Brassói Lapok, 1925. október (31. évfolyam, 222-248. szám)

1925-10-01 / 222. szám

SZERKESZTŐSÉ®, KIABOinVATAE, NYOMDA BRASSÓ, KAIHI-UCCA 64—CSUSZÁM ■!3B—^MmgaMUMiii'Miii.Hn«*iuiiiMiiM^|||||||immni bhhh­­­hiPOLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI DÍJAK BRASSÓBAN! Egy hóra 70 lej, negyedévre 190 lej, félévre 360 lej, egy évre 689 lej és havonta 15 lej kézbesítési díj. rflgZKBKEKgTO SZELE BÉLA da. . TRIBFOHSZAMOLC: SZERKESrrSSÉQ 1TT ¡£»! J 677 SZÁM — KIADÓHIVATAL 82 és ÖV7 S3SÁRÍ%| ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE* Egy hóra 80, V« évre 220, V* évre 420, 1 évre 800 lej Külföldre: V* évre 370, Vs évre 720, 1 évre 1400 lej h Mint a szedett szőllőág,­­ úgy maradtunk magunkra magyarok. És még ezt a megkopasztott, megrongált ágat is egyre cibálja, verdesi, vagdalja a vihar. Nem hagynak bennünket lélek­­zethez, erőkifejtéshez, szárnybontáshoz jutni; a sivító, süvöltő szélvész még zo­kogó panaszaink véres foszlányait is el­ragadja, s belehajszolja, beletemeti a vi­lágpolitika határtalan és feneketlen óceánjába. Magunkra maradtunk és magunkra hagyattunk. Árván, társtalanul, mellőzve, megbántva, méltatlan bántalmakat szen­vedve, mintha a Gondviselés bennünk próbálná ki egy tragédiát járt nép türel­mét, lelkierejét, hitét a jövőben, a hal­hatatlanságban. Nehéz és gyötrő a próba, de meg kell állnunk. Keményen, dacosan, elszántan, a végső lehelletig vagy a megértő testvéri­ségben és szárnyaló szabadságban való feltámadásig. Erősen kell hinnünk, s en­nél erősebben dolgoznunk. Erősen kell dolgoznunk, s ennél erősebben fegyel­meznünk, irányítanunk, emelnünk, erő­sítenünk önmagunkat. Jobban befelé él­ni és az anyagi boldogulás biztosítékai fölé helyezni az erkölcsi javakat, elsősor­­ban a családot, a jellemet, a hitet, a kö­telességet, az ideált. A magyar gyermek feldúlt iskolázá­sát, bizonytalan kilátását, lelki megpró­bál­tságát az otthon fellegvárában ve­gyük jótékony, jóvátevő gondozás alá. A szülői szeretet, támogatva a társada­lom okos és odaadó áldozatkészségétől, kötözze be és tisztítsa meg a vérző sebe­ket, csillapítsa és oszlassa a gyötrő fájdalo­m­akat. A múltjában, munkájában, mél­tóságában, magasztos hivatásában és magyarságában megbántott, megrongált iskola oktató és nevelő hiányait egészí­­­se ki az otthon, a család, a szociális kö­zösség gondja, jósága, áldozata. Amit az erőszak elvesz, adja vissza a szeretet, ami sötétséget ifjúságu­nkra a barbár butaság borít, oszlassa el az önművelődés örökégéje, a szomjúság, a törtetés ismere­tek, szépségek, lelki és szellemi gazdag­ság után. Teremtsünk könyvtárakat, ol­vasóköröket, műcsarnokokat, iparművé­szeti és háziipari műhelyeket. Szervez­zünk tanfolyamokat és kiállításokat, sza­bad előadásokat és hangversenyeket, ta­nulmányi kirándulásokat, torna és tu­rista alkalmakat. A szép és jó kultuszát tűzze a pap, tanító, orvos, ügyvéd, birtokos, keres­kedő a nép és a jövendő számára s a maguk tiszta és nemes erkölcsisége szol­gáljon buzdító példa gyanánt nagynak, kicsinynek egyaránt. Az észak liliputi or­szágai,, Dánia, Norvégia, Finnország a legnagyobb kultúrával dicsekedhetnek, s a hiányzó politikai fajsúly helyett a művelt faj­súlya kelt tiszteletet irántuk az egész világon. Az otthon és a társadalom új magyar iskoláját kell megterem­tenünk, párhuza­mosan a halálra ítélt magyar iskolával. Padok nélkül, katedra nélkül, inspekto­­rok, rendeletek és rubrikák nélkül a mű­veltség, magyarság és jövő újjáteremtő, összetartó, meg nem dönthető iskoláját. Amiben tanító lehet mindenki, aki szereti gyermekét, faját, az emberiséget. Aki túsz az igazság fel­táma­dásában, a kul­túra küldetésében, az erkölcs megváltó erejében. Kezdjük meg az iskolán kívüli tanítást, de mindenek előtt az önma­gunk tanítását, nevelését. Üzenjünk ha­dat a léhaságnak, az önzésnek, a rom­boló szenvedélyeknek, a patópálos kö­zönynek és közömbösségnek, a Viszály­kodásnak és pártosságnak, a babonának, tudatlanságnak és tudákosságnak. Mai gyár műveltség és művelt magyarság le­gyen a jelszavunk és ezzel óvjuk, segít­sük, erősítsük ifjainkat áldozatteljes is­kolázásukban. Az iskolánkivüli iskola le­gyen a magyarság