Brassói Lapok, 1924. július (30. évfolyam, 147-172. szám)

1924-07-02 / 147. szám

-­ oldal, 147. dixártia A kan­ara ülései Szombati ülés BUKAREST, június 20. A kamara szombat éjszakai ülésének első szónoka Jorga Miklós volt, aki az állami oktatás reformjáról szóló törvényjavaslattal fog­lalkozva kitért a kisebbségi iskolák kérdésére is. Beszédében kategorikusan kijelentette, hogy a kisebbségek szük­séges iskoláit meg kell hagyni, mert gyarló dolog volna a román kormány részéről, ha a kisebbségeket iskoláin keresztül akarná gyengíteni. Utána Sándor József szólalt fel, akinek be­szédével lapunk más­­helyén külön foglalkozunk. A vasárnapi ülések A vasárnap délutáni üléseken az el­nök : Ionescu Guintius. A miniszterek kö­zül Duca, Anghelescu, Frana,Covnel, Bra­­tianu, Vintile, Voitoiane és Seveanu vannak jelen. A vasárnap délutáni ülésen az apró és jelentéktelen törvényjavaslatoknak­­ egész tömegét szavazta meg a kamara, köztük azt is,­­ amely külföldi tartozások rendezé­sére újabb három hónapi moratóriumot ad. Majd ratifikálta a bűnösök kiszolgál­tatásáról és a határmenti megyék viszo­nyainak rendezéséről szóló magyar—ro­mán megállapodást. Ugyancsak ezen az ülésen mondotta el Joanitescu képviselő a p­ap­ír dr­ágas­á­gr­ól szóló interpellációját is. Az ülés vége felé kezdték csak tárgyalni az állami oktatásról szóló törvényjavaslatot, amelyet a harminckilencedik szakaszig vál­tozatlanul elfogadtak. A vitának egyetlen szónoka Stefan Bogdán volt, aki követelte, hogy a­ kisebbségi iskolákban az oktatás nyelve a kisebbség nyelve legyen. A dél­utáni gyűlés fél nyolckor ért véget. Az éjszakai ülésen Simionescu Barlad elnökölt, a miniszterek részéről Anghe­lescu,­ Duca, Tatarescu és Franasovici vannak jelen. Az éjszakai ülésen a hetven­­kettedik szakaszig jutottak el,­ s tizenkét órakor ért véget, és kisebbségiek. Milyen lelkületük te­het ezeknek a tanároknak, és mi mehet végbe az így megbuktatott tanulók ben­sőjében? Milyen kisebbségi nemzedék növekszik fel így ezek után ebben az országban? Ez a szomorú jelenség az anarchia és törvénytelenség következ­ménye, amely rohamos gyorsasággal terjed. Amíg nem érzik, nem tudják meg azt, hogy a törvény­törvény, akár jó, akár rossz, s az állam polgárainak első kötelessége, hogy azt respektálja, addig az anarchia útja nyitva áll. Nem a kommunisták, nem­ az anarchisták, nem a bolsevikiek fenyegetik ennek az államnak az exisztenciáját, hanem a törvénytelenség. A törvényesség sokkal inkább alapja az államnak, mint az igazság, s ha az állambiztonsági rend­őrség az állami ellenségeit keresi, úgy szívesen szolgálunk azok címével. Az a kormány, amely­­ törvénytelenséggel kezdte létét, törvénytelenségben foly­tatja életét, s megtűri a folyton terjedő törvénytelenséget, az a kormány nagy veszedelmet jelent az állam létezésére. Mindenekelőtt a törvénytelenséget kell kipusztítani. A történelem megtanított arra, hogy az ilyen kormány romlásba döntötte azt az országot, amelynek élére került. Az Universul és az Auróra vitája mind élesebb lesz. Mindkét lap­ foly­tatja megkezdett támadásait, s a leg­érdekesebb az egész vitában az, hogy mindkét lap ugyanazt a vádat dobja egymás szemébe: a német barátságot. Az Universul azzal vádolja Sterét, hogy a német megszállás alatt a német katonai parancsnokság Stere tudtával és belegyezésével 1917. július 10-én tíz román ember ellen hozott árulás miatt halálos ítéletet. Ugyanekkor azonban szovjetbarátsággal is vádolja, s ki szeretné mutatni cikkében, hogy a caranista pártnak Stere által megal­kotott programmja tökéletes másolata a szovjetprogrammnak, s hogy az Zinovjev segítségével