Brassói Lapok, 1924. június (30. évfolyam, 124-146. szám)
1924-06-01 / 124. szám
Vasárnapi szám ára: 4 lei Bukarest díj lei Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KOCSIS BÉLA ÁRA: 3 LEI Vasárnap 4 LEI Az előfizetés ára helyben: Évente ... . 500 lei Félévre ... 270 , Negyedévre : 140 „ Havonta . . . 52 „ Kézbesítési díj havonta 10 „ Az előfizetés ára vidékre . Évente . . 600 lej Félévre . . . 320 „ Negyedévre • 170 „ Havonta 60 Bérmentve postán küldve Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomdai BRASOV—BRASSÓ, Kapu-ucca 64—66. szám. Telefonszámok Szerkesztőség 177. Kiadóhivatal és nyomda 82. sz. XXX. ÉVFOLYAM. BRASOV-BRASSÓ, 1924. június 1. (Vasárnap) Előfizetési árak külföldre: Évente.................... 800 lej Félévre .... 500 „ Negyedévre . . 250 „ A portódnak emelése esetére az előfizetési dij emelésének jogát fenntartjuk magunknak. HIRDETÉSEKET Brassó kivételével kizárólag a PUBLICITÉ RADOR, BUCAREST, Strada Berthelot No. X vagy annak fiókjai vesznek fel. APRÓ HIRDETÉSEK közvetlenül a kiadóhivatalhoz küldendők vagy bármelyik bizonányosunk útján is feladhatók M EUKAREST8EH: 4 LEI Vasárnap 5 LEI A Bánság magyar népének sérelmei A magyar iskolák teljes megszűnés előtt A piarista főgimnázium és a zárda-iskolák elrománositása — Iskolák nélkül a faluk magyar gyermekei A magyar nyelvű hirdetmények száműzetése — Koldusbotra jutott telepesek A Magyar Párt bánsági tagozatának panaszos memoranduma A Brassói Lapok munkatársától. TEMESVÁR, május 29. A Bánság magyarsága nagy küldöttséggelkészült felvonulni a Magyar Párt brassói közgyűlésére, hogy egyrészt bizonyságot tegyen a Magyar Párt törhetetlen egysége mellett, másrészt felsorolhassa azt a tengernyi sok sérelmet, ami az elmúlt és mostohán kezelt bánsági magyarságot érte. A párt Temes-Torontál megyei Tagozata e célból egy tárgyilagos memorandumot készítettés ezt kívánta a nagygyűlés elé terjeszteni. A brassói nagygyűlés ideiglenes elhalasztása rövid időre elodázta a memorandum tárgyalását, de nekünk módunkban van ezt a panaszos iratot ,teljes szövegében ismertetni, hogy mikor az illetékes fórum elé kerülhet, már jól ismerje mindenki.A bánsági magyar nép felporrogó panasza a következő: A halálraítélt magyar kultúra . A Bánság magyarsága a román impérium átvétele óta a nemzeti kisebbségek közül úgy a kultúra, társadalom és gazdasági élet, mint a kereskedelem és az ipar terén a legtöbbet szenvedett. Szenvedtek különösen magyar iskoláink. A sérelmes rendeletek kérlelhetetlen szigorral való végrehajtásával, halálos csapást mértek Temesvár és a Bánság magyar kultúrájára. Megdöbbenve állapíthatjuk meg, hogy Temesvárott és a Bánságban a magyar iskolákat a teljes megszűnés veszélye fenyegeti. A Magyar Párt bánsági tagozata ez okból úgy a párt központja útján,valamint közvetlenül a kormány illetékes tényezői előtt, ismételten felemelte tiltakozó szavát, sőt a király őfelsége temesvári látogatása alkalmával is memorandummal fordult a miniszterelnökhöz, azonban orvoslást, választ mai napig hiába vártunk. Temesvár város polgársága, még a múlt század hatvanas éveiben, a város gyermekei részére óvódákat építtetett és ezen óvódákat megfelelő számú óvónőkkel látta el. A tizenegy óvónő a román tanfolyamok sikeres elvégzése után a múlt iskolaév végéig, az elöljárók teljes megelégedésére működött. A nyár folyamán azonban a tanfelügyelőség informálására beszüntették a magyar i óvodákat és az óvónőket a törvény ellenére a regátba helyezték át. Az óvódák, azóta, nem működnek, dacára annak, hogy Temesvár főpolgármesterének közbenjárására 634 gyermek iratkozott be az 1923—24 évi tanévre. A beiratkozott gyermekek a mai napig járhatnak óvódAb varul szinte hihetni]'’.' egy civilizált államban. A mostoh- .viiüí lk zés föl-tAn J—rvér nél kid maradt 1.1 óvónő és raok oktatás nélkül 634 gyermek, akik f- jh'tlen koruknál fogve