újjászületésének ki nem apadó forrása. ■ p M J --------------? Liautey tábornok felváltását kérte Megkezdődött Marokkóban az őszi esőzés, elhalasztották a hadművele­teket . Ötezer dollár vérdíj az amerikai repülők fejére PARIS. (A Brassói­ Lapok tudósító­­jától.) Rábáiból, a francia marokkói had­­sereg főhadiszállásáról érkezik az a mindenekfelett érdekes, de pikantériában sem szűkölködő hír, hogy Liautey­ tábor­nok, a marokkói francia haderők fő­­parancsnoka táviratilag kérte a francia kormányt, hogy váltsák fel, s helyébe más tábornokot nevezzenek ki Marokkóba. Liautey azzal indokolta kérését, hogy a franciáknak most már sikerült vissza­foglalni a k­iftámadás előtti állásaikat, a helyzet megszilárdult, a veszély meg­szűnt, s most már nyugodtan kérheti, hogy bocsássák pihenni. A másik érdekes jelentés, amelyet egy melillai távirat közöl, arról számol be, hogy : a ) a marokkói harctéren beállt az őszi esőzés, ami valószínűleg a­­ hadműveleteknek jövő tavaszra való elhalasztását kényszeríti ki. PARIS. (A Brassói Lapok tudósító-­­jától.) Borés képviselő egy hadiemlék fel­avatásánál elmondott beszédében éle­sen támadta a francia kommunistákat, akik a francia hadi terveket elárulják Abd-el-Krímn­­e­k.­­ FEZ: Abd-el-Krím minden amerikai repülőtiszt fejére ötezer dollá­ vérdíjat tűzött ki . Herriot megállapítja, hogy Franciaország el van szigetelve PARIS. (A Brassói Lapok tudósító­jától.) Herriot volt miniszterelnök a ra­­dikális párt ülésén, amelyen kormányának volt miniszterei is megjelentek, beszédet mondott . A köztársaság baloldali csoport­jainak kartelljét a párt nem bonthatja meg — mondotta Herriot — mert azzal il­le­jalitást követne el. A kartell nem válhat ketté anélkül, hogy azzal ne demoralizál­ná a köztársasági közvéleményt összeha­sonlítva a tavalyi helyzetet az ideivel, ki­jelenti, hogy a külpolitikai helyzet hosz­­szú időre megszabta Franciaország sor­sát . A népszövetség hatodik ülésszaka után látnunk kell — mondotta,­­ hogy­ Franciaország egyik hű szövetségese tar­tózkodó magatartást tanúsít, s Olaszor­szág is csak névleg áll mellette. Elszi­geteltek lettünk! ! Megállapítja, ezután, hogy az európai helyzet és a béke megszilárdítása érdeké­ből múlhatatlan Franciaországnak és Angliának együttműködése. — Tudja meg Paralelé — fejezte be beszédét, — hogy igazi barátai köztünk­ vannak, akik az 5 oldalán küzdöttünk­ a demokráciáért. "Mi azt az egységét akar-' juk, amelyet csak a­­köztársaság alapté­telei és törvényei révén lehet biztosítani. A budapesti letartóztatások miatt az emigránsok inzultálják a bécsi magyar követség tisztviselőit Moszkvában magyar faszokat vettek Rákosi­ékért BÉCS. (A Brassói Lapok bécsi tudó­síttójától.) A budapesti kommunista ösz­­szeesküvők letartóztatása a bécsi magyar emigránsok között nagy izgalmat okozott, mivel az ermigránsok között néhány hét óta olyan hírek voltak elterjedve, hogy a magyar kormány hajlandó tehetővé ten­ni a mérsékeltebb elemek hazatérését. Éppen ezért igen nagy az elkeseredés a bolseviki kalandorok elleni, akiknek puccs­kísérlete alighanem meghiúsítja az emigráció likvidálásának tervét. Amíg a a józanabb elemek így gondolkodnak, ad­dig a szélsőségesek még mindig nem akarnak észrevönni és a budapesti le­tartóztatások kapcsán sorozatos inzultu­sokban részesítik a bécsi magyar követ­ség tisztviselőit. így tegnap a Marai hilfersdrassen több emigráns megtámadott egy, követségi tisztviselők t . . h i * r . I I i i ... i » • Néhány óra múlva a Ringen levő ismert Atlantis-kávéház volt hasonló ese­mény színhelye. Az Atlantis, miként is­meretes, a bécsi magyar emigránsok talál­kozó helye, de más magyarok is látogat­ják a jófekvésű kávéházat. Tegnap dél­után betért a magyar követség útlevél osztályának két hivatalnoka. Alig, hogy­ helyet foglaltak, a kávéházban tartózkodói emigránsok egy csoportja körülvette őket és reprodukálhatatlan szavakkal szi­dalmazta a tisztviselőket. Néhány mér­sékelt emigráns, a pincérek és osztrák­ vendégek szabadították ki a követségi hi­vatalnokokat a fenyegető helyzetükből, úgy, hogy azok csakhamar elhagyhatták a kávéházat A lei Zürichben nyitáskor 2.48 és háromnegyed

Next