Brassói Lapok, 1924. július (30. évfolyam, 147-172. szám)
1924-07-02 / 147. szám
- oldal, 147. dixártia A kanara ülései Szombati ülés BUKAREST, június 20. A kamara szombat éjszakai ülésének első szónoka Jorga Miklós volt, aki az állami oktatás reformjáról szóló törvényjavaslattal foglalkozva kitért a kisebbségi iskolák kérdésére is. Beszédében kategorikusan kijelentette, hogy a kisebbségek szükséges iskoláit meg kell hagyni, mert gyarló dolog volna a román kormány részéről, ha a kisebbségeket iskoláin keresztül akarná gyengíteni. Utána Sándor József szólalt fel, akinek beszédével lapunk máshelyén külön foglalkozunk. A vasárnapi ülések A vasárnap délutáni üléseken az elnök : Ionescu Guintius. A miniszterek közül Duca, Anghelescu, Frana,Covnel, Bratianu, Vintile, Voitoiane és Seveanu vannak jelen. A vasárnap délutáni ülésen az apró és jelentéktelen törvényjavaslatoknak egész tömegét szavazta meg a kamara, köztük azt is, amely külföldi tartozások rendezésére újabb három hónapi moratóriumot ad. Majd ratifikálta a bűnösök kiszolgáltatásáról és a határmenti megyék viszonyainak rendezéséről szóló magyar—román megállapodást. Ugyancsak ezen az ülésen mondotta el Joanitescu képviselő a papír drágaságról szóló interpellációját is. Az ülés vége felé kezdték csak tárgyalni az állami oktatásról szóló törvényjavaslatot, amelyet a harminckilencedik szakaszig változatlanul elfogadtak. A vitának egyetlen szónoka Stefan Bogdán volt, aki követelte, hogy a kisebbségi iskolákban az oktatás nyelve a kisebbség nyelve legyen. A délutáni gyűlés fél nyolckor ért véget. Az éjszakai ülésen Simionescu Barlad elnökölt, a miniszterek részéről Anghelescu, Duca, Tatarescu és Franasovici vannak jelen. Az éjszakai ülésen a hetvenkettedik szakaszig jutottak el, s tizenkét órakor ért véget, és kisebbségiek. Milyen lelkületük tehet ezeknek a tanároknak, és mi mehet végbe az így megbuktatott tanulók bensőjében? Milyen kisebbségi nemzedék növekszik fel így ezek után ebben az országban? Ez a szomorú jelenség az anarchia és törvénytelenség következménye, amely rohamos gyorsasággal terjed. Amíg nem érzik, nem tudják meg azt, hogy a törvénytörvény, akár jó, akár rossz, s az állam polgárainak első kötelessége, hogy azt respektálja, addig az anarchia útja nyitva áll. Nem a kommunisták, nem az anarchisták, nem a bolsevikiek fenyegetik ennek az államnak az exisztenciáját, hanem a törvénytelenség. A törvényesség sokkal inkább alapja az államnak, mint az igazság, s ha az állambiztonsági rendőrség az állami ellenségeit keresi, úgy szívesen szolgálunk azok címével. Az a kormány, amely törvénytelenséggel kezdte létét, törvénytelenségben folytatja életét, s megtűri a folyton terjedő törvénytelenséget, az a kormány nagy veszedelmet jelent az állam létezésére. Mindenekelőtt a törvénytelenséget kell kipusztítani. A történelem megtanított arra, hogy az ilyen kormány romlásba döntötte azt az országot, amelynek élére került. Az Universul és az Auróra vitája mind élesebb lesz. Mindkét lap folytatja megkezdett támadásait, s a legérdekesebb az egész vitában az, hogy mindkét lap ugyanazt a vádat dobja egymás szemébe: a német barátságot. Az Universul azzal vádolja Sterét, hogy a német megszállás alatt a német katonai parancsnokság Stere tudtával és belegyezésével 1917. július 10-én tíz román ember ellen hozott árulás miatt halálos ítéletet. Ugyanekkor azonban szovjetbarátsággal is vádolja, s ki szeretné mutatni cikkében, hogy a caranista pártnak Stere által megalkotott programmja tökéletes másolata a szovjetprogrammnak, s hogy az Zinovjev segítségével