Brassói Lapok, 1924. május (30. évfolyam, 100-123. szám)

1924-05-01 / 100. szám

1: MÉM ‡«*§ "MÉM% kt emberiség szolidaritása I/üo. i IJV. Láítiicr Miliáiy Közismert igazság, hogy a háború utáni korszak több szenvedésnek és megpróbáltatásnak teszi ki az emberiséget,. .mint maga a háború. Az eszieleni'd ciprettai gazdasági értékek pótlás fokozottabb munkásságot igényel, holott az emberek javarésze a munkától elszokott Ehhez járul még az erkölcsi érzék eltompulása, a szolidaritás kötelékeinek meglazulása, szóval az alkotóképesség hanyatlása. E jelenségek napjainkban olyan méreteket öltöttek, hogy «Minden gondolkozó lelke méltán telik, meg aggodalommal és kétségbeeséssel E sái'teke Középeurópának nimzei földrészének nemzetei farkasszemet néznek egymással és minden pilis nat- Stokfazra egymásnak rontani, ám félelmüket legjobban jellemzik jól kiépített krémi szervezeteik és felszerelt hadseregeik. Egy-egy nemzet kebelében a fetekezet, vagy osztály jelszavai után induló csoportok alig fékezheti sőt ezen ca©portokon belül »z egyenek egymás elleni m«rakodás» - horor omnium contra omnes ■— minden pillanatban áttöréssel fenyegetik a gátat, hogy szilajon hömpölygő árjukkal maguk alá temessék évszázadok alkotásait A gátőrök pedig alusznak. De ha kényelmes helyzetükben valaki őszintén irányítja figyelmüket a bajra, még meg is haragudnak és p.. tovább alusznak. Mióta az emberiség eszmél, mindig észlelhető volt az a jelenség, hogy egyes csoportok, vagy egyének kiváltságos helyzetet igényeltek. Az egyik vallásánál, másik isteni eredeténél és a harmadik fajánál fogva követelte magának a jobb életmódot Barbárnak, azaz némának nevezte például a görög azt, aki nem a görögöt vallotta anyanyelvűnek. A Kiváltságok jogcímei korok szerint változtak, akárcsak a divat, sőt akárhányszor csak a nyers erőszak maga szolgált jogcímül. II. Frigyes császár például nyílón bevallotta ezt ama híres kijelentésében: Én mindenesetre elfoglalom Sziléziát az okot ,hozzá keressék majd a történelmi búvárok! A világháború sorsát Amerika és Anglia beavatkozói?!, döntötte H Márpedig két hatfügy* sem területi nagyorosodásért, sem más, anyagi előnyökért, hanem kizárólag az eurósiai egyensúly kedvéért hozta meg nagy áldozatait Ennek a beavatkozásnak tulajdouithsító, hogy az államok egymás közti, valamint az állami élet keretén belül az egyéni, érvényesülés lehetőségét a demokratikus sclicienti törvények szabályozzáák. A törvényhozásilag is becikkelyezett nemzetközi békeszerződések sem erőszakos foglalásra, sem más jogcímekre nem hivatkoznak akkor,amidőn az utódállamoknak jelentékeny területeket juttatnak, hanem egyedüli indokként arra hivatkoznak, hogy az emberiség fejlődését kívánják szolgálni azzal, hogy demokratikus szervezetekre bízzák a t eritleék lakosainak sorsát. A kisebbségek demokratikus kezelése tehát nem az ellenszolgáltatási feltételé, hanem «miél jóval több egyene■ sen célja volt az uj alakulásuknak. Ezt az igazságot lehet fogásokkal és erőszakkal elhomályosítani de előbb-utóbb csak elvonulnak a felhők és a nap éltető sugarai utat törnek maguknak. A rabszolgaság korszakától a demokrácia elvein alapuló állami élet korszakáig hosszú és küzdelemiteljes idő folyt le. Az emberiség együttérzésének gondolata ma már elismert alapelv A kiváltságosok jól megfizetett papjai erejük utolsó megfeszítésével igyekeznek a tömegeket ellene uszítani, azonban napról-napra nő azon providenciáls férfiak tábora is, akik serenyen hordják a köveket az emberiség