíte­nek, amelyek utcánként és névsor szerint jelentkezésre szólítják az érdekelt lakos­­ságot. Ebben az esetben a hivatalnokok csak az állampolgársági törvény második fejezetében előírt rovatokat töltenék ki s az illetők állampolgárságának eldöntése az általuk összeírt adatok alapján egy fel­sőbb fórumra (természetesen a városi közi­igazgatás kebelében) maradna. A harma­dik megoldási módozat az volna, ha a legközelebb kibocsátandó személyazonos­sági igazolványok kiállításával kapcsola­tosan történne meg az állampolgárság meg­állapítása. Arra a kérdésünkre, hogy milyen elbí­ 1924. április 27. rálás alá esnek azok a Romániában élő­ polgárok, akik Erdélyinek Romániához va­ló csatolása napja, 1918. december 1-óta szereztek illetőséget, Jakobi jegyző kije­lentette, hogy felfogása szerint ezeket nem fogják felvenni a román­­­őpolgá­rok sorába. A németek nyo­m.ora — mese Egy amerikai képviselő külön véleménye — A Brassói Lapok munkatársától. BRASSÓ, április 25. Az amerikai kongresszuson tudvalevőleg egy javas­lattal foglalkoztak, mely tíz millió dol­lár megszavazását kéri a nyomorgó né­met gyermekek javára. A vitáiban többek közt Piatt An­drew képviselő is részt vett és többek közt így érvelt a javaslat ellen.: — A múlt év októberében Német­országban voltam és pár napot a Ruhr vidéken is töltöttem­. Meglátogattam­ e vidék nagyobb helyeit: Essent, Düssel­dorfot, Duisburgot, Dortmundot és Bochumot. Azt hittem, hogy mindenütt az ínség és szenvedés nyomaira aka­dok, de ellenkezőleg, mindenütt bőven találtam és nagy változatban élelmisze­reket és zsúfolt vendéglőket. A leg­többen zenekarok szórakoztatják a közönséget. Az opera és a színházak szintén tömve vannak. Az üzletekben is sok a vásárló, de leginkább meg­lepett az új­ építkezések, nagy kereske­delmi házak, ipartelepek, csatornák stb. egész sora. Sok némettel is beszéltem a­ társa­dalom különböző osztályaiból, segé­dekkel, bankh­ivatalnokokkal, munká­sokkal stb. és ezt a következtetést von­tam le: Németország egyáltalán nem szenved hiányt sem pénzben, sem élelemben, csak éppen a közigazgatás nem megfelelő. Azt lehet mondani, hogy Németország általában gazdagabb mint valaha volt. Miután pedig a gazdag németek nagy luxust fejtenek ki, az aratás nor­mális, a behozatalt sem­ii nem akadá­lyozza, a német népnek mer,Beában ezerháromszáz millió dollár tőkéje van és Amerikából rezet, gyapotot és más nyers­anyagot is bőven kap­, miért ad­junk nekik tíz millió dolláros ajándé­kot? Piatt Andrew, úgy látszik rossz szemmel nézte a németországi helyzetet és a mája még rosszabb mint a szeme. 1"""""B­­iu M ORAV£TZ xenemák ere­lked­ése, Yimisoara. Minden megrendelést gyor­san és pontosan elintéz. Jegyzékek ingyen.

Next