Brassói Lapok, 1925. február (31. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-01 / 26. szám

1923. február 1. BRASSÓI LAPOK 3. oldal, 26. szám. „Nincs külön szocialista erkölcs“ Bethlen István miniszterelnök nyilatkozik a bécsi internacionálé ítéletéről A magyar kormány teljesítette a szocialistákkal szemben vállalt kötelességeik­et BUDAPES­­. (A Brassói Lapok tudósító­­jától.) Bethlen István gróf, miniszterelnök a Magyar Távirati Irodának nyilatkozott a má­sodik internacionálénak a magyarországi szo­­ciál­emokrata párt e­gy tett feljelentés ügyé­ben hozott ítélete ügyében. ■—Az ítélet — mondotta a miniszterel­nök — négy pontban foglalható össze. Elő­ször a bizottság súlyos politikai hibának­ te­kinti a paktumot s annak teljesítése alól fel­menti a pártot. Másodszor utasítja a párt­vezetőséget a pártkongresszus összehívására, megszabta az összehívás módját, amivel azt­­jelzi, hogy az eddigi módot helyteleníti. Har­madszor — népszerű szavakba öltöztetve — azt mondja az Ítélet az ellenzéknek: vesd alá magad a többségnek, ne harcolj, a mos­tani vezetőség ellen, mert máskor nem védlek meg a kidobástól. Negyedszer pedig utasít­ja a pártvezetőséget, hogy már emigránsok­kal létesítsen szoros együttműködést. — Kiemelem, hogy: összeegyezt­etetlennek tartom a magyar ne­mzetgyű­lés szuvereni­­tásával, hogy külföldi tényezők bármelyek magyar nemzetgyűlési pártnak utasításokat és duaktí­­vákat adhassanak. Igyekezni fogunk, hogy a nemzetgyűlés szuverenitása a jövőben hason­ló beavatkozástól megóvassék. A szocialistákhoz való közeledést nem én kerestem, sőt Miákits Ferenc 1921-ben levél­ben kért az akkori miniszterelnöktől szóbeli tárgyalásokat . Amikor a paktum létrejött, anélkül, hogy én kértem volna, olyan kinyilatkozáso­kat tettek és olyasmire kötelezték magukat, ami túlment az én kívánságaimon is. Én csak azt kértem tőlük, hogy szakítsanak­ meg min­den összeköttetést az emigránsokkal. Ezt a vi­lág bármely munkáspártja elfogadhatja ha­zája érdekében. Követelte az októbristáktól hogy a politikai sztrájkoktól tartózkodjanak. Mindenki tudja, hogy az októbrizmus forra­dalmi felforgatást, pusztítást, gyilkolást és rab­lást jelent. Vájjon a szocialista meggyőző­dés ellen vét, aki lemond ilyen elvek kö­vetéséről? Vájjon csak az a jól szociáldemo­krata, aki mindenáron a társadalmi forra­dalomért dolgozik? Eddig ezt nem tudtam. Egyenesen kötelességem volt olyan kikötése­ket tenni, amelyek az ország érdekeit meg­óvják. — Azt is mondják, hogy kikötéseim ellen­keznek a szocialista erkölccsel. Erre ezt felel­tem: erkölcs csak egy van. Nincs külön szociálsta er­kölcs, ha volna, csak erkölcstelenség lehetne, mert ellenkezne és eltérne az általános­ er­kölcsi szabályoktól.­­ A szocialistákkal kötött paktumban vállalt kötelezettségeinek a kormány megfe­lelt, bármennyire is hangoztatják az ellenke­zőjét Vannak egyes pontok, amelyek eddig teljesítetlenek, de ez is csak azért, mert a szo­cialisták sem­ teljesítették a vonatkozó kikö­téseket. Ez beigazolódott, hiszen Bécsben elfogadták védekezésül a pártve­zetőségnek azt a kijelentését, hogy sohasem gondoltak a paktum komo­y betartására. A szocialisták nem voltak hajlandók­ alávetni magukat olyan ellenőrzésnek, amelyet a ke­resztényszocialista szervezetek elfogadtak. A többi panaszok alapossága is hasonló.­­ A kormány nem szocialista, hanem a közönséges polgári erkölcsből kiindulva, tel­jesítette kötelezettségeit. De jó, ha megjegyzi a magyar polgári társadalom, hogy van külön szocialista erkölcs is, amely nem ismeri az adott szó szentségét, még­ akkor sem, ha azt a haza érdekében adták. Szabad-e elrománosítani nem román hangzású vezetékneveket ? Vita a szenátus tegnapi ülésén BUKAREST. (A Brassói Lapok tudósí­tó­jától.) A szenátus tegnapi ülésén érdekes vita folyt arról, h­ogy szabad-e elrománosítani a nem román hangzású vezetékneveket. A kér­dést Alexandru Aciu nemzeti párti szenátor vetette fel aki interpellációjában elpanaszol­ta, hogy némely iskolában a tanulókat arra kényszerítik, hogy »idegen« hangzású nevei­ket román hangzású névvel cseréljék fel. Tud eseteket, hogy­ azokat a tanulókat, akiknek szülei nem engedelmeskedtek ennek az igaz­gatói rendeletnek, kizárták az iskolából. Bianu szenátor (közbeszól) Jól tették. Ad­u: Én is azt mondanám, hogy jól tet­ték, ha a románosítást ön, mint regálbeli er­­kölcsjavító.