szolidaritásának templomához. Erős a bizalmunk, hogy a templom fel is épül. b 7 . Egy c mpiett félmagas kereskedemi és vinnal m, I 6 HP. Schlick- Nieol on Compaud toantmátoros gőzgéppel, 9 járattal. Üzembe megtekintveTö. Berendezés külön is eladó. Mlínea írsatem, Carett-^a^í (iggvHroy). MMMMttattrw»—mr mwfc rw&rfatane mnnrKTTiim -w Magyarok, románok Ámor fiában A Brassói Lapok kiküldött .munkatársa. .! • NEW-YORK. áprili. hu. Az öreg amerikai, ha meglett korában vándorolt ki, soha igazi amerikaivá válni nem fog. A délszaki növényt, ha északra viszik, megfogan az idegen talajban, el is tengődik, de korcs marad, a nem neki teremtett levegőben elvegetál, de az ő szomorú fonnyadt élete szinte kiabálja, hogy nem nekem való világ ez, vigyelek innen. Alig beszéltem olyan magyarral, románnal, aki ha meglelt korában került ki, hát, ne vágyna. Könnybe lábad a szeme, ha otthonról beszél. Sóvár fájdalommal irigyel, hogy én hazamegyek és ő itt marad. Minél jobban feszeng amerikai voltával, néz le mindent ami hazai, vén e mellett, hogy mennyivel külömb itt minden, annál inkább leplezi önkínzó öncsalással az ő forró, szenvedő- sós, maga elött is titkolt nagy apékedését és öntudatlan perceiben annál kegyeltesebbül le bírja az a furcsa, de kiirthatatl nuil széni betegség aminek nincsenek orvosi tünetei, csak neve van...ugy hívjuk, hogy honvágy. Oh, kis kocsmákban amikor a cigány is sirva eresztette neki a vonóját, hány olyannak, aki este még felsőbbséges gőggel hencegte, hogy nem menne haza, torzult el az arca és Imra kiáli ki belőle a meglett férfi el-el csukló, rekedt, ijesztő zokogása?! Nem szabad hinni az öntött levelek- nek, azoknak a szent csalásoknak, amikkel hozzátartozóikat akarják megnyugtatni. Talán önmagukat is?.... Mindnek van álmatlan, epekedő éjszakája.... Mind érzi azt a lélékbe vágott, metsző fájdalmat, amit, a távolság, ír kilométerek rájuk vn-s-zedő tudata hasogat ki. Ez a gyár az enyim - sóhajtott egy barátom, de oda adnám, ha most az anyámat láthatnám. Minden éjszaka a kis testvéreimmel álmodom — kiáltott fel egy öntudatlan pír tanaiban a másik. — Minden nap elveszett nap az életemből. Tudón, sltecsértem a legnagyobb kincset, az, életemet, állapította meg keservesen a harmadik. Amíg nem volt pénzem, azzal bíztattam magam, hogy húz?», megyek, mihelyt lesz. Most még 500, még 500, megint még 1000 dollárt akarok. Jfi, minek több lesz, amitől többet fogok akarni . Ezenközben elmúlik az életem.... Ez az igazság . Akinek nincs pénze, itt marad, hogy legyen. Akinek van, az itt marad, mert még többet akar. Már áldozata a rohanásnak a dollárért, mint a kártyás a játéknak, vagy az ópiumszive a szenvedélyeitek. S mig küzd önmagával, s mig hologaja a holnapot, észre sem vette, már elmúlt az élet. Haza vágyik, s ha hazajut, alig tud megszokni. Nagyon szűk, korlátozott, túlhaladott, kényelmetlen már neki az, amire visszavágyott: az otthon Amerikából hazavágyik és itthonról Amerikába. Nem két hazát adott neki végzete, hanem két hazát vett el tőle. Ez alól persze vannak kivételek. És az élet maga nem "csupa hazavágyódás, vannak ennek az üvegházi életnek örömei, apró mulatságok, sikerek,, szerelem, ambíció. Ezek azonban csak narkotikumok ...."Viszi a Szenvedélye: a dollár..... a dollár.... mindig a dollár. Rabja már ennek, mind a hazára játékos a kártyának. Ha nyer, az nem csak öröm de felemelő érzés, sőt büszkeség, ha veszít, még dühösebb vagy viszi, hogy nyerjen Aki családot alapít Aki családot alapít, azt Amerikának