tudvalevőleg e a a ki . e nyelvűk 6 r a /11 £, 11 í ti 7' * V: f'J ■!:£ oktatás alapfogalmait. Az óvoda helyiségek egy részét, kizárólag román anyanyelvű gyermekek részére, tanoncotthonokká alakították át, a többi tanterem pedig ma üresen áll, jóllehet a magyar anyanyelvű gyermekeit oktatásának és nevelésének célját zavartalanul szolgálhatná. Még súlyosabban érintette az iskolarendelet Temesvár következő magyar iskoláit: a temesvári magyar piarista főgimnáziumot és a Mi Asszonyunkról elnevezett iskolanővérek vezetése alatt álló zárdaiskolákat. A folyó iskolaév első osztályaiban ezen iskolákban immár tilos a magyar tanítás, a többi osztályokban pedig a főbb tantárgyak csak románul tanulhatók. (Zombori fényes sikerei. A szerk.) Más. felekezetnek pedig impt .Luipgsthiftjerere'*, belistézéseket'. A Piarista főgimnázium a Bánság egyetlen magyar középiskolája, ahol Temesvár és a Bánság mintegy 109000 lélekből álló magyarsága gyermekeit eddig iskoláztathatta. Az iskolarendelet téves magyarázata, illetve tendenciózus alkalmazádása folytán már nem maradt a Bánság magyarságának középiskolája. A rendelet ugyanis úgy intézkedik, hogy csak azon szerzetesrendek által vezetett iskolákban történik a tanítás a kisebbségi tanulók nyelvén, amelyek 1918 év előtt a püspököktől függtek. Márpedig a piarista főgimnázium a mindenkori csanád megyei püspök ellenőrzése alatt állott és áll ma is, mit igazol azon tény is, hogy a vizsgákra a püspök mindenkor ellenőrző biztosokat küldött. A püspök hivatalos ellenőrzése a Notre Dame iskolanővérek vezetése alatt álló zárdaiskolákra is vonatkozik, miért is ezen intézetek tisztán felekezeti iskoláknak tekintendők. Irtóhadjárat az anyanyelv ellen De nemcsak a két kimondott temesvári magyar iskolát szünteti meg az új iskolarendelet, hanem a többi iskolánál is, ahol eddig úgynevezett magyar tagozatok voltak, a folyó tanévben már nem nyíltak meg a magyar osztályok, így a temesvári reálgimnázium V. és VI. osztályaiban megszűnt a magyar tagozat. Úgyszintén a felső kereskedelmi iskolánál is beszüntették a magyar tagozatot ahol pedig tavaly minden osztályban 20— 30 magyar tanuló volt és a folyó tanévre is az I. osztályba tekintélyes számú növedék jelentkezett volna, ha a magyar tagozatot megnyitják. A temesvári és bánsági elemi iskolákat és azok tanítóit is hasonló sors érte. A temesvári magyar elemi iskolákban már neha a paritás elvén folyik a tanítás. Sőt a külvárosok magyar részeiben már csak román tanerők nyertek alkalmazást és tanítják kizárólag románul a magyar, anyanyelvű gyermekeket. Temes és Torontál vármegye több száz magyar ajkú falusi gyermeknek nincsen már iskolája. Statisztikai adatok szólnak róla, hogy a vegyesajkú községekben, így különösen a Csáki, rékási, deltai és buziási járásokban a magyar gyermekeket már nem tanítják anyanyelvükön. A legtöbb községben sem iskolája, de tanítója sincsen már a magyar gyermekeknek. Mindezen okokból szükségesnek tartjuk, hogy a pártvezetőség figyelmét elsősorban a fenti, a magyar kisebbség iskolának teljes megszüntetésére irányuló és a konszolidációt megakasztó politikára felhívjuk. Taktikázás a német nyelvvel Temesvár és a Bánság magyarságára a vármegye prefektusa i. é. május havában 2647—1924 sz. a. kiadott rendeletével újabb csapást mért. A prefektus ugyanis elrendelje, hogy az állam hivatalos nyelve mellett Temesvárott a hivatalos ' »■) *í:iCÍ ViMiy ,0 k, V .•»iái-i.