Brassói Lapok, 1924. december (30. évfolyam, 275-298. szám)
1924-12-01 / 275. szám
BRASSÓ LAPOK 2. oldul. 275. szám, 1924. ITecoinsrcr. A renegát Felidézte Sándor József a Lucaciu halála és a gyulafehérvári koronázás alkalmából mondott és a liberálisok részéről nagy ellenzéssel fogadott beszédeinek emlékét. Elmondta, maképen akadályozta meg a miniszterelnök egy parlamenti felszólalását, melyben a nemzeti kisebbségek jogait és azoknak az állam iránt való hűségét akarta fel rára. Hivatkozott ezzel szemben dr. Kiss Géza liberális képviselőre, volt debreceni egyetemi tanárra, aki a romániai magyarságot Budapesttel való érintkezéssel és külföldön való árulkodással vádolta meg, amiért őt Sándor renegátnak és rágalmazónak nyilvánította. Az alkotmányról szóló törvényjavaslat beterjesztése alkalmával a liberálisok elhatározták, hogy őt, az egyénen aktív magyar képviselőt nem hallgatják meg. S mikor mégis a szószékre lépett, azzal fenyegették meg, hogy megölik, mire ő ezt válaszolta: »legalább itt halok meg a szószéken, de fajomért és nemzetemért mégis elmondom, amit akarok.« És hosszú beszédben kritizálta meg az »oktrojált« alkotmányt A múlt év november 27-én, a második trónbeszéd vitájánál a román iskolapolitika ellen szólalt fel, míg ez év február 20-án a szonosszági törvény tárgyalásán kimutatta, hogy a javaslat intézkedései ellentétbenállnak a békeszerződéssel, s mikor Kiss Géza itt is ellene szólt, teljes erkölcsi erővel vetette oda Sándor József: ‘Csak annyi boldogsága legyen a földön. Amennyiben őt valaha valamiért azéltatni fogja, mert elhagyta nemzetét!« Ugyanekkor visszautasította azt a vádat mintha a szabadságharc alatt a magyarok kétszázezer románt égettek volna meg vagy temettek volna el elevenen. A felbőszült liberálok akkor tömegesen rontottak rá és csak dr. Lupu képviselő villámhárítója menete meg attól, hogy meg nem verték. Mikor áprlis 4-én a sepsiszentgyörgyi és árkosi kisgazdák érdekében, akiknek földjét katonai lövőtér számára elvették, felszólalt, a naplóban egy liberális képviselő hamis korrekciót végzett Visszaidézte beszámolójában Tatarescu államtitkár ama követelését, hogy a Magyar Párt áldozza fel akkori elnökét, ügyvezető alelnökét és Sándor Józsefet, mire ő ezt, mint immunitása megsértését a parlament elé vitte. Eddig 17 beszédet tartott Sándor a kabaréban, kimutatva, hogy az uralkodó sovinizmussal és túlhajtott nemzeti eszmével szemben, amit a magyaroknál alaptalanul annyit kárhoztattak, még a közgazdasági egyensúlyt sem.Igyekeznek megteremeni. Sőt az agrártörvény, lakásrekvirálás, kisajátítás, egyházi, iskolai és magánbirtok elvétele, a kereskedelem ipar és földművelés süllyedése, a "baksisrendszer, megvesztegetés, tanárok és tanítók proletárra tétele, állandó ostromállapot stb. által, úgy látszik, tudatosan vagy "ösztönösen az elszegényítésre és kulturális összeomlásra törekszenek. Beszédeiben, idézte fel Tovább Sándor József, a közigazgatási reform tervét is megkritizálta, a tervezett választói reformról pedig megmondta, hogy az nemcsak a magyarság mandátumainak számát fogja csökkenteni hanem általános visszaélést is fog eredményezni fiivatkozott Sándor József a kiutasító K Kovács Kálmán és dr. Hinléder Ernő érdekeiben tett lépéseire, valamint azokra a fáradozásokra, melyeket a székelység számos ügyében teljesített. Majd a Magyar Pártról nyilatkozott, a következőket mondva: A Magyar Párt ügye Négy év előtt indítványoztam, hogy svéd és finn mintára készítsük el a Nemzeti-katasztert, nemcsak azért, hogy, a legkisebb romániai magyart is, bárhol a világon számontartsuk, hanem azért is, hogy a választójegyzékek kiigazítása esetére a névsorral meglepetés nélkül készen legyünk. A kataszteri mintát elkészítettem s az — végrehajtást várva — el is fogadtatott Javasoltam Kolozsvárt és Bukarestben hivatalos napilap létesítését és pedig az utóbbit esetleg hirlap-tudósító alakjában, francia és magyar nyelven azért, hogy forrásul szolgáljon nemcsak a magyar, hanem a külföldi lapoknak is. Kértem, hogy Kolozsvárt és Bukarestben egy-egy Magyar-házat létesítsünk mely utóbbiban a szenátorok és képviselők és a párt központi és vidéki kiküldöttei stb. intenzív munka teljesítésére, megfelelő bérfizetés mellett, otthont találjanak, Kolozsvárt pedig a vidékről jövő szervezeti tagok klubszerű életben részesülhessenek. Bukarestben a képviselők és szenátorok úgy, mint a szászok teszik, egy irodával — agenturával — kapcsolatban kellett volna és kellene, hogy a magyar érdekeket képviseljék. Kértem, hogy a magyarság beszervezésének munkáját falvanként, helyszíni kiszállásokkal és népgyűlésekkel végezzük. A programmot és a végrehajtást illetőleg természetesen kizárandónak véltem és vélek minden irredentát. A létező kisebbségi politikai pártok közeledését és paktumát kívántam, bizonyos fokig, ha lehet, a