készült. Sőt még tovább megy, amikor egész Románia meggyőződése az, hogy Besszarábia birtoka Sterének köszönhető, az Universul most ezt a nimbuszt is le akarja rombolni és azt állítja, hogy Stere volt az, aki 1918-ban meg akarta akadályozni, hogy a román csapatok behatoljanak Besszarábiába, csak azért hogy az az orosz szovjet kezén maradhasson. — Az Auróra folytatja a Günther-cég szellőztetéséig s Günthernek egy újabb jelentését közli, amely a következőkép szól: »A szerződést az Universallal megújítottuk, s eszerint a lap szerkesztése teljesen a mi rendelkezésünkre áll, s az kizárólag a mi hírszolgálatunk szolgálatában fog állani. Az Aurora a további okiratok közlését még ígéri. A hétfő délelőtti ülés A kamara hétfő délelőtti ülésén, amely fél tíz órakor nyílt meg,, a miniszterek közül Duca, Anghelescu és Mardarescu voltak jelen. Az állami oktatásról szóló javaslat szakaszonkénti tárgyalását befejezve, szavazásra került a sor, s annak eredménye szerint a javaslatot sok módosítással 96 szavazattal 1 ellenében a kamara elfogadta. A leglényegesebb módosítás a kisebbségek állami oktatására vonatkozik, s a javaslat eredeti szövegével ellentétben imperatív módon írja elő,, hogy a közoktatásügyi kormány köteles a kisebbségek lakta helyeken állami iskolákat létesíteni a kisebbségek oktatása céljából. Az ülés további folyamán még a törvényjavaslatoknak egész sorozatát szavazta meg a kamara, köztük minden vita és módosítás nélkül a hadseregben történt előléptetések reformjáról szóló javaslatot. Román lapszemle Az Adevărul vasárnapi számának vezércikkében, »Hová vezet a törvénytelenség« cím alatt a következőket írja: A törvényeknek a kormány által gyakorlatban és rendeletekben történő szakadatlan megsértése arra vezet, hogy végül még az egész lakosság megveti a törvények intézkedéseit. Amikor egy kormány hivatalnokait törvénytelenség elkövetésére biztatja, s így megöli a törvényességet, csak azért, hogy a parlamentben többségét megőrizze, ,olyankor csak egy új kormány segíthet, amely ezt a betegséget gyökerestül képes kiirtani. Nálunk a törvénytelenség és a visszaélés gyönyörűen virágzik. Minden botrány és minden visszaélés felfedése után beígérik az úgynevezett vizsgálatot, amely minden esetben eredmény nélkül végződik. Az Opinia című jassy-i lap — mondja tovább az Adeverul — újabb ily szégyenletes eseményről számol be. Eszerint vannak tanárok és tanítók, akik tanulókat buktatnak, nem azért, mert a vizsgán nem felennek meg, hanem azért mert zsidók AZÁSLÓI LAPOK Mikor vész el a román állampolgárság ? Újabb rendelet az összeírás ügyében BRASSÓ, jan. 29. A belügyminisztérium a román állampolgárság megállapítása körül folyó munkálatok ügyében 51837 szám alatt június 19-i kerettel újabb rendeletet adott ki, amelynek egyes rendelkezései igen sok kétes esetre nézve adhatnak felvilágosítást. A rendelet csak most érkezett meg a brassói polgármesteri hivatalhoz és mivel azt az erdélyi sajtó megrövidítve és jórészt félremagyarázva közölte, szükségesnek látjuk az itt következő szó szerinti fordítás közlését . A román állampolgárság(nationalitatea) megállapításáról szóló szabályzat alkalmazásában egyes hatóságok olyan értelmezés alapján jártak el, amely azt idézheti elő, hogy a jegyzékekbe nem vétetnek fel egyes olyan egyének, akik pedig a 2. szakasz alapján az ott felállított kategóriákba tartoznak, mivel rendelkeznek mindazokkal a feltételekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy teljes joggal és minden formalitás nélkül elnyerjék a román állampolgárságot. | |jp| Mivel az ilyen kihagyásokat