Brassói Lapok, 1924. október (30. évfolyam, 223-249. szám)
1924-10-01 / 223. szám
olíja 1- 223 szára BRASSÓI LAPOK 1924. október 1. A tanévvel a felekezeti iskolák zaklatása is megkezdődött A szabad iskoláztatási jog újabb sérelmei — Az árapataki, hídvégi és bihari esetek BRASSÓ. (A Brassói Lapok munkatársától). Alig kezdődött meg a tanév, megnyíltak a felekezeti iskolákkal szemben a hatósági rosszakarat zsilippjei is. Anghelescu eddig olyan alapos munkát végzett, hogy hama, megpróbálna új, békésebb irányba térni, alantas közegei nem tudnák többé levetkőzni az eddig beléjük oltott gyűlöletet, amely mesterséges uszítások következménye. Pedig ma már a liberális kormány az iskolapolitika terén is kénytelen letérni az eddig követett erőszakos és embertelen, jogokat tipró irányról, s mindenünnen koncentrált nyomás hatása alatt nem zárkózhatik el a felekezetek iskoláztatási jogainak respektálása elől. Alantasabb közegei azonban olyan rövidlátóak, s annyira hiányzik lelkükből az iskola szeretete és minden embersége a műveltségterjesztő intézményekkel szemben, hogy működésük és szenvedélyük csak izgalmat, elégedetlenséget, sőt elszánt elkeseredést vált ki. Íme néhány példája az újabb eseteknek: Árapatakon nem rendelkezik gyermekével a szülő Az árapataki református egyház elemi iskoláját a jelen tanévre megfelelő jó helyiségekbe tette át amiket nagy költséggel készíttetett el. Tanítványa is van az iskolának bőven, sőt — úgy látszik — a bizalom olyan, mely a szülők körében, az iskola "iránt, hogy 14 olyan növendéket is beírattak a tanév elején a ref. iskolába, kik a múlt évben az állami iskolában jártak. A baj aztán ebből támadt. Az állami és felekezeti iskolák torzsalkodásának s az ellentétek kiélezésének indító oka a legtöbb esetben a kenyéririgység; az állami "tanerők félnek, hogy tanuló nélkül maradván, elvesztik állásukat. S emiatt képesek alaptalan vádadakat és rágalmakat terjeszteni. Így például az árapataki állami iskola tanítónője sem tudná bizonyítani azt avádját, hogy a felekezeti iskola részéről házról-házra bejárták a szülőket s «elcsalták» a gyermekeket a felekezeti iskolába. Megnyugtathatjuk a tanítónőt: a ref. iskola részéről senki sem járt a szülőknél. Azt pedig a tanítónő jól tudja, hogy az egyház lelkésze már hosszabb idő óta szabadságon van s távol lakó helyettese a hívek intenzív látogatására nem ér rá... így a szülők spontán elhatározásáról s legszentebb jogaik gyakorlásáról van szó, a másik oldalon pedig arról, hogy a közoktatási miniszter kiadja a rendeleteket, de nem juttatja el a tanítókhoz. Így az árapataki áll. iskolalátogató úr is az új előiskolai törvényt csak szeptember 14- én kapta meg, s akkor tanulmányozta. Ily viszonyok mellett nem csoda, ha a gyermekeiket a felekezeti iskolába írató szülők nem tudtak róla, hogy a regáti rendtartás szerint ki kellkérniük az állami iskolából gyermekeik végbizonyítványait, s a ref. iskolai" tanuló — a régi módszert követve — "beírta a végbizonyítvány nélkül belépő gyermekeket. Ez mindenesetre formai hiba volt, mert a beírt tanulók a jelenlegi regulament szerint a régi iskolának tanulói maradnak mindaddig, míg a végbizonyítványaikat ki nem kérik, fia a kiszálló revizori megbízott meg is állapította, hogy e forma szerint a növendékek még az állami iskolához tartoznak, a regulament pedig az iskolaváltoztatást csak tanév közben tiltja, kötelessége lett volna a szülőknek módot adni arra, hogy szabadon rendelkezhessenek gyermekeik iskoláztatása felől. A jóindulatú felvilágosítás helyett azonban a subrevizor úr bezárással fenyegette meg a felekezeti iskolát, bár ez a legnagyobb készséggel engedte át a növendékeket az áll. iskola részére, amihez természetesen egyáltalában nincs joga -A kirendelt tanfelügyelői közeg eljárása a szülők körében nagy elégedetlenséget és elszánt elkeseredést keltett. A szülők küldöttsége kereste ezért fel az eljáró subrevizort, aki azonban a megnyugtató felvilágosítás és lecsendesítés helyett az elkesereredettséget és elszántságot csak fokozta azzal a kijelentésével, hogy : — «Tudjuk, hogy mit akarnak maguk magyarok