szocialista párttal is. A román pártok közül azokkal kerestem a közeledést, amelyek programmjukra nézve legközelebb állnak Gyulafehérvárhoz s melyek biztosítékot is nyújtanak arra nézve, hogy ígéreteiket tényleg teljesítik. Beszámoló beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: Megalakult a fogarasi Magyar Párt FOGARAS. (A Brassói Lapok munkatársától.) Csütörtökön délután végre megalakulhatott Fogarason a Magyar Párt fogarasmegyei tagozata. Mindeddig az a körülmény késleltette a megalakulást, hogy a hatóságok nem voltak hajlandók engedélyezni a magyarság egyetlen megmozdulhát sem, végre azonban a rendőrség se húzódozhatott tovább, s végül megadta az engedélyt a Magyar Párt fogarasmegyei tagozatának megalakulásához. Csütörtökön délután öt órakor a református egyház tanácstermében Ignácz László református esperes nyitotta meg a gyűlést. Megkérdezte a jelenlevőktől, hogy hajlandó-e megalakítani a vidéki tagozatot, mire a gyűlés egyhangú lelkesedéssel igennel felelt. Uggancsak egyhangúan Ignácz László esperesi iilegratátt a Magyar Párt fogarasmegyei tárgozdának elnökségére. elnök arra kérte a megjelent tagokat hogy vegyék át a belépési nyilatkozatokat és kezdjenek hozzá a Magyar Párt tagjainak gyűjtéséhez. Majd bejelentette az elnök, hogy mivel Fogarasmegye és Fogaras város magyarságának létszáma nem éri el az ötezret a fogarasi Magyar Párt mindössze két delegátussal képviseltetheti magát a brassói nagygyűlésen, akik közül az egyik hivatalból az elnök. A gyűlés az elnökkel együtt Brassóba küldendő delegátusnak dr. Bedő Ferenc ügyvédet volt járásbírót jelölte. A Magyar Párt tisztikarát és választmányát a taggyűjtés végérvényes megejtése után választja meg. A fogarasmegyei Magyar Párt megalakulása alkalmából a Brassói Lapok munkatársa felkereste Ignácz László dr.-t az új tagozat elnökét, aki a következő nyilatkozatot tette: — Úgyis mint ember, úgyis mint a fiatal fogarasi Magyar Párt feje meggyőződéssel vallom, hogy a magyarság minden rétegének Ugrón István mögé kell tömörülnie, mert benne látjuk azt az embert, aki nemcsak idehaza a kormánnyal szemben, de kifelé is, a külállamok előtt, méltóan reprezentálhatja Románia magyarságát. — Megjegyzendő, hogy Bernády György maga is személyi barátom, és jóindulatát A jövő — Vajmi nehéz, szinte lehetetlen a román parlamentben helytállani. De nincs más út, amint ezt a román ellenzék, a szászok és legújabban a magyar püspökök példája is bizonyítja. Mert alku csak harc nyomán keletkezhetik. Küzdeni kell, mert testvériség helyett egy sovén nacionalizmussal, állunk szemben mely a politika tudománya szerint az egyenlőséggel ellenkezik; szabadság helyett egy államkormányzattal, mely elhanyagolja és kiszipolyozza az állam alapját, a társadalmat; és egyenlőség helyett egy kisebbségi sorssal, mely sohasem juthat hatalomra, a kormány részéről belátással kibékítésben és kiegyenlítésben kellene, hogy részesüljön. Mindenesetre azonban azt kezdjük, hogy a ksebbséget, ha haraggal, ha felvételi kísérletekkel is, mégis kezdik észrevenni. A Nemzetek Tanácsában e célból külön osztály alakul. Az európai kisebbségek egy külön politikai hitvallást kezdenek, melyet csak úgy egyszerűen és könnyűszerrel felrúgni nem lehet Én a magam részéről kitartóan és rendületlenül megállók e hitvallásnál s megyek előre, ha egyedül is. Az Afrika járó Stanley-vel mondom: Megyek előre, amerre a napkelet mutat; lábamat kövek és tövisek vérzik; utamban őserdők, vadak és zugó vízesések állanak, de csak megyek, erdőt vágok és utat készítek az utánam jövőknek. Más út nincs. Isten a tiszta lelkiismeretet, és azzal a bátrakat szereti! E beszámolót gyakran szakította félbe a hallgatók helyeslése és lelkesedése, amely annak befejeztével hosszas eljenzésben nyert kifejezést. E hangulatnak adott kifejezést Tőkés József egyházmegyei főjegyző, aki köszönetet mondott Sándor Józsefnek azért a lelkes munkáért, melyet a magyarságért a képviselőházban és a párt keretén belül folytatott kétségen felülinek tartom, azonban diplomáciai rátermettséggel és rutinnal nem rendelkezik, tehát még elképzelni sem lehet, hogy a mai kritikus pillanatokban Bernády vezesse a magyarságot .Csak azért is Ugrán István elnöksége új lendületet ad a Magyar Pártnak Udvarhely megye is egyhangúan ugrón pártján van Az udvarhelymegyei Magyar Párt intézőbizottsága ma, szombaton Székelyudvarhelyen gyűlést tartott. A gyűlés egyhangúan Ugrón István mellett foglalt állást és utasította delegátusait, hogy a december 14-én Brassóban tartandó nagygyűlésen Ugron Istvánra adják szavazataikat % OESM-iM Ilii k. S. % AUSTRO-DAIMLER *0 *0 PUCH 2122 00% AUSTRO-FIAT aj S automobilgyárak S 00 központi eladási igazgatósága. g0 Főképviselet Romániára: -ja S Schiel Testvérek 3 g gépgyár r.-t. Brassó. gj g0 Osztály : Autótechnikai üzlet. fii imilliummiu m