alapította, az első gyerek úgy ide köti, hogy azt a kötetével többé elszakítani nem lehet Mert a gyerek, aki itt született ebben a levegőben nevelkedett, az menthetetlenül amerikai. Az öreg amerikás még csak iiizíta az a vágyuk, még megmarad llikében hazainak, de uni nem is tud, nem is akar megmoccanni mixen, ide horgonyozza a gyerek, a szabad, gazdag, hatalmas Amerika gyerüké, akiből itt, minden tehet és aki még rongyosan is büszke arra, hogy a legnagyobb és legtúltengőbb erejű birodalom, fia Trentonban, Philadelphiában,, Baltimoreban Cleavelandban, Himmlervilleben, Pittsburghban, New Brunstvickban és más helyeken sok családnál jártam. Nagyobbára egymás között házasodnak ma a már Amerikában szüleiet gyerekek, sőt unokák tökéletesen beszélnek óhazai nyelvükön. Rájuk ragadt az öregekről, hogy laskájukkal éreznek, büszkén verik a mellüket, de azért mégis csak amerikaiak ők. Csak annyira vallják magukat ők óhazainak, mind a Wanderbiltek Hollandnak, vagy a new-yorki érsek úrnek. Nem uralkodó gondola, ez már nálunk, csak tradíció. Egy ilyen kis gyerektől megkérdeztem, hogy ha nagyapja hazája háborúba keveredne az Unióval, ki mellé menne el harcolni. A kis gyerek gondolkozott. Ha amerikai kérdezi: nem is gondolkodik. Egy másik kisgyerek csodálkozva kérdezte: — Bácsi kérem, van a nagyapa hazájában vasul? BÍJASSÓi LAPOK Mi tesz rá szigeti árváik és a város pénzével ? Meddő családi és baráti tanácskozások helyett, kövessék inkább a kolozsvári példát ! Fornwald pénztáros kosztba adta a város pénzét A Brassói Lapok tudósítójától. MARAMAROSSZIJJET, április 2. Nehány héttel ezelőtt az egész erdélyi sajtót bejárta ■ a hír, hogy a szigeti városi pénztér bár» 325.000 lej hiányt fedeztek’fel. Frinvald János pénztáros, akit a rendőrség nyomban letartóztatott, azzal az ismeretes mesével állott elő, hogy őt kirabolták és azok, titokzatos támadók lopták ki a pénzt a városikasszából. Ezt amesét most már senki sem hiszi el Szigeten, elsősorban a nyomozást vezető és társult hatóságok nem, ami kiderül abból is, hogy az ügyészség már el is készítette a vádiratot, amelyben síkkastással vádolja Fornwald János pénztárost. A városháza pénztárában megtartott hivatalos vizsgálat is kétségtelenül megállapította a sikkasztás tényét, és ez erről felvett jegyzőkönyvet már át is küldték a szigeti ügyészséghez. A hiányzó 325.000 lej részint a kézipénztárból, részint pedig azárváit pénzéből tűnt el., Áz a körülmény, hogy az, ellenőrző hatóságok minden hónap elején rovancsoltak a városi pénztárban, kétségtelenné teszi, hogy Fornvald a március 10-én megtartott rovancsolás óta vette ki a 325.000 lejt a pénztárból. Ilyen hatalmas összeget egy hónap alatt a szigeti körülmények között még Fornvald János sem költhetett el, mági akkor sem, ha akármilyen nagy összegekben is kártyázott volna. Megállapítást nyert, hogy a különböző szerencsejátékokban elvesztett pénzösszeg meg sem közelíti a 825.000 lejt, tehát a pénzt más célokra fordította a kéyelmű pénztáros. Ez eleinte nagy szerivel megindult nyomozás -«ss tttAbM Kdében*' Mis&é «&• lanyhult és egy nagyon fontos irányban mulasztott el terjeszkedni: t. i. mire hová fordította Fornwald a hiányzó óriási öszszeget? A kolozsvári nyomozó hatóságok a hires Denisescu-egyszen elsősorban ezt a szempontot vették figyelembe és miután megállapították, hogy az adóhivatali főnök az állam pénzét kosziba adta, gyerekjáték volt a kihelyezett összegeket visszaszerezni. Így aztán Kolozsváron nemcsak, hogy megtérült az