a felekezeti, iskolákkal.» E burkolt s alapnélküli sép ezért férfiatlan gyanúsításra megnyugtathatjuk a subrevizor urat, hogy a felekezeti iskolákkal nincs más célja a magyarságnak, mint az, hogy gyermekeink számára lehetősséget teremtsünk annak a kultúrnívónak a megtartására, amelyen mi állunk. Ha csak egyetlen esetben is meg tudná állapítani a subrevizor úr ennek ellenkezőjét, magunk kérjük, hogy ne hallgassa elerre bizonyítékait, hanem járjon el ily esetben a kötelességszerű szigorral Hidvégen büntetésből kell az állami iskolába járni A hídvégi esetet felidéző hatósági személy eljárásában aki ez alkalommal az ottani román nyelvű áll. el. iskola regáti származású igazgatója, megszokott túlkapás észlelhető, mely a józan ítélőképességnek és a néppel való bánni tudásnak teljes hiányára vall. A hídvégi tankötelesek összeírásával és ellenőrzésével, úgy látszik, az állami iskolai igazgatót bízták meg, aki azokat a szülőket, kik gyermekeiket 2 nappal elkésve, szeptember 17-én vitték iskolába és pedig a felekezetibe, 50—50 lejjel büntette meg és úgy rendelkezett, hogy e gyermekek most már nem mehetnek felekezeti iskolába, hanem csak az államiba. Elismerjük, hogy e rendelet szerint a 2 napig késett gyermekek szüleit megbüntethette, 50—50 lejjel, de teljesen jogtalan az állami iskolai igazgató eljárása a felekezeti iskolával szemben, amikor az iskolába 2 nappal később járni kezdő tanulókat onnan ki akarja tiltani. Először is ne feledje el, hogy e tanulók a felekezeti iskola rendesen beírt tanulói voltak, még a múlt évről, tehát e rendelkezések szerint a felekezeti iskola növendékei voltak egész nyáron és azok voltak szept. 14, 15 és 16-án is. Azok tehát évközben át sem mehetnek az állami iskolába, mert a regulament szerint tanévközben iskolát cserélni nem lehet. Aztán meg a felekezeti iskola e tanulók végbizonyítványait ki sem adta, így végbizonyítvány nélkül az állami iskolába fel sem vehetők — az árapataki eset tanúságai szerint. Az újonnan belépő tanulókra nézve pedig megtanulhatná az állami "iskola igazgatója, hogy a felekezeti iskoláknak is megvan a joguk arra, hogy bizonyos határidőig felvegyenek megkésve érkező növendékeket, ha a felvételhez szükséges szabályszerű okmányokkal és bizonyítványokkal rendelkeznek. Másodszor jegyezze meg jól s tartsa tiszteletben az áll. iskolai igazgató hatáskörét, mert a tanulók irányítására, ki- vagy betételére neki nincs joga, miután az iskolakötelesek ellenőrzésére adott megbízás nem jelenthet egyúttal revizori ténykedést. S ha ezek részéről történik is botlás, nem adjuk fel azt a reményünket, hogy ténykedésükben felülkerekedik az igazi iskolai ügy szolgálata, melléktekintetek nélkül s látkörük tágulni "fog annyira, hogy céljukul a jó iskolák megteremtését s ezek irányítását fogják kitűzni. A kollegialitásról sem szabad megfeledkezniük, legyenek a tanítóknak jóindulatú tanácsadói, segítői s működésükből az ellenséges érzületet irtsák ki teljesen. Hidvégen különben az a 4 tanuló, aki az állami iskolából végbizonyítvány nélkül ment át fele kezedbe, vissza fog menni az állami iskolába. Az esetnek ez a része és indokolása teljesen azonos az árapatakiéval. . Repülőbizottságok és terrorizmus Nagyváradon Az állami hatóságok beavatkozása zavarokat és elégedetlenségeket támasztott Nagyváradon is. Itt valóságos repülős bizottságokat szerveztek és küldtek ki azzal a céllal, hogy ellenőrizzék a felekezeti iskolába beírt tanulókat , ha — mint mértékadó helyen kijjelentették — itt állami iskolákból átlépő növendékeket fognak találni, úgy az iskolát rövid úton be fogják zárni. E terrorisztikus fenyegetésről nézetünket a fentebbiekben kifejtettük. Ha a növendékek végbizonyítvány nélkül mentek át felekezeti "iskolába, visszaküldhetők az állami iskolákba. De ha felvételük szabályszerű végbizonyítvány alapján történt, a tanulóit tovább nem zavarhatók, hanem ottmaradhatnak a felekezeti iskolában. S ha a felekezeti iskolák jóhiszemű járatlanságból fel is vettek növendékeket, a régi mód alapján végbizonyítvány nélkül, ezért őket bezárással megfenyegetni nem lehet. Az állami