Brassói Lapok, 1924. április (30. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-30 / 99. szám

Főszerkesztő : SZELE BÉLA dr. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő! KOCSIS BÉLA ARA: Az előfizetés ára helyben: Az előfizetés ára vidékre ! Szerkesztőség, kiadóhivatal­oS nyomda ! Előfizetési árak külföldre: Bradd6 kivételével kizírólag a­­ BUKARESTBEN 2 TFI pLente.................... 500101 Évente....................600 lei BRASOV—BRASSÓ, Kapu-ucca 64-66. szám. ‘ ! * * OS , PsAA“f' 2*2 LEI v— Havonta'*^6 * * * *g ’ StITM ' ‘ * *S Telefonsak Ap^d.,ak emen...s.téretz 0­^ 4 LEI Kézbesítés*!dijhavonta 10 1 bérmentve po.ta'n kQrdve Szerkesztőség 177. Kiadóhivatal és nyomda 82. sz. el0t^^k­?]lLeZ'^^nkenkak].Ogat 5 ^ E 1 I Félévre .... 270 , Félévre .... 320 , _ Netrvedévre 250 annak 1­iókjal vesznek fel. XVI. ÉVJOLTAW.____________________ BRASOV-BRASSÓ, 1924. április 30. (Szerda) _ 99. SZÁM. Újra egy mozzanat, ami annak a bizonysága, hogy a nem­zeti kisebbségek ügye általános nem­zetközi probléma, s hogy annak for­­mái és fejleményei nemcsak az illető ország belső életéhez tartoznak, hanem az egész kül­tírvilághoz, s a békeszerző­désekben megnyilvánult egyetemes bé­­keakarathoz, melyet hivatalosan a genfi N­épszövetség képvisel. Római jelentés szerint az ott tartott nemzetközi szociológiai kongresszus a kisebbségek kérdésében egyhangú hatá­rozatot fogadott el, mely azt javasolja, hogy a Népszövetség Bécsben külön megfigyelő hivatalt létesítsen, mely a kisebbségekről, de főként a keleti ki­sebbségekről statisztikát készítsen, ezek­nek a törekvéseit állandóan figyelje és kijelölje a kisebbség nevében jogosan fellépni akaró testületeket. A nemzetközi szociológiai kongresz­szus a világ társadalmának legkiválóbb búvárait, a társadalomtudomány legne­vesebb képviselőit, a tárgyilagosság, el­fogulatlanság és igazságosság legtisz- teltebb szellemeit gyűjtötte össze Ró­mában, hogy a legfontosabb szocioló­giai és állampolitikai kérdésben, a nem­zeti kisebbségek kérdésében is hatá­rozzon. Az itterprim­ min­táris unió.,a *. '&*.% i»’ teóciáid* embférája " l­dn­^gre^m­­sdk mellett ennek a szervezetnek a határozata­ esik mint súlyos állásfog­lalás­­i kisebbségi ügy mérlegébe. ^ A világ kiváló társadalomtudósai, akik fejlődésünket, küzdelmünket, a há­ború okait, hatását, következéseit ta­nulmányozzák és keresik a kulcsát az emberiség felszabadulásának, a gyűlö­let és uralomvágy, a kapzsiság és önzés elátkozott várából való menekülésnek, akik az emberiséget nemesebbé, egész­ségesebbé, szerencsésebbé kívánják és e végből mélyreható tanulmányokat vé­geznek, a nemzeti kisebbségek elnyomá­saiban n­emcsak­ a bekeszei indunáciv m­e­sértését, hanem egyúttal az állandó bé­ke nagy veszedelmét is látják. A ró­mai szociológiai kongresszus egyhan­gúlag s­zükségesnek ítélte, hogy Bécs­­ben, egy aránylag legkevésbbé exponált, é­s mégis megfelelő központ gyanánt szolgáló világvárosban a kisebbségi probléma számára megfigyelő állomás létesíttessék, s onnan ellenőriz­hessék az a helyzet, melyben az egyes nemzeti ki­sebbségek az egyes országokban élnek. Külön hangsúl­oz­za a határozat a ke­leti kisebbségeket, tehát azokat is, a­­kik Románia területén élnek, tehát a romániai magyar nemzeti kisebbségét is. Mi fog megvalósulni ebből a prog­ramból, s ami belőle meg fog valósulni mennyi értékű lesz az, az még a jövő kérdése, de tény az, hogy a szociológiai kongresszus határozata önmagában is nagy jelentőségű, s annak a jogállapot­nak és köztudatnak a kifejezése, hogy a nemzeti kisebbségek ügye világkér­dés, az emberiség lelkiismeretének és a nemzetközi szerződések megtartásá­nak vagy meg nem tartásának a kér­dése, egy probléma, mely nemcsak az illető országokra tartozik, hanem min­denkire, aki a népek közt igazságot, bé­két, összhangot, az élet és fejlődés za­vartalanságát kivon­ja. Azok a sérelmek tehát, melyek az egyes országokban eme kisebbségi jog, tehát