feltétlenül el kell kerülni, szíveskedjék az időközben már esetleg kiadott magyarázatokat a következő értelemben módosítani: 1. A román állampolgárság megállapításáról szóló szabályzat 2. szakasza megszabja azok kategóriáit, akik az állampolgárságot teljes joggal és minden formalitás nélkül elnyerik. Ennek a szakasznak a tanulmányozása alapján meg lehet állapítani, hogy csak azok kötelesek opció-nyilatkozatot tenni a román állampolgárság megszerzése céljából, akik az V. pontban szerepelnek s akik a volt orosz birodalomnak és a Szerb— Horvát—Szlovén államnak, Cseh-Szlovákiának, Lengyelországnak, Olaszországnak, Ausztriának és Magyarországnak román nemzetiségű polgárai voltak. Ebből következik, hogy az idegen nemzetiségű egyének nem kötelesek a román állampolgárság elnyerése céljából opciós nyilatkozatot tenni, sem ilyen nyilatkozatnak reájuk semmi haszna nincs. Ezek vagy elnyerték minden formalitás nélkül és teljes joggal a román állampolgárságot, amint azt a 2. Szakasz 1, 2, 3, 4 f vagy 6 pontja előírja, vagy idegen állampolgárok maradtak és nem szerezhetik meg másként a román állampolgárságot, mint az igazságügyminiszter útján, a törvény hetedik szakaszában foglalt honosítási eljárás feltételeit beteljesítvén. Gondoskodjék tehát a lakosságnak olyan felvilágosításáról, hogy a román állampolgárság megszerzése céljából nem kell oppáló nyilatkozatot tenni, s hogy a belügyminiszter ilyeneket nem is fogad el és amennyiben mégis beadatnának, azokat nem intézi el. II. Mint ismeretes, az egyesítés ideje óta mostanáig sokan tettek olyan írott nyilatkozatokat, vagy végrehajtottak olyan ténykedéseket, amelyeket a hatóságok úgy tekintettek, mint valamely idegen állampolgárság javára való optálást, illetve a román állampolgárságról való lemondást. Ebben a tekintetben a 14. szakasz úgy rendelkezik, hogymindazok az optálások, vagy nyilatkozatok, amelyek 1924. február 24 előtt történtek, akár,hivatalos formában, akár magánokirat alakjában, akár pedig egyszerűen olyan tények által, amelyekből kétségtelenül meg lehet állapítani az optálás szándékát, érvényben maradnak és a román állampolgárság elvesztését jelentik. Ez a határozat csak azokra vonatkozik, akik az egyesítésidőpontjában osztrák, magyar, vagy orosz állampolgárok voltak s akik a román állampolgárságot teljes joggal és minden formalitás nélkül megszerezték és akik ezután lemondtak erről azért, hogy a volt osztrák—magyar monarchiának, aagy Oroszország utódállamainak egyikében állampolgárságot szerezzenek. Mindazonáltal ezekkel az egyénekkel szemben a 9. szakasz rendelkezései csak akkor alkalmaztatnak, ha az irásokból vagy a tényekből kétségtelenül megállapít, ható az optálás szándéka egy idegen állam javára. Ennek megállapítása a 19. szakaszban kijelölt hatóságoknak, amelyekre ez bízva van, a legkényesebb feladatai közé tartozik. Mindenáron el kell kerülni azt, hogy bárki is bekerülhessen a 14. szakasz hatálya alá, ha tényleg nem vesztette el a román állampolgárságot. Hasonlóan a legnagyobb jóindulattal kell kezelni azoknak a családoknak az ügyét, amelyek román állampolgárok maradtak, bár egyes tagjaik (szülők, gyermekek stb.) elvesztették román állampolgárságukat a 14. szakasz értelmében. Megjegyzendő, hogy a 14. szakasz rendelkezései nem alkalmaztatnak a követező esetben.: a) azok, akik csak azért mondtak le román állampolgárságukról, hogy kivándoroljanak, ezzel még nem vesztették el román állampolgárságukat, sem azokat a jogokat, amelyek ebből az állampolgárságból folynak. Állampolgárságukat csak abban az esetben vesztenék el, ha idegen