-ua.i íujr ragaszok, felhívások, stb. publikálása alkalmával elsősorban csak a német nyelvet szabad használni. A magyar nyelv használatát a prefektus ur csak harmadsorban engedélyezi, azzal az indokolással, hogy Temesvárott a németség mint kisebbség van többségben. Ezen rendelet ellenkezik a népkisebbségek azon jogával, mely szerint az állam nyelve mellett mindenki azt a nyelvet használhatja, amelyet tud és szükségesnek tart polgártársaival való érintkezésre. A rendelet e mellett súlyosan sérti azon legelemibb alkotmányos szabadságjogot is, hogy üzleti, magán és kulturális megnyilatkozásaiban mindenki anyanyelvét szabadon használhatja. Beszélő számok Bár az egymást sűrűn felváltó kormányok immár öt év óta kivétel nélkül a magyar nemzetiség gazdasági és kulturális letörésére törekedtek és ennek elszomorító eredményét legjobban a magyar repatriálók statisztikája világítja meg, mégis mai napig Temesvár lakosságának relatív többsége magyar. Ezen tényt kénytelen Városunk Hivatalos Közlönye is beismerni, amidőn nemrég nyomtatásban leszögezte, hogy az 1923—24 iskolaévben Temesvár elemi iskoláiba, az óvodákba, a középiskolákba — a műegyetemet, rómkát, szemináriumot, zeneiskolát és tanonciskolát kivéve — a többi speciális iskolákba összesen 11737 tanuló iratkozott be. Ezek közül 4069 a magyar, 3620 a német, 2235 a re ...rá ; 909 a zsidó, 215 a szerb és 53 más nemzetiséghez tartozik, habár a zsidóknak, mint nemzetiségnek a külön kimutatása egy köztudomás szerinti erőszakos álláspont, mert a zsidó vallftsun k u' n c t T ró az* :• zz a jj ál t mag ta r *~rV «*, if | r] |/J r*$l M |.A ‘fyjl V | | j1 77g..' .orca adatok, mint az 1910 és x926 v'. 1. il- ji^.is .1 mapjé a i"J ...ét Végtde lj bogjí Temesvárott a magyar anyanyelvűek vannak többségben, miért is nyilvánvaló, hogy a prefektus fenti rendelete szintén a magyar nemzetiségűek jogos érdekeinek aláaknázását célozza! De ezen rendelet az Alkotmányos állami élet természeténél fogva és az állampolgári szabadság elve alapján is, csak a hivatlos közleményekre vonatkoztatható, melyeket a hatóságok falragaszok útján közölnek a lakossággal. Természetes ez is, hogy ez nem történhetik másképpen, mint elsősorban az állam nyelvén, azután pedig a kisebbségi nyelveken, még pedig olyan rendben, amilyen számarányban az illető helyen laknak. De mátkai magánintézmények és kisebbségi kulturális egyesületek, irodalmi társaságok, színházak közleményeire ezen rendelet a dolog természeténél fogva nem vonatkoztatható, mert hiszen ezeknek felhívásai az illető kisebbséghez tartozóknak szólnak. Annál érthetetlenebb és jogtalanabb tehát a Handelet 's általánosító rendelkezése.« *■ * 4 v 1 -tizeb. nyelvie hiddlete! Ixfég szigorubban hajtotta végre Resicza város rendőrkapitánya, aki a város területén csak a román és német nyelvű hirdetmények publikálását engedélyezte. A magyar nyelvű hirdetményeket egyszerűen száműzte a város területéről. A telepesek katasztrófája Az agrártörvény szigorú végrehajtásával nagy sérelem érte a bánsági magyar telepes községeket is, melyeknek lakossága nagy áldozatok árán és intenzív munkával megszerzett földterületei kétharmadát vesztette el. Ezen telepes községek közül legsúlyosabb sérelem ötvös, Keresztes és Józsefszállás községeket érte. Mind a három község ügyei most került az agrárbizottsághoz. A központ támogatását, közbenjárását ez Irányban is kérjük. A Magyar Párt Temes-Torontál megyei Tagozatának vezetősége kéri az elmondottak után Központunk Vezetőségét, hogy a Bánság mindezen sérelmeinek orvoslása érdekében a leghathatósabban intézkedni szíveskedjék. Hiszen mindezen sérelmek annál méltatlanabbul élik a Bánság magyarságát, mert ez is az erdélyi faj testvéreinkkel, a magyar nemzetiségűekkel egyetemben csakis a békeszerződéssel biztosított, de egyben elvitázhatalan általános emberi jogaiért, kultúrájáért küzd, mely küzdelmét annál szívósabban fogja folytatni, minél sűrűbben és figyelemmel új hazánkkal szembeni őszinte jogáldásunkra teljesen méltatlanul érnek majd bennünket e súlyos, felháborító és jogfosztó rendelkezések ! Temesvár, 1924. május 10-án tartott intézőbizottsági ülés határozataiból: Fülöpp Béla s. k. szenátor, a Magyar Párt Temes-Torontál megyei tagozatának ünöke, vecterán, Viktor s. k. figyvezetes elnök, Csetre Andor s. k. főtitkár. Mai számunk 12 oldal