nemzetközi jog ellen, amelyek a háború után kötött békeszerződései­ pontjai és szelleme, tehát a Népszövet­ség hivatása és felfogása ellen történtek, nem szankcionált, hanem csak tűrt visz­­szaélések, csak a kedvező alkalmak ki­használása a hatalomvágy és önkény érvényesítésére, az egyezmények szö­vegének hézagaitól és homályától, s a politikai érdekek kölcsönösségétől bá­torítva. Nekünk azonban, akik sorsunkra nézve törvénykönyv gyanánt tekintjük a szövetséges és társult főhatalmak és Ro­mánia közt 1919. december 9-én aláírt szerződést, ezek a sérelmek csak egy futó jégeső kikerülhetetlen kellemetlen­ségét, de nem az elnyomottság állandó­ságát, még kevésbbé a jogszerűség jel­legét jelenthetik. Mi Románia ama kö­telezettségében, hogy az említett szer­ződés 2­8 pontjaiban foglalt rendel­kezéseket alaptörvényül ismeri el, s hogy semminemű törvény, rendelet vagy intézkedés ezekkel a rendelkezé­sekkel nem­ lesz ellenmondásban vagy ellentétben, s ezekkel szemben semmi-s féle törvény, rendelet vagy hivatalos intézkedés nem lesz hatályos, jogaink, erőnk és jövőnk alapfeltételeit látjuk, melyeket átmenetileg érhetnek támadá­sok, de amelyek lényegükben meg nem sem­misíthetők. A római szociológiai­­kongresszus határozata csak megerősíthet bennün­ket abban a tudatban , hogy rajtunk kí­vül mások is, sokan, a legkiválóbbak és leghivatottabbak is az emberi civili­zációból és a Nemzetközi kötelességér­zetből, érzik a kisebbségi jogok válsá­gát, a velük történt hatalmi visszaélése­két, s mindazt a veszedelmet, melyet a vállalt kötelezettségek megszegése a világra nézve jelent. Jogaink és emez erkölcsi tartalék tudatában bizton vár­hatjuk az igazságosság uralmának eljö­vetelét.­rülő után tudta meg a külföld, hogy a belső politikai harcban a szélsőséges kom­munizmus diadalmaskodott. Ez a kerülő út pedig­ a borzalmas, a halálos ítéletek útja. A skandináv sajtóiroda jelentése sze­rint ugyanis Moszkvában az utóbbi napok­ban kétszázhatvannégy egyént tartóztat­tak le, közöttük két magasrangú szovjet­tisztviselőt, igen sok kereskedőt, huszonn­égy, nemzetgazdászt. Két orvost és hét tanítót közü­lük halálra ítéltek, a hetven­kilenc letartóztatottat pedig Észak-Szibériába deportáltak, míg százhatvannégyet Moszkvában tarta­nak szigorú őrizet alatt. A sajtóiroda tudósítása mindehhez hoz­záteszi, hogy, a letartóztatások egyenes következményei a szélső kommunista párt győzelmének, amelynek szolgálatába most Trockij is visszatért, aki pedig állását éppen azért hagyta ott, mert a demo­kráciát akarta diadalra juttatni. Amikor Trockij most a Kremlben újból megje­lent, a hatalmas tömeg nagy, ovációval fo­­gadta, s Trockij beszédében, amelyet a tö­meg előtt mondott ki is jelentette, hogy régi hivatalát és működését újból meg­kezdte. Németországot nem szabad a szövetségesekkel egyenrangúnak tekinteni Franciaország csak feltételesen fogadja el a szakértői, jelentést ♦ — A Brassói Lapok eredeti távirata. — A szakértői bizottság jelentésére be­érkezett­ válaszokat a jóvátételi bizott­ság most tesz, t«szé. A v.i.­­ felette tanulságosak, s mindenekelőtt meg le­het állapítani azt, hogy Franciaország­nak valamennyi szövetséges között ön­álló fel­fogása van, amelyet semmik­é­­­­pen sem tud a többi szövetséges álla­mokkal összeegyez­tetni. A nyilvánosságra hozott válaszok­ból kitűnik, hogy általánosságban Belgium és Anglia egyhangúlag feltétel nélkül elfogadják a szak­értői jelentést, Franciaország azonban kijelenti, hogy léglege- 'állásfoglalás-M majd ufóvá' V ten i •..., állásformái­t nnh ..yu­­va mgru kitZuuuo a n legja AoVró ! '. Tiltakozik egyu la! az eV n, hog a német kotrány­­ szövetségesekkel egyenrangúnak tekintessék, végezetül pedig kijelenti, hogy a zálo­gokról más garanciákra csak akkor térhet át, ha Németország, betartja a jóvátételi bizottság meghozandó rendel­kezéseit. Ezzel szemben Németország igyek­szik meghajolni a szakértők vélemé­nye előtt, s­­maga