Brassói Lapok, 1926. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1926-01-01 / 1. szám
Újévi szájig ára 5 ki flafeares flai 6 leil SXTII évfolyam, 1 szám jfr m, ©EE»KK»aTÖSÉe, KmiJÓHIVATAJi, NYOMDA áSS M ffi CT? a a 9KB AB A S9 TEISZOKSZÁ MOK, SZEEUmSZTÖSÉU 177 és SBAS&C, KAPU.UCCA 04—06. SZÁM PVbS | MI® 8 fc *1 077 SZÁM KIAIÍÓHIVATAl 82 és 677 SZÁM ^ ISBSSGSI i 11IÜN1H—ifi—hl! i ' II . ELŐFIZETÉSI DIJAK BRASSÓBAN: főszerkesztő ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE: Egy hóra 70 lej, negyedévre 190 lej, félévre 360 lej, SZELE BÉLA Hi Egy hóra 80, Va évre 220, tva évre 420, 1 évre 800 lej egy évre 680 lej és havonta 15 lej kézbesitési dij. . * Külföldre: Vi évre 370, Va évre 720, 1 évre 1400 lej 1926 január 1 péntek Boldog újévet kívánunk mindenkinek. Barátnak és ellenségnek egyaránt. A velünk rokonoknak, együttérzőknek, együttküzdőknek a szervetet és szolidaritás legbensőbb indulata nyomán, a hatalom bírálóinak és a bennünket meg nem értőknek, szándékaink félremagyarázóinak, önvédő küzdelmünk vádlóinak és gúnyolódtak az áhított békesség, a társadalmi összhang, a jobb jövő reményében. Boldoguj évet kívánunk mindenkinek és újévi ajándékul adjuk a legszebbet, a legdrágábbat, a legféltettebbet,, amit csak lelkünkben hordozunk, a türelmetlen és végtelen vágyódást erre az összhangra, erre a nagy, egyetemes, állandó békére. És vele adjuk mindazt a jót, ami ez ajándéknak értéket, jelentőséget, maradandóságot biztosíthat: a készséget a közös munkára, az odaadás akaratát az állam javainak gyarapítására, a hitvallást a hűség és polgári kötelesség teljesítésére. Azt mondják, mindent elfogadnnk és megtesznek, azai csak a’jog és szabadság következésekzép megillet bennünket, Románia polgárait, csak legyünk jó fiai ennek a hazának. Nos, mi azoknak érezzük és valljuk magunkat és ezentúl még inkább mint eddig átadjuk magunkat a történet parancsának és pontosan beváltjuk mindazt az obligót, melyeket az élet, a törvény, az államiság, a hazafiság rónak reánk. Nem feltételül és népi is ellenszolgálatul, de mi is újévi ajándékot kérünk itt hazánktól és annak vezetőitől, román népétől, s neki is a legszebb, legdrágább, legféltettebb kincséből, a béke és igazság végtelen vágyából. Látszólag sokat kérünk, de lényegében csak egyet, egy szent háromságot: egyenlőséget, szabadságot, testvéri indulatot. Egyenlőséget! Adják meg nekünk is azt a jogot, hogy bármely fórumon, bármely alkalommal az anyanyelvünket ép úgy használhassuk mint a románok az övékét. Az utcák tábláin egyformán láttassák e hazarész három nemzetének az írása, a véradót nyelvi kényszer nélkül róhassa le a magyar ifjú is, iskoláink egyenlő joggal adhassák a haladás bizonyságát, s a törvény és adminisztráció ezernyi szövevénye ne szolgálja többé azt a számítást, hogy a többségi faj és akarat jusson csak érvényre parlamentben és közéletben. Szabadságot! Adják meg a magyar nyelv és művelődés szabad szárnyalásának alkalmát, eszközeit; szabadítsák fel a kisebbségi tanítást és tanulást lenyűgöző béklyói alól; házunkat, otthonunkat mentesítsék az egyoldalú lefoglalások gyötrő és lenyűgöző terhétől; hadd lobogjon ünnepi alkalmakkor háromszinü zászlónk is és zengjen szabadon a magyar himnusz, mely ölelkezve és összeolvadva a románnal, csak e haza erejét, nagyságát hirdetné, s szűnjék meg az ostromállapot, a sokféle ellenőrzés, idézés, gyanúbaverés, kutatás, bántalmazás, bebörtönzés, sötét idők sötét maradványai, nagy fájdalmak, kiábrándító csalódások, dacnevelő keserűségek mérgezett forrásai. Testvéri indulatot! Ne legyen ellenszenv, gyűlölség, ártó