Brassói Lapok, 1925. november (31. évfolyam, 249-274. szám)
1925-11-01 / 249. szám
1. «Mal. 7ét§. tutim. BRASSÓI l, A POS I9SE9L mmnber x. „Deigds&aets&k, dolgozzanak. Hosszig életem immátóját folytassák a magyarságért®* Emlékezés Szentkíáray Jener® — A magyarság nagy halottjának végrendelete — Szabolcska Mihály búcsúztatója TEMESVÁR. (A Brassói Lapok tudósítójától postán érkezett.) Szentkíáray Jenő, a magyarság nagy halottja már ott nyugszik a szépesegyház kriptájában nagynevű püspökök, kanonok társai s a hajdani várparancsnokok közt szürke fülkébe befalazottan. Még mindig a döbbenet foglyai vagyunk, ha tudtuk ja, hogy a vég ára már kikerülítetetlen. Az aggság elszívta a nagy magyar tudós életerejét és október 12-én azon a napon, amelyen 209 évvel ezelőtt Temesvár meghódolt Szavo 9s Jenő seregei előtt, kilehelte nemes magyar lelkét. Az emlékezés során Rénken áll előttem alakja. Még vidám, drukkoló kas gimnazista voltam, mikor a komoly jóakíiratú bácsi egyre bácsulgatva elnökölt a hittanvizsgákon. Egész világosan emlék - Imi : már akkor is mi gyér volt a haja, ■a arca beesett s hegyesen állt belőle elő SE orra. Majd később, amikor őket a Bánság legnagyobb történetírójának nevezünk, oly ■evvel kelt kit a »Bánság« elnevezés ellen. Bánság, Vagy Bánát az osztrák abszolutizmus hozta forgalomba! És mily levert volt amikor a szerb cenzúra törölte cikkét (a belgrádi Akadémia tagjáét!) Hasonló eset, mint a spilvet egyszer a könyvtárban találtam, a vadászertjei honvéd-emléktábla leleplezési ünnepségéről készült »Emléklapokban.« Főispántól kezdve egész sereg személyiség egy-egy ímzriitó aranyi mondást hoz abban nyilvánosságra, a Szentkláray neve fölött azonban olvashatjuk... Azt a magyar községet Vadászerdőnek méltóztatik nevezni. A Vadászerdő a német Jagdwaldnak egyszerű fordítása. A múlt század Temesi-Bánság osztrák tartomány-igímgatósága nevezte el ezt az erdőt Jagdwaldnak. Nincs okunk rá, hogy fentartjuk emlékeit annak a kényutalan korszakinak... Én az Uj-Szentes elnevezést szépnek, magyarnak és eredeti tekintetből helyesen megokoltnak is tartom... stb. — S azt a magyar telepes községet ma Ujszentesnek hívják. Emlékezem Szentklárayra , amikor még röviddel ezelőtt is meggörnyedten és székéhez láncoltan — dolgozott, "hatalmas nagyitóüvegen keresztül. S amikor a látogató kopogtatása hallatszott, oly barátságosan tette le a nagyítót is, tollat is: — Isten hozta, kedves öcsém-uram! Minden látogató az öccse volt: azt a tiszteletre araértó kort, melyet ő elért, aligha fogja valaki látogatóéi közül elérni; s aki odajött hozzá, azt a testvéri szeretet melegével fogadta. S megmutatta akkor »Ortvay kedves barátjáról« írt akadémiai megemlékezését, legutolsó nyomtatásban megjelent művét, és úgy sajnálta, hogy másik könyvét, mit a Szent István Akadémia kiadott, az akkori határzár miatt még csak meg sera láttatta: — Pestről jövők látták a kirakatokban... Mária Anna, II. Lipót magyar király leánya a címe... Különleges dolog: történelmi rajz tisztára autentikus eredeti adatokon fölépítve! Majd emlékszem, amikor karácsonykor lerajzoltuk. Sinkovách mester megmutatta az elsőrangú arcképet, a lelkes nagyprépost tettendjárt a magyarság szolgálatába kérte a Wavwrztehetséget: — Bánáti magyar műkincseinket össze kell gyűjteni. Csak nemrég indítottam akciót a Arany János Társaságban, ön szép tehetnegű ember... rajzoljon le ön is néhány kastélyt, képet... Hasonló akciót indított, ugyancsak nemrég, a testileg teljesen megtört aggastyán a szerbektől elhurcolt levéltárak visszaszerzésére — sajnos, addig még nem mutatkozott a sikere. S emlékszem, amikor itt volt a vég, amiikor az a csupa csontember tehetetlenült, étlen-szomjan szánalmat keltő romesként várta ágyéban a megváltást. Beszélni alig