Brassói Lapok, 1925. szeptember (31. évfolyam, 198-221. szám)
1925-09-02 / 198. szám
im élfolyta, 198 szám * Ira 4 lej, Bukarestben 5 is].) 1935 szeptember 2 szerűt SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL, NYOMDA Hk^l IVSIi? jfit M Aflll ifi A TELEFONSZÁMOK: SZERKESZTŐSÉG 177és BRASSÓ. KAPU-UCCA 04-00..SZÁM 0 fl 8IsLiRl 8 BV 19* 0 EM077 SZÁM KIADÓHIVATAL S3 60 077 SZÁM ELŐFIZETÉSI DIJAK BRASSÓBAN: feszesousdo ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE: Egy hóra TO kJ, negyedévre 190 lej, főlérre 360 lej, e jR J. g BÉLA dr EttJ bóra 80, V» évre 220, ‘A évre 420, 1 évre 800 lej egy évre 680 lej és havonta 15 lej kézbesítési díj. * Külföldre: V« évre 370, Vjévre 720, 1 évre 1400 lej Mégis csak felvette programokjába a kormány a magániskolákról szóló törvényjavaslat parlamenti megszavaztatását. Mégis csak keresztül akarja hajtani azt az iskolaügyi reformot, mely a nemzeti kisebbségek legnagyobb ellenérzését és méltatlankodását váltotta ki. A nyári vakáció előtt az utolsó pillanatban,, váratlanul vette le a napirendről Angelescu miniszter e javaslatot, azt a benyomást hagyván hátra, mintha a kormány méltányolni kívánná a kisebbségek hangulatát és kívánságait. S ha akkor az a látszata is lehetett a viszszavonásnak, hogy a Népszövetség tanácskozása idején nem volna helyes a kisebbségi sérelmek anyagát, izgalmát fokozni, tehát jobb lesz a javaslatot egyelőre jégre tenni, mi mégis hajlandók voltunk bízni a jobb belátás győzelmében, a kormány emberséges, jogtisztelő és a kisebbségek kultúrája iránt való lojális tiszteletében. Örvendtünk, hogy végre legalább egy negatív cselekedet a kormány részéről, ami megbánása annak, hogy bántani akart és jóvátételi szándéka mindannak a rossznak, amit idáig nyelvünk és kultúránk ellen elkövetett. Fájdalom, az a tény, hogy a legutóbbi minisztertanács a parlament elé terejsztendőnek határozta a magániskolákról szóló törvényjavaslatot is, nem hagy kétséget a közoktatásügyi program változatlan tendenciájáról a kisebbségi, főkép a magyar iskolázás megsemmisítésére szolgáló munkájában. És még az iránt sem lehet többé kétségünk, hogy a miniszter abban a formában és azokkal a sebző és sújtó rendelkezésekkel ellátva emelteti törvényerőre újabb iskola reformját, amelyek miatt a kisebbségi egyházak és iskolák felzúdultak, amelyekben az egyházi és iskolai autonómiának, az oktatás szabadságának, az anyanyelv és nemzeti kultúra jogainak legnagyobb sérelme foglaltatik. Ha Angelescu miniszter ragaszkodik az ő javaslatához, akkor ahhoz a tendenciához is ragaszkodik, melyet kezdettől követ a kisebbségi kultúrával szemben, s akkor a maga korlátozó, jogfosztó, igaztalan intézkedéseit is fenntartja benne. Ez ellen a szándék ellen azonban, tekintet nélkül arra, hogy a Népszövetség tanácsa minő álláspontot foglal el a magyar iskolaügyi sérelmek dolgában, már most meg kell indítani a közvélemény organizációját. Nem szabad bevárni az utolsó pillanatot, amikor kamarában és szenátusban már csak puszába hangzó, akadémikus tiltakozás szállhat magyar részről, s maga a törvényjavaslat minden sérelmes, agyonnyomó rendelkezésével érintetlenül juthat a törvénytárba , s pusztító hatásával a gyakorlatba. Az akciót a készülő merénylet elhárítására már most meg kell kezdeni, s azzal a tudattal kell megkezdeni, hogy a miniszter és a kormány jobb belátását, méltányos megértését, nyelvünk, iskoláink, kultúránk komoly megbecsülését hiába várjuk, halasztó, csillapító ígéretekben és biztatásokban pedig egyáltalán nem bízhatunk. Egyházi és politikai vezetőinknek már most napirendre kell tűzniök a magániskolákról szóló törvényjavaslat sérelmeit. A legnagyobb nyilvánosság énjei lett kell azokat megtárgyalni, kidomborítani, mindenekelőtt mint a kisebbségi jog, mint az emberi művelődés, mint a békemű megrontását odaállítani Teljes és szilárd szolidaritásban mindazokkal, akik a reform veszedelmét szenvedik vagy romboló karakterét kárhoztatják, kell fölvenni a harcot és állni azt az utolsó erőfeszítésig. Nemcsak a mi ügyünk ez, de a belső konszolidáció, a jogrend és az egyetemes kultúra igyel. Abd-el-Krim helyzete egészen megingott A vezér tekintélye megrendült Sznejda fellegvára elesett FEZ. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A francia csapatok az Esses-tömböt teljesen körülzárták és megszállották. A legutóbbi francia sikerek legfontosabb eredménye az, hogy a front közelében levő törzsek között megrendült Abd-el-Krima tekintélye. A törzsek elűzték Abd-el-Krim kiküldöttjeit. Hiszik, hogy Pétáin altábornagy néhány napon belül olyan intézkedéseket tesz, amelyek a riis kérdés gyors megoldására vezetnek. JERUZSÁLEM. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Sznejda fellegvára elesett. A drúzok rendes tüzérségi előkészítés után foglalták el a Fellegvárat, a helyőrséget elfogták, s számos ágyút zsákmányoltak. A derea-damaszkuszi vasútvonal egyelőre még francia kézben van. A kisantant ismét el akarja halasztatni a Népszövetség döntését az erdélyi magyarok sérelmei ügyében GENF. (A Brassói Lapok tudósítójától. A népszövetség tanácsának néhány nap múlva megkezdődő konferenciájának fő programsmpont az erdélyi magyar telepeseknek panasza. Ezenkívül az erdélyi magyar egyházak memoranduma alapján, a népszövetség az erdélyi magyarság kulturális sérelmeivel is foglalkozni fog. A népszövetség titkársága teljesen elkészült a hatalmas anyag feldolgozásával és a konferencia megkezdésekor az összes résztvevő államok delegátusai megkapják az erre a kérdésre vonatkozó dokumentumokat. Különös érdekességet kölcsönöz a népszövetség kisebbségi tanácsainak, hogy a panaszt emelő magyar telepesek megbízásából mintegy ügyvédként részt vesz a tárgyalásokon Tornya Gyula dr. erdélyi ügyvéd is. A népszövetség már legutóbbi konferenciáján tárgyalni kezdte a földjeikről elűzött telepesek és az erdélyi magyar egyházak panaszai!!. Határozatot azonban nem hozott, mivel Petrescu-Comnen berni követ, Románia delegátusa többséget szerzett halasztó indítványának. A népszövetség titkársága azonban a mostani konferencián végleg el akarja intéztetni az erdélyi magyarság panaszait és így nagy hárem van kilátás egyrészt a kisántáni, másrészt a nyugati államok delegátusai között, akik magukévá tették az erdélyi magyarság sérelmeit. Románia delegátusa, Petrescu-Gomben követ a nyár folyamán szorgalmasan gyűjtötte az ellenbizonyítékokat a magyar panaszokkal szemben és mostan ezeket új anyagként akarja előterjeszteni és azt fogja indítványozni, hogy a népszövetség az általa benyújtott új anyag feldolgozása és tanulmányozása céljából ismét halassza el a magyar kisebbségi ügyek tárgyalását a következő konferenciára. Természetes, hogy Románia ebben a kérdésben számíthat Csehszlovákia és Jugoszlávia delegátusainak legerélyesebb támogatására. Az sem lehetetlen, hogy a kisantantnak ismét sikerül a halasztó indítvány számára a többséget megszerezni. Ezen a konferencián Apponyi Albert gróf is részt vesz, aki már több ízben foglalkozott a nemzetközi kongresszusokon a magyar kisebbségek helyzetével. A kisantant attól tart,hogy a tanácskozásokon Apponyi Albert gróf ismét felemeli szavát a magyar kisebbségek érdekében és ékesszólásával és tekintélyével könynyen keresztezheti és meghiúsíthatja a kisantant halasztó tervét. Éspen ezért itteni diplomáciai körökben máris arról beszélnek, hogy a kisantant befolyásolni akarja a magyar kormányt avval a fenyegetéssel, hogy abban az esetben, ha Apponyi túlságosan exponálja magát a mbmi panaszok érdekében, úgy Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia ismét a legerélyesebb módon fognak fellépni Magyarországgal szemben és újra szóba fogják hozni az ellenőrzés megszigorításának kérdését. Egyelőre pozitívet erről a tervről nem lehet tudni, csak beszélnek róla, szóval az akció a levegőben lóg. W. Afc Felosztják Albániát ! Ahmed Zogut Olaszországból albán királynak proklamálják Újabb viharfelhők a Balkán felett BRASSÓ. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Albániából és Olaszországból az utóbbi napokban a legellentétesebb hírek érkeznek Albánia jövőjét illetőleg. Az a helyzet, amelyben ma Albánia van, valóban tarthatatlan. Az egymást követő kormányok, amelyek minden esetben vérontás útján jutnak uralomra, képtelenek arra, hogy a rendet az országban fentartsák, s eddig Albániában még minden kormány uralma csak addig tartott, amíg ellenzéke annyira meg nem tudta szervezni tömegeit, hogy biztos kézzel kergethesse el a kormányt. Albánia mai formájában tulajdonképpen ütköző állama Olaszországnak és Jugoszláviának. Az egyes kormányok sorsa is attól függ, váljon Olaszország, vagy pedig Juooszlávia tud-e nagyobb tömeget meglepetésszerűen mozgósítani. Ezenkívül Albánia alkotmányának hiányosságai is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a két érdekelt állam minden kedvezőnek látszó alkalmat megragadjon ahhoz, hogy ennek a kis országnak a belügyeibe avatkozzék. Az a háromtagú direktóriumi, amely a Végrehajtó hatalmat 2.55 A les Zürichben nyitáskor