Brassói Lapok, 1925. március (31. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-01 / 49. szám

5XK!. évfolyam, 49 szám Vasérsagi .szám ér - 5 le! (Maresilte 6 lep •§£ 1925 március­­ vasárnap •ZSRXCBSBTOsSO, KIAEDOTVJVTAT«, HTOSOTX ^BA9SAL­KAPir­lICCA 04-88. SZÁM QVFIZETÉS1 33JAR: Brassóban egy hóra TO !*j taegyedtvw 190. fílévre 360, egy ívre 630 és 10 lej térbesitisl fflj. — Tide­k­re postai küldi esel 88, 230, 420 és SCO le] K­fi I Ilidre negyedén« 370, félévre 720, egész évre 130 tel POLTIKAI NAPILI&P FŐSZERKESZTŐ SZELE BÉLA ur. ntBTOHSZAMOK: SZJETKESSTÖSfi« Iff 4» 977 S35AM — KIADOmVAm 02 B» 077 SZÁM ■nUMCTfiSEKET Bra*o* hhvételével ki­záról­ag a PUBLI« CU­I RADOR BUXAREST, Strade Berlintől Ho. U, vagy aanafc fiókjai vesznek fel. APRÓHIRDETÉSEK Mivetlenüll a Wadóba kü­ldendők vagy biirmelyik bizom­ányosonfc útján h­­adtetők­ Rendkívüli sürgősséggel hurcolta a szenátus elé is az érettségi vizsgáról szóló törvényjavas­latot Angelescu. Mint a rengeteg vadja, mely értékes zsákmányát mielőbb bizton­ságba akarja helyezni, hogy zavartala­nul falhassa föl, iparkodott túlesni bünte­­tésén. Csak egyszer legyen törvény a ja­vaslatból, aztán jajgathatnak, kiabálhat­nak, átkozódhatnak a kisebbségek, fellár­mázhatják a népszövetséget, az egész Európát, akár az egész világot is, a tör­vény már törvény; a kisebbségi iskolák sorsa még feketébb viaszkkal van meg­pecsételve. A rosszindulatú és rossz lelkiismeretű miniszter, aki a balkáni rendszer min­den héjával meg van kenve, nagyon is jól értékelte ennek az egyszakaszos, for­májában ártatlannak látszó javaslatnak a jelentőségét. Ő még jobban tudja, mint mi, hogy a törvényjavaslatban foglalt ren­delkezések a kisebbségi iskolák egyre gyöngülő életerejére halálos csapást je­lentenek. Különösen a több tárgyból román nyelven kötelező vizsga jelenti a végzetes veszedelmet. Mi az más, mint a feleke­zeti magyar vagy német iskolának a hi­vatalos elrománosítása? Ahol négy tárgy román tannyelvű és a többi tárgy közül csak kettőből lehet az iskola nyelvén vizsgázni, ott, a tanítás és tanulás egész rendje, gondja, intenzi­tása a román tárgyakra irányul, a többi már csak sallang, fikció, formaság­ Ha mé£ az érettségi vizsgán is a legtöbb és legtöbb tárgyakból az anyanyelv, az il­lető iskolák tulajdonképeni tannyelve mel­lőzésével román nyelven kell vizsgá­zniok fiainknak, akkor a felekezeti iskolák ere­deti jellege és szelllem­e is megszűnt és csak rongyait fogják őrizni annak a zász­lónak, melyet idáig az anyanyelv színé­vel, szivével és szépségével lobogtattak. Az első rész után, melyen Angelescu a román nyelven való tanítási kötelezett­séget, ami a legeklatánsabb jogsértés, a kisebbségi iskolákba, bizonyára a kellő éberség s ellenőrzés hiányából is, becsem­pészte, ma már hatalmas üreg tátong a hatalom támadása nyomában. Az érett­ségi vizsgáról szóló törvénnyel az anya­nyelv jogait eltaposó rendszer már ben­ne van a nemzeti kisebbségek kultúrvárá­­ban, s már csak a fellegvár van hátra, a­hová verten és leverten a védők visszahú­zódnak, hogy rövid idő múlva az is ösz­­szeora­mljön. Ma jobban eszmélhetünk rá, mint va­­lah­a, micsoda nagy mulasztás volt an­nak idején csak szokványos panaszt és til­takozást hallatni nyelvünk erőszakos hát­térbe szorítása és a kormányhatalomnak a kisebbségi iskolák autonómiájába való durv­a­­és törvényellenes behatolása miatt Egy egész világot, elsősorban a magunk egész világát, az összes energiákat, egysé­geket, áldozatokat fel kellett­ volna so­rakoztatni amaz első kísérlet ellen, mely a békeszerződés határozott és világos rendelkezéseivel is dacolva, az anya­nyelvet a tannyelv kizárólagosságától meg­tosztttja. Ez az anyanyelv, az iskolák tannyelve a valódi alapja, tengelye, életei eme az egész kisebbség­oktatásnak, az egész ki­sebbségi kérdésnek. Minden sérelmet el lehet viselni, csak ezt az egyet nem i­s el­áraszthatnak ezer jóval, akkor sem adtak semmit, ha az anyany­elven való tanítási jogát elvették. Ezzel a gondolattal kell revideálni kisebbségi politikánkat és harcoló esz­közeinket. Semmi áldozattól, még az ön­­feláldozástól sem szabad visszariadni, csak hogy érintetlen erejében és tiszta­ságában álljon és éljen újra me anyanyelvi joga. Valamennyi nemzeti kisebbségnek együttes ünnepélyes deklarációt kell ten­nie, hogy a­mi az anyanyelvel történik, az az erőszak és jogtalanság műve, s mi­dőn népeink a román nyelvnek, az ál­lam nyelvének minden tiszteletet és törvé­nyes jogot megadnak, az anyanyelv jogá­nak visszaállítását követelik s érte készek­ a törvényes küzdelem minden erőforrá­sát­ kimeríteni. Törökország mozgósítás előtt A lázadó kardok Szelemet királlyá kiáltották — A kormány Izmed pasát bízta meg a csapatok vezetésével — Szélem vissza akarja átlíteni a Korán tekintélyét KONSTAN­TINÁBÓL­­. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A legutolsó huszonnégy óra alatt Anatúliából riasztó nk­k­ek érkeznek, s minden jel arra mutat, hogy a kurdok láza­dása, amellyel vissza akar­ják állítani a ko­rán törvényeit, mind komolyabbá és véreseb­bé lesz. Az angolai kormány, mindazonáltal re­ménykedik: nem ez az első kurd lázadás, amelyet Törökország levert, s az eddigi ta­pasztalatok szerint, nem kerül majd sok meg­erőltetésbe a­­ tulajdon­képen szervezetlen és maguk között is széthúzó karcs törzsek leve­rése. Az angolai nemzetgyűlésen a miniszter­elnök felvilágosításképen megmagyarázta a felkelő mozgalom eredetét és fejlődését, a­mire az ellenzék vezére biztosította a kor­mányt arról, hogy a mozgalom leverésében tá­mogatni fogja. Ezután törvényjavaslatot fo­gnának el, amely szerint hazaárulást követ el az, aki val­lási hagyományok ürügye alatt politikai célokért felkelést szüt. A felkelésről, még a következő távirati jelentések érkeztek: ANGORA. A­­felkelő kurdok Szelhnet, Abdul Hamid szultán fiát királlyá kiál­tották ki. ■BARIS. A Chicago Xalbunának jelentik Konstantinápolyból, hogy a kurd felkelés vissza akarja állítani a korán érvényessé­­get az u­j szultánnak, Szelimnek a vezetése alatt. Hír szerint a török kormány el-­ rendezte az általános mozgósítást. A kiadók Charpaton kívül Biarbekért, Asi és Dersint is bevették. PARIS. ,Itavas). A török korm­ánysajtó jelenti, hogy a kardisz­táni felkelőkből a had­sereg és a csendőrség néhány osztaga is csat­lakozott. A francia lapok szerint Izmad pasát megbízták a katonai beavatkozással A csa­patok előrehaladását hóviharok gátolják PARIS. Konstantinápolyi jelentés szerint az angolai nemzetgyűlés megszavazta a láza­dás leverésére szükséges pénzösszeget. Egy­ben megcáfolják azt a jelentést, hogy a lá­zadó kurdok Diarbekirt elfoglalták. Pasics hajlandó az alkotmány megváltoztatására Likvidálják a szerb-horvát kérdést — Pasics szét akarja robbantani az ellenzéket — Radikális— Radics Borosec koalíció készül BELGRÁD. (A Brassói Lapok tudó­­sítójától.) Pasics miniszterelnök, aki a vá­lasztások után belátta, hogy azzal a né­hány főnyi többséggel, amelyet nagy ne­hezen sikerült a választási emlmények meghamisításával összelopkodnia, sok eredményt elérni nem tudott, most éles kanyarulattal a horvátok felé az enged­mények politikáját hirdeti és most kije­lenti, hogy hajlandó revideálni a vidovdáni alkotmányt, a­mi pedig a radikális párt program­­i­­á­nak eddig alapvető pontja volt. Pasics napok óta azon fáradozik, hogy­ a radikális pártot bevonja egy olyan nemzeti blokkba, ami­ elv­­ben a szerb, horvát és szlovén nép igazi képviselői, Radics és Korosec is résztvennének Az új blokk abból a célból alakulna meg, hogy­ minden körülmények között megte­­rem­tse a nemzeti kiengesztel­ődést és az alkotmányt revízió alá vegye. A radikális pártokban ugyanis az a felfogás alakult ki, hogy a horvát paraszt lak­t politikája a kulminációhoz érkezett, Jack­esék most már vagy még jobban balra mennek é­s szoros kapcsolatot te­remtenek a szovjettel, vagy pedig kiegyez­nek az uralkodó párttal, a radikálisokkal, de mostani politikájukat semmiesetre sem folytathatják. Pasicsék éppen ezért bíznak a megegyezésben s ebben az esetben Pa­va­dicsen és Korovécén kívül inásra nem számítanának. Pribicsevicset elejtenék, Davidovicsot reakciósnak tartják, s ezért nem is állanak velük szóba. Érdekes része a dolognak, hogy eze­ket a híreket épen a horvátországi, Ra­­dics-párti lapok hangsúlyozzák, bar Lor Mai miémank 16 oldal A lej Zürichben nyitáskor 2.53 és háromnegyed

Next