állampénztárból hiányzó 5 millió, hanem a kosipénzek kamatjaival még meg is növekedett ez az összg. Szigeten egyáltalán nem kutatták a hiányzó pénz hollétét hanem egyezkedési tárgyalásokat kezdtek Fornwald családjával és barátaival. Persze a sokáig húzódó tanácskozások eredménytelenekké váltak és most az a helyzet, hogy alig van remény az árvapénztár és a város kártalanítására. Szerény véleményünk szerint nem is lenne nehéz megállapítani, hogy Fornwald sz épen úgy, mint a Kolozsvár! Danilescuszintén kosziba adta ki a város pénzeit nagy kamatokra. Ezután könnyű dolog volna kinyomozni, kiknek és milyen összegeket adott kölcsön a városi pénztáros és ezen az után, a kolozsvári minta után rövidesen összeszedhetnék a hiányzó összeg legnagyobb részét, sőt lehet, hogy az egészet. A város közönségének a pénze, valamint az árvák vagyona elvégre nem Csáky szalmája, és ezek az érdekek követelik, hogy meddő családi és baráti tanácskozások helyett végre komolyan lássanak hozzá a város pétikének visszaszerzéséhez. 13!4, Anujji M 1.„ 37 millió rubelt kér a szovjet a csehektől A szovjet követeli a cseh légionáriusok által okozott károk megtérítését A Brassói Lapok tudósítójától. FRAGA, április 29. Az Izvesztija című orosz kampánylap közlése nyomán a Ceské Stovo uyi, hogy az orosz szovjet kormány a cseh légionáriusok által Tomszkban okozott károk megtérítését követeli Csehszlovákiától. Oroszországban ugyanis egy bizottság létesült, amelynek Martata., hogy megállapítsa mindazokat a károkat, amelyeket külföldi hadseregek különféle intervenciói következtében okoztak Angiiéval szemben ez a bizottság három millió font sterlinget állapított il nem, ám erről szóló számlát már át is nyitotta Angliának. Most készült a számma Csehszovákia számára is, s a bizottság ersökének nyilatkozata szerint a csehszlovák légionáriusok intervenciója által Tomszkban okozott károk körülbelül harminchét millió arassembert tesznek ki, amely körülbelül félmilliárd Cseh koronának, (közel három milliárd tejnek) felel meg. Megszűnt a kommunisták éhségsztrájkja BUKAREST, április 29. A vacaresti börtönben elzárt kormmunisták tegnap megszüntették az éhségsztrájkot. Ápnos hó 30-án és HiájUS hó 1-én. sm .ás»» Mod,TMS Mozgóban ! ■ Moedjon le a randetujáról, a dohányzásról, a jó borról, ha ezek untatják, de ha szivbe akar kacagni, akkor ne mondjon le írtrról a megfizethetetlen élvezetről, hogy 2* R I ft C ft Idíi ADIJMT (Móricot) Malades asszonyok című „MATADOR“ filmben Ifjú amerikások Aki fiatalon kerül ki, minden izeben amerikaivá válik. Az ifjúság rugalmassága bele neveli, beleszoktatja ebbe az uj világba. Eleinte vágyik haza, az anyjához sir, azután uj örömök,, új szenvedélyek, uj levegő, új életfelfogás.... De a legtöbb megmarad hazája hű fiának. Sőt ezek az amerikaiak tisztulanban, intenzívebben szeretik hazájukat, talán a távolság teszi, hogy a vágyain keresztül látják és kéknek nyelk a messzi hegyet, amelynek fekete sziklái, kövei, nem sebzik el a lábukat és nem fröcsentik rájuk a sarat. * A háborúban tömegével szedelőzködtek fel, hogy átvergődve veszedelmeken, küzdjenek, vagy haljanak hazájukért.... A náboru vége felé mindenki azt számította, hogy haza megy. Ma? Haza gondol. Dollárt küld. Megveri azt, aki nemzetét szidja. Sírva fakad az ő kis, meghatóan meleg és lelkes kis templomaiban. Izgatottan várja a hazai kezeket..... De az óhaza elkönyvelteti mégis az ő veszteség listáján. Elvesztek ezek gyermekeiken, unokáikon által. Ez az igazság! Kim Andor.