a német kormány vá­lasztási felhívásában írja, hogy Németországnak nagy áldozatokat kell hoznia, ha a végromlástól menekülni akar. S ugyanekkor kijelenti, hogy a német kormány a szakértők előterjesztése alap­ján akar a jóvátételi kérdés megoldásé­hoz és a Ruhrvidék felszabadításához eljutni. A német kölcsön a szövetségesek megegyezésétől függ Az amerikai pénzvilágot komolyan foglalkoztatja a nyújtandó hatalmas né­met kölcsön kérdése. Ezekben a pénz­ügyi körökben a kölcsön céljára nézve az a felfogás, hogy az részben­­a szak­értői tervezet megvalósulásáig a német valuta stabilizálására fog szolgálni. Morgan már Londonba utazott, hogy a City bankáraival tanács­­kozásokat kezdjen. Morgan kijelentené, hogy az amerikai pénzemberek nagyobb mérc­é­ben ven­nének részt a nyolcszáz indító aranyz márkás kölcsön jelzésében, ha Né­metország és a szövetségesek meg­egyeznének a szakértői terv végrehaj­tásában. Német kommunisták támadása a szabadságpártiak­­ellen Berlinből érkező táviratok szerint a nemzeti szabadságpártnak Blüthnerthal­ban tartott választói gyűlésével kapcso­latban a nacionalisták és a kommunis­ták között ismételt összeütközések vol­tak. A távozó résztvevőkre a kommu­nisták gummibo­tokkal és dorongokkal támadtak, s az összeütközésnek három súlyos sebesültje volt. A rendőrség a rendet rövidesen helyreállította, tizen­hat letartóztatás történt Újabb kilenc halálos ítélet Oroszországban újabb tömeges letartóztatások Moszkvában • A belső harcban a szélső kommunisták győzedelmeskedtek A Brassói Lapok tudósítójától. Oroszországban az utóbbi időben - amint az ismeretes,­­ súlyos belpolitikai harc dúlt, amelyet Lenin halála idézett elő Lenin halála után ugyanis a kommün de­mokrata érzelmű vezető politikusai ma­gukhoz akarták ragadni a hatalmat, s Oroszország súlyos belpolitikai válságon, ment keresztül, amelynek egyik következ­­ménye volt az is, hogy Lenin hivatalbeli utóda, Rukov, kénytelen volt egy időre el­hagyni Oroszországot. Magának a belpolitikai harcnak lefo­­yása és annak­­részletei homályosak. Ami Oroszországban ma végbemegy, ar­ról vajmi kevés jut ki a külföldre, s csak a nagy események amelyekre a világ köz­véleményét külön felhívják, jutnak ki a külföld sajtójába,­ így­ most is csak ke- A magyar belügyminisz­ter betiltotta az összes ideiglenes lapokat Budapest nyomdai munkássága a sztrájk folytatása mellett szavazott — A Brassói Lapok eredeti távirata. — BUDAPEST, április 28. A buda­pesti nyomdai munkások sztrájkja egyre hevesebb és kilátástalanabb mé­rié­seket ölt. A nyomdai munkások szak­­szervezete elhatározta, hogy leszavaz­ta­tja a Munkásságot a sztrájk kérdé­sében való állásfoglalás céljából. A szavazás az egész főváros érdeklődése mellett vasárnap reggel 8 órától dél­után ötig folyt. A titkos szavazó­ folya­­mán leszavazott összesen 2939 munkás. Ebből 2703 szavazat a sztrájk to­vábbi folytatása mellett szólott míg 203 munkás a munka megkezdése mellett nyilatkozott­. J­étezerk­étsz­áz­­hatvanegy munkás tartózkodott a sza­vazástól és 33 szavazatot érvénytelení­tettek. Az érdekelt nyomdászmunkás­ság száma ötezer főre rúg. A sztrájk miatt szünetelő budapesti lapokat pótlandó számos ideiglenes lap jelenik meg a fővárosban. Most a bel­ügyminiszter a kormány által kiadott Reggeli Hírek, Esti Hírek és a Morgen­zeitung kivételével az összes napi­lapok megjelenését és terjesz­t­é­s­é­t betiltotta. Az ideiglenes sajtóorgánumok betiltásának az az oka, hogy a sztrájk folyamán megjelent Lapok mindenről tendenciózus híreszt­­eléseket közöltek. új terrorcsapatokat lepleztek le Németországban Stuttgartból jelentik, hogy ott köz­­veszélyes terrorcsapatokat lepleztek le,a­melyeknek tagjai hetenként kilencven aranymárkát kaptak. A letartóztatott kommunistáknál fegyvert, muníciót, robbantószereket, sőt vérhas, tífusz és kolera bacilusokat is találtak, amelye­ket az általuk gyűlölt emberek elpusz­títására " akartak felhasználni.

Next