készült. Sőt még tovább megy, amikor egész Románia meggyőződése az, hogy Besszarábia bir­toka Sterének köszönhető, az Univer­sul most ezt a nimbuszt is le akarja rombolni és azt állítja, hogy Stere volt az, aki 1918-ban meg akarta aka­dályozni, hogy a román csapatok be­hatoljanak Besszarábiába, csak azért hogy az az orosz szovjet kezén marad­hasson. — Az Auróra folytatja a Gün­­ther-cég szellőztetéséig s Günthernek egy újabb jelentését közli, amely a kö­vetkezőkép szól: »A szerződést az Uni­­versallal megújítottuk, s eszerint a lap szerkesztése teljesen a mi rendel­kezésünkre áll, s az kizárólag a mi hír­szolgálatunk szolgálatában fog állani.­ Az Aurora a további okiratok közlését még ígéri. A hétfő délelőtti ülés A kamara hétfő délelőtti ülésén, amely fél tíz órakor nyílt meg,, a miniszterek közül Duca, Anghelescu és Mardarescu vol­tak jelen. Az állami oktatásról szóló javas­lat szakaszonkénti tárgyalását befejezve, szavazásra került a sor, s annak eredmé­nye szerint a javaslatot sok módosítással 96 szavazattal 1 ellenében a kamara elfo­gadta. A leglényegesebb módosítás a kisebb­ségek állami oktatására vonatkozik, s a javaslat eredeti szövegével ellentétben im­peratív módon írja elő,, hogy a közoktatás­­ügyi kormány köteles a kisebbségek lakta helyeken állami iskolákat létesíteni a ki­sebbségek oktatása céljából. Az ülés további folyamán még a tör­vényjavaslatoknak egész sorozatát szavazta meg a kamara, köztük minden vita és mó­dosítás nélkül a hadseregben történt elő­léptetések reformjáról szóló javaslatot. Román lapszemle Az Ad­evărul vasárnapi számá­nak vezércikkében, »Hová vezet a tör­vénytelenség« cím alatt a következőket írja: A törvényeknek a kormány által gyakorlatban és rendeletekben történő szakadatlan megsértése arra vezet, hogy végül még­ az egész lakosság meg­veti a törvények intézke­déseit. Amikor egy kormány hivatal­nokait törvénytelenség elkövetésére biz­tatja, s így megöli a törvényességet, csak azért, hogy a parlamentben több­ségét megőrizze, ,olyankor csak egy új kormány segíthet, amely ezt a beteg­séget gyökerestül képes kiirtani. Ná­lunk a törvénytelenség és a visszaélés gyönyörűen virágzik. Minden botrány és minden visszaélés felfedése után be­ígérik az úgynevezett vizsgálatot, a­mely minden esetben eredmény nél­kül végződik. Az Opinia című jassy-i lap — mondja tovább az Adeverul — újabb ily szégyenletes eseményről szá­mol b­e. Eszerint vannak tanárok és tanítók, akik tanulókat buktatnak, nem azért, mert­ a vizsgán nem felen­nek meg, hanem azért mert zsidók AZÁSLÓI LAPOK Mikor vész el a román állampolgárság ? Újabb rendelet az összeírás ügyében BRASSÓ, jan. 29. A belügyminiszté­rium a román állampolgárság megállapí­tása körül folyó munkálatok ügyében 51837 szám alatt június 19-i kerettel újabb rendeletet adott ki, amelynek egyes ren­delkezései igen sok kétes esetre nézve ad­hatnak felvilágosítást. A rendelet csak most érkezett meg a brassói polgármesteri hivatalhoz és mivel azt az erdélyi sajtó megrövidítve és jórészt félremagyarázva közölte, szükségesnek látjuk az itt követ­kező szó szerinti fordítás közlését . A román állampolgárság­(nationalitatea) megállapításáról szóló szabályzat alkalma­zásában egyes hatóságok olyan értelmezés alapján jártak el, amely azt idézheti elő, hogy a jegyzékekbe nem vétetnek fel egyes olyan egyének, akik pedig a 2. sza­kasz alapján az ott felállított kategóriákba tartoznak, mivel rendelkeznek mindazok­kal a feltételekkel, amelyek ahhoz szüksé­gesek, hogy teljes joggal és minden forma­litás nélkül elnyerjék a román állampol­gárságot. | |jp| Mivel az ilyen kihagyásokat feltétlenül el