Brassói Lapok, 1925. november (31. évfolyam, 249-274. szám)

1925-11-01 / 249. szám

XXXI. évfolyam, 249 szám ^ Vasárnapi szám ára 5 lef (Bukarestben 6 Ief) 1925 november 1 vasárnap SZERKESZTÖSSO. KIADÓHTVATXE, NTOMCA 8%9 fi«E9 A BS A fi M­­T& TEIErONSZiMflS. SZERKESZIÖSfiO 177^ BrASSÚ, KAPU-UCCA 04-60..SZÁM PValTIK­AI NASrlLAP 677 SZÁM - KUDOHIV.MU 83 é» 077 SZ^VJ ELŐFIZETÉSI DIJAK BRASSÓBAN: főszerkesztő ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE! Egy hóra 70 lej, negyedévre 190 lej, félévre 360 lej, SZELE BÉLA dr. Egy híra 801 1/4 évre 220, ,/s évre 420, 1 évre 800 lej egy évre 680 lej és havonta 15 lej kézbesítési dij. ^ *3 £. JL A dr. Külföldre: V« évre 370, V* évre 720, 1 évre 1400 lej Egyszerre jön két helyről komoly híradás az új Locar­­noról, Londonból, hogy a dunai államok konföderációja aktuálissá vált és Páris­­ból, hogy a Népszövetség a Balkán-álla­mok közt is garanciapaktumot óhajt. Mindkét, egyébként összetartozó öt­letnek meg­van a mozgalmas, hajszoló, érlelő háttere. A konföderációt nyilván az a bizonytalan, válságos, állandó nyug­talanságot okozó állapot teszi szükséges­sé, mely a monarchiából alakult új álla­mok közt politikai és gazdasági tekin­tetben egyaránt uralkodik. Aki ma objek­tív tekintettel, a tegnap történéseitől be­­folyásolatlanul betekint a kisántant álla­­mok egy­más köz­ti, s ezeknek a többi szom­szédos országokkal való kapcsolataiba, az nem­ egy konszolidált, normális, a népek és nemzetek hivatásának megfe­lelő békeállapotot talál, hanem­ egy há­borúra emlékeztető hadihelyzetet, mely­ben az ágyuk, puskák és szuronyok szere­pét a különböző vámok, vasúti tarifák, ví­zumkényszerek, kisebbségi követelések, külpolitikai sakkhúzások és féltékenyke­dések töltik be. Az úgynevezett dunaii konföderáció lé­­nyege nem­ az érdekelt államok formális szövetségében foglaltatik, am­ibe látható időn belül m­egvalósí­t­hatatlan, hanem egy olyan államközi egyezményben, mely a közös érdekek alapján kiveti az eddig fennálló differenciákat, s ezek helyébe a lojális kölcsönösség elvét, s gyakorlatát emeli. Több nagy társas üzletnek és kö­zös vállalatnak a képét jelentené a konfe­­deráció-féle szövetkezés, melyben az egy­más ellen való törés mindenkinek fel­tétlenül a saját kárát is okozná. Nem­ volna tehát egyéb a konföde­­ráció sem­, mint egy alaposan megkon­struált biztosítási paktum­, aminőt a Nép­szövetség kíván megteremteni, azzal a különbséggel, hogy az új Locarnoban egyesülő államok nemcsak területi ga­ranciákat vállalnának, hanem­ kölcsönös forgalmi, kereskedelmi, állampolgári sza­badságot is, ami egyúttal a nemzeti ki­sebbségek jogainak a teljes elismerése és ér­vény­esí­lése volna. A konföderáció és a garanciapaktum gondolatának reális jellegét a görög-bul­­gár incidens, a magyar parlamentben el­hangzott interpellációk és kormánynyi­latkozatok, valamiint a brit külügyminisz­ter és Macdonald volt miniszterelnök íté­lete a kisebbségi problémáról immár két­ségtelenné teszik, s meggyőződésünk, hogy az idevonatkozó tárgya­lások — ha a hátt­érben máris meg nem indultak — csakhamar megkezdődnek. Az új Locarno, mely lehet a régi L­ocarno is, a nagy békémül szülőföldje, de lehet Bécs is, a legártalmamiabb federált fővárosa magában egyesítené Ausztriát, Magyarországot, Csehországot, Lengyel­­országot, Romániát, Jugoszláviát ’’Bul­gáriát és Görögországot. A konferencián m­eg kellene állapodni: a tényleges és vég­leges határokról, az általános leszerelés­ről, a nagyhatal­miakhoz, (Török és Orosz­országhoz is) és a Népszövetséghez való vi­szonyáról, a nemzeti kisebbségekről, a gazdasági kapcsolatokról, a munkáskér­désről,­­a dunai forgalomról, a termé­nyek és javak kicseréléséről, valamint egy állandó békebizottság szervezéséről. Mind­ezt a teljes egyenlőség, igazságosság, a háborúból visszam­aradt károk és kese­rűségek kiegyenlítése, kárpótlása alapján tényleg az állandó béke javára, valam­eny­­nyi állami üdvére. Legalább így kívánnák a párisi és londoni békecsinálók, akik már egyszer megmutatták, hogy reális valóságok iránt semmi érzékük sincs. Ennek a tervnek sincs gyökere sehol, s nem is lehet vele gyakorlati értelemben számolni. " . A német nép nagy többsége a locsrnói szerződés mellett áll ESSEN. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Luther­­kancellár tegnap Essenben nagy beszédet mondott, amelynek befejezéseképen kijelentette,­­hogy a német nép nagy többsége a ríocarnói szerződés mellett foglal állást, te­hát alárendelt jelentőségű az a kérdés, hogy­ a birodalmi gyűlés megadja e a hozzájárulá­sát, vagy pedig intézkedünk, hogy a német nép­­közvetlen megkérdezése után történik-e meg­­­döntés?­­. A kisebbségi kérdést tárgyalják a magyar netiszeftgy­űlésen Baross János és Pakots József felszólalása BUDAPEST. (A Brassói Lapok tu­­­­dósítójától.) A magyar nera'ze-gyűlés teg­­napi"ülésén Baross J­áNsOS és’-’akots -ló-­ó ' zsef a kisebbségi kérdésben már beje-­­­lentett beszédjüket mondották el. Az első­­ felszólaló Baross János volt, aki kije­­j­lentette, hogy újból foglalkozni kell a­­ kisebbségi kérdéssel, mert sorsuk a le­­j csalátt területeken állandóan rosszabbo­dik. Utakat, eszközöket kell keresni, — mondotta — melyek javulást hozhatnak. A magyar közvélemény nem nyugszik be­le, hogy a népszövetség továbbra is ke­zelje a kérdést. Eddig tizenkilencszer for­dultak a kisebbségek a népszövetséghez, de érdemileg csak a bánsági és erdélyi telepesek ügyét intézték el, de ezt is ked­vezőtlenül. Hangzatos szavakat hallunk a népszövetségtől, de tetteket nem lá­tunk. Nemcsak a magyarok panaszkod­nak az utódállamok kormányainak poli­­tikája miatt, hanem­ a rutének, a néme­tek, és a tótok is. A kisebbségi kérdések — folytatta Baross — nem a négymillió lecsatolt ma­gyar problémája, hanem­ Csehszlovákiá­ban és Romániá­ban a nemzetiségek kér­dése. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy ezekben az államokban­­a lakossági zöme nemzetiségi. Nem­ kellett volna ratifikál­ni a trianoni szerződést, de az akkori po­litikusaink hittek az öt nagy halalom ga­ranciájában és azt hitték, hogy ez a ki­sebbségi ügyben biztosíték. Bizlak Mille­­rand kisérő levelében, pedig a határkiiga­­zítási ígéret komolytalan aktus volt. Csalódtunk a Népszövetségben, melynek a kisebbségek jogait biztosítani kellett volna. A Népszövetséghez intézett pana­szok semmit sem érnek és ez tovább nem tűrhető.­­ Valami utjának-módjának kell len­nie, hogy az utódállamokat figyelmez­tessük kötelességeikre. Retorzió a kezünk­ben a jóvátétel kérdése, s míig velünk szemben nem­ teljesítik vállalt kötelezett­ségeiket, nekünk sem kell teljesíteni a­ jóvátételt. Arra kell törekednünk, hogy a­ német-francia kérdés nyugvópontra ju­tása után a magyar kérdés dominálja a­ világpolitikát. A kínai falakat a kisan­­tant azért tartja fel, mert attól fél, ha a­ forgalom szabad lesz, a kereskedelmi központ Budapest lenne. A demokratikus mil­­­tarizmus, vagy imperializmus téved ha azt hiszi, hogy baleket, vagy haza­árulókat fog találni. Kéri a korm­lányt, hogy mielőbb konkrét javaslatokkal jöj­jön, m­i­utána Pakots József demokrata kép­viselő szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a kisebbségi kérdés akadálya az egye­temes békének. A demokratikus ellenzék fájdalommal látja, hogy a Népszövetség­ben a kisebbségek sérelme nem­ kerülhet szóba olyan formában, hogy remény len­ne a javulásra. Ismerteti azokat a cik­kelyeket, amelyek az erdélyi magyarok jogait biztosítják és szóváteszi az erdé­lyi magyar iskolák bezárását. Elmon­dotta, hogy a rendeletek egész sorozatával. A lei Zürichben nyitáskor 2.4*8 és egynegyed 000300SO2S30 Minden idők legpazarabb és legpompásabb kalandorfilnjs 0 003000 900300 fl mo°gó0 Zigano,a Monte Biavolo-i bandita | Mindvégig Izgalmas és bravúros jelenetekben fe­velkedő nagy kalandorfilm 8 felv.-ban. fl főszerepben HIlRRY P­EL. | Mai számunk 16 oldal

Next