beszélte már napok óta. Csak az újságok híreit olvastatta föl magának. S Magyary Pál kanonok »kedves tanítványa és kedves paptársa« a teológián főiskola rektora volt éppen nála: az utolsó kenetet feladni rá. És ekkor ilyenkor: mindent akart tudni tőlem, ő, a haldokló. Újságokból ,emberekről, eseményekről kellett referálnom. S egyszercsak felnyitotta szemét a haldokló. A kezét nyújtotta: — Dolgozzanak... dolgozzanak... hosszú életem munkáját folytassák ... a magyarságért! Nagyon kimerítette szegényt a beszéd. De néhány pillanat múlva elhaló hangján folytatta: — Bármikor szüksége lesz... bizalommal forduljon... hozzám... így távoztam tőle és sokat töprengtem a mondottakon. A halál kopogtat ajtaján ő fölkészülve várja. És mégis bizalommal hozzáforduljak szükségben?! S amikor összeegyeztettem előbb mondásával... hosszú életem munkája... a magyarságért..., akkor megértettem! Igaz, az ő munkájából és munkáiból meríthetek és meríthetünk valamenynyien erőt: a magyarságért! Jellegzetes vonásait, nemes karakterét tükröztette vissza végrendelete is, melyet a halált követő napon bérmafia, Faragó János dr., teológiai tanár vitt a járásbíróságra. Faragó, aki földije, s aki ismeri is azt az, aracsi házat, amelyben a nagy ember született, aki emlékszik még a malomira ,melyet a Szentkláray apja leírt s amelynek helyén most egy gyógyszertár van. A végrendelettel,hogy a temetésre vonatkozó kívánságokat is teljesíteni lehessen, mindjárt fel is bontották, és kihirdették. Nándorhegyesdi Zuber Emíliát, boldogult édesanyja örökbefogadott leányát, ki az édesanyját s öccsét — s végezetül őt magát is — oly odaadással ápolta betegségében, nevezi meg általános örököséül. Reáhagyta összes irodalmi műveit is a Magyar Tudományos Akadémia szabályainak figyelembevétele mellett. Ortvay Tivadar történetíró-barátja kézirata a Mommsen Tivadar hírneves berlini tanár fölött mondandó emlékbeszédétről az Akadémiának küldendő. Kéziratban levő művei kiadására keressen kiadót az Arany János Társaság és a Tört. és Régészeti Társ., melynek alapítója volt. Kéri ,egyszer, egységes kiadásban adják műveit: »a délvidéki vármegyék ,városok,nagy lelkű mecénások és a tudományos kultúráért "lelkesedő művelt társadalom" bizonyára támogatni fogják ezt a vállalkozást.« .S így gondoskodik sorban mindenről. Sajátkezű életrajzi adatait kéri az Akadémiának beküldeni ,annak az akadémikus tagtársamnak hasznnálatára, kit az Akadémia a rólam tartandó emlékbeszéd elkészítésével Ingbiz.» És rendelkezik a temetésről is. A temes- óvári székesegyházunk kriptájába kívánok temetkezni, kérem a megyéspüspök Urat, és a Székeskáptalant, valamint az illetékes világi hatóságokat, hogy holttestemnek a kiboltóan helyet kegyeskedjenek adni. Olyan lilikét kérek hamvaimnak, mely a Dessewffy püspök kegyes pártfogóm koporsójához közel van. Végrendeletem végrehajtói gondoskodni fognak arról is, hogy holttestem fülkéje márványlappal zárassék, melyen ez a burát legyen.. ...Meg is találták az imakönyvet és az olvasót. S a kripta is megnyílt: a Dessewffy püspök fülkéjének szomszédságában kerestek helyet neki, Németh püspök nagyprépostelődje fölött ,ki szabadságnős volt 48-ban..» A temetésre nagy gyászoló tömeg sereglett össze. Ott volt Oprea prefektus és Georgevich főpolgármsster is. Eljöttek a magyarság számottevő tagja „szomorú, komoly pillantásokkal. Blas-kovics prelátus végezte a beszentelést a házban S a koporsóhoz előlépett a nagy tudós költőbarátja, másik büszkesége a magyarságnak. Szabolcska Mihály. És búcsúztatta nagy halottunkat. Szabolcska búcsúztatója az Akadémia nevében Mélyen tisztelt gyászoló felek, gyászoló közönség! A Magyar Tudományos Akadémia nevében ,melynek boldogult nagy halottunk: Szentkláray Jenő nagyérdemű és haláláig munkás