Brassói Lapok, 1924. október (30. évfolyam, 223-249. szám)

1924-10-01 / 223. szám

XXX. évfolyam, 223. szám. Bukarestben 5 lej 1924. október 1. Szerda. flra 4 lej. üfejsTüsi UJJAK. Uraitobao egy toöra 70 lej negyedévre (fly, télen« 800, egy évre 880 e» 10 lej ktabeatt­el díj. — Vidékre postai kiűldéssel Bu, BU, 420 és 800 lej Külföldre negyedévre 370, félévre 710, egész évre MOO lej POLITIKAI NAPILAP PORZERKESZTO SZELE BÉLA dr. TELEH­ONSIAMOR: SZEHKB#aivSit.ül7V és 077 SZAM - KIKOOUIVATU 82 *8 077 SZÁM Uiamii'i.8ISlui'l Urasso kivételével kizárólag a EUtiLl­­errt RABOK BUKAREST, Strada Berthelot No. 1, vagy annak fiókjai vesznek fel. APRÓHIRDETÉSÜK közvetlenül a kiadóba küldendők vacry bármelyik bizományosunk útján is­­eladhatók Ma döntenek Genfben a döntőbíróságról, a leszerelés­ről, az államok állandó biztonságáról. A világ majdnem valamennyi civili­zált országának képviselői hozzák a kor­szakos határozatot De mint a Csipkerózsika meséjében, minden meghívott javasasszony elvitte jó kívánságát a királyi gyermeknek, az egyet­len, a meg nem hívott halálos átkot mon­dott reá, amit csak nehezen lehetett száz­­esztendős álomra enyhíteni. Németország, Oroszország és az Egye­sült­ Államok hiányoznak a gyűlésről. És ez fatális fogyatkozás, ami megrontja a bi­zonyára egyhangú határozat szépségét súlyot hatását A német birodalom távolléte azt je­lenti, hogy, a lelkek erkölcsi leszerelése, a­minek a fizikait meg kellett volna előznie, nem történt meg. Az európai szent szö­vetség a maga szakállára és szükségére mondotta ki a nagy szót de ez a szó nem jött szívből, s nem hatja át a szíveket Németország mellőzésében a hatalom fél­tékenysége és a féltékenység hatalma győ­zött A világbéke biztonsága pedig csak ál­dozatkész önzetlenségen épülhet fel. So­lon mondta: az egyenlőség nem szül há­borút Ha tehát Németországnak még ma sem szabad egyenlőnek lennie, akkor nél­küle újra csak a nyers erőhatalom szu­ronyerdeje tarthatja fenn a békét , képzelhető-e általános nyugalmat és megnyugvást teremtő békemű a ha­talmas orosz birodalom hozzájárulása és közreműködése nélkül? Ez a gigászi erejű Sámson, kit a kommunizmus varázsló Delillája tart karjai között, nem rázza-e meg egyszer olyan erővel a békepalota oszlopait hogy az, mindeneket maga alá temetve, összeomlik? Amerika résztvett a nagy háborúban és győzelemhez juttatta az európai hatal­makat És most amikor a genfi konven­cióban való részvétele annyira szükséges volna, az óceánon túlról a néma tiltakozás sokat jelentő jeladását inti át: ez nem az igazi béke, amit csináltok; ez csak a ti bé­kétek és nem a világé, ez csak a mának a békéje és nem minden időiké, a hatalom­vágy és önzés békéje, de nem a szereteté és az igazságé. »Sionból megyen ki a törvény és Jeho­va beszéde Jeruzsálemből. Ki a pogányok között ítéletet teszen és sok népeket meg­­fed, hogy az ő szablyájukból kapákat is az ő dárdájokból sarlókat csináljanak és egy nép a más ellen fegyvert ne vonjon, se pedig többé hadakozást ne tanuljanak.« A próféta hiába jósolt és Genfben hiába határoznak. A döntőbíróság sorsa eldőlt, mihelyt a világ békéjét nem a ki­­engesztelődés, hanem a megfélemlítés, nem az egyenlőség, hanem a kasztszellem, nem az igazság, hanem a hatalmi érdek alapjain készülnek megteremteni. A szeretet, egyenlőség és igazság ma még a szikláihoz láncolt Prometheus szere­pét játssza akinek máját az önkény és gyű­lölet keselyűi szaggatják. A világbéke nem szület­hetik meg Genfben, s mint Ulysses, aki koldusr­thá­­ban türelmesen várta, míg a szemtelen ké­rők a teremben lármáztak és követelődz­­tek, olyan türelmesen kell várniuk a jók­nak is a jobb jövő eljövetelét. A háború örökre száműzendő Macdonald az orosz szerződésért — Stresemann Németország álláspontjáról A leszerelési bizottság jelentése — A legyőzött államok katonai ellenőrzése BRASSÓ. (A Brassói Lapok munka­társától.) Szeptember 29. nevezetes dá­tuma lesz a világtörténelemnek. Ma ha­tároz a népszövetség azokról a határoza­tokról, melyeket az egyes bizottságok a döntő bíráskodás, leszerelés, és bizton­ság kérdésében előterjesztenek. Semmi kétség, hogy a szövetség tagjai hozzájá­rulnak a jegyzőkönyv pontjaihoz és ez­zel a világbéke problémája új és korsza­kos jelentőségű fázisba lép. A nyitányt a jövőhöz két fontos be­széd szolgáltatja: Macdonald angol mi­niszterelnöké ás Stresemann német kül­ügyminiszteré, míg a legyőzött államok ellenőrzésére hozott