Brassói Lapok, 1926. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-01 / 1. szám

Újévi szájig ára 5 ki flafeares fl­ai 6 leil SXTII évfolyam, 1 szám jfr m, ©EE»KK»aTÖSÉe, KmiJÓHIVATAJi, NYOMDA áSS M ffi CT? a a 9KB AB A S­­9 TEISZOKSZÁ MOK, SZEEUmSZTÖSÉU 177 és SBAS&C, KAPU.UCCA 04—06. SZÁM PVbS | MI® 8 fc *1 077 SZÁM­­ KIAIÍÓHIVATAl 82 és 677 SZÁM ^ ISBSSGSI i 11IÜN­1H—ifi—hl! i ' I­­­I­­ .­­ ELŐFIZETÉSI DIJAK BRASSÓBAN: főszerkesztő ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE: Egy hóra 70 lej, negyedévre 190 lej, félévre 360 lej, SZELE BÉLA Hi Egy hóra 80, Va évre 220, tva évre 420, 1 évre 800 lej egy évre 680 lej és havonta 15 lej kézbesitési dij. . * Külföldre: Vi évre 370, Va évre 720, 1 évre 1400 lej 1926 január 1 péntek Boldog újévet kívánunk mindenkinek. Barátnak és ellen­ségnek egyaránt. A velünk rokonoknak, együttérzőknek, együttküzdőknek a szer­vetet és szolidaritás legbensőbb indulata nyomán, a hatalom bírálóinak és a ben­nünket meg nem értőknek, szándékaink félremagyarázóinak, önvédő küzdelmünk vádlóinak és gúnyolódtak az áhított békes­ség, a társadalmi összhang, a jobb jövő reményében. Boldog­uj évet kívánunk mindenki­nek és újévi ajándékul adjuk a legszeb­bet, a legdrágábbat, a legféltettebbet,, a­­m­it csak lelkünkben hordozunk, a tü­relmetlen és végtelen vágyódást erre az összhangra, erre a nagy, egyetemes, ál­landó békére. És vele adjuk mindazt a jót, ami ez ajándéknak értéket, jelentőséget, maradandóságot biztosíthat: a készséget a közös munkára, az odaadás akaratát az állam javainak gyarapítására, a hit­vallást a hűség és polgári kötelesség tel­jesítésére. Azt mondják, mindent elfogadnn­k és megtesznek, azai csak a’jog és szabadság következésekzép megillet bennünket, Ro­mánia polgárait, csak legyünk jó fiai ennek a hazának. Nos, mi azoknak érezzük és valljuk magunkat és ezentúl még inkább mint eddig átadjuk magunkat a történet pa­rancsának és pontosan beváltjuk mind­azt az obligót, melyeket az élet, a tör­vény, az államiság, a hazafiság rónak reánk. Nem feltételül és népi is ellenszolgá­latul, de mi is újévi ajándékot kérünk itt hazánktól és annak vezetőitől, román né­pétől, s neki is a legszebb, legdrágább, legféltettebb kincséből, a béke és igazság végtelen vágyából. Látszólag sokat kérünk, de lényegé­ben csak egyet, egy szent háromságot: egyenlőséget, szabadságot, testvéri in­dulatot. Egyenlőséget! Adják meg nekünk is azt a jogot, hogy bármely fórumon, bár­­mely alkalommal az anyanyelvünket ép úgy használhassuk mint a románok az övékét. Az utcák tábláin egyformán lát­tassák e hazarész három nemzetének az írása, a véradót nyelvi kényszer nélkül róhassa le a magyar ifjú is, iskoláink egyenlő joggal adhassák a haladás bi­zonyságát, s a törvény és adminisztráció ezernyi szövevénye ne szolgálja többé azt a számítást, hogy a többségi faj és aka­rat jusson csak érvényre parlamentben és közéletben. Szabadságot! Adják meg a magyar nyelv és művelődés szabad szárnyalásá­nak alkalmát, eszközeit; szabadítsák fel a kisebbségi tanítást és tanulást lenyű­göző béklyói alól; házunkat, otthonun­kat mentesítsék az egyoldalú lefoglalások gyötrő és lenyűgöző terhétől; hadd lo­bogjon ünnepi alkalmakkor háromszinü zászlónk is és zengjen szabadon a ma­gyar himnusz, mely ölelkezve és össze­olvadva a románnal, csak e haza erejét, nagyságát hirdetné, s szűnjék meg az ostromállapot, a sokféle ellenőrzés, idé­zés, gyanúbaverés, kutatás, bántalmazás, bebörtönzés, sötét idők sötét maradvá­nyai, nagy fájdalmak, kiábrándító csaló­dások, dacnevelő keserűségek mérgezett forrásai. Testvéri indulatot! Ne legyen ellen­szenv, gyűlölség, ártó