szándék a szívekben. Részvét és rokonszenv áradjon a mi szegény, szenvedő anyáink és árváink, állástalan nyomorgó tisztviselőink, vihartól vert és sorscsapásoktól sújtott népünk iránt. Érezzük mi hazánktól váratlanul és döbbenetes csapással új hazába átszakított magyarok, hogy a román nép a föld és história szent közösségében testvérül tekinti a magyart és a szabadság levegőjében, az egyenlőség jogaival a jelen munkáját és a jövő feladatait együtt kívánja szolgálni vele és a maga fájdalmaira gondolva, kész enyhíteni az ő fájdalmait és szerencséjére és örömeire gondolva, azokat kész vele megosztani. Boldog újévet kívánunk híveinknek, a magyarságnak, a többi kisebbségi nemzetnek, a román népnek, a román államinak! Igazi boldog újévet, a mi végtelen és türelmetlen vágyunk és az egyenlőség, szabadság és testvéri indulat teljesülésével. A béke, bizalom és barátság boldog újévét kívánjuk! . Viszteesküvést fedeztük fel Bécsben Sándor jugoszláv király ellen A merénylőt cinkosa árulta el a rendőrségnek BÉCS. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Az egyik délben megjelenő bécsi lap értesülése szerint Lazarovics belgrádi rendőrfőnök tegnap az osztrák fővárosba érkezett, s magával hozta a jugoszláv belügyminisztérium egyik magasrangú tisztviselőjét. A rendőrfőnök látogatásának szenzációs háttere van, amely Sándor király életeben tervezett merénylettel áll kapcsolban. Belgrádban hire terjedt ugyanis, hogy a bécsi rendőrség merénylettervet fedezett fel Sándor jugoszláv király ésete ellen, amelynek tervezője egy bécsi olasz fasiszta hírlapíró, Tamaro, a milánói Secoo munkatársa. Érdekes, hogy művei után szerzett tudomást a jugoszláv rendőrség a merénylettervről. A belgrádi tudós főnök előtt ugyanis megjelent egy Göber Gerald állítólagos mérnök, egyébként közönséges politikai kalandor, aki előadása szerint ajánlkozott Tamaronak arra, hogy segít neki a merénylet végrehajtásában. Beférkőzött Tamaro Bizalmába, s azután nagy pénzösszege ig elárulta a tervet a bécsi rendőrségnek és a bécsi jugoszláv követségnek. A legérdekesebb része a dolognak az, hogy a bécsi rendőrség felfogása szerint az egész merénylettervet maga Göber koholta csak azért, hogy azzal nagy pénzeket szerezhessen. Sváj® kibékült Oroszországgal A leszerelési konferenciát mégis Genfben tartják meg Amerika nagy jelentőséget tulajdonít a konferenciának PARIS. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A február 15-én Genfben kezdődő leszerelési konferencia iránt diplomáciai körökben mind nagyobb érdeklődés nyilvánul meg. A konferenciának súlyt főként Amerika túlzott érdeklődése nyújt, miért amint a jelek mutatják, Amerikának meggyőződése, hogy a leszerelési konferencia határozatai döntő jelentőségűek lesznek a világ békéjére nézve, Amerikának azonban éppen úgy, mint amennyire döntőleg szólt bele a világháború kimenetelébe, ha ennyi érdeklődést tanúsít a leszerelés iránt, kötelessége lesz gontoskodni majd arról is, hogy a februári konferencia határozatai ne maradjanak írásbeli megállapodások, hanem azokat érvényre kell juttatni, ha mással nem — Amerika morális, s ha kell, anyagi erejével. Erre most már kötelezni fogja Amerikát mostani magatartása, hiszenakkora jelentőséget tulajdonít az ügynek,hogy magát Kellogot vagy Hoovert küldi ki a leszerelési konferenciára az amerikai delegáció vezetőiként " Boldog újévet kíván I __ _ „ .8 | Modern Mozgó _ . ___ . ^ A | Modern Mozgó jj | FAT & PA1ACHON j _mmmmmm „F I ! iffil S 107 i“ CSHI Ü V ig Átok &b & U. U . . ...... n .l . I | Mai számunk 16 Oldal A lej Zürichben nyitáskor 2.38 és fél