kell kerülni, szíveskedjék az időközben már esetleg kiadott magyarázatokat a kö­vetkező értelemben módosítani: 1. A­ román állampolgárság megálla­pításáról szóló szabályzat 2. szakasza meg­szabja azok kategóriáit, akik az állam­­polgárságot teljes joggal és minden forma­litás n­élkül elnyerik. Ennek a szakasznak a tanulmányozása alapján meg lehet állapítani, hogy csak azok kötelesek opció-nyilatkozatot tenni a román állampolgárság megszerzése céljá­ból, akik az V. pontban szerepelnek s akik a volt orosz birodalomnak és a Szerb— Horvát—Szlovén államnak, Cseh-Szlováki­­ának, Lengyelországnak, Olaszországnak, Ausztriának és Magyarországnak román nemzetiségű polgárai voltak. Ebből következik, hogy az idegen nem­zetiségű egyének nem kötelesek a román állampolgárság elnyerése céljából opciós nyilatkozatot tenni, sem ilyen nyilatkozat­nak reájuk semmi haszna nincs. Ezek vagy elnyerték minden formalitás nélkül és teljes joggal a román állampolgárságot, amint azt a 2. Szakasz 1, 2, 3, 4 f vagy 6 pont­ja előírja, vagy idegen állampolgárok ma­­radtak és nem szerezhetik meg másként a román állampolgárságot, mint az igazság­ügyminiszter útján, a törvény hetedik sza­kaszában foglalt honosítási eljárás felté­teleit beteljesítvén. Gondoskodjék tehát a lakosságnak olyan felvilágosításáról, hogy a román ál­lampolgárság megszerzése céljából nem kell oppáló nyilatkozatot tenni, s hogy a belügyminiszter ilyeneket nem is fogad el és amennyiben mégis beadatnának, azokat nem intézi el. II. Mint ismeretes, az egyesítés ideje óta mostanáig sokan tettek olyan írott nyi­latkozatokat, vagy végrehajtottak olyan ténykedéseket, amelyeket a hatóságok úgy tekintettek, mint valamely idegen állam­­polgárság javára való optálást, illetve a ro­mán állampolgárságról való lemondást. Ebben a tekintetben a 14. szakasz úgy rendelkezik, hogy­­mindazok az optálások, vagy nyilatkozatok, amelyek 1924. február 24 előtt történtek, akár,hivatalos formában, akár magánokirat alakjában, akár pedig egyszerűen olyan tények által, amelyek­ből kétségtelenül m­eg lehet állapítani az optálás szándékát, érvényben maradnak és a román állampolgárság elvesztését je­lentik.­ Ez a határozat csak azokra vonatko­zik, akik az egyesítés­­időpontjában osztrák, magyar, vagy orosz állampolgárok voltak s akik a román állampolgárságot teljes joggal és minden formalitás nélkül megsze­rezték és akik ezután lemondtak erről azért, hogy a volt osztrák—magyar mo­narchiának, a­agy Oroszország utódállamai­nak egyikében állampolgárságot szerez­zenek. Mindazonáltal ezekkel az egyénekkel szemben a 9. szakasz rendelkezései csak akkor alkalmaztatnak, ha az irásokból vagy a tényekből kétségtelenül megállapít­, ható az optálás szándéka egy idegen állam javára. Ennek megállapítása a 19. szakasz­ban kijelölt hatóságoknak, amelyekre ez bízva van, a legkényesebb feladatai közé tartozik. Mindenáron el kell kerülni azt, hogy bárki is bekerülhessen a 14. szakasz hatá­lya alá, ha tényleg nem vesztette el a ro­mán állampolgárságot. Hasonlóan a legnagyobb jóindulattal kell kezelni azoknak a családoknak az ügyét, amelyek román állampolgárok maradtak, bár egyes tagjaik (szülők, gyer­mekek stb.) elvesztették román állampol­gárságukat a 14. szakasz értelmében. Megjegyzendő, hogy a 14. szakasz ren­delkezései nem alkalmaztatnak a köve­tező esetben.: a) azok, akik csak azért mondtak le román állampolgárságukról, hogy kivándo­roljanak, ezzel még nem vesztették el ro­mán állampolgárságukat, sem azokat a jo­gokat, amelyek ebből az állampolgárság­ból folynak. Állampolgárságukat csak ab­ban az esetben vesztenék el, ha idegen ál­lampolgárságát megszereznék.