Brassói Lapok, 1924. december (30. évfolyam, 275-298. szám)

1924-12-01 / 275. szám

BRASSÓ­ LAPOK 2. oldul. 275. szám, 1924. ITecoinsrcr­­. A renegát Felidézte Sándor József a Lucaciu halála és a gyulafehérvári koronázás al­kalmából mondott és a liberálisok részé­ről nagy ellenzéssel fogadott beszédei­nek emlékét. Elmondta, maképen akadá­lyozta meg a miniszterelnök egy parla­menti felszólalását, melyben a nemzeti kisebbségek jogait és azoknak az állam iránt való hű­ségét akarta fel rára. Hivatkozott ezzel szem­ben dr. Kiss Géza liberális képviselőre, volt debreceni egyetemi­ tanárra, aki a romániai magyarságot Budapesttel való érint­kezéssel és külföldön való árulko­­dással vádolta meg, amiért őt Sándor renegátnak és rágalmazónak nyil­vánította. Az alkotmányról szóló törvényjavas­lat beterjesztése alkalmával a liberálisok elhatározták, hogy őt, az egyénen aktív magyar képviselőt nem hallgatják meg. S mikor mégis a szószékre lépett, azzal fenyegették meg, hogy meg­ölik, mire ő ezt válaszolta: »legalább itt halok meg a szószéken, de fajomért és nemze­temért mégis elmondom, amit akarok.« És hosszú beszédben kritizálta meg az »oktrojált« alkotmányt A múlt év november 27-én, a máso­dik trónbeszéd vitájánál a román iskolapolitika ellen szó­lalt fel, míg ez év február 20-án a szonosszági tör­vény tárgyalásán kimutatta, hogy a javas­lat intézkedései ellentétben­­állnak a béke­szerződéssel, s mikor Kiss Géza itt is elle­­ne szólt, teljes erkölcsi erővel vetette oda Sándor József: ‘Csak annyi boldogsága legyen a földön. Amennyiben őt valaha valamiért azéltatni fogja, mert elhagyta nemzetét!« Ugyanekkor visszautasította azt a vá­dat mintha a szabadságharc alatt a ma­gyarok kétszázezer románt égettek volna meg vagy temettek volna el elevenen. A felbőszült liberál­­ok akkor tö­megesen rontottak rá és csak dr. Lupu képviselő villámhárítója men­e­te meg attól, hogy meg nem verték. Mikor ápr­lis 4-én a sepsiszentgyörgyi és árkosi kisgazdák érdekében, akiknek földjét katonai lövőtér számára elvették, fel­szólalt, a naplóban egy liberális kép­viselő hamis korrekciót végzett Visszaidézte beszámolójában Tata­­rescu államtitkár ama követelését, hogy a Magyar Párt áldozza fel ak­kori elnökét, ügyvezető alelnökét és Sándor Józsefet, mire ő ezt, mint immunitása megsértését a parlament elé vitte. Eddig 17 beszédet tartott Sándor a ka­baréban, kimutatva, hogy az uralkodó sovinizmussal és túlhajtott nemzeti esz­mével szemben, amit a magyaroknál alap­talanul annyit kárhoztattak, még a k­öz­­­gazdasági egyensúlyt sem.Igyekeznek meg­terem­eni. Sőt az agrártörvény, lakásrek­­virálás, kisajátítás, egyházi, iskolai és ma­gánbirtok elvétele, a kereskedelem ipar és földművelés süllyedése, a "baksisrend­szer, megvesztegetés, tanárok és tanítók proletárra tétele, állandó ostromállapot stb. által, úgy látszik, tudatosan vagy "ösz­tönösen az elszegényítésre és kulturális összeomlásra törekszenek. Beszédeiben, idézte fel Tovább Sán­dor József, a közigazgatási reform tervét is megkritizálta, a tervezett választói reformról pedig meg­mondta, hogy az nemcsak a magyarság mandátumainak számát fogja csökkenteni hanem általános visszaélést is fog ered­ményezn­i fiivat­kozott Sándor József a kiutasí­tó K Kovács Kálmán és dr. Hinléder