állampolgárságát megszereznék. b) állampolgárságukat nem vesztik el azok, akik tévedésből opláltak valamely JKM. Július 2. Rövid hírek mindenfelél LONDON. Amagyar kölcsönt szerdán bocsátják ki. Az Egyesült Államokban jegyzendő tíz millió dollár értékű kölcsönkötvények húszesztendősek lesznek és két és fél százalékkal kamatoznak. PRÁGA. Benes külügyminiszter a magyar kölcsön ügyéről kijelentette, hogy az már a legnagyobb,részben resaueze van. Csehszlovákia tízmillió aranykoronával járul a kölcsönhöz, D ugyancsak nagyobb összeggel Anglia, Franciaország és Itália is PIDMA. Bengáziban a benszülött forradalmárok és ír gáláns olasz csapatok között súlyos harc folyt le. A benszülöttek közül a harc folyamán hetvenkilencen haltak meg és igen sokan megsebesültek. Olasz részről két tiszt és harminc katona sebesült meg súlyosan. LONDON. A Reuter ügynökség jelentése szerint a londoni rendőrség kinyomozta, hogy Angliából ezerkétszáz darab géppuskát akartak Oroszországba csempészni. LONDON. Az orosz—angol tárgyalások holtpontra jutottak. BERLIN. A német birodalmi elnök elhatározta, hogy megkegyelmez azoknak, akik a Ruhrt területre nézve kiadott rendeleteket megszegték, kivéve a hazaárulókat. PARIS. Németország katonai ellenőrzése július tizenötödikén megkezdődik. BUDAPEST. A magyar pénzügyminiszter az aranykorona árfolyamát július hónapra, 17600 papírkoronában állapította meg. PRÁGA. A kisantant konferenciája július tizennegyedikén kezdődik és három napig fog tartani. s: —TT I ! , n-T-n-1 mirr mi mi mi _ i tmi C S E RJ ME lT°JG VU L fl‘: a maStqvai JÓSLAT ett utódállam javára anélkül, hogy erre joguk lett volna. Például egy volt magyar polgár, aki 1918-ban jogszerűen román állampolgárra lett, s ,aki később a cseti szlovák állampolgárságra optált, s akiről megállapittatott hogy nincs joga ezt az állampolgárságot optálás útján megszerezni. III. Az állampolgárok jegyzékeinek és listáinak minél teljesebbeknek kell lenniük. Ebből a célból abba a rovatba, amely a családtagoknak a feljegyzésére szolgál, fel kell venni a szülői hatalom alatt álló minden családtag nevét abban az esetben is, ha azok a községben nem volnának jelen, hanem tanulmányi, üzleti vagy más ügyekben távol vannak. Hasonlóan, ha családfő nincs jlen a községben, családja ellenben igen, akkor őt is fel kell ott venni családjának többi tagjaival együtt. Csak ha a családfő már régóta vándorolt ki és állampolgársága kétes, akkor lehet kihagyni a jegyzékből a családfőt, de ebben az esetben is megmarad a joga arra a 63. szakasz 11. pontja értelmében, hogy később távollevőnek bejegyezzék. IV. A 22. szakasz értelmében mindenkit fel kell venni a községi jegyzékbe, aki ott lakik és a 2. szakaszban felsorolt követelményeknek megfelel. V. Egyes városokban és községekben az állampolgárok összeírása a népesedési iroda adatai alapján történik. Mivel kétségtelen tudomásunk van arról, hogy ezekben a jegyzékekben román állampolgárokként szerepelnek olyanok is, akiknek nincs erre joguk,, szükséges, hogy mindezekre az egyénekre nézve a legskrupulózusbabban hajtassák végre az igazoltatás, még akkor is, ha azok olyan okmányokkal rendelkeznének, amelyek román állampolgári jogukat igazolnák, vagy ha román útlevelet kaptak volna már. Mindezek az okmányok és iratok az 59. szakasz értelmében megsemmisítendők. VI. Hasonlóan figyelemmel kell vizsgálni mindazoknak jogi helyzetét, akik 1998 óta szerezték meg községi illetőségüket december 1. után, esetleg hallgatólagos módon. Az előző utasítások ebben a tekintetben elég világosak. Franasovics államtitkár, Modolea, vezérigazgató.