­­ b) állampolgárságukat nem vesztik el azok, akik tévedésből opláltak valamely JKM. Július 2. Rövid hírek mindenfelél LONDON. A­­magyar­ kölcsönt szerdán bocsátják ki. Az Egyesült Államokban jegyzendő tíz millió dollár értékű kölcsön­­kötvények húszesztendősek lesznek és két és fél százalékkal kamatoznak. PRÁGA. Benes külügyminiszter a magyar kölcsön ügyéről kijelentette, hogy az már a legnagyobb,részben resauez­­e van. Csehszlovákia tízmillió arany­koronával járul a kölcsönhöz­,­ D ugyancsak nagyobb­ összeggel Anglia, Franciaország és Itália is PIDMA. Bengáziban a benszülött for­radalmárok és ír gáláns olasz csapatok kö­zött súlyos harc folyt le. A benszülöttek közül a harc folyamán hetvenkilencen hal­­tak meg és igen sokan megsebesültek. Olasz részről két tiszt és harminc katona sebesült meg súlyosan. LONDON. A Reuter ügynökség je­lentése szerint a londoni rendőrség kinyo­mozta, hogy Angliából ezerkétszáz darab géppuskát akartak Oroszországba csem­pészni. LONDON. Az orosz—angol tárgyalá­sok holtpontra jutottak. BERLIN. A német birodalmi elnök elhatározta, hogy megkegyelmez azok­nak, akik a Ruhrt területre nézve kiadott rendeleteket megszegték, kivéve a haza­­árulókat. PARIS. Németország katonai ellenőr­zése július tizenötödikén megkezdődik. BUDAPEST. A magyar pénzügymi­niszter az aranykorona árfolyamát július hónapra, 17600 papírkoronában állapítot­ta meg. PRÁGA. A kisantant konferenciája jú­lius tizennegyedikén kezdődik és három napig fog tartani. s: —TT I ! , n-T-n-1 mirr mi mi mi _ i tmi C S E RJ ME lT°JG VU L fl‘: a maStqvai JÓSLAT e­tt utódállam javára anélkül, hogy erre jo­guk lett volna. Például egy volt magyar polgár, aki 1918-ban jogszerűen román állampolgárra lett, s ,aki később a cseti­ szlovák állam­pol­gárságra optált, s akiről megállapittatott hogy nincs joga ezt az állampolgárságot optálás útján megszerezni. III. Az állampolgárok jegyzékeinek és listáinak minél teljesebbeknek kell lenni­ük. Ebből a célból abba a rovatba, amely a családtagoknak a feljegyzésére szolgál, fel kell venni a szülői hatalom alatt álló minden családtag nevét abban az esetben is, ha azok a községben nem volnának je­len, hanem tanulmányi, üzleti vagy más ügyekben távol vannak. Hasonlóan, ha családfő nincs j­len a községben, családja ellenben igen, akkor őt is fel kell ott venni családjának többi tagjaival együtt. Csak ha a családfő már régóta vándorolt ki és állampolgársága ké­tes, akkor lehet kihagyni a jegyzékből a családfőt, de ebben az esetben is meg­­­marad a joga arra a 63. szakasz 11. pontja értelmében, hogy később távollevőnek be­jegyezzék. IV. A 22. szakasz értelmében minden­kit fel kell venni a községi jegyzékbe, aki ott lakik és a 2. szakaszban felsorolt kö­vetelményeknek megfelel. V. Egyes városokban és községekben az állampolgárok összeírása a népesedési iroda adatai alapján történik. Mivel kétségtelen tudomásunk van ar­ról, hogy ezekben a jegyzékekben román állampolgárokként szerepelnek olyanok is, akiknek nincs erre joguk,, szükséges, hogy mindezekre az egyénekre nézve a legskru­­pulózusbabban hajtassák végre az igazolt­a­­tás, még akkor is, ha azok olyan okmá­nyokkal rendelkeznének, amelyek román állampolgári jogukat igazolnák, vagy ha román útlevelet kaptak volna már. Mindezek az okmányok és iratok az 59. szakasz értelmében megsemmisítendők. VI. Hasonlóan figyelemmel kell vizs­gálni mindazoknak jogi helyzetét, akik 1998 óta szerezték meg községi illetőségüket de­cember 1. után, esetleg hallgatólagos mó­don. Az előző utasítások ebben a tekintet­ben elég világosak. Franasovics államtitkár, Modolea, vezérigazgató.

Next