bizottsági határozat mélabús kísérője a nagy békemű koncert­jének. I­­­t! ! ! A legújabb eseményekről szóló táv­irati tudósításaink a következők: Macdonald nem fél a választásoktól LONDON. (A Brassói Lapok tudósí­tójától.) Macdonald, a Derbyben tartott pártgyűlésen kijelentette, hogy a munkás­kormány, az ország nyugalmát és kon­szolidációját több tekintetben előrevitte. Védelmébe vette Macdonald az angol— orosz szerződést és kijelentette, hogy ha a parlamentnek nem kell szerződés, le­szavazhatja s a kormányt megbuktathat­ja, azonban az általános választások a szerződés mellett fognak dönteni. A genfi tárgyalásokról azt mondta Macdonald, hogy a munkáspártnak köz­be kell lépnie a tartós békéért. A háború örökre száműzendő. Németország, is törődik a kisebbségekkel BERLIN. (A Brassói Lapok tudósító­jától.) Stresemann külügyminiszter a néppárt gyűlésén kijelentette, hogy a kül­földi kölcsön kérdésében valószínűleg a jövő héten tesznek előterjesztést és a dön­tés is valószínűleg létrejön. A német fel­­szabadulás szempontjából nagyon fontos, ,hogy a békeszerződések ama pontjai, me­lyek Németországgal szemben a győztes­­államoknak egyoldalúan a legtöbb ked­vezményt biztosították, megszűnnek. A jö­vőben kereskedelmi szerződések útján ren­dezik e kérdéseket, amikor az egyéb kor­­látozások is megszűnnek. Ha N­émetor­­szágtól azt kívánják, hogy az idegen lég­hajóikat átengedje, akkor a külföldi ál­lamok legyenek előzékenyek, a német re­pülőgéptechnika irányában. A népszövetségbe való belépés, —­ — mondta Stresemann, — az európai helyzet alapos megvizsgálását követeli meg. Németek milliói élnek idegen álla­mokban, melyekre a népszö­vetségnek be­folyása van. A kisebbségek jogainak vé­delme, a katonai ellenőrzés, leszerelés, döntőbíróság miatt Németországra néz­ve fontos a belépés, de meg kell neki ad­ni a lehetőséget, hogy elvei és külpolitikai orientációja feladása nélkül léphessen be a népszövetségbe. A belpolitikáról azt mondta Strese­mann, ha a nemzetiek eloogadták a lon­doni egyezményt, akkor hiba lenne kizárni őket a kormányzásból. GENF. (A Brassói Lapok tudósítójá­tól.) Benes a bizottságban felolvasta a döntőbíráskodásról szóló jegyzőkönyv ki­sérő jelentését. A jegyzőkönyvet valószí­nűleg hétfőn terjesztik a közgyűlés elé. Angol terv szerint csinálják az ellenőrzést GENF. (A Brassói Lapok tudósítójá­tól.) A népszövetség tanácsa zárt ülésen foglalkozott a legyőzött államok katonai ellenőrzésével. A tanács elfogadta azt az angol javaslatot, hogy az ellenőrzést, me­lyet a népszövetségben képviselt államok­ból alakítandó bizottságok végeznének, ak­kor hajtják végre, ha azt valamelyik or­szág a tanács­tól kéri A tanács erről egy­szerű szótöbbséggel határoz. Ha a kereset­nek helyt ad, felszólítja az állandó ka­tonai bizottságot, hogy­ az előre kijelölt katonai szerveket küldje ki. Brassó kereskedői és iparosai kitartanak Jósuk mellett Enyhítik a cégtábla rendeletét . Az igazság és törvény teljes orvoslást követel BRASSÓ. (A Brassói Lapok munka­társától.) A vonatkozó törvények világos és félre nem magyarázható rendelkezé­seinek felsorakoztatásával mutattuk ki, hogy a kormánynak az a rendelkezése, mely Brassó város tanácsát arra utasítot­ta, hogy a nem román nyelvű cégtáblá­kat 8000 tejes adóval terhelje meg, helyt nem állhat. Brassó város kereskedő és iparos­ társadalma — és ez a népes város lakosságának közel kétharmadát teszi ki­ — erre való tekintettel minden törvé­nyes eszközt megragad arra nézve, hogy a sérelmes, az egyenjogúság és egyenlő közteherviselés alkotmányban is biztosí­tott magasztos elveit és igazságait sutba­­vágó tanácsi intézkedés, illetve kormány­­hatósági rendelkezés hatályon kívül he­lyeztessék. . . A brassói szász és magyar, kereske­dők, kikhez az iparosság is egységesen­ csatlakozik, külön felterjesztéssel fognak a kormányhoz fordulni és külön-külön egyénenként panasszal, illetve felebbezés­­sel a városi tanácshoz. E beadványukban erélyesen tiltakozni fognak az egyenlősogű és egyenlő közteherviselés kötelezettsége alatt álló polgárok olyatén osztágozása el­­len, mely a város ősi és törzslakosságát egyszerűen­­idegenének degredálja és sú­lyos adóteherrel nyomorítja meg, holott ez országnak ősi magyar és nyolcadik év­százada itt lakó német lakossága nem tekinthető «idegen»-nek és nyelvének a gazdasági életben való használatában a törvények értelmében nem korlátozható. A les Zürichben nyitáskor 2.70

Next