szándék a szívek­ben. Részvét és rokonszenv áradjon a mi szegény, szenvedő anyáink és ár­váink, állástalan nyomorgó tisztviselőink, vihartól vert és sorscsapásoktól súj­tott népünk iránt. Érezzük mi hazánktól váratlanul és döbbenetes csapással új hazába átszakított magyarok, hogy a ro­mán nép a föld és história szent közös­ségében testvérül tekinti a magyart és a szabadság levegőjében, az egyenlőség jogaival a jelen munkáját és a jövő fel­adatait együtt kívánja szolgálni vele és a maga fájdalmaira gondolva, kész eny­híteni az ő fájdalmait és szerencséjére és örömeire gondolva, azokat kész vele megosztani. Boldog újévet kívánunk híveinknek, a magyarságnak, a többi kisebbségi nem­zetnek, a román népnek, a román állami­nak! Igazi boldog újévet, a mi végtelen és türelmetlen vágyunk és az egyenlőség, szabadság és testvéri indulat teljesülé­sével. A béke, bizalom és barátság boldog újévét kívánjuk! . Viszteesküvést fedeztük fel Bécsben Sándor jugoszláv király ellen A merénylőt cinkosa árulta el a rendőrségnek BÉCS. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Az egyik délben megjelenő bécsi lap érte­sülése szerint Lazarovics belgrádi rendőr­főnök tegnap az osztrák fővárosba érkezett, s magával hozta a jugoszláv belügyminisz­térium egyik magasrangú tisztviselőjét. A rendőrfőnök látogatásának szenzációs hát­tere van, amely Sándor király élete­­ben tervezett merénylettel áll kapcsolban. Belgrádban hire terjedt ugyanis, hogy a bécsi ren­dőrség­ merénylettervet fedezett fel Sándor jugoszláv király ésete ellen, amely­nek tervezője egy bécsi olasz fasiszta hír­lapíró, Tamaro, a milánói Seco­o munkatár­sa. Érdekes, hogy művei után szerzett tudo­mást a jugoszláv rendőrség a merényletterv­ről. A belgrádi­­ tudós főnök előtt ugyanis megjelent egy Göber Gerald állítólagos mér­nök, egyébként közönséges politikai kalan­dor, aki előadása szerint ajánlkozott T­amaro­nak arra, hogy segít neki a merénylet végre­hajtásában. Beférkőzött Tamaro Bizalmába, s azután nagy pénzösszege ig elárulta a tervet a bécsi rendőrségnek és a bécsi jugoszláv kö­vetségnek. A legérdekesebb része a dolognak az, hogy a bécsi rendőrség felfogása szerint az egész merénylettervet maga Göber koholta csak azért, hogy azzal nagy pénzeket sze­rezhessen. Sváj® kibékült Oroszországgal A leszerelési konferenciát mégis Genfben tartják meg Amerika nagy jelentőséget tulajdonít a konferenciának PARIS. (A Brassói Lapok tudósítójától.) A február 15-én Genfben kezdődő leszerelési konferencia iránt diplomáciai körökben mind nagyobb érdeklődés nyilvánul meg. A konferenciának súlyt főként Amerika túl­zott érdeklődése nyújt, miért amint a jelek mutatják, Amerikának meggyőződése, hogy a leszerelési konferencia határozatai döntő jelentőségűek lesznek a világ békéjére néz­ve, Am­erikának azonban éppen úgy, mint amennyire döntőleg szólt bele a világhábo­rú kimenetelébe, h­a ennyi érdeklődést ta­núsít a leszerelés iránt, kötelessége lesz gon­­t­oskodn­­i majd arról is, hogy a februári kon­ferencia határozatai ne maradjanak írás­beli megállapodások, hanem azokat érvényre kell juttatni, ha mással nem — Amerika mo­rális, s ha kell, anyagi erejével. Erre most már kötelezni fogja Amerikát mostani ma­gatartása, hiszen­­akkora jelentőséget tulaj­donít az ügynek,­­hogy magát Kellogot vagy Hoovert küldi ki a leszerelési konferenciá­ra az amerikai delegáció vezetőiként " Boldog újévet kíván I __ _ „ .8 | Modern Mozgó _ . ___ . ^ A | Modern Mozgó jj | FAT & PA1ACHON j _m­mmmmm „F I ! iffil S 1­0­7 i“ C­S­HI Ü V i­g­­ Á­t­o­k &b & U. U . . ...... n .l . I | Mai számunk 16 Oldal A lej Zürichben nyitáskor 2.38 és fél

Next