iskolák vezetőségei pedig nem támaszthatnak akadályt a végbizonyítványok kiadásánál, mert a tanév megkezdése előtt tartoznak a szülőknek a végbizonyítványokat minden körülmények között kiadni, sőt indokolt esetben (költözés, stb.) még tanév közben is. Az állami iskolákra is kötelező a végbizonyítványokról szóló rendelkezés " remélhetőleg az ellenőrző hatóságok itt is olyan szigorúan fognak "eljárni s — ha csakugyan igazságosnak tartják ezt az eljárást — ezeket az iskolákat is be fogják zárni, ha végbizonyítvány nélkül beírt tanulókat találnak ezekben az iskolákban. A nagyváradi szülők felekezeti különbség nélkül tiltakozni fognak az ellenőrző bizottságok működése ellen. "Mi pedig reméljük, hogy a vezető tanügyi" börök tapintatos módon azon lesznek, hogy a szülőket megnyugtassák s az eddig támasztott zavarokat eliminálják, hogy az iskolák nyugodtan tudják teljesíteni nemes hivatásukat. 1 Hiábavaló panaszok a törvénytelenségekkel szemben A bánsági református egyházmegye közgyűlései Megalakítják az egyházmegyei lelkészegyesületeket LÚGOS. (A Brassói Lapok tudósítójától). Szabolcska Mihály bánsági esp. és Székely László egyházmegyei gondnok elnöklete alatt tegnap és tegnapelőtt Resicabányán tartotta meg a bánsági református egyházmegye őszi közgyűlését az egyházi és világi képviselők nagy érdeklődése mellett. A közgyűlést, amely a resicabányai egyház imatermében folyt le, a 90. zsoltár eléneklése után ünnepélyes hangulatban nyitotta meg a Szabolcska Mihály esepres alkalmi imádsága. A közgyűlés gazdag tárgysorozatának kiemelkedőbb pontjai voltak az egyházmegye múlt évi viszontagságos életének minden fontosabb mozzanatát felölelő esperesi "jelentésen kívül a lelkész nélkül levő egyházak lelkészi állásának betöltése és főképen az agrárreform végrehajtása kapcsán az egyes egyházakat ért súlyos és törvényellenes sérelmek tárgyalása. A jelentésekből szomorúan állapíttatott meg az a tény, hogy az egyházmegye területén alig van egyházközség, amelyet az agrártörvény igazságtalan és törvényellenes végrehajtása kapcsán kisebb nagyobb sereelem ne ért volna. A törvény szerint járó földeket csak alig egynéhány egyház kapta meg, a legtöbbjétől azonban az egyházi és kulturális célokat szolgáló és már régen az egyházak tulajdonát képező földbirtokokat részben, vagy egészben törvényellenesen elvették. E súlyos törvénysértések orvoslása érdekében az egyházmegyei közgyűlés panaszt emel az agrárkerületi közgyűlés előtt. A közgyűlési tárgysorozat egyik legfontosabb pontja az egyházmegyei lelkészegyesület megalakulása volt. A Királyhágó melletti egyházkerület lelkészei egyházmegyénként alakítják meg lelkészegyesületeiket, hogy pótolni tudják azt az egyháztársadalmi munkát, amit az erdélyi egyházkerület nem régen feloszlatott lelkészegyesülete abban hagyni kénytelen volt. A most megalakult bánsági egyházmegyei lelkészegyesület elnökévé Nemes Elemér, igazfalvi lelkészt választotta meg. Az egyházmegyei közgyűlést megelőző este a most építendő resicabányai templom javára színvonalas műsorú kulturestélyt tartottak a Pannónia nagytermében, amelyet zsúfolásig töltött meg e magas kultúrájú gyárváros intelligens közönsége. Keresztes József resicai lelkész megnyitó beszédet tartott. Szabolcska Mihály esperes nagy hatás kíséretében néhány költeményét olvasta fel. Nemes Elemér az egyház, vallás és művészet viszonyáról tartott magas nívójú szabadelőadást. Zöld Mihály végvári lelkész költeményeiből olvasott fel, Szabolcska László pedig vallásos tárgyú felolvasást tartott. Az estély műsorát a Resicai Dalárda és a gyári zenekar ének és zeneszámai egészítették ki és tették változatossá. Daruváry Géza külügyminiszter beadta lemondását? BUDAPEST. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Jól informált forrásból jelentik, hogy Daruváry Géza külügyminiszter beadta lemondását és a külügyminisztérium vezetését maga Bethlen miniszterelnök veszi át. Egyelőre fenntartással közöljük a hírt, de egyúttal megemlítjük, hogy Daruváry külügyminiszter lemondási szándéka már a nyári szünet előtt is pozitív formában merült fel. ^ - - ' ~ r