­ a saját nevén kezdte volna. Rakovita: Senkinek sincs joga a nevét megváltoztatni. Erről törvényes intézkedés rendelkezik. Az interpellációra a közoktatásügyi mi­niszter helyett Duca külügyminiszter vála­szolt, s kijelentette, hogy a kormány állás­pontja ellenkezik a kisebbségek nemzeti jel­legének elvételével, s a túlzó nacionalizmusnak ilyen megnyilvánulása károsan hat az ország érdekeire. Hisszük, hogy a külügyminiszternek ez a kijelentése nem marad pusztában kiáltó szó s elhat az erdélyi túlbuzgó iskoladirektorok­nak egyébként igen sokszor süketséggel meg­vett füléig is. A szenátornak ez a felszólalása nagy hatást keltett, s így munkatársunk felke­reste Ad­ó szená­ort, hogy részletesebb nyilatkozatot kérjen tőle különösen be­szédének első részére, amelyben egy régi erdélyi adózási igazságtalanságot tett szóvá. Az erdélyi szenátor tegnapi be­szédét a következőkben volt szíves ki­bővíteni lapunk bukaresti tudósítója volt. — Felszólalásom fő célja az volt, mondja, hogy a pénzügyminiszterhez in­tézett kérelmeket egyszer már végre in­tézzék el és hivatalos apparátussal vizsgálta meg, hogy mi történt az erdélyi felebbezési ügyekkel. Tudomásom van róla, hogy 1921-ben, 22-ben, és 23-ban, sőt 192­1-ben is az ál­lanti adók után a községek is kivetettek bizonyos pótadót, amely sok eset­ben 300 350 százalékot is elért A legnagyobb meg­ütközéssel kellett tapasztalnom, hogy sok­szor már az alapkivetés helytelen és törvényte­ln volt, a pótadókivetés pedig nagyságánál fogva egye­nest megdöbbentő. A felebbezések egy ideig a közigazgaz­­gatási bizottsághoz tartozván, oda terjesz­tettek fel, ez a bizottság azonban nem működött és nem működik és így a feleb­bezéseket nem intézték el. A pénzügy­igazgatóságokhoz felterjesztett felebbezé­sek pontos információim szerint még a mai napig is elintézetlenül hevernek. A községi adóhivatalok azonban, miután a régi adók behajtása reájuk bízatott, ezen jogtalanul kivetett és megfelebbe­­zett adók miatt állandóan végrehajtá­sokkal és árverésekkel, bútorok elszállí­tásával zaklatják az amúgy is elkesere­dett lakosságot. Ezért tartottam szükséges­nek a pénzügyi kormány figyelmét felhív­ni arra, hogy vizsgálja meg már azt a kí­nos ügyet és tegyen eleget a jogos pana­szoknak és ott, ahol kell, visszamenő ha­tállyal hozza meg határozatait Ad­u szenátor felszólalásának m máso­dik részére ezeket mondja .Ad­u szenátor: — Erdélyben nagyon sok olyan ro­mán család van, akiknek nevei a törté­nelem folyamán elvesztették román jel­legüket Az ilyen csalár­ok most zaklatá­soknak vannak kitéve. Vannak esetek, a melyekben kitiltják a gyermekeket az is­­ko­ákból vagy más ehhez hasonló módon kellemetlenkednek nekik. Szer­etem is kí­­vánatos volna, hogy az elidegenített nevű román családok megrománosítsák ne­vüket, azonban arra őket kényszeríteni nem is lehet, nem is szabad Erre nézve a törvény maga intézkedett, sőt tud­ommal a kormány maga is ilyen értelemben jár el. Azonban vannak egyes hatósági közegek, melyek minden rendel­kezés ellenére önhatalmúlag járnak el, ezek ellen kértem az orvoslást a kormány­tól, mert a név viselése egyéni jog és ahhoz nyúlni nem szabad. Ilyen önké­nyes eljárásoknak híve nem voltam és nem leszek. Herriot túlszárnyalta Poincarét Német vélemény a francia min­szterelnök tegnapi beszédéről BERLIN. (A Brassói Lapok tudósí­tójától.) Herriotnak a francia kamará­ban tegnap elmondott beszéde egész Né­metországban nagy csalódást­ keltett A sajtó a beszédet majdnem egyértelmű­­leg rosszallólag kommentálja. A Tage­blatt szerint hiányzik belőle az a nyílt­ság, ami Londonban megvolt A Börsen­­kuh­r szerint Herriot túllicitálta Poinca­rét. A Vorwärts tiltakozik a francia töme­gek kényszerképzé­si ellen, m­oha Né­metország fegyverkeznék. Herriot túlzá­sokba esett csak a francia nép hangula­tára volt tekintettel, a német népére nem. Tegnapi kijelentései érthetetlenek és vá­ratlanok. A Lokalanzeiger viszont idézi a párisi Souvenirt amely nyíltan meg­írja, hogy Herr­ot szájából tegnap Poin­caré beszélt A párisi kamara 541 szavazattal 32 ellenében elhatározta, hogy Herriot teg­napi beszédét plakatk­oztatni fogja. Zágrábban folyik a lapelkobzás ZÁGRÁB. (A Brassói Lapok tudósí­­tójától.) A zágrábi törvényszék elutasítot­ta az ügyészségnek azt a végzését, amely, a Radics-párt hivatalos lapjának a Slo­­bodni Dómnak betiltásáról szól. Ennek ellenére a rendőrség a lapot megjelenése után azonnal elkobozta. A törvényszék Radicsnak megtiltotta, hogy a sajtó szá­mára nyilatkozatot adjon. tv»)(iVWWWSWV^/ru BUDAPEST. Egyes bécsi lapok azt írták, hogy Horthy kormányzó vonata ellen Vecsésen merényletet követtek el. Illetékes helyen megállapítják, hogy a hír légiből kapott koholmány. A rend­őrség nyomozza az ál­hír terjesztőket. Február 1—2—3-án hatalmas filmsláger a Modern Mozgóban Az óriás mint császár Főszerepben: Mad­sig Pazar kiáluítás és művészi rendezés!

Next