Ernő érdekeiben tett lépéseire, valamint azokra a fáradozásokra, melyeket a székelység számos ügyében teljesített. Majd a Magyar Pártról nyilatkozott, a következőket mondva: A Magyar Párt ügye Négy év előtt indítványoztam, hogy svéd és finn mintára készítsük el a Nemzeti-katasz­tert, nemcsak azért, hogy, a legkisebb romá­niai magyart is, bárhol a világon szám­on­­tartsuk, hanem azért is, hogy a választójegy­zékek kiigazítása esetére a névsorral meg­lepetés nélkül készen legyünk. A kataszteri mintát elkészítettem s az — végrehajtást vár­va — el is fogadtatott Javasoltam Kolozsvárt és Bukarestben hivatalos napilap létesítését és pedig az utóbbit esetleg hirlap-tudósító alakjában, francia és magyar nyelven azért, hogy for­rásul szolgáljon nemcsak a magyar, hanem a külföldi lapoknak is.­­ Kértem, hogy Kolozsvárt és Buka­restben egy-egy Magyar-házat létesítsünk mely utóbbiban a szenátorok és képviselők és a párt központi és vidéki kiküldöttei stb. intenzív munka teljesítésére, megfelelő bér­fizetés mellett, otthont találjanak, Kolozs­várt pedig a vidékről jövő szervezeti tagok klubszerű életben részesülhessenek. Buka­restben a képviselők és szenátorok úgy, mint a szászok teszik, egy irodával — agenturá­­val — kapcsolatban kellett volna és kel­lene, hogy a magyar érdekeket képviseljék. Kértem, hogy a magyarság beszervezésének munkáját falvanként, helyszíni kiszállások­kal és nép­gyűlésekkel végezzük.­­ A programmot és a végrehajtást ille­tőleg természetesen kizárandónak véltem és vélek minden irredentát. A létező kisebb­ségi politikai pártok közeledését és paktumát kívántam, bizonyos fokig, ha lehet, a szo­cialista­ párttal is. A román pártok közül azokkal kerestem a közeledést, amelyek prog­rammjukra nézve legközelebb állnak Gyu­lafehérvárhoz s melyek biztosítékot is nyúj­tanak arra nézve, hogy ígéreteiket tényleg teljesítik. Beszámoló beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: Megalakult a fogarasi Magyar Párt FOGARAS. (A Brassói Lapok munkatár­sától.) Csütörtökön délután végre megalakul­hatott Fogarason a Magyar Párt fogarasme­­gyei tagozata. Mindeddig az a körülmény kés­leltette a megalakulást, hogy a hatóságok nem voltak hajlandók engedélyezni a magyar­ság egyetlen megmozdulhát sem, végre azon­ban a rendőrség se húzódozhatott tovább, s végül megadta az engedélyt a Magyar Párt fogarasmegyei tagozatának megalakulásához. Csütörtökön délután öt órakor a refor­mátus egyház tanácstermében Ignácz Lász­ló református esperes nyitotta meg a gyűlést. Megkérdezte a j­elenlevőktől, hogy hajlandó-­­e megalakítani a vidéki tagozatot, mire a gyűlés egyhangú lelkesedéssel igennel felelt. Ugg­ancsak egyhangúan Ignácz László espe­­resi iilegratátt a Magyar Párt fogarasmegyei tárgo­zdának elnökségére. elnök arra kérte a megjelent tagokat hogy vegyék át a belépési nyilatkozatokat és kezdjenek hozzá a Magyar Párt tagjainak gyűjtéséhez. Majd bejelentette az elnök, hogy mivel Fogarasmegye és Fogaras város magyarságának létszáma nem éri el az ötez­ret a fogarasi Magyar Párt mindössze két delegátussal képviseltetheti magát a brassói nagygyűlésen, akik közül az egyik hivatalból az elnök. A gyűlés az elnökkel együtt Brassó­ba küldendő delegátusnak dr. Bedő Ferenc ügyvédet volt járásbírót jelölte. A Magyar Párt tisztikarát és választmányát a tag­­gyűjtés végérvényes megejtése után választja meg. A fogarasmegyei Magyar Párt megalaku­lása alkalmából a Brassói Lapok munkatársa felkereste Ignácz László dr.