tagja volt, hadd állítom még meg egy percre koporsóját itt az örökkévalóság kapujában. E végtisztességtevő, e Tőle búcsúzó gyülekezetben három Géniusz áll itt láthatatlanul, leeresztett fáklyákkal. Első a magyarság, a magyar nemzet géniusza. Szentkláray Jenő elsősorban ennek a nagy halottja. Aminthogy életében ennek legjobb, legkiválóbb fiai közé tartozott. Alkuvást soha nem ismerő hűséggel tett mindig bizonyságot erről, nemcsak a napfényes időkben, de olyankor is, miikor magyarnak lenni gyász volt, keserűség volt és siralom. Innen és túl a határokon minden magyar szív áldó imádsága kíséri, mikor most utolsó rövid földi útján átmegy az időből az örökkévalóságba!... Második gyászoló géniusz a tudomány és magyar irodalom, egyszóval a magyar kultúra géniusza. Egész életét ennek a buzgó szolgálatában töltötte. A múlt időket, a történelemi tanító bölcsességét buvárló elméje bevilágított a századok rejtelmeibe, hirdetve örök igazságul az írás szavait, hogy: »nincs semmi ij a nap alatt; mert ami volt, most is van és ami következik, immár megvolt; Isten forgatja az egymás után következő dolgokat«... Szűkebb hazája a Bánát első és legnagyobb történetíróját gyászolja benne. Koporsója mellett is vigasztalhat benneteket édes szerettél és mindnyájunkat a költői ige, hogy: »Nemj hal meg a 2. ki milliók-a költús élte kincsét, bárha napja mill...« CSM Áldott emléke munkád mejfere élni fog! — Harmadik gyászoló géniusz egyházának* hivatalos pályájának géniusza. Hogy itt, ezen a téren mi volt és kicsoda Szentkláray Jenő, méltatni azt e perebin túlnőne az én feladatomon. Arról azonban légvén szabad vallást tennem neki is, hogy a názáreti Jézusnak hű és igaz szolgája volt. Mert szive, lelke csupa szeretettől való volt! Abból a krisztusi szeretettől, «mely mindeneket eltűr, elfed ez, hiszen remél és megbocsát« Mert erős, mint a halál és egészen a Krisztusból való«..». Isten veled, elköltözött barátom), testvérem! ; Egy volt közös, szent vigaszunk, A lélek él: találkozunk!«... Isten veled! Elhangzanak a többi búcsúztatók is és megindult a menet, bus harangkopgatás közben karinges, gyertyás papokkal az élén, a piaristagimnázium gyászlobogós diákjainak sűrű sorfalai mellett, a dómba. Szent Kláray stalluma a dómban üresen, fekete posztóval letakartan... S elhiszik-e, amit most elárulok, hogy ez nyolcvanhárom éves aggastyán, ki egész léte munkásságával, halálával oly nagy magyar volt és többet tett a magyarságért, mint más magyarok, ezrek, és milliók, tulajdonképpen nem magyar származású volt! Én azt hiszem, Imár nagyobb ..annál fisai és etreméltóbb nagy halottja a magyarságnak! «Sieh.) Bélrenyheség, gyomor- és bélhurut, vakbélgyulladásra való hajlamosság esetén a természetes „Ferenc József“ keserűvíz gyorsan és fájdalom nélkül megszünteti a hasiszervek pangását. Sok évi kórházi tapasztalat igazolja, hogy a Ferenc József víz használata a bélműködést kitűnően szabályozza. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben. 41. Ilitás egészség, erő, nyugodtság ? Az használjon DIANA SÓSBORSZESZT, mert az külsőleg mint bedörzsölés, mint belsőleg, cukorra csepegtetve kiváló hatású. Részletes használati utasítás minden üvegnél. SZENTKLÁRAY JENŐ dr. nagyprépost, a Magyar Tudományos Akadémia tagja Temetésem állásomnak megfelelő, mindazonáltal fényűzés nélküli, egyszerű legyen. Magyar egyházi éneket és imát óhajtok. Lovaskocsi, cafrargos lakáj libériák, zene, fe-kete posztóval való parádézás és minden hiú látványosság mellőzendők. A felravatalozás-nál violaszim és virágokat alkalmazzanak, s Koporsómial rúdra fektetve kispapok vigyék, öltöztessenek kanonoki ruhába hirétummal és boldogult jó Édesanyám olvasóját és ima könyvét tégye mellém. A székesegyházi síal- J luvom fiókjában találhatók... !