-t az új tagozat elnökét, aki a következő nyilatkozatot tette: — Úgyis mint ember, úgyis mint a fia­tal fogarasi Magyar Párt feje meggyőződés­sel vallom, hogy a magyarság minden rétegének Ugrón István mögé kell tömö­rülnie, mert benne látjuk azt az embert, aki nem­csak idehaza a kormánnyal szemben, de ki­felé is, a külállamok előtt, méltóan repre­zentálhatja Románia magyarságát. — Megjegyzendő, hogy Bernády György maga is személyi barátom, és jóindulatát A jövő — Vajmi nehéz, szinte lehetetlen a ro­mán parlamentben helytállani. De nincs más út, amint ezt a román ellenzék, a szá­szok és legújabban a magyar püspökök pél­dája is bizonyítja. Mert alku csak harc nyo­mán keletkezhetik. Küzdeni kell, mert testvériség helyett egy sovén na­cionalizmussal, állunk szemben mely a politika tudománya szerint az egyen­lőséggel ellenkezik; szabadság helyett egy ál­lamkormányzattal, mely elhanyagolja és ki­szipolyozza az állam alapját, a társadalmat; és egyenlőség helyett egy kisebbségi sorssal, mely sohasem juthat hatalomra, a kormány részéről belátással kibékítésben és kiegyenlí­tésben kellene, hogy részesüljön. Minden­esetre azonban azt kezdjük, hogy a k­sebbséget, ha haraggal, ha felvételi kísérletekkel is, mégis kezdik észrevenni. A Nemzetek Tanácsában e célból külön osz­tály alakul. Az európai kisebbségek egy kü­lön politikai hitvallást kezdenek, melyet csak úgy egyszerűen és könnyűszerrel felrúg­ni nem lehet Én a magam részéről kitartó­an és rendületlenül megállók e hitvallásnál s megyek előre, ha egyedül is. Az Afrika járó Stanley-vel mondom: Megyek előre, amer­re a napkelet mutat; lábamat kövek és tö­visek vérzik; utamban őserdők, vadak és zu­gó vízesések állanak, de csak megyek, erdőt vágok és utat készítek az utánam jövők­nek. Más út nincs. Isten a tiszta lelkiismeretet, és azzal a bátrakat szereti! E beszámolót gyakran szakította fél­be a hallgatók helyeslése és lelkesedése, amely annak befejeztével hosszas eljen­zésben nyert kifejezést. E hangulatnak­ adott kifejezést Tőkés József egyházme­gyei főjegyző, aki köszönetet mondott Sán­dor Józsefnek azért a lelkes munkáért, melyet a magyarságért a képviselőházban és a párt keretén belül folytatott kétségen felülinek tartom, azonban diplomá­ciai rátermettséggel és rutinnal nem rendel­kezik, tehát még­­ elképzelni sem lehet, hogy a mai kritikus pillanatokban Bernády vezesse a magyarságot­­ .­Csak azért is Ugrán István elnöksége új lendületet ad a Magyar Pártnak Udvarhely megye is egyhangúan ugrón pártján van Az udvarhelymegyei Magyar Párt intéző­bizottsága ma, szombaton Székelyudvarhe­­lyen gyűlést tartott. A gyűlés egyhangúan Ugrón István mellett foglalt állást és utasította delegátusait, hogy a december 14-én Brassóban tartandó nagygyűlésen Ug­ron Istvánra adják szavazataikat % OESM-iM Ilii k­. S. % AUSTRO-DAIMLER *0 *0 PUCH 2122 00% AUSTRO-F­IAT aj S automobilgyárak S 00 központi eladási igazgatósága. g0 Főképviselet Románi­ára: -ja S Schiel Testvérek 3 g gépgyár r.-t. Brassó. gj g0 Osztály